Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-16 / 110. szám

E’L'EBN Z’ÉÍK 1937 május 16. u San Gimignano Az autóbusz tan hás hegyi utón töfög felfe­lé. Oldalt szántóföldes és kertes dombok térr képei maradnak el, méhol egy-egy nyerskő­ből rótt ház, amelynek lapos tetejét bőséges glicinia szegélyezi, de már fakulnak a hal­ványlila fürtök, itt a május, a glicinia ideje elmúlt. És megint gyakran felbukkan az a növény, amely már régóta izgat: minduntalan látom szabályos ágyakban tenyésző csalánszerü so­kaságát vasút vagy autóút mentén, elsuhanó gyümölcsfák tövében, veteményes kertek­ben. Most végre megemberelem magamat és megszólítom a mellettem ülő urat: mondaná meg, mi ez a növény, ő röviden fetei: — Son‘ fave. Röviden felel, de hosszan csodálkozik. Van ember, aki ezt a növényt nem ismeri? Még gyanakszik is egy kicsit, hogy magamban ki nevetem és a bolondját járatom vele. De az­tán megnyugszik és visszamerül az újságba. Én is megnyugszom. Mert hogy mi a „fava", azt már tudom. Zöld paszulyhoz hasonló jó­kora hüvelyes csemege, amelyet az olaszok nyersen esznek. Kifejtik n hosszú hüvelyből a babokat és igen jóízűen majszolják. Külön finom tétel a vendéglői ételsorban is. Olyan szerepet játszik, mint az olajbogyó. Én még nem kóstoltam, de láttam a fava-evök arcát. Valami rendkívül finom Ínyenc-gyönyörűség lehet. Némelyik étkező után akkora halom faua-héjj marad a tányéron, mint egy to­rony. De ahogy most a. másik oldalra pillantok az autóbuszból izgalmasan sdép üti meg a szememet: igazi torony a hegy tetején, nem is egy, hanem egész toronyerdö. Első kapás­ra kilencet olvasok meg belőlük. Ez San Gi­mignano Akik építették, nagyon csúcsos he­gyet választottak sasfészkut. A városka ódon és hatalmas falai igen szűk területet zárnak körül. S az embernek az a benyomása tá­mad, hogy az az élet, amely a merev falak szét nem robbantható gyűrűjébe szorult, mindenáron terjeszkedni akarván, kénytelen volt ,,a legkisebb ellenállás irányában“ to­vább sarjadni és terjedni, mint Spencer Her­bert mondaná. A vastag kőöv köréből az ég felé szökkentek a karcsú, négyszögletes tor­nyok. Vagy pedig mingyárt más hasonlatot is keres a képzelet: egy ostromlott város pe­ris zlcópjai ezek, amelyek kíváncsian nyújto­gatják ágaskodó tesüket a robosztus kőpár­kány fölé, hogy lekémleljenek a völgyi utak­ra s meglássák ott a közelgő zsoldosok dár- dacsoportját. „La citta turritaA toronyváros. Nincs Ilyen több a világon. Az autóbusz megáll a piciny főtéren. Most a délutánt el lehet bo­lyongom a középkorban. Mert még soha se­hol nem éreztem a környezet ekkora kor­éreztető erejét. Az utcácskák képe makulát­lan. Sehol egyetlen modern épület. Van tér, ahol a legfiatalabb palota háromszáz éves. Mint jöttment szégyenkezik a többi között, mert társai mind hatszáz évesek. S a kép kü­lönös varázsa, hogy az építőanyag végesvé­gig azonos, minden palota, ház, dóm, torony ugyanabból a szürke-sárga terméskőből épült, a, kép szin-e egységes és föléje a kék menny­bolt borul. Az egész élet és az egész világ hatalmasan egyszerű képletté változik itt, amelynek csak két eleme van: lent a szikla- sárga gótika, fölötte az égszínkék végtelen­ség. Ebből az égszínkékből hirtelen váratlan zápor kezd szemezni, beveri a köives kapu alá <2 járókelőket és az illúzió még teljesebb. A képet még mai öltözetű emberek sem ront­ják. Itt borong előttem a rejtelmes trecento és nem érezhetem csinált operai díszletnek, mert él és lélegzik: a szomszéd utcából sze­kérzörgés hallatszik ide, a tornyok pereme alatt a gótikus rovátkákban madarak csicse­regnek. Hatszáz éve ugyanígy zörgött a sze­kér, ugyanígy csicsergett a fecske és ugyan­ilyen méla nesszel hullottak az esőcseppek a kőre. Az embert megcsapja a történelem titokzatos izgalma, A zápor csak bekukantott fejűről a tor­nyok közé, már el is szaladt amarra a völgy­nek Le lehet könyökölni a bástyafalra és le- bámulni az óriás tájképre. Most nyugszik le a nap nemsokára, nem is lehet meglátni, mert elrejtőzött egy szomszéd hegycsúcs mö­gé, hogy ne zavarják, mikor pihenni indul. De ettől San Gimignano olyan bámulatos vi­lágítást kap, hogy a néző, aki visszafordult, majdnem felkiált. A toronyváros maga már árnyékos és bo rus, homályba mártott tömege a sárga^szürke kövek fölött ibolyaszinü árnyalatokat leheti. De egy élesen megrajzolt vonaltól'felfelé a tornyok teste diadalmasan feltündöklik, ró zsaszinü-arany ragyogásban. Mintha a négy- szögletesf lapostetejü toronytestek valami mesebeli fényből készültek volna. Körülöttük izgatott boldogságban kering a, madarak raja, amelyek a törésekben fészkelnek, de most nyilalló lelkendezéssel üdvözlik az alkonyt. Fekete pontok ők, amelyek a kék alapon Budapesten az István Király Szállodába® (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden |j Telefon : igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát! ! B 202 — 43, Teljes kényelem, központi fűtés, állandó i 294 __34. meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. aranyosan csillogó körvonalakat kapnak, mintha maga Giotto festette volna oda őket. Tündéri látvány, mély lélegzetet kell venni tőle. Aztán int az óra. A Piazza del Diiomo sar- ' ll■■lll■IIIIHI|ll^ll■■llllllll■l ■liillllllll IHIIimi II kában- vár az autóbusz.. Tülkölés, benzinszag. A trecento egyszeriben elröppen, mint mi­kor lába két a csodának. A gép berreg. És berreg a huszadik század. HARSÁNYl ZSOLT. Ezerhétszáz háború tombol háromszáz év alatt-------------- «I ■■JMSOTCMKiame««-.-------­Még mindig Mars uralkodik a világon. — Minden évben átlag öt háború van. A leghosszabb és legrövidebb háború BERLIN, május hó. Egy német statisztikus a történelem szol­gálatába állította tudását és minden idejét arra szentelte, hogy megállapítsa: hányszor nyúlt az ember fegyverhez vitás ügyek elin­tézésére. A stat.sztikus vizsgálódásainak cél­jára azt a három évszázadot választotta kit, j amely i6i 8-tól, tehát a harminc éves hi- 1 ború kitörésének időpontjától 1918-ig ter­jedt, vagyis a világháború végéig. E há­romszáz év alatt 1700 háború zajlott le és átlagban minden évre öt háború jutott. Ez egyszersmind olyan statisztikai1 adat, amePy komoly 'Intelem az emberiség számára. A harcias franciák Franciaországnak jut az a kétes dicsőség, hogy e háromszáz év alatt a legtöbb háborút viselte. Ez az onszág az 1618 és 1918 közötti .dobén lezajlott háborúk 63 százalékát visel­te. Utána következik Ausztria, illetve Ausztria—Magyarország 48 százalékkal, majd Anglia harminc százalékkal, azután ped.g sorrendben: Oroszország, Olaszország, Po­roszország, Spanyolországi Törökország, Hollandia és végül Svédország, amely csak hat százalékban vett részt a háborúskodá­sokban. A német statisztikus összeállítása bizonyos magyarázatra szorul. így például nem lehet puszlán Olaszországról beszélni e korszak­ban, hiszen Olaszország,, mint egységes nem­zet tulajdonképpen csak 1861-tői kezdve lé­tezik. így tehát az olasz háborúskodások azokat a fegyveres viszályokat jelentik, me­lyek a kis fejedelemségek között zajlottak le olasz földön, vagy pedig azokra a háborúkba vonatkoznak, amelyek egyes nagyhatalmak közö:t törtek ki, bizonyos olasz területrész birtoíkáért. Ami Angliát illet, meg 'kell álla­aranyhg a legtöbb győzelmet a tengeren, ha­rtem sajátságos módon az osztrák-magyar hadiflotta. A tengeri győzelmek terén tulaj­donképpen az Egyesült Államok állanak leg­jobban, mivel flottájuk mindössze két há­borúban vett részt, de mind a kettőben győ­zött. A német had.tengerészet is, amelynek pedig nincs nagy mu.itja, vitézül verekedett és aránylag -több győzelmet aratott, mint Anglia grand fleetje. Mindezek a háborús eredmények természet­szerűen különböző hatásúak voltak, A své­dek győzelme, akik a történelemben egé­szen jelentéktelen háborús szerepe! játszot­tak, más elb.rálás alá esik jelentőség tekinte­tében, mint Franciaország, vagy Poroszország győzelme Európa valamelyik csatamezőjén. Legtovább a százéves háború tartott, de ez viszont kiesik abból a korszakból, amit a német statisztikus megvizsgált. Ebben a kor­szakban azonban nem harmincéves háború volt a leghosszabb, mint azt a legtöbben hi­szik, hanem a velencések és törökök háború­ja, amely 1644-től 1699-ig, tehát pontosan 55 évig tartott. A legrövidebb háborúk a 19. században folytak le. Ezek közé tartozik a török-görög háború 1897-ben, amely pont egy hónapig tartott, valamint a porosz-oszt­rák háború 1766-ban, amely óriási történel­mi jelentősége ellenére is csupán egy hóna­pig és hal napig folyt. 1849-ben tört ki egy háború Ausztria és Szardínia között, amely a novarai ütközettel dőlt el és mindössze hat napig tartott. Különös esetek A világtörténelem furcsaságai közé tarto­zik a Gibraltárért való angol-spanyol há­ború. A spanyolok 1167 napig ostromolták Gibraltárt, ahol befészkelték magukat az an­golok és pedig 1779 augusztus 9-től 1782 ok­tóber 21-ig. Ekkor azután megunták a spa­nyolok a dolgot. Lemondtak a győzelemről és otthagyták az angoloknak a sz.klaerődöt’t, amelyet azóta Nagybr.tannia legnagyobb hészit és el .d önköltségi úron minden versenyen felüli, tiszta gyapjú, valódi homespun un és női divatszöveteket. DOMBRIA ♦ A trarassylvaniak találkozóhelye Budapesten a Metropole VII., Rákóczy-ut 58. sz. Olcsó kényelmes modern szo­bák. Patináshirü kiváló kony­ha. Cigányzene. Jazz. Tánc háziszövészet Chiţ, átköltözött Sir, R?ginc Maria 4. szám alá. — Bejárat Sir, Bratianu 19. felől is. Ugyanitt a Párisi Nemzetközi világkiállításra össze­állított szövetek megtekinthetők. pitani', hogy az angolok gyakran indítottak háborút hadüzenet nélkül, minit ahogy ezt például a napoleoni időkben is tették. A tengeri győzelmek rekordere Nagyon érdekes a német statisztikus ősz* szeállitása a győzelmek arányáról. Eszerint szárazföldön Oroszország aratta a legtöbb győzelmet, az összes ütközetek közül hat1- vanhárom százalékot. A második helyen áll ezen a téren az Északamerikai Egyesült álla­mok és Poroszország. Franciaország, amely a legtöbb háborút viselte 52 százalékban győ­zedelmeskedett az ütközetekben. Ezután kö­vetkezik Olaszország, Ausztria, Spanyolor­szág és Törökország. Még érdekesebb a tengeri csaták statiszti­kája. Nem a tengerek ura, Anglia aratta stratégiai támaszpontjának építettek meg. A hadvezér zsenialitása a dön­tő tényező Azt a történelmi tényt, hogy a zseniális hadvezér a túlsúlyban lévő ellenséggel szem­ben is győzelmet arathat, a statisztika .4 üesgas íárás'áiiasn a b.teg meggyógyul, az egészséges ember szórakozik és u'já szülei k Stary Smokouec—Ótáfrafüred, Tátranska Poh­ánka— Tátraszéplak, Vymie Ruzbachy—Ruzs- I bachfürdő, Schreiber rituális penziói Stary Smokovec, Horn-féle gyermekotthon Tatranska Lomnica—Tátralomnic tökéletes kényelmet, nagyszerű ellátást biztosi'anak vendégeiknek. megerősíti. Megállapították, hogy Napokon hatvan olyan ütközetben, amelyben az ellen­ség túlsúlyban volt, húsz győzelmet aratott, őt követi második helyen Nagy Frigyes, a zseniális porosz király, aki 15 olyan hadjá­VATRĂ. DORNEI Klimatikus fürdőhely. — Egész évben 50 százalékos kedvez­mény a C. F. R. vonalain. — Szénsavas, iszap, vasas-fürdők. Vizgyógyászat és fizikális gyógykezelés. Hegyvidék. Kényelem, egész­ség, olcsóság. Állandó idény. Júniusban és szeptemberben leszállított árak. Felvilágosításokkal szolgál a helyi Gyógy és Turisztikai Hivatal. Egy zebra csikók nélkül nem zebra. — Egy.tabletta „Bayer“ kereszt nélkül nem Aspirin. rat'ból, ahol hatalmasabb volt az ellenség hétben győzött. Harmadik helyen áll Savoyai Jenő herceg, a nemes lovag, aki 15 ilyen üt­közetből ötöt nyert meg. Havi 4© l oÜvasfialja az összes könyvujdonságokai esz Ellenzék köfcsönkönyvláráhan, Cisij, Piaía Unirii, ^drosurak modeirnebi? és legdasabban lal- szereüi 5090 kötetes oiagyai k'ií- csönkönyvfára. Havi 4© lejárt mindennap cserélhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom