Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-16 / 110. szám
I ELLENZ/IR i<m mát um I f> BU—■—'WH ....... KÖVESS ISTVÁN Most vagy soha »Now or Never“ írja az angol „Economist“ Londonban. „Jetzt oder nie" ismétli a „Frankfurter Zeitung“ a jelszót, melyet Petőfi nyelvén „Most, v.igs soha" szavakkal adunk vissza. Rég eltemetett s kényszerűségből időnként feltámasztott parancs, melynek különösen mély értelme van, mint a tavasz-szónak, mely felfrissülést, szabad vérkeringést jelent minden vonalon Figyelmeztet, felráz., mikor a tizenkettedik órában felénk kiáltja: „Most, vagy soha“ — mintha king- nydvü betűvel lenne írva, mikor mámorosán magával ragad. Siessünk leszögezni: nem forradalmi megmozdulásról, csupán gazdasági abroncsok szétfeszítéséről van szó a valóságban. Az „Economist" kitesz magáért: az angol kormány passzív magatartását, túlságosan maradi felfogását ostorozza és a nemzetközi forgalom szabaddá tételét kívánja. A gondolat — mely nem uj — jelentős tért hódított az utóbbi hónapokban. A tekintélyes angol lap reméli, hogy rövidesen sikerre viszi a vállalkozást s a koronázási ünnepségek lezajlása után — május 14-én — összeülő angol birodalmi konferencia a felszerelés ügye melleit ezt a kérdést is megvizsgálja s revízió alá veszi a kormány álláspontját. A „Frankfurter Zeitung“ tovább megy. Mindenekelőtt megállapítja, hogy gazdasági és pénzügyi téren valóságos „fejlődési láz“ mutatkozik Angliában, hol a magánvállalatok ,,Hochkonjunktur“-ban virulnak. A ,JFast runners“ versenylovait fogták az angol érdekek elé s ezek kedvük szerint rohannak. Ügyelni kell tehát, nehogy a kocsit felborítsák. Az árak kilőtt rákét« módján emelkednek, mintha Anglia paradicsom volna. Gondolni kell azonban a visszahatásra, a nyereség és termelés fokozásának árnyékára is a veszélyes fordulóknál. „Now or Never“,.. Az elmaradhatatlan. kikerülhetetlen reakcióra, mikor termelő és fogyasztó fogcsikorgatva szembekerülnek egymással s a vásárló bírókra kel az eladó elbizakodottságával, Mikor mind hangosabban kérik a vámsorompók lerombolását s mind többen teszik fel a kérdés:: „Ezért kell megnehezíteni a behozatalt drákói rendszabályokkal?“ A védővámok fenntartásával szegénnyé tett adózó ráeszmél a valóságokra, a kincstár páncélszekrényei is üresek maradnak s mind nagyobb a készség arra a tollvonásra, mely keresztülhúzza a sorvasztó, hibás, megszorító szabályokat. Angol és német lap egyformán irja „Now or Never“ — „Jetzt oder nie“. Egyformán támadják a bűnös kormányokat s uj, hatásaiban még elszomorítóbb válság eljövetelére figyelmeztetnek. „A válságok kikerülése egyet jelent a háborúk elkerülésével“ — irja a „Frankfurter Zeitung“, mikor a világ legismertebb és legigazibb megállapítását tolmácsolja. A német Világgazdasági Egyesület Frankfurt am Mainban tartott ülésén Detoeuf párisi nagyiparos-kiküldött a gazdasági tényezőkön uralkodó lelkifeltételekről szólt. A kérdés politikai oldalát érintette s súlyosbította a helyzetet, hogy a megoldást ettől tette függővé. Amig a háború valószínűségétől lehet tartani — mondotta — egyetlen állam sem nyújthat segítséget valószínű ellenségének, , — Ä győzők, lássák be hibáikat! — válaszolja erre a „Frankfurter Zeitung“. A hiba pedig abból áll, hogy alapjában zavarták meg az egyensúlyt, ami az ő érdeküket is károsan befolyásolta. Hiszen az ő létük is — tehát győzők és legyőzöttek léte egyformán -— a megbolygatott egyensúlyra volt alapítva. A német lap végső következtetése szerint az általános béke elválaszthatatlan a nemzetközi forgalom szabadságától. „Jetzt oder nie“.,, vissza kell állítani a jelszó felidézésével a régi bölcs rendszabályokat s ezektől kell függővé tenni a politikai kérdések megoldását. Vissza kell térni tehát a szabadforgalom termékeny talajára, a múltba, mely a békét csalfa „abszolút garanciák“ nélkül is biztosította. Meg kell szüntetni mindenekelőtt az egyenlő boldogulás útjába álló „Hochproíekcionizmust“, mely a háború sűrű emlegetését okozza. — A nemzetközi forgalom szabaddátételével s a vámsorompók lerombolásával megszűnne a politikusok szorongó érzése, kik pánik, fejetlenség rémét látják minduntalan s ezek ellen védekeznek ahelyett, hogy tiszta ítélőképességgel alapjában szerelnék le a válságot. Létesülhet-e ilyen természetű általános Drága oroszlánvad tiszai Franci itorszägbän PARIS, május hó. La Cauncoteben kiszabadult egy álhilsereg. létből négy lutul oroszlán^ miikor a cirkusz tulajdonosa nem volt otthon. Nagy l©u a rémület, « veszedelem híre a falvakba is elt- jultott, A lakosság nőm ment kiifiozdulni a hazakból;, értesítették a csendőnséget. Hat bátor falusi ember két csendőrrel elindult oroszlán vadászatra. Meg is találták «.négy fiatal fen évada* és mind a négyet de löt Pék. Az a lul.seregdet tulajdonosa jo.ooo frank kártérítésre perelte be La Calmette község tanácsát és a csendőrséget s azt állkja., hogy a négy fiatal oroszlán szelíd volt, semmi- e>etre .sem veszedelmesebb, mint egy falusi házőrző kutya. Az. ELLJEN ZEK a haladást szoigál|M. A k’sehbséjfi As embert iognk elfîharcnaa. Mintás SELYMEK EREDETI PÁRISI MINTÁK! Sima creprechinen, brochen és más KÜLÖNLEGES divat-szövésekben! CLUJ, Sfr« Gén. iSlecalcea 2 ri&fii 3. Sth:ifi, Reg. Marm 7. Négyszemközt a benzinnel, amatöl a Yiiág sersa függ — Benzin né'kül lehetetlen nagyhatalmi politikát folytatni, — mondotta nemrég egyik nyugati állam külügyminisztere. De ha elgondoljuk, hogy példlíul Clemenceau kétségbeesett hangú felhívásban (un appel dé- sesperé,) amelyet Wilson hoz intézett a világháború alatt és sürgős olajszállitmányért könyörgött, ezt irta: „egy csepp petróleum egyenértékű egy csepp vérrel“, beláthatjuk, hogy a benzin szerepe nem egyszerű közgazdaság! probléma, hanem meghatározója a külpolitika utjának is. Ma, a háború és béke kérdésnek gerince let; az o'ajprobiéma s még emlékszünk, hogy amikor az abe sz.n háborúban blokáddal fenyegették az olaszokat, csak akkor születeti meg a Földközitengeri egyezmény, amikor Olaszország is berendezkedett a benzingyfírtásra. Háború vagy béke: benzinkérdés A benzin tehát az éle; és halál kérdését jelent! a vi'ág államainak a harcában. Mi történik a benzinfronton? Erről a kérdésről beszélgettünk ez alkalommal Varga József dr. műegyetemi tanárral, akinek ezen a téren kifejtet; munkássága európai viszonylatban Is számottevő. Varga professzor a következőket mondotta a benzinről: — Mindenekelőtt meg kelj állapitanom, hogy világpolitikai jelentősége van annak, ami ezen 3 területen Németországban történt. Németország a villágháboru után nem szólhatott bele az ázsiai, főleg az Iraki és per- zsiai olajtelepek kihaszná-ásának kérdésébe s igy számolnia kellett a ténnyel, hogy saját területén csak csekély mennyiségű petróleumot bányászhat. Ezért arra törekedett, hogy bőséges szénkészleteit varázsolja át 'benzinné, fütő. és kenőolajokká. Megtehette ezt, mert a szénbenzingyártást uj ösvényre tere te két kiváló német professzor munkássága. Bcrgius dr, olajokká és benzinné változtatta át a szeneket, Fischer professzor pedig mesterséges petróleumot állított elő szénből fejlesztett gázokkal. — Hogyan látja a benzin szerepét az államok hatalmi törekvéseiben? — kérdeztük. — A mübenzin kérdése valamennyi kémiai! eljárás közül a legnagyobb szerepet játssza, az eljövendő háborúban, tehát az eljövendő háborút megakadályozó törekvésekben is. Ha egyik állam tudja a másikról, hogy erős, nem meri megtámadni. Nyilvánvaló tehát, hogy biztosítja a békét, ha az állam megfelelő mennyiségű mesterséges benzint képes elő- állítani. Nem akarok a politikába avatkozni-, de az említett álluás igazságát bizonyítja az olasz- abesszin háború tanúsága is. Olaszország az abesszin háború és a fenyegető petróleumblokád tanulsága következtében mintegy féléve alapozta meg az olasz állam és a Mon- te-Catini vegyipar,! ^társaság közös benzin- gyártó vállalkozását. Elsőnek az albaniai származású, a régi finomító módszerekkel előnyösen fel nem dolgozható nyers-petróleumot fogják nitrogénezni, a továbbiakban szén, illetve oaszországi lignitek petróleummá átalakítását tervezik. Három telepet szándékoznak felállítani. Az első építéshez már hozzá Is fogtak Bariban s ez a telep évi 12.000 vagon benzint gyárt, ami körülbelül 24 száza.éka az összes fogyasztásnak. Olaszország eddig mintegy 400 millió ikrát fektetett a mübenzin előállításába. Ez is mutatja, milyen nagy jelentősége van a kérdésnek. A német biroda om kényszer társítással teremtette elő a szükséges tőkét, a szénbányavállalatoktól és az erdőkéit gépgyáraktól. Kétszázötvenmilló márkát fektettek be a mübenzin előál'itásába. — És Anglia benzinfegyverkezése? — Anglia 1935-ben kezdte meg a sztn- óenzintermelést. Évi 15.000 vagon benzint gyártanak Bil- linghamban, főleg azért, hogy az angol szénkvitel tartős csökkenése miatt bekövetkezett bányászmunkanélküliséget enyhítsék. Franciaország o’ajpoliukáját készleftárolásra alapozza s évi háromezer vagon szénolajat gyárt. A szénbenzln gyártást a francia kormány nemzeti érdekű vállalkozásának nyilvánította. — Mit szól az amerikai petróleumipar Európa roppant arányú mübenz.nfegyverkezéséhez? — A világ legnagyobb hatalm! ipari érdekeltsége, a petróleumipar nyugtalansággal figyeli a szénbenzingyártás térhódítását, jól ehet a világ szénbenzin fogyasztása még alg számottevő a petróleumbenzin-fogyasz- tással szemben. Ár tekintetében nem is versenytársa a szíénbenzin, hiszen kétszer-há- romszor nagyobb a termelési költsége a petróleumbenzinnél. Mégis nyugtalan a petróleum,par, de végső kihalásából politikai okokbó; is. Amelyik állam ugyanis a petróleumipar mellőzésével rendezkedik be nagyarányú szénbenzin-term elésre, csökkenti finomító üzemek jelentőségét. A jövedelem- csökkenés különösen o yan országokban kel iemetlen, amelyek petróleumiparát a nem zetközi érdekeltség teremtette meg és látja el nyersanyaggal. Ilyen országok külpolitikai magatartását Is a nemzetközi petróleum érdekeltség mögött meghúzódó nagyhatalmak befolyásolják, háború vagy háborús bonyodalom esetén egyszerűen megszüntetik a petróleumszál- litást. Nérpetonszág és Japán azért épit nagykapacitású szénbenz’in-gyárakat, mert ezek termékei egyenrangú pótszerei a modern hadsereg egyik legfontosabb hadiszerének, a petróleumnak. Ha kellően berendezkedik ez a ké; ország, illetve Olaszország is a szénben- zingyártásra, az esetleges külpo itikai bonyodalmak levezetését’ célzó tárgyaláson az ellenfél .bizonyára méltányolja a hadsereg határozottabb felkészültségét és -gy talán békés utón elérhetik azt, amiért vért kellett volna ontani. Hoszcnöi milliárd Icnna m verso — Természetesen valamennyi államban külön gondot okoz a bombamentes müben- zintároló-te epek felállítása, hiszen háborús bonyodalom esetén sok függ attól, m.lyen mennyi'ségü benzinlk észteteket tudtak az álla- mok eltenni. Jellemző a helyzetre, hogy a legutóbbi tizennyolc év alatt közei háromszor annyi nyersolajat termeltek, mint a megelőző hatvanegy esztendőben. 1918 és 1936 között 2.8 mi'Iiárd tonna nyersolajat állítottak elő. A legutóbbi termésbecslés szerint Romána 12, az Egyesült Államok 17, Perzsia pedig 54 év múlva fogyna ki a jelenlegi kitermelés mellett. Ezek a számok igazolják egyrészt a mosszul'r kérdés jelentőségét, másrészt pedig azt tényt, hogy a világ petróleumkészlelé- nek kiapadásával manapság komoyan számolni kell. D. M. Egy elmebajos merénylete a prágai Icépviselétiázfean Prága. (Az Ellenzék jelénti't) A képviselőhöz tegnapi ülése folyamán Sebess Ferenc 33 évf-s. Slmor-i molnár, aki áll tóiig félkegyelmű, a közönség részére szóló karzatról revolverre] a levegőbe lőtt. Baleset nem történt. A merénylői azontmal letartózta'ták. A vállalás során azt állította, hogy tettével anyagi nyomorára akara felhívni a Figyelmet. Az esettel kapcsölatibaín mindenféle politikai szándékot tagad. ? megegyezés? Nem a kisállamoktól függ az eredmény biztosítása. Kicsik és nagyok egyforma izgalommal lesik az események alakulását. Az ..Universul“ siet leszögezni, Hogy semmi értelme nincs a jelenlegi rendszer fenntartásának, mely „tízmilliárdos“ károkat okozott Romániának. Az aranyblokk keretébe tartozó államok kíváncsian várják az angol-amerikai valuták árfolyamainak végső kialakulását Ez első feltétele az általános helyzet javulásának. Második lépés: a nyersanyagforrások megfelelő elosztása. „Now or Never!“ Nem nekünk, de azoknak szól a felhívás, kik a világpiacot kezükben tartják. Megértik-e, hogy az önzés nem fokozható tovább? Vállalják-e a felelősséget a szenvedésekért, melyekkel a népeket sorvasztják? Az ő létüket is veszélyezteti a további atomrombolás. Uj, fontos tanácskozások előtt áll a világ. „Racionalizálni“ akarják az egész gazdasági életet s ki szeretnék küszöbölni a jelenlegi „irracionális“ állapotot. örülnünk keli a 12-ik órának, melyben uj alapokra helyezik a világ forgalmát. „Most, vagy soha“... Uj „tengelyt“ állítanak fel, mely a Duna-völ- gyén is keresztül halad. A gazdasági élet ön- szabályozó, öngyógyitó ereje sohasem érvényesült hatalmasabban.
