Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-16 / 110. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.1Ó3/1929 ARA 5 LO Szerkeszt&ség éí kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat al és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szára, Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. LVIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM. R POLITIKAI NAPILAP TÓTTÁ: BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel :öbb. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 16. 1 ■vsEaasB&BBMGSEssänwMvwisa&xsmsase. Elszabaduld uszóabna robbantotta löl a spanyol partok el odd őrködő antfoi baJiliajoí Egyes angol szakértők még mindig vitatják ezt a magyarázatot. -»Berlini tiltakozás a német torpedónaszád támadásáról szóló vád ellen. - Diplomáciai tárgyalások Londonban ■■ ———> MM— ■■■ — Gömtgef vitte Velencéd titokzatos hülönvomsi „Hunter“ angol torpedÓTombolámck a spanyol partok előtt történt robbanása kö­rüli bonyodalom mára nagymértékben eny­hült. Valószínűnek látszik ugyanist hogy el­szabadult uszóakna okozta a robbanástr nem lehet tehát tudatos támadásról szó és igy jelentősen kisebb az akna elhelyezőjének fe­lelőssége is. Angliában mindenesetre még nagyon vitatják ezt a magyarázatot. Egyes lapok tengerészeti szakértői határozottan ál­lítják, hogy a robbanást nem elszabadult ak­na, hanem torpedólövedék okozta, mert a „Hunter“ két oldcktár -s. .kuoíí nyílást, Ki­lőtt torpedónak kellett tehát áthaladni rajta. A súlyosan megsérült angol torpedórombo­lót mára vontatják be Gibraltárba, ahol an­gol szakértők vizsgálata fogja a szerencsét­lenség oka körül a végleges szót kimondatni. Mindenesetre jellemző a feszült helyzetre annak a teljesen ualószinütienül hangzó vád­nak felmerülése is, hogy a ,,Hunteric-t egy német torpedánlaiszád torpedózta meg. Német részről sietnek is tiltakozni « vád ellen s a berlini hivatalos német távirati ügynökség szerint nem is lehet kétséges, hogy sem a megtorpedózott angol hadihajó parancsno­ka, sem az angol tengernagyi hivatal egy percig sem gondoltak erre a lehetőségre. Az a magyarázat is nevetségesnek látszik a né­met hivatalos távirati ügynökség szerint minden szakértő előtt, hogy a hajón mutat­kozó kétoldali nyitás a torpedózást bizonyí­taná. Szakértők tudják ugyanis, hogy a tor­pedólövedék nem megy át a hajón, hanem mindjárt a hajó falának érintése után föl­robban. Német figyelő hajók — jelenti a berlini távirati ügynökség — különben sem állottak Almérva körül, mert az ő számukra kijelölt más parti zóna fölött őrködtek. L-ondanban tovább folynak n külpolitikai tárgyalások az angol vezető államférfiak és n koronázásra érkezett miniszterelnökök külügyminiszterek között. Különös figye­leméi kísérik Schmidt Guidó osztrák kiilünv államtitkár tárgyalásait, akivel a- angol kül­politika vezető körei láthatólag sokat foglal­koznak. Angol miniszterek vendégül látják a Londonba érkezett külföldi minisztereket, amit a vendég miniszterek államainak követ­ségei viszonoznak és igy egy-egy ebéden egészen különös kombinációjú összejövete­lek jönnek létre. Delbos francia külügymi­niszter például imételten összekerült a Né­metországot képviselő Blomberg birodalmi hadügyminiszterrel és Ribbentrop londoni német nagykövetnek is vendége volt. Diplo­máciai körökben mindnesetre nem marad észrevétlenül, hogy Németország csak had­ügyminiszterével képviseltette magát. Neu­rath báró külügyminiszter pedig majdnem a koronázással egyidejűleg az olasz császár­ság megalakulásának évforduló ünnepségén vett részt. Föltűnt a? összejövetelek között, hogy a londoni magyar követségnek Kánya külügyminiszter tiszteletére rendezett ebéd­jén Ritnciman angol kereskedelmi miniszter is r észtvett. Angol lapok föltűnő helgen köz- UK, hogy Schmidt osztrák külügyi államtit­kár londoni tanácskozásai után Párisban is megszakítja útját, ahol szintén tanácskozá­sokat fog folytatni. Pál jugoszláv régens- herceg, akit Londonban nagy melegséggel toaadtak. ugyancsak félbeszakítja útját. Pa­risban ts es látogatást tesz Lebrun köztársa­sági elnöknél. Az Ausztrián áthaladó titokzatos kü­lönvonat kérdése mára magyarázatot nyert. Goring porosz miniszterelnök utazott Velencébe. Ez a magyarázat a körülmények valóban titokzatos volta miatt nem mindenkit elégít ki. A fran­cia sajtó továbbra is fenntartja gyana- kodását, hogy a lefüggönyözött vonat­ban Hitler utazott Olaszországba. Fel­merült azonban a kérdés, hogy miért ! kellene Hitler utazásáti, ha ez valóban megtörtént, titkolni. Németország és Olaszország eddig elég nyíltan tették meg lépéseiket, nem valószínű tehát, hogy titokban akarnának tartani egy olyan nehezen titkolható eseményt, miint Hitler olaszországi utazása. Való­színűbbnek látszik, hogy ezúttal is a külpolitikai tudósítók állandó izgalom­ban levő fantáziájának túlzásáról van szó. Anglie és a velencei találkozás PARIS, május 15. Hivatalos angol és spa­nyol körök a Havas ügynökség tudósítója előtt kijelentették, hogy a vizsgálat folya­mán megállapították a „Hunter" angol tor­pedórombolót ért szerencsétlenség okát. A hajó nyílt tengerre szabadult aknára futott, vernem Rövid gazdasági hír néha gondolatok egész sieiregélyhadát rebbenti föl. Régóta ol­vashatjuk, ismételten, hogy Románia és Pa­lesztina kereskedelmi kapcsolatai sokasod­nak és mélyülnek. Déligyümölcsöt kapunk onnét és ezek szállítására szükséges faáru­kat küldünk oda, nem beszélve állaikivitel- rő! meg egyébről. Most szó esik róla, hogy Palesztina nagyméretű vajszükségletét rész­ben a mi piacunkról alkarja vásárolni és különöslen szemetvetett az erdélyi vajra, amelynek hire egyre nagyobbodik a külföl­dön. Az erdélyi vaj előállításában pedig kü­lönös szorgalommal vesz részt a magy ar ki­sebbségi termelés. Ha igy van, nyilván jog­gal kérdezhetjük, hogy amikor Románia s a román államnép munkájáról van szó, nem illik-e belehalni minden egyes alkalommal a magyar kéz közreműködését is és igy le- szerein« a nemzeti munkavédelem orvén az ellenünk irányuló törekvéseket? Önkéntelen száll gondola,tunk minden ily alkalommal a nemzeti munkavédelem kérdésére: folytono­san törődünk vele, mert hullámzik; nemcsak izgalomba dönt, hanem fokozódó félelmet ébreszt benne. A vita, hogy a törvényren­delet miképen élesítse és fenje ki a nemzeti munkavédelemről szóló törvény rendelkezé­seit, a vila, hogy kár tovább feszíteni a hurt, egyre inkább idegessé teszi a kisebb­ségi életet, mely jobbra és balra hányódik. Mostanság a kérdés ismételt elhalasztást és a szabadelvű párt elnökének Athénből vlsz- szatérése után beavatkozása e kérdés alakí­tásába, az érdekelt miniszter elutazása bel­grádi megbeszélések orvén és a fővárosi saj­tó tárgyilagos részének állandó tiltakozása igazságtalan elveik ellett, amelyek az alkot­mányt é.s a külföMi kapcsolatokat fenyege­tik, végtp a k artel lek megre ml szabály o z ása körül emlegetett túlzott intervenciós elvek nagyobb részéneik az elejtése némi sovány reménnyel kecsegtetett, Talán mégsem ve­szik el könyörtelenül a kisebbségi elem elől ig puszta megélhetés lehetőségét és annyi család szájától megvonni a száraz kenyeret! Sajnos ma megint ellenszelek fújnak é<s az idegek táncolnak. A keringő liirek szerint a törvényrendelet csakugyan súlyos arányossági rendelkezése­ket fog felállítani, ami sem az általános bel­politikái válságot, se a kisebbségi veszedel­met nem háríthatja el. Mikor jóleső érzéssel hivatkoznak reá, hogy a régi törvény máris örvendetes eredményekkel járt, nyomban hangoztatni kezdik, hogy a kormány újabb eredményeket követel s az a meggyőződése, hogy a törvényes akarat szellemét is, betűjét is tiszteletiemig kezelték. Egy törvényrende­let több valószínűséget és igazságot sejtet? Ezzel indokolják a küszöbön álló szándékot, amely uj rendszabályokkal óhajtja hatályossá tenni a törvény alkalmazását. A hangsúly megint a szankciókra esik. * ' } N $ ' í? f S } n f -v. 3 fr.*-, i i í s T i r.?./Kv; '1 í •'ftoM./j.rw i fr < * ■ . » i Jf 1 Mr i “ “ > 1 !'. \ rui V I í J j J 1 t I A H 4 1 * if Ei ii jt J Csak egyetlen vigasztaló részletről hallunk: az egyenes beavatkozás kormány- biztosok alakjában néni fenyegeti többé a magánvállalatokat és szó sem lehet a sze­mélyzeti és kezelési ügyek valóságos államo­sít! áfáról a minisztériumok döntő szavával; megelégszenek azzal, hogy az üzemek a tör­vény parancsai szerint szabadon és önkén­telen járjanak el alkalmazottaik és termelési módszereik 'ügyében, szóv’al a szabadelvű gondolat és alkotmányosság elvének fényes és feltétlen érvényesülését akarják ezzel bi­zonyítani. Minthogy az alkotmány minden­kinek egyenlőséget biztosit és a szabadelvű­sé« az erők nyomás néÜkül való szabid játé­kát jelenti, reméljük, hogy ha c törvényren­delet betűje nem fes fog megfelelni a kívánt elveknek, de szelleme és végrehajtási gya­korlata inkább. Ezzel a .jogeszmény tiltako­zását elnémítják és főleg a választási érde­kel szolgálni fogják. Mert hiszen minden törvény olyan, mint az ember: lába gyakor­lati élet talaján jár, feje pedig az elvont ma­gasságokba pillant, onnét érzékel és aztán alakit gondolatot és érzéist. ez okozta a robbanást. A robbanás — mint a londoni admiralitás hivatalosan jelenti — a parttól öt kilomé­terre történt. A „Hardy“ és „Hyperion 4 an­gol, valamint a „Don Jahne“ és „Lazaga“ spanyol köztársasági hadihajók siettek a sú­lyosan sérült „Hunter“ segítségére s a tor­pedórombolót az almériai kikötőbe vontat­ták. VELENCE, május 15. A Görlng porosz miniszterelnököt szállító külöinvomat pénte­ken délután 4 óra 25 perckor Velencébe ér­kezett. A pályaudvaron szárnysegéde és a velencei hatóságok fogadták Göringet, aki. motorcsónakon a „Grand Höf}el‘‘-ble vihette magát és lepihent. Pénteken este Nápoly- ból Velencébe érkezett Göring feleségje is. G Öning tábornak, ák; a sok találgatásra okot szolgáltató iküiönvonaton érkezett, hét­főig marad Velencében. PÄRIS, május 15. Francia lapok az olasz kormáuy cáfolata ellenére azt állítják, hogy azon a titokzatos különvonaton, amely Né­metországból Ausztrián keresztül haladt Ve­lencébe, az utasok között volt Hitler kancel­lár is. Az „Echo de Paris“ azt irja, hogy a meglehetősen nyomasztó belpolitikai helyzet hatása alatt keresi Mussolini a német tájé­kozódást, mert úgy érzi, hogy Berlin támo­gatására mindenképen szüksége van. Az „Ordre“ szerint a francia nép most egy szenzációs gesztusnak tanúja, amelynek meg­félemlítő jellege Van. Londonnak és Paris­nak azonban nincs oka izgalomra, csak rá kell mutatnia egységére és határozottságára. Az „Éré Nouvelle" közlése szerint MussoUni- nalk erre a találkozásra azért volt szüksége, hogy ellensúlyozza az angol koronázás fé­nyét és jelentőségét. A „Jour“ szerint Ang­lia nem lehet közömbös a velencei találko­zóval szemben. LONDON, május 15. Pénteken kezdődött meg az angol vllágfoirodailmii értekezlet melynek fel s data azoknak a módozatoknak 'kidolgozása, amelyek a brit világbirodalom alkotó részeit továbbra is szilárd egységbe tömörítik. Az értekezlet napirendijét a nem­zetközi gazdasági étet kérdései és különböző katonai jellegű kérdések szerepelnek. ■ Baldwin miniszterelnök beszéde nyitotta meg a pénteki ülést. Baldwin szavai szerint az angol birodalomba tömörült közösségek kormányai olyan népek -szövetségét alkot­ják, melyek szabadon rendelkeznek az egyé­ni szabadsággal és a felségjogokkal, d" hoz­zászoktak az együttműködéshez közös ügyeikben. Mindnyájan egy nagy vállalatba tömörültünk és közösen vagyunk felelősek az uj kísérletért, amelynek eredménye, vagy balsikere mélyen befolyásolja az emberiség jövőjét — mondotta az angol miniszterel­nök, — Hiszünk az összesség összhangjá­ban és demokráciában, mint jó kormány­zás: Vendsze-rben, mert a demokrácia hiva­tott azoknak a dolgok mik «megőrzésére, me­lyeknek rnagafs értéket tulajdoni tűink és pe­dig az egyén, a-gondolat, a szólás és a lelki- ismeret szabadságának megtartására. Nem kisebbítjük azonban azoknak az eszmén ve k- ftjftk értékét sem, amelyek más kormányzási formát öltenek, de anvelyeklnok elsőrendű fontosságot tulajdonítanak, mint például a kötelező munkaszolgálat gondolata — foly­tatta Baldwin, aki végül .a fegyverkezés kö­vetelte angol áldozatokról beszélve, hangoz­tatta. hogy ezek az áldozatok a béke ügyét szolgálják. Bmvums p itótateijesitmény NEWYORK, május 15. Ma rill pilóta péntekien délután 5 óra­kor érkezett meg Worster repülőterére. Marii! ezzel az utjával uj világrekordot állított fel. Öt nap leforgása alatt tette meg az utat, londoni tartózkodását is beleértve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom