Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-02 / 76. szám
BLi:fíN7fíK 1 9 17 A prill» 2. KALANDOS MAGYAR KARRIEREK Izmail basa Hogyan íett Kmetty tábornok török hadvezér? —' Az egész világ ünnepelte az erzerumi hőst. - A honvágy ölte meg Kmetty György, a magyar szabadságharc tábornoka, gyalkran elbeszélte, meg is irta, hogy ö hisz a babonáikban). Pokoragyon. a kis gö>mönmegyei faluban ugyanis, amnlkor megszületeM, cigánvasszonnval kártyát vettetett atyja és ia eigányasszony Így jósolta meg a kis Gyű ni jövőjét: — Sókra fogja vinni. Nagy világot bejár. Mindig boldogtalan lesz. Az öreg KmelIv bosszankodott is, nevetett is ezen a furcsa jóslatom. Ahogy felcsepere- detl, kacagva emlegette ezt a szokatlan jövendölést Kmetty György is, de ahogy mind többre vitte, mind viharosabb lett az. élete, kezdte nagyon komolyan venni a cigány iPytllvia jövendőmondását, amelyik három mondáikban igazán szabatosam határozta meg élete ulját: sokra viitrte, sok földet bejárt és mégis ö volt a szabadságharc emigráns unnak egyik 'legboldogl alánabb ja.. Kapitányból — Knvetly György katonai pályára lépett. 1 lanmincnyolcéves „öreg kapitány“ volt Olaszországban, amikor kitörj otthon a szabadságharc és a/l kezdte érezni, hogy neki., a magyar embernek, ni nos semmi helye az osztrák hadseregben. Tanakodott önmagával, hogy mit csináljon Megkérdezte egyik bakájától, pokorágvi földijétől: — Mit csinálnál, Jóska, ha az. én helyemben volnál? — Bizony, kapitány ur, én nem maradnék itt világ csúfjára, hanem hazaménnék, mert az a becsület. — tábornok Kmettyt — amint naplójában megírta — ennek a parasztimnak egyszerű, naiv mondása birta rá arra, hogy odadobja karrierjét, megvál jon tiszti kardbojtjától és szökve meneküljön Magyarországba'. Győrben csapott fel a magyar hadseregbe és a Rákóczi- osaipat őrnagya lett. Pár hónap múlva, a csornai diadal után, már tábornok. Nevét megörökitette a történelem, különösen isa- szegi haditényóért, a Budavár ostrománál kifejtett vitézségéért, amikor ő volt a Víziváros félő.* támadó hadsereg vezére. Aztán a bácskai hadszíntéren vitézkedett. Az összeomláskor pediig Timisoara-nál ö fedezte csapatával a visszavonuló magyar hadsereg menekülését. Akkor menekült csak, amikor a Kossuthék kivonulását biztositolta. Viddinbe került ő is a magyar menekültekké.1 és onnan intenn'álltálk őket Sumilába. 1850 magyar szabadsághőst tartott itt a török. Tiszteket, legényeket, asszonyokat, gyerekeiket vegyesein. Kmettynek nem igen tet- szeltlt li'tt az élet. Mindinkább elhatározta, hogy nem köti sorsát menekült társai sorsához. Jól beszélt a magyaron kirvül németül, olaszul, franciául, angolul és hamarosan megtanult törökül is. Egy angol úrral találkozott az imüernáltságbain, aiki leszerződtette a ikíiáázsiai Aleppóba kiviteti üzlete levelezőjévé. Aleppo, London __ Hamarosan belejött az üzletbe, egy év múlva már társa volt annak és félév múlva Londonban telepedett le, hogy onnan intézze a kiviteli űzhet ügyeit. Amikor kitört az orosz—török háború, a törököt Franciaország és Anglia támogatták, Ragl'an lökd felszólította, hogy mént volt vitéz tábornok, mint a török viszonyok is- mferője, menjen le vele a háborúba. Le is utazott Aleppóba, feloszlatnia üzletét és ’Raglan lord, a törökországi angol hadsereg fő- parancsnoka ajánlatára, tábolnnoki állást vállalt a török hadseregben. Sok magyar tisztet talált itt, akik ekikor már a török hadsereg kötelékébe tartoztak. Olt találta Bemet, Guyon Richaírdot, akiit ekkor már Kúráid basának hívtak, Stein bárót, akiről! az a hír járta később, hogy osztrák kém: a törökök fogságában halit is meg. Hogy Kmetty török tábornok lehessen, mohamedánná kellett lennie. Sokáig habozott. Bem mondta néki: — Világcsavargók vagyunk, se hazánk, se istenünk. Ha hazánkat vissz any etiljük, visszanyerjük istenünket is. Addig harcotok én az orosz ellen, még ha a sátán vallására kellene is felesküdnöm. „fztnaís basa“ Kmetty is elhagyta hitét, mohamedánná lett, felvette az Izmail basa nevet, de mint maga Írja, állandóan gyötörték lelkLtsimeret- furdalások és ő, a.ki soha azelőtt nem imádkozott, akkor mondta el mimdenmaip, a Mi- atyánkot, amikor mohamedánná lett. Megírta Kmetyt, hogy minden csalta előestéjén olyan buzgón imádkozott, mint azelőtt soha s őt a mohamedán vallásra való áttérés tette igazán kereszténnyé. Ez a háború egyike volt a legretteneíeseb- bekinek. ö az anatóliai hadosztály parancs^ ■noka lett és a legvéresebb csatákban vett részt. A francia és angol segédesapulok nem sok támogatást nyújtottak, mert rájuk tört a kolera és a „tél tábornok“, ahogy az oroszok a/ embertelen hideget nevezték. Kmetty Kis-Ázsiában egymásután verte meg Mura- vievet, a világhírű orosz tábornokot. .4z erzerumi qyőíelem Ahol lehette, jót telt a keresztényekkel, megmentett templomokat és papokat. Mini katona, legszebb diadalát Erzerumbam aratta, de mert közben Karsz 'várát, a török örmény- ország kapuját, Muraviev elfoglalta, lehetetlenné vált itt is a helyzet, hamarosan megin dúllak a béketárgyalások és vége lett a liáI borúnak. Kmetty tábornoki nyugdíjjal vált meg a török hadseregtől. Ekkor már világhírű ember. Meghívják európai korúira. Végigjárta Olaszországot, Franci a országot, Hollandiát, Németországot. Mindenütt ünnepük, mindenütt előadásokat kell tartania. Parisban u Mac Mahon tábornok vendége, Angliában pedig az udvar is ebédet ad tiszteletére. Mindenütt mint Izmail basa szert*i>el. Parisban egy banketten így kezdi beszédét: — Izmail basa vagyok, még mindig mohamedán, de lélekben Kmetty magyar tábornok vagyok én és keresztény. Kisgyermek korooilxan egy eigányasszony megjósolta, hogy sokra fogom vinni, nagy világot l>e fogok járni és mindig boldogtalan leszek. Ez az én élettörténetem Nagy nevet szereztem. de ez a név nem az enyém. Egy nemzet bőse lettem', de én más nemzethez tartozom. Egy vallás sorozott első emberei közé, de ez a vallás nem az én vallásom. Minden vágyam az, hogy még egyszer szabad polgára lehessek az én szabad magyar hazámnak, amely után olyan sóvárogva vágyakozom Azt kívánom, hogy még egyszer bifz- gón imádkozhassam annak a magyarországi falucskának kis templomában, ahol keresztellek. Hazámból azonban számkivetettek és én itt bolygok, mint világhírű ember boldogtalanul ebben az idegen világban. H ©nvagy í Mindinkább erőt vesz rajta a honvágy. Kedélybeteg lesz. A nagy, erős. vitéz ember sirógörcsöket kap, ha hazájára gondol. A templomokat bújja. Már 'azt hiszik, hogy vallási mániába esik, annyira vezekel aizért a bűnéért, hogy mohamedánná leli. Folyton imádkozik és böjtök 1865-ben. amikor a kibékülés első kísérleteinek hire érkezik Magyarországról, kijelenti. hogy hazatér. Történjen, aminek történnie kell, még a börtönt its szívesen vállalja de nem tudja leküzdeni honvágyát. Otthonról azonban leveleket kajp, hogy ne jöjjön haza, mert rossz néven veszik tőle, hogy (örökké lett és mohamedánná. Ellenségei a magyar lapokban meg is támadták ezért. Agynak dől. Orvosai aggódnak, hogy megtébolyodik, nincs egv nyugodt perce sem: egyik rohamból a másik rohamba esik. Menne, mindenáron mentne. Nem bánja, ha megtámadják, ha becsukják is: olyan elemi erővel vonzza hata< Gömörbe, a kis pokorá- gyi ősi hláiz, templomocska felé a leküzdhetetlen honvágy. Azonban annyira legyengül, hogy már jártányi ereje sincs. Mielőtt útra kelne, megöli egy rohama. (K. A.) Kik vehetnek a lövőben ingatlant? BUCUREŞTI, április 1. A mezőgazdaság megszervezéséről szóló törvény értelmében az agrárreform utján nyert ingatlanokat csupán úgy lehet megvásárolni, ha a vevő román állampolgár, fel volt véve a földigénylők névsorába s máig sem vesztette el jogosultságát. A vevő igazolni köteles, hogy földműves iskolát. szőlészeti vagy gaz- dászati iskolát végzett s maga is falusi gazdálkodással foglalkozik. Egyedül falusi papokkal, tanítókkal s falukban lakó kisiparosokkal tesznek kivételt, ha maguk gazdálkodnak. Megyék, városok, faluk szabadon vásárolhatnak ingatlanokat. Adásvétel esetén elővásárlási jog illeti az államot. Ugyanilyen jog illeti meg az eladásra kerülő ilyen ingatlan birtok szomszéd tulajdonosait is, akik közül az eladó szabadon választhat. A szovjet belső „rendje“ Félelmetes és végzetes az ellentét az GPU és a üaisereg tisztikara közüli BELGRÁD, április 1. A Nasa Reci c. lap a Juva távirati ügynökség jelentését közli a szovjet- oroszországi állapotokra vonatkozóan. A moszkvai jelentés szerint Vorosilov terjedelmes emlékiratban közölte követeléseit Stalinnal. Eszerint a vörös hadsereg jogot kér Szovjetoroszország külpolitikájának irányítására. A hadsereg vezetését teljesen ki akarják venni a laikusok kezéből s függetleniteni szeretnék a GPU-tól. Egyes parancsnokságok Jegov GPU-parancsnok azonnali elmozdítását kivánták, Vorosilov azonban egyelőre nem mert szembeszállni a vörös titkosrendőrség félelmetes parancsnokával. A GPU ugyanis több, mint 200 ezer katonát jelent, kik géppuskákhoz, repülőgépekhez, tankokhoz és könnyű ágyukhoz vannak beosztva. Moszkvában ezidő szerint 40 ezer GPU- katona van, ezzel szemben 90 ezer főre rúg a Vorosilov parancsnoksága alá helyezett sorkatonaság moszkvai létszáma. A GPU géppuskákat szerelt az ösz- szes nagyobb épületek tetőzetére s a Kreml őrizetét hétezer emberére bízta. Papírszalvéta olcsó árban minden szinben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii kapható. Egy próbavásárlás meggyőzi önt áraink utólérhetetlen olcsó voltáról! JAWOL csillapít minden fájdalmat! JAWOL, ŐRZI AZ EGÉSZSÉGET I JAWOL, az utólérhetetlen idegcsil lapító. — Kapható gyógyszer- tárakban ! MII m A ROMÁN SAJTÓ UNIVERSUL (Stehen Popescu cikke): Ki kér üllhe teilen következményei lesznek az olasz—jugoszláv egyezménynek. Politikában és diplomáciában semmi sem lehetetlen. Az egyezmény véget vet a két nép közti súrlódásoknak s békét teremt Európának azon részén, hol biztosra vették a háború kitörését. Többször találkoztam Mussolinival s mindig rámutattam arra, hogy Románia és vele együtt az egész kisantant, mentői barátságosabb viszonyt óhajt Itáüával épugy, mint Franciaországgal. \ Duce meghallgatott és a maga részéről megtette észrevételeit. Sor kerül még arra, hogy ezt is nyilvánosságra hozzam. Az olasz—jugoszláv megegyezés örömmel tölt el s szeretnénk, ha ilyen egyezmény jönne létre a ki sántán Ital és Olaszországgal. Egyedül a Dúcétól függ ennek létrehozása. Ha Mussolini megegyezhetett a jugoszlávokkal, miért ne érthetne meg bennünket s o világnak ezen a részén reánk háruló feladatokat? Nem értené meg, hogy Itália, Anglia, Franciaország, a kisam- tant és Balkán-szövetség megegyezése lehelne a világbéke legjobb biztositélm EPOCA: Megállapítjuk, hogy a pígoszláv halárok elismerésével Itália lemondott a revízióról. Dalmácia a jugoszlávoké marad s az Adrián sem történt változás ugyanakkor. Budapest nem zajongott. Érthető, hiszen a kisantant államai között legkevésbé Jugoszlávia érinti a magyar politikát. Nem lehet határozottan állítani, hogy Bethlen István gróf húsvéti cikkét ez olasz—jugoszláv egyeznicny létrejötte sugallta. Nincs kizárva, hogy Róma barátságos tanácsot adott Magyarországnak oly irányban: keressen közeledést Romániához. A cikkből természetesen nem lehet ilyesmit kiolvasni. Ellenkezőleg: Bethlen gróf válasznak szánta azok számára. akik közvetlen tárgyalást kívánnak Budapest és Bucureşti között. Kik ezek? Mindenki barátságos szomszédi viszonyt óhajt itt Magyarországgal, mégis kevesen vannak, akik hisznek a román—magyar megegyezésben. Bethlen gróf különben világosan közli, hogy egyetlen magyar kormány sem mondhat lé az utódállamokhoz csatolt területekről. Meg vagyunk győződve arról, hogy e tekintetben Bethlen összes polgártársainak nevében szólt s nyugodt lehet afelől, hogy olyan romián sem akad, aki a jelenlegi határokról tárgyalást kezd Magyarországgal. Ily körülmények között, hova vezethetnének a két ország közötti tárgyalások? Bethlen gróf azzal végzi cikkét, hogy emberségesebb kisebbségi politika révén enyhíteni lehetne a magyar revíziós propagandát. A romániai kisebbségek helyzete jobb, mint a magyarországi kisebbségek sorsa. Aláirtuk a kisebbségi egyezményt s civilizált emberekhez méltóan teljesítjük az abban foglaltakat. NEAMUL ROMANESC (Iorga professzor írja): Későn értesülünk arról, mi is történik határainkon. A kisantánt-polgárok nem közük velünk a történteket. így csak most tudtam meg. mit ,válaszolt Szf ója dino vies jugoszláv miniszterelnök arra, 'amit kisan- tamtipolgár minőségemben a román parlamentben mondtam. Sztojadinovics megnyugtató kijelentést tett arra nézve, hogy semmiben sem változott Jugoszlávia barátsága, aztán személyemmel foglalkozott. A jugoszláv miniszterelnök azt mondta: Ne avatkozzak tanár létemre a jugoszláv politikába. Nem én — 5 kisanttant-állaimpolgár szóltam de a szerződéseik beszélnek. A három szerződéses félnek ugyanis- egyforma biztosítékokra van joga', így közös fellépés lett volna kívánatos. Bankok || Most jelent meg: Iparvállalatok Kereskedők • # _ Közgazdaság! ISÄiütN Irta : Dr. Heller Farkas egyelem! tanár-. Nélkülözhetetlen szakmunka! 498 oldalon fve 248 lej, nyersírászanlköt. 290 lej az ElLENZtK SiOogresztâUjâ&Tit Cluj, P. Unirii. Vidékre titán vettél szállítjuk
