Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-08 / 81. szám
'• TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, CaW Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és konyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cüuj, postafiók 80. LVili. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a portókülönbözettel 'öbb. 1 9 3 7 ÁPRILIS 8. ——W1» iWBBBx 'mwmBWBaa .-BaxsiiEiwttjscru—, w <7» Benes €$clisilo¥ák köztársasági elnök befejezte belgrádi tanácskozásait Schuschnigg osztrák kancellár is ellátogat Beigrádba. — Nemzetközi gazdasági értekezlet előkészítésével bízták meg Van-Zeeland belga miniszterelnököt. - Veszedelmes német propagandáról beszél a Délafrikai Unió miniszterelnöke. Éles válássá készül állítólag adni a német kormány a pápai enciklikára Benes csehszlovák köztársasági elnök jugoszláviai látogatásáról ma utazik vissza Prágába. A látogatás ünnepélyes és meleg külsőségek között folyt le, a Belgrádban kétségtelenül folytatott diplomáciai tárgyalások eredményéről azonban nem sok került a nyilvánosság elé. Francia lapok szerint a csehszlovák köztársasági elnök mindjárt az első nap teljes biztosítékot kapott Pál jugoszláv régensherceg és Sztöjadinovics miriisz- ierelnök részérölk hogy Jugoszlávia továbbra is híven teljesiti a kisantant- szerzödésböl származó kötele sér it. Ezt a megállapítást a kisantant-éirtekezletröl kiadott hivatalos jelentés is magában- foglalta. A külpolitikai közvélemény érdeklődése azonban inkább a változó európai helyzettel szembeni uj állásfoglalások felé irányul, amiről felvilágosításhoz viszont sem a kisantant-értekez- let, sem Benes látogatásával kapcsolatban eddig nem igen jutott. Csak azt állapította meg majdnem egyhangúan az európai sajtó, hogy a kisantant-kötele- zettségek kiterjesztése az eddigi kereten túlmenő automatikus védelmi szövetséggé, amit állítólag francia és csehszlovák részről szorgalmaztak, a kisantant-érte- kezleten tárgyalásra sem került. A hivatalos jelentésben legalább is nem volt róla szó, természetesen nem lehet tudni, hogy Benes elnök látogatásával kapcsolatban nem került-e megbeszélésre. Egyik Bucuresti-i francia lap Bclgrádból keltezett jelentése szerint a tervet a kisan- tant-értek^zlet sem utasította voissza, hanem szakértőknek adta ki megvizsgálásra. Szakköröknek kell megállapítanij. hogy hogyan hozható összhangba a terv az egyes ldsantant-államoknak esetleg külön is fennálló külpolitikai kötelezettségeivel. Szakértői bizottság elé való utalás, genfi tapasztalatok szerint, addig a keresztülvihetetlen indítványok eltemetését jelentette. Kérdés, hogy ugyanezt fogja-e jelentem Belgrádban is. A fentemlitett Bucuresti-i lap képviselőjének különben Sztojadinovics miniszterelnök a következőket mondta: „Értesítheti a román közvéleményt, hogy ami Magyarországot és a Dunamedence államait általában illeti, Jugoszlávia semmiféle egyéni kezdeményezéssel nem kíván élni és minden olyan lépés, mely ilyen irányban esetleg sorra kerül, csak együttesen fog megtörténni a három kis- antant-állam egyetértésével.“ Ugyancsak Belgrádból jelentik, hogy Schuschnigg osztrák kancellár még április folyamán ellátogat a jugoszláv fővárosba. A román kormány viszontprágai jelentés szerint. Hodzsa csehszlovák miniszterelnököt hívta meg, hogy látogasson Bucure stibe. A: európai sajtó egyrésze pár nap óta azzal u külpolitikai pikantériával szolgál, hogy Berlin és Moszkva között közeledés készül. Állítólag a német hadsereg vezetői szeretnék fökijitani a tradicionális berlini külpolitikát, mely, természetesen más viszonyok között, mindig igyekezett háttérnek megszerezni az orosz birodalmat. A nemzeti szocialista Németország és a bolsevista Oroszország együttműködése azonban olyan meglepetés volna, mely a mai különös viszonyok között is előre valószínűtlennek látszik. Inkább diplomáciai manőverről tehetett a hírek terjesztésével szó s a szovjetkapcsolatokkal 1 Szárazföldünk súlypontja egyelőre a Duna völgyére tolódott át. Ha külsőségi érvet akarnánk használni, egyszerűen rámutatnánk a tényre, hogy lám a sajtó két hét óta kevesebb figyelmet széniéi a spanyol eseményeknek és a felfegyverkezési folyamatnak, mint a dunavölgyi politikáknak. De inkább az események szavatoljanak. Az osztrák kancellár budapesti látogatása után a román miniszterelnök csehországi utazása következett, még mielőtt külügyminisztere visszatért vo?na az athéni Balkán-értekezletről, illetve Törökország fővárosából. A csehországi ünnepségek és pol’tikai tárgyalások befejeztével Hodzsa rögtön Bécsbe utazóit és bár rangrejtve, a pihenés és húsvéti ünneplés körülményeire hivatkozott mégis megtörtént, hogy ismételten tárgyalt az osztrák államférfiakkal. Közben fölébresztették az 1924-i olasz—-jugoszláv szerződést hosszú álomkórjából. És ebben az időpontban kezdett látható hullámokat vernli a világsajtóban és főleg a román közvélemény különböző pontjain Bethlen István húsvéti cikke. Aztán következett a belgrádi kisantant-kon- ferencia, melynek hivatalos közleménye rendkívül érdekes és sok mindent sejtető olvasmány: a nagy külpolitikai közvéleménynek valóban emlékezetes megjegyzéseket, feltevéseket és képzelgéseket is sugallt. Most a Duna - völgy n ek ismét nevezetes eseménye van. Benes köztársasági elnök látogatta meg Belgrádot és ez a tény mindennél inkább bizonyítja, hogy a Duna völgye nevezetes terület, esetleg Európa, sőt az emberiség történetében fontos változásoknak lesz az ind'tóhelyc. Benes nemcsak önmagát és Csehszlovákiát jelenti, hanem — mondjuk igy — a kisiantant klasszikus korát is, melynek egyik létrehozója, talán szülő apja volt, ezen túl pedig képvisel1! a tiszta népszövetségi hagyományt és a békeszerződésekhez, valamint az uj és utódállamok megalkotásához vagy megnöveléséhez fűződő történelmi felelősséget. Nem vetjük el a sulykot, ha áliiijuk, hogy az európai közérdek 111a különös figyelemmel kell ügyeljen a Duna-völgy- re és a kisantant jelentősége most a cseh és jugoszláv politikában tükröződik és a római jegyzőkönyv háromszögén, továbbá az adriai kérdéseken sarkai!, aminek egyensúlyozására országunknak uj mozdulatot kell tennie: Hodzsa Bucuresti-i látogatása után a Duna- völgy válságos helye, Budapest felé fog nézni és a kisebbségi kérdés vita igazi lényegészemben idegenkedő közép- és keleteurópai kisebb államokat akarták ijeszteni azzal, hogy politikájuk tovább folytatása esetén egy német—orosz megegyezést is a lehetőségek közé kell sorolni. Mert a két hatalom együttműködése valóban elnyeléssel fenyegetné ezeket. Német részről azonban, a nürnbergi pártértekezletek határozataira hivatkozva, erélyes cáfolat jelent meg minden ilyen lehetőséggel szemben s a cáfolatnak j ezúttal valóban hinni lehet. Brüsszelben tegnap hivatalos jelentést ad- 5 be merülni. Ez örvendetes és reményt keltő helyzet. Ne feledjük el még, hogy a francia politikusok mind nagyobb számban foglalkoznak a Duna-völgv rendbehozatalának a kérdésével. Már nemcsak Németország és Olaszország 1 erőfeszítéseinek a domíniuma ez és nemcsak I Anglia nagy békehajójának az egyik főkikö- 1 tője. Volt francia külügyminiszter s volt bu- I dapesíi követ nagy tanulmányt és könyvet I ir „a darázsfészekről“ s megállapítja, hogy g Ausztria megmentésének és Magyarország 1 megbékélésének az érdeke előtérbe került és § nem jelentéktelen kérdés többé a kisebbségi g jogvédelem se. A tegnapi sajtószemlék el- | árulják, hogy már francia vezércikkek is | puhatolják a dunavölgyi kisállamok egyen- I súlyát s a szétvert monarchia helyén az 1 cgyütfjmüködés valamely szerves intézmé- | nyének a megteremtését. Egy jelentékeny g francia szenátor cikke szerint nincs más a megoldás, mint javítani a gazdasági helyre- | ten és enyhitewi a kisebbségek sorsán. Ez i mintha helyettünk válaszolna Bethlen István húsvéti cikkével foglalkozó román politikai és sajtónyilatkozatoknak, amelyek bár a légkör megtisztulását is szolgálják, de viszont nagyon tévednek, Iia nem hisznek a kisebbségek zokszavainak. Minden külföldi vélemény, mely a kisebbségi helyzet megoldását sürgeti, mindegy, a kisantant államok baráti vagy ellene« oldaláról érkezik, már ezzel a puszta körülménnyel bizonyítja, hogy a ki sebbségi jog védelme nem 'lezárt kérdés. Elvégre nem ok nélkül történik, hogy kisebbségi lapjaink sérelmeket közölnek, a román sajtó és politika nyilvános ellenőrzése mellett és ha ezekre, pontosan, hivatkoznak akár magyarországi, akár francia, akár angol közírók vagy politikusok, nem lehet hazulról puszta tagadássál válaszolni nekik és félreérteni ezért okos javaslatokat. Ezt megfontolhatná Vaida szócsöve városunkban. Dehát most már nem boszorkányság teljes 9 és megnyugtató lelkiismeretesség felé tartani | e tekintetben. Különben is már az fontos, | mit ér cl Csehszlovákia és Jugoszlávia, egyik § Becsen keresztül, a másik légvonalban, Kóma | felé, aztán micsoda szerepet fog játszani a 1 dunai kérdésben a Népszövetség és mi lesz 1 a sorsa a román-magyar tárgyalási ajánlat- | nak? Szükség és kényszer egész Európában | uj hangokat és helyzeteket idéz föl: minden 1 veszedelmet hordozó kérdést küzmegelége- 1 désre kell megoldani ezek szerint. | vbmám lak ki a minisztertanács üléséről, melyen Van Zeeland miniszterelnök számolt be Londonban elvállalt nemzetközi gazdasági megbízatásáról. A nyilatkozni szerint arról van szó, hogy az Egyesült-Álamok. Anglia és Franciaország 1936 szeptember 26-iki hármas nyilatkozatának hatályosabbá tevése érdekében nemzetközi értekezletet kell ösz- szehivni, melynek célja a behozatali korlátozások és a nemzetközi kereskedelem útjában álló akadályok megszüntetése lenne. Van Zeeland bejelentette a minisztertanácsnak, hogy a megbízást az értekezlet előkészítésére elvben elfogadta A Délafrikai Unió kormányánál elhangzott német tiltakozó jegyzékkel kapcsolatban, melyről tegnapi számunkban adtunk hirt, Herzog tábornok, az Unió miniszterelnöke tegnap a fokföldi parlamentben nagy beszédet mondott. Kijelentette a délafrikai miniszterelnök, hogy a volt német délnyu- gatafrikai gyarmatban, mely az Unió kormánya alá tartozik, a német propaganda következtében olyan veszedelmessé vált a helyzet, hogy ennek minden eszközzel véget kellett vetni. Ezért adta ki az Unió kormánya azt a rendeletet, mely ellen most német részről tiltakoznak. „Mindamellett — mondotta Herzog tábornok — biztos Hot lám Németország képviselőjét, hogy a Délafrikai Unió kormányának Németországgal szembeni edcl'gi érzelmei semmit sem változtak.“ BELGRÁD, április 7. Benes csehszlo* vak köztársasági elnök az este részt» vett a belgrádi csehszlovák követség ünnepi estélyén. Az estélyen jelen volt Mária jugoszláv királyné, Olga her» cegnő és Pál régensherceg, valamint számos más előkelő egyéniség. A délelőtt folyamán Benes elnök az eplenaízi mauzóleumba ment, ahol koszorút helyezett el Sándor király sírján. Benes azután a topolai kastélyban zártkörű ebéden vett részt. Délután az Avala-hegyen megkoszorúzta az ismeretlen katona műemlékét. LONDON, április 7. Az angol akóház tegnapi ülésén Eden külügyminiszter bejelentette, hogy a brit alattvalóknak a jövőben. amennyiben Spanyolországba szóló útlevelet akarnak, nyilatkozatot kell aláírniuk, amelyben kötelezik magukat, hogy nem tesznek semmi olyant, amit a polgárháborúba való beavatkozásnak lehetne tekinteni. A nemzetközi ellenőrzésre vonatkozólag Eden nem adott közelebbi adatokat, mert—mint mondotta — bizonyos technikai kérdések még rendezésre várnak. A mai üléssel megkezdődött alsóházi tárgyalássorozat, az utolsó parlamenti ülésszak, amelynek során Baldwin még miniszterelnök lesz. Ez az utolsó ülésszaka Neville Chamberlaimnak, mint pénzügyminiszternek, mert azután miniszterelnökké nevezik ki. Az ülésszak május 7-én megszakítja ülésezését a koronázási ünnepségekért. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon} — —----Bucurestiböl jelentik: Változó felhőzet enyhe keleti szél, változatlan hőmérséklet, gyenge csapadék az ország délkeleti részeiben. Ma éjjel és a következő éjjeleken gyenge fagy várható. Bucurestiben ma délelőtt lu órakor a hőmérséklet +5 fok.---------in«—urmii..........«ii«»----------1937 április 6-án. (Rador) Berlin 176.30 Amszterdam 239.95, Newycrk 435.25. London 21.51, Paris 202.275, Milano 230.750 Prága 15.32, Budapest 86, Belgrad 10. Bucureşti 325, Varsó 83.20, Bées 73.86.
