Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-07 / 80. szám

1937 április 7. BZZBNZVK 3 IPAROSI Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÄTRA! JÁNOS. nrowoHEzne A VÁRHATÓ nÜHELYDEZÁPASOH A legutóbbi miniszteri rendelkezés szerint mindazon műhelyeket, amelyeket tulajdonosaik nem maguk vezetik, ha nem szakképzett műhelyvezetőt tarta nak, — minden további nélkül be keli zárni, miután a rendelet szerint ezen műhelyek tulajdonosai az uj rparíör- véffiiV értelmében kontároknak tekinten­dők. Mondanunk is felesleges, hogy a nap- nap után felmerülő súlyos anyagi prob­lémák mellett ezen sajnálatos tény is milyen súlyos nyugtalanságot okoz az érdekelt iparosok körében. A derűs ég­ből lecsapott villám sem érheti tragiku- sabban az embert, mint e rendelkezés az iparosokat, mert hiszen hosszú évek, esetleg évtizedek munkásságából tagad­ja őket ki ez a rendelet, amely ellentét­ben van az uj ipartörvény előkészítése idejében történt megnyugtató kijelenté­sekkel. Ezek szerint az uj ipartörvény, amellett, hogy az iparosság nívóját van hivatva emelni megfelelő szakképzett iparosok kitermelésével, nem fog jelen­teni semmiféle hátrányt a már jogaik­ban talált iparosok számára, még kevés­bé jelenthet jogfosztást, ügy gondoljuk, hogy a törvényhozó intenciója ellen is szól ezen sérelmes rendelkezés, ha a fent elhangzott kijelentéseket vesszük alapul. Hogy a rendelet mégis kibocsát­tatott, azt csakis az uj ipartörvény okoz­ta átmeneti idő rendellenességeinek tud­ható be. Nem is lehet ez máskép, mert min­den uj törvény, amely hatályon kivül helyez egy régi törvényt, az élet ösztö­nén épül fel s az élet jogából önként adódik a szerzett jogok respektálása. Köztudomású, hogy az uj ipartörvény szentesítéséig az 1884. évi magyar ipar­törvény volt érvényben egész Transsyl- vánia és Banat területén. Ezen törvény 8. szakasza szerint, mindenkinek mód­jában állott bármilyen üzemet vagy ipari műhelyt nyitnia, ha azt megfelelő szakképzett iparos vezette. Sőt a tör­vény további rendelkezése szerint, ha ezen szakképzett iparos által vezetett üzemet vagy műhelyt három évig fenn­tartotta és tovább vezette, jogában volt az illetőnek a saját nevére kérni az ipart. Az ilyen módon ipart nyert mü- helytulajdonosok teljes zavartalanság­ban diolgoztak mostanáig, mikor is rá­juk virradt a szomorú valóság, hogy műhelyeiket az illetékes hatóság be fogja zárni. Hiszünk abban, hogy e rendelet rövid időn belül vissza lesz vonva, mert lehe­tetlenség még elképzelni is, hogy e szer­zett jogok ne legyenek elismerve s eg­zisztenciákat tömegesen tüntetnének el egyik napról a másikra. Nem lehetséges ez már azért sem, mert hiszen egy ilyen véglegesített rendelkezés a perek ezreit indítaná meg az állam ellen s a függet­len bíróság mondaná ki ez ügyekben az utolsó szót. MEGJELENT ----------------1 GRÓF HANFFY MIKLÓS regénytrilógiájának második része SZÜLÖK FIGYELMÉBE! mmmammmmKoammmmtummmummamaim Ortopédszerü lábápolás CLUJ, április hó. A mai társadalmi élet egyik legfelka­pottabb iparága: a kozmetika. Ezt a szakmát különösen a nők favorizálják, ami érthető is, mert a női hiúság érvé­nyesülésének sikerét elsősorban is az arc szépségének hamisítása köszöni, amit a szemlélő közönség a legtöbb eset ben mosolyogva birálgat Ha a szépség mellett egészséges éle­tünkre is gondolunk, akkor egyik leg­fontosabb feladatunk az, hogy testi ép­ségünket megőrizzük, ami azt jelenti, hogy ne csak az arc szépségét ápoljuk és ápoltassuk, hanem lábaink ápolására is gondot fordítsunk. Csak gondoljunk arra, hogy a legfinomahban ápolt arc is a legtorzabbá válik a legcsekélyebb láb­fájás miatt, sőt a legszebb testalkat is eltorzul, ha lábainkban fogyatékossá­gok lépnek fel. A legkellemetlenebb és egyben a leg­fájdalmasabb lábbetegség a lúdtalp. Jó tanácsadók akarunk lenni akkor, ami­kor felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a gyermekek lábát időnként leg­1 alább is félévenként, vagy évenkint vizs­gáltassák meg az ortopéd cipésszel, aki szakszerüleg megállapítja, hogy ren­des-e, vagy rendellenes e a gyermek lá­ba. A bokasülyedés és a íudtaipképződés már 2—3 éves korban jelentkezik, amit az angol kór, vérszegénység, gyönge táp­lálék, kövérség és elhízás idézhet elő. Ismertetőjel, hogy a belső bokacsonton egy mogyoró-dió nagyságú dudorodás képződik, amit dupla bokának is nevez­nek. A talp homorulatának eltűnése idé­zi elő mindazokat a fájdalmakat, ame­lyek napközben kisebb-nagyobb erőssé- güek, este felé hevesek, úgy, hogy nem­csak a bokában, hanem a térdben, sőt a csípőben is kisugároznak és nagyfokú fáradságot idéznek elő, amelynek hatá­sai az arcon nyilvánulnak meg. Ilyen esetekben nem a kozmetikai in­tézeteket kell felkeresni, hanem szaksze­rű ortopéd cipészhez kell fordulni taná­csért, ki remek munkájával és hozzáér­tően elhárított betétjével még a kozme­tikust is kisegíti és a szenvedő embert talpra állítja. Zabolay Pál. ts mnAv.üL TALÁLTATTÁL Két kötetben. - 260 lej ! A hatal más sikerű „Meg- számláltattál* után végre megjelent az oly régen várt Il-ik rész is. _______________ iöLLöáSÉiá ftöiiiiYQSZiálgáftaii kapható. Cluj, Piaţa Unirii 9. sz. alatt. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk ! a mufthätigys minisiter állási fitten a bctegsegfluzől finiiéffoh felemelése ellen Beszámoltunk már röviden a Beteg- segélyző Pénztár központjának bucu­reştii közgyűléséről, amely előtt a kis­iparosok arra kérték Nistor munkaügyi minisztert, — hogy minden erejével le­gyen a járulékok felemelésének terve ellen. A miniszter megadta támogatá­sát a kisiparosok küldöttségének s el is állottak az illetékemelés tervétől. Nistor miniszter — mint a fővárosi la­pok Írják — beszédében energikusan szállt sikra a járulékok felemelése ellen. „A mai időkben, mondotta többek kö­zött a miniszter, nem szerencsés a já­rulékoknak legminimálisabb felemelésé­nek még a gondolata sem“. A további­ak során a miniszter kihangsúlyozta, hogy a személyi költségeket a lehető leg­csekélyebbre szállítsák le, annál is in­kább, mert ezek a tételek számítanak legtöbbet a Betegsegélyző Pénztár költ­ségvetésében. Kitért a tisztviselői vizs­gák hasznosságára is a miniszter s an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy a vizsgák által szelektálni fogják a tisztviselői kart s ezek a vizsgák mind a produkciók minőségének javítását cé­lozzák. A miniszter ezután emelt han­gon jelentette ki, hogy a kinevezések minden külső tényezőnek a beavatkozá­sa nélkül történnek s ezután sem lesz senki kívülállónak szava a kinevezések­nél. BÉRMOZGALOM ELŐTT A szabóiparosok daţi szindikátusának gyűlése CLUJ, április hó. A cluji szabóiparosok szindikátusa vasárnap délelőtt népes gyűlést tartott a volt ipartestület nagytermében, mely al­kalommal a szabóipari munkások által beindított bérmozgalom képezte a napi­rend főtárgyát. A közgyűlést Corondán György elnök nyitotta meg, mely után Weintraub titkár felolvasta a munká­sok által benyújtott kollektív szerződés tervezetet, melynek a törvényben bizto­sított pontjait egyhangúlag elfogadlak. A fizetés javításokra vonatkozólag a közgyűlés egy bizottságot küldött ki, hogy az dolgozzon ki egy egységes ár­szabályt, melynek alapján felvegyék a tárgyalásokat a munkásokkal. Hirsch Izsák felszólalásában arra mutat rá, hogy ne különböztessék meg a kisipari munka a konfekció munkától, mert az­zal, hogy a kisiparos műhelyében készí­tett zakóért 800 lejt és az elsőosztályu konfekcióért csak 440 lejt kérnek, csak elősegítik a kézműipar teljes tönkretéte­lét. Milos és Kurta szabóiparosok felszó­lalásai után Király József hatásos be­szédben mutatott rá arra, hogy össze­tartás nélkül semmiféle eredményt nem érhet el a szindikátus és egyben felhív­ta a szabóiparosok figyelmét arra is, hogy a szövetség csak is azoknak a mestereknek jár el sérelmes és ügyes­bajos dolgaiban, kik tagjai a szindiká­tusnak. Azt ajánlja, hogy küldjenek ki egy bi­zottságot, amely dolgozzon ki egy egy­séges árszabályt és annak alapján ve­gye fel a tárgyalásokat a munkások­kal Gyarmathy Miklós, Szigethy Márton Dé­nes hozzászólásai után Kun Jenő arra kérte az elnököt, hogy a vitát zárja le és válasszák meg a bizottságot. A köz­gyűlés Christen javaslatára a bizottság tagjaiul Jelmarian Gyulát, Lukács Ben­jámint, Aiudean Oktáviánt, Gyarmathy Miklóst, Bartalist, Motisant, Haray Bé­lát és Corondán Györgyöt választották meg. A napirend második pontjára térve Cristea szabóiparos bejelenti, hogy a szövetkezet részére begyült összeget mindenkinek meg fogják téríteni, mert a tagok sem nem fizetik be rendesen a jegyzett részvényeket, sem pedig a már kapható áru iránt nem érdeklődnek. Mózes a szövetkezet fenntartása mellett i van és javasolja, hogy alkalmazzanak egy embert, ki felkeresi a szabómestere két, bemutatva nekik a szövetkezetnél kapható áruk mintáját Király József kéri a jelenlevőket, hogy amennyiben megértik a szövetkezet fenntartásának a szükségességét, úgy fizesse be min denki a részvényeit, hogy talpra lehessen állítani a szövetkezetei A közgyűlés a felszólalások után a szövetkezet fenntar fása mellett foglalt állást és kötelezte a/, összes tagokat a részvények kifizetésére. Majd Cucu Stefan felhívja a jelenle­vők figyelmét egy újonnan megnyílt konfekció üzletre, amely az amugyis leromlott kézműipart tönkre fogja tea ni és javasolja, hogy a vezetőség tilta­kozzon az összes Cluj-i szabók nevében és követelje az üzlet feloszlatását. A közgyűlés ezen indítványt egyhangúlag elfogadta és utasította a vezetőséget, jár jón el ilyen értelemben az igazgatóság nál. 7munkásvagy Omunkás? az ipailörvÉRf „Kisiparos“ íúösiié-ét nem fogaüiáh a itésizűüui tiaíöságoK Ismeretes, hogy az uj ipartörvény sze­rint kisiparosnak, tekinthető az a mes­ter, aki legtöbb 10 munkással (vagy 20 lóerős géppel dolgoztat. Ugyanakkor azonban a pénzügyi és adótörvények csak azokat tekintik kisiparosoknak, akik 7 munkásnál kevesebbet foglalkoz­tatnak. A két törvény közötti ellentétek eloszlatása végett a munkakamara a pénzügyigazgatóságon keresztül a pénz­ügyminisztériumhoz fordult és azt kér­ték, hogy a pénzügyi hatóságok (adóki­vetésnél stb.) tekintsék kisiparosoknak azokat, akiket az uj ipartörvény is ilye­neknek ismer. Erre az intervencióra most jött le a pénzügyminisztérium vá­lasza, amely közli, hogy egy rendes tör­vény, — amilyen az ipartörvény is — nem módövsithatja a speciális adó-tör­vényeket. Más szóval: ipartörvény ide, — vagy oda, a fiskus továbbra is csak azokat tekinti kisiparosoknak, akik 7 munkásnál kevesebbel dolgoztatnak. A Sűnleul-Silvaniei-í Iparos Olvasókör közgyűlése. Az Iparos Olvasókör Kaítra Endre elnök elnöklete alatt mostanában tar­totta meg ezévi rendes közgyűlését. Az el­nök a 'kör elmúlt évi működését ismertette beszámolójában és örömmel hozta a ;agok tudomására, hogy az dmult évben ki lettek fizetve az egyesület összes adósságai, ami azt jelenti, hogy a helybeli iparos és keres­kedőtársadalom egyetlen kulturális alakulata ebben az éviben nagyobb erővel láthat majd hozzá az egyesületi élet fejlesztéséhez. Köny­vek beszerzésére máris 6ooo lejt irányoztak elő az 1937-es költségvetésben. Beszámolója befejezéséül kérte az elnök a tagokat, hogy az eddiginél is nagyobb szeretettel támogas­sák egyesületüket. Majd jóváhagyta a köz­gyűlés az elmúlt évi zárszámadást és elfo­gadta a folyó évi költségvetést. Végül a meg- — üresedett tisztségek betö tésére került sor. Ügyésznek dr. Ajtay Ferencet, pénztárnok­nak Metz Jánost, háznagynak pedig Nagy Bélát választották meg egyhangúlag. Uj vá­lasztmány; tagokat is választottak. Banko'c Iparvállalatok Kereskedők Most jelent meg: $ 3 Közgazdasági Irta : Dr. Heller Farkas egyetemi tanár. Nciküíözheíetlen szakmunka! 498 oldalon fve 248 lej, nyersvászonköt. 290 lej az EliEKZÉlí SáteuvaszfjSSijálna Cluj, P. Unirii. Vidékre utánvéttel szállítjuk «twmrreaea isaasa»Tu%n 'v.'íe

Next

/
Oldalképek
Tartalom