Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-06 / 79. szám
JO 3 7 A prill* ft. & roman sajtó a Beimen cikkről Pereskedés, perbeszállás, támadás a Pesti Napló husvéti számában megjelent gróf Bethlen István vezércikke ellen I. Közlegény Boltii«*ii István gróf karácsonykor megírt cikke, mely a magyar-román közeledés s/iikségcsségént'k gondolatát vetette fel, nagy visszhangot keltett a román sajtóban. Bethlen István lefektetett tételeivel a romániai sajtó majd nein kivétel nélkül perbe.szállt s vitatta a cikk igazát. Ezekre a megjegyzésekre válaszolt Bethlen gróf ugyancsak a Pesti Naplóban most hiisvétkor. A cikk, melyet teljes egészében a „Curentul“ közölt, óriási visszhangot kelteti újból a román sajtóban. Anélkül, hogy kommentárokat fűznénk az. egyes román orgánumokban megjelent cikkekhez, igyekszünk bűvös tárgyilagossággal olvasóközönségünk elé tárni az egyes vezető közírók válaszát s igy bepillantás) nyújtunk lapunk olvasó táborának azokba az elgondolásokba, melyek a román közvéleményt igyekeznek ebben a kérdésben meggyőzni. Per folyik, mely egész bizonyos, bosszú tartamú lesz. Eszmék, gondolatok, uj lehetőségek születhetnek ebből ;i pereskedésből és talán egy nyugodtabb. békésebb légkör is a kél ország között. Újabb cikkei vár a Cu rendül „A békítő Beflhlen gróf..." — ezzel a címmel ír vezércikkei Pamfil Seicaru képviselő, a ..Curentul' főszerkesztője s leszögezi, hogy Bethlen István gróf Románia és Magyar- ország között ,,modus vivendi! keres, meiy egyformán szolgálná az európai beket s a két nemzet közötti kapcsolat tovább: ftjlö- dését. Pani.fi 1 Secam a húsvéti cikknek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonit s kiemeli, hogy Magyarországon nem maiadnak hntás nélkül Bethlen István gróf szava’. A húsvéti cikk legnagyobb ériekét abban látja, hogy Bethlen gróf a való helyzetet: Románia szomszédságát tartja szem előtt. Elismeri, hogy nehéz a valóságokra ébredni. Nehéz — írja Pamfil Seicaru — a tör iénelem felebbezheletlen jogerős tf; életéi tudomásul venni. Ez a lelki küzdelem magyarázza a revizionista mozgalom lényegét. Pamfil Seicaru dicséretes igyekezettel boncolja Bethlen gróf cikkét s ebből szószerint azt a részt its idézi, mely a két ország háború előtti viszonyára vonatkozik: ..Magyar- ország igém jó szomszédi, sőt szövetségi viszonyt tartott fenn Romániával. A háború előtt is ellentétek voltak Románia és Magyarország között azzal a különbséggel, hogy akikor Románia volt elégedetlen s mi ragaszkodjunk a status-quohoz“. Magyarország tehát — vonja le Pamfil .Seicaru a 'következtelést — „urbi et orbi" dolgozhatna a határok ellen, erősíthetné a revizionista propagandát s — ez nem zárná ki a megegyezést. Bethlen gróf nem osztja ezt a nézetet. Véleménye szerint komoly elkentétek dacára sem lehet a mai európai helyzetben bizonyos érdekközösséget tagadni, ami azt kívánja: pihentetni kell a csatabárdokat és keresni kelti» a szomszédi viszonyból adódó normális, megértőbb kapcsolat teremtésének lehetőségét. — Ugyanilyen gyors érvelésbe]: szól Bethlen gróf a romániai magyar kisebbségről — folytatja a Curentul — sa két ország viszonyában ezt legérzékenyebb pontnak tekinti. Ha a magyar kisebbségnek privilegizált helyzetet teremtenénk, ezz>et minden akadályt elhárítanánk a közeledés írtjából. Bethlen gróf úgy látja, hogy Románia a magyar kisebbséget mostoha somban részesíti, aminek visszhangja Budapestre hallszik. ..Szűnjön meg a „súlyos üldözés“ — mondja — s akkor minden tisztázódik". Betűiben gróf bizonyságul a lengyel-német elienfeégéskedés beszüntetésére s tízéves megnemtámadási egyezményünkre hivatkozik. Pamfil Seicaru ehhez megjegyzést fii z s rámutat arra., hogy a németek nem éltek jogfenntartással Lengyelország határait illetően s nem zavarták a viszonyt revizionista propagandával többé. Mit szeretne Bethlen gróf elérni? — kérdi a Curentul. — Erős szándékkal keresi a kbl.ékülés útját, de ami volt, az nem térhet vissza többé. A patakok sem folynak a források felé, a történelem sem halad visszafele. Úgy látszik ráébredtek az egy- szerfü igazságra Magyarország politikusai. Pamtfii Seicaru újabb cikkre vár. Szeretné, ha Bethlen gróf más oldalról is megvizsgálná a kérdést s őszinte számadást végezve összeadná, hány magyar él Európában német és szfáv tömegek között. Hiszi., hogy igy Románia fellé, a. f atal, erőteljes román nemzet felé fordítaná tekintetét, más revíziót kérne s a magyar gondolkodásmód, történelmi megértés és a magyar nép (jövőjéről való gondoskodás revízióját hirdetné. ICiad© azGnnalra központban levő üvegfallal kit részre osztott tágas nagy helyiség, irodának, vagy csendes munkát végző műhelynek kiválóan alkalmas. Érdeklődni az Ellenzék könyvosztályában. — Ma még Bethlen István gróf csak ennek a/ uj magyar revizii on izmusnak az elő- érzetét foglalja össze, annak, mely a magyar érzékenységet a történelmi ék földrajzi valóságokkal megbékíti. Vaijjom meg- adaíott-e a ma magyarországi politikai nemzedéknek, hogy ilyen revizionizimistioz közeledjék ? Nem hisszük — végzi cikkét Pamfil Seicaru. Az Universul váJ»S Az Universul — az antirevizionista liga hivatalosa — napok óta állandóan felszínen tartja Bethlen István gróf húsvéti cikkét s figyelmébe ajánlja, hogy szavait Bucureşti helyett a magyar kormányhoz kellett volna intézni, meri ;» külpolitikáért ezt terheli felelősség. Külön cikkel szentel a husvéti cikk azon részének, mely a romániai kisebbségekkel foglalkozik s rosszhiszeműséggel vádolja* Bethlen grófot!, mert a „rágalmak arzenáljával“ dolgozik. Tudott dolog — irja az Universul — hogy a románad kisebbségek minden szabadságban és jogban részesülnek a magyarokkal' az élén. Gazdasági és kulturális fejlődésüket általában ismerik. Vájjon ilyen jogokká] rendelkeznek a magyarotrszági románok? Erőszakosan magyarosítják őket, nincsenek templomaik és iskoláik. Az Universul német panaszokra hivatkozik s kétségbe vonja Bethlen gróf jogát, hogy vádlóként lépjen fel* román kormány ellen. A húsvéti cikknek különöse« azt a részét sérelmezi, nu-tlty leszögezi, hogy Magyarország nem köthet megnemtámadási, baráti, vagy szövetségnél szerződést Romániával. — Mit kér tehát a volt magyar miniszter- elmük s mit ajánl? Azt írja, hogy ,,'a magyar kormányműk módjában van a revíziós mozgalmat gyorsítani, vagy tompítani, erre utasítást adhat. így döntő lefolyása lehet a szomszédos állam kisebbségi ipolitikájárnak a rcviziós mozgalomra. A magyar kormány ugyanis igen lényeges biztosítékot nyújthat a román kormánynak kötelező formában arra nézve, hogy egyedül békés utón keresi <t revíziót.“ Az „Universul“ tiltakozik az ellen. hogy Románia, vagy bármely más k<is- a-ntant állam belső ügyébe -avatkozzanak. Nem engedheti ezt meg a kis Magyurország- nok. mely — írja a lap — elfeledkezik erőviszonyairól. mikor területi igényeket emel szomszédaival szemben. 'Bethlen gróf igy végzi cikkét: „A láthatár mind sötétebh, nehéz bonyodalmak árnyékai tűnnek fel. Kevés jóakarattal mégis másként lehetne. A húr tovább feszítése bűn lenne." — Ha igy áll e dolog s a kalandokkal szemben aggodalommal van eltelve minden felelős államférfi, miért nem -veszi revízió alá Bethlen gróf lelki is me re tét? — kérdi az U-nivcrsul — miért nem tanácsolja országa kormányának, hogy mondjon le a revíziós politikáról, mely a békét s a nemzetek biztonságát veszélyezteti? Miért feszítik a hurt Budapesten, holott ez nem javíthatja meg a szomszédi viszonyt s nem szolgálja a békét? Az Universul ugyanakkor Rosenthal Bu- curesti-í ügyvéd többoldalas cikkét közli, mely 1936 december havában jeleni meg a „Revue DHistorie Diplomatique“ c. párisi folyóirat hasábjain. Rosenthal, a román békedelegáció tagja, bőséges történelmi adalékokkal szolgál Romániának a világháború ba történt beavatkozására vonatkozóan. Bethlen gróf húsvéti cikkére irt válaszát igy akarja az Universul erősíteni. DÉPURATIF RICHELET r-minden gyógyszertárban és drogériában kapható „îiincs szükségünk Magyarország barátságára' — irja a Porunca Vremii A román nemzeti keresztény pánthoz — Cuzához és Gogához — közelálló „Porunca Vremii" c. lap »vezető helyen foglalkozik a kél ország kapcsolatának meg jai vitás ára s normálissá tételére vonatkozó indítványt ..bizarrnak“ nevezi. A „Porunca Vremii“ nem akar vitatkozni, mert az indítvány olyan természetű, hogy minden vita felesleges körülötte. Az egyetlen válasz — irja' a lap — az elutasítás. Bethlen gróf ugyanis úgy akarja a két ország közötti viszonyt megjavítani, hogy Magyarország nem mond le semmiről, s Románia szemet huny’ az ország határai ellen irányuló magyar revíziós propagandával szemben. — Bethlen gróf leszögezi, hogy nincs olyan magyar kormány, mely a népszövetségi alapokmány 19. szakaszában foglalt revíziós jogról lemondana. Magyarország tehát — hangsúlyozza a laip — a hátunk mögött akar dolgozni, mig elérkezik a pillanat s kegyelemdöfést adhat. A maga nemében eredeti barátság nem födi felfogásunkat. Nekünk semmiféle ügyünk nincs Magyarországgal. Minden szomszédunkkal szemben a megegyezés politikáját folytatjuk, nincs okunk háborúra. Meg akarjuk azonban védeni határainkat s lelki téren is fegyverkezünk azok ellen, akik ezt meg akarják bolygatni. Nemzeti érdekeink elárulását jelentené a megegyezés az olyan Magyarországgal', mely sérti határainkat. Az ilyen politika fásulttá tenné a román közvéleményt s szabad utat engedne a magyar reviziós mozgalomnak. .Feleslegesnek tahijuk azt a barátságot is, mellyel szemben Magyarország arra kötelezné magát, hogy lemond a revízió«, propagandáról. Bizonyos ugyanis, hogy eb bői az őszinteség hiányozna. Bethlen grót a régi hármas szövetség barátságára hivat kozik. A mi barátságunk nem akkor volt reális. Más volt a helyzet. A mult sokmin denre megtanított s hasznát akarjuk venni a tanulságoknak. Hiábavalónak tekintjük tehát a próbálkozást. Nincs szükségünk Magyarország barátságára, amint nincs szükségünk gyűlöletre sem, mely létezik a valóságban. Jó szomszédi 'viszonyt kívánunk. Ennyit és több semmit, ilyen szomszédokkal szemben szabadon kell védekeznünk. Akármilyen lesz is Magyarország ajánlata, megmaradunk álláspontunk melléit: -— korrekt szomszédi viszonyt kérünk, egyéb semmit. Ezen 'tul az általunk visszautasított hitszegés kezdődik — végzi cikkét a „Porunca Vremii“. Április 15-én kezdik meg az ezévi adókivetést A részvénytársaságok megadóztatása május 5.-éia kezdődik CLUJ, április 5. Az uj törvény rendelkezése értelmében az adókivetési bizottságok e hó tőén kezdik meg működésűket és május 1-ig be is fejezik. Ekkor kezdődik meg annak a bizottságnak munkája is, mely az összes kereskedők és iparosoknak a patenta fixa egyes osztályaiba való sorozását eszközli. A bizottságok munkája kiterjed mindazon adófizetőkre, akiknek adókivetése ez év március 31-ével járt le, valamint azon kereskedőkre és iparosokra is, kiknek jövedelme 15.000 lej és 300.000 lej között váltakozik. Azokat a cégeket, melyeknek jövedelme meghaladja a 300 ezer lejt, külön bizottság április 15-étől kezdve adóztatja meg. A Ctuj-i pénzügyigazgatóság területén négy—öt ilyen bizottságot létesítenek. Ezek a bizottságok egy-egy kerületi felügyelő ellenőrzése alatt dolgoznak és munkájukat április 30-ig kötelesek befejezni. A részvénytársaságok megadóztatása május 5-én kezdődik meg és május 30- án ér véget. A pénzügyminiszter a Cluj-i pénzügyigazgatóságnál az első kerületi adóhivatal területén levő adófizetők adójának megállapítására Vladone Grigoret, a III. kerületi adóhivatal területén levő adózók adójúnak megállapítására Candea loan pénzügyi ellenőrt delegálta. A speciális bizottságok munkáját, melyek a 300.000 lejen felüli nagykereskedők és nagyiparosok adóját veti ki, dr. Opris és Comanescu pénzügyigazgatók irányítják. A patenta fixa adókivetése olyan formán történik, hogy az egyes bizottságok az adózók üzleti könyvei alapján állapítják meg az egyes adózók jövedelmét, az erről felvett jegyzőkönyvet Pop loan kivetési pénzügyigazgató elé terjesztik, aki aztán beosztja az illetékes osztályba s az adókivető bizottság ez osztályozás alapján állapítja meg az adó végösszegét. A mai nap folyamán kezdődött meg a városi adók és illetékek megállapítása is. Ebben az évben csak három bizottság leszb amelynek dr. Boeriu, dr. Lazar Chirila és Ilea loan tanácsosok lesznek az elnökei. A városi polgárság képviseletében az egyes bizottságokban dr. Gheorghe Martig orvos, dr. Victor Pop ügyvéd és Dumitru Roman kereskedő vesznek részt. Ä rossz vér következményei Ekzema - Hólyagos pörsenések • Furuncu» tusok - Reuma - Visszerek - Lábfájás Érelmeszesedés • Női bajok ♦"■úszta vér : egészség, tisztátalan vér : beteg* 1 ség vagy halál. Meg lehet őrizni a vér tisztaságát? Minden bizonnyal. A Dépuratif Riche- let egyszerű és olcsó szere a vér tisztántartásának. U heroikus szer hatása alatt a vér megszabadul minden mérgező anyagától és gyökeresen megtisztulva, hamarosan ismét azzá a tápláló folyadékká, az egészség és az élet ama közlekedési eszközévé válik, amelynek rendeltetése alapján lennie kell. Régi ekzemában, vagy egyéb bőrbajokban hólyagos pörsenések, furunculosis, psoriasis, sycosis, börpirosság, csalánkiütés stb. Szenvedők kínzó viszketései megszűnnek, sebeik megszáradnak és lehullanak» bőrük újra egészségessé és üdévé válik. A merev izületi fájdalmas reumában szenvedőket, a mozdulatlanságra kárhoztatott köszvényeseket visszaadja a normális életnek a Dépuratif Ri- chelet. A visszeresek és aranyeresek egész serege győződött már meg róla, hogy ez a szer eltünteti bajait ; a viszkető fájdalmak elmúltak, a daganatok eltűntek ; a gennyedő sebek folyása megállt, a sebek bezárultak és semminö heget hátra nem hagytak. A hiányos nedvkeringés áldozatait : az érelmeszesedés folyamányaként Idő előtt megöregedett férfiakat és a kritikus korban levő asszonyokat megszabadította a Dépuratif Richelet szívdobogásuktól, szédülésüktől, a halántékukban időnként fellépő nagy fájdalmaktól, szemkáprázásuktól és elviselhetetlen vesefájdalmaiktól. Mindezeknek a betegeknek a Dépuratif Richelet vérük megtiszti- tása és regenerálása útján meghozta újból a fájdalommentes, tevékeny és boldog élet lehetőségét.
