Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-04 / 78. szám

1937 április 4.

ELLENZÉK ■mmm

UJ KÖLTOKONYVE

Kiss Jenő: Kormos üvegen

A teljes fegyverzetben váratlanul elénk

toppanó fiatal költő mindig meglepő jelenség, de én jobban .szeretem az olyant:, aki még nem egészen kész, nem azonnali tökéletes. Az előbbiről rendszerint kiderül,, hogy -steni tökéletességében más fejébő; ugrott elő, míg az utóbbi — noha eilárulja előzőihez, vagy kortársaihoz való kapcsolatait — egyben határozottan megmutatja azt is, ami tőlük elválasztja.

Kiss Jenő a Szépnwös Céh kiadásában mo9t megjelent első vcrscskönyvében szerencséjére nem akar Pallas Athénéhez hasonlítani. Inkább — egészen fiatalos és prózai hasonlattal — a puha, bolyhos tavaszi csibét juttatja eszembe, amint gömbölyded mozgékonyságában a fészek egész melegét sugározza maga köré s ugyanakkor még a hátán viselj a. nemrégen megtört 'tojáshéjnak egy ékét darabját.

örvendek, hogy a tojáshéjakat Kiss Jenő nem szégyeníti. Mint versek különben is kifogástalanok és halálos pontossággal mulatják meg nekünk azt az utat, amelyet Kiss Jenő a mintalkJéptől„ vagy mintaképektől önmagáig megtett.

Tömör, ezüst dór-oszlopok emelik itt a téli csendet, üvegei pőcskéd átkopog s megáll a zsongó ajtó mellett.

(Öcsém hazajön)

Ugv-e, milyen szép vers?,.. Csakhogy ez még; nem Kiss Jenő, még nem az a fiatal költő, akit a bíráló forró reménykedése kísér nekilendülő pályáján. Szinte habozás nélkül meg lehelne jelölni azt a költőt, aki ezt a versszalkbt írhatta volna, ha történetesen nem a Kiss Jenő nevét olvassuk alatta. Hanem figyeljük csak!

A kutak gémje mozdulatlani, 1

A kígyózó ösvény megáll, nehéz vlzggöngyökért nyúlik a vályúban a béka nyál.

(Kánikula)

Érzi az olvasó a különbséget?... A hang észrevétlenül megváltozom (ha másért nem, hát a harmadik sor felütés--hiányáért!), sajátos zöngést kapott, aminek megfelelőjét másutt már hiába keressük. Lt't van előttünk teljes egyedi valóságában Kiss Jenő, a kötő. Még nem tudhatjuk, hogy jó-e, vagy rossz költő, de már egyéniség és ez lebilincseli figyelmünket.

önkéntelenül támad bennünk a kérdtés: Mi okozhatta ezt a hangváltást? A vers szemünk elé toluló jegyei azt mutatják', hogy a költő látásmódja változott meg. Az első idézetben szinte csak a szavak segítségével felépített képzeletvilág; szépsége ragad meg.

A második idézet azonban a szavak és gondolatok szépségén kívül tartalmaz még valamit. ami; csak félve neveznék valóságnak. Inkább azt kellene mondanom, hogy a költő látásmódja, amj eddig kétsiku volt és festett, most. egyszerre megtalálta a harmadik kiterjedést is. A versek kiválnak a háttérből, a környezetből és önállóságukban egy sajátos költői világnak szellemileg határozottan kitapintható bizony itékai-t szolgáltatják.

A kifejezés ilyen változása természetesen a lélek mélyebb rétegeinek átrendeződésével van összefüggésben. E rövid bírálat, sajnos nem engedi meg, hogy messzebbre hatoljunk ezen a területen. Pedig italian itt lalálnók meg legbiztosabban az uj költőt. Ehelyett ismét egy idézet:

ó, egyszer csak arra ébredsz, hogy a földön állasz, mely nyirokkal nedves, mint a börtön, földön, melyet az ég esőfonalakra /

kötve próbál föltántani a magasba.

(Vác karfa)

Kiss Jenőt talán ez az ébredés tette kellemes versek Írójából költővé, önmagától ébredt rá, nagyok példája buzdította?... nem tudhatjuk. De ha vúllt is példa, at csak serkentő lehetett és nem útmutató. Mert az a világ,, arru a fenti idézetben megjelenik, Kiss Jenő sajátos világa.

A szerkezet — a lélek, vagy a vers szerkezete — árut el legtöbbet egy költő szemléletének kormányzó törvényeiről. Ez az a ,,benső forma“, melyet Arany a vers lényegeként jelöl meg s ami a vers gondolati, vagy érzelmi tartalmától annyira elválaszthatatlan, hogy már pontosan qgy vele.

Kiss Jenő verseit — amint egyik bírálója he yesen állapította meg, — leirásszerü kép vezeti be, ami szinte észrevétlenül fordul át a gondolati megfogalmazásba, ahol maga a vers-kezdeti kép is uj értelmet nyer. Az előbbi idézel két utolsó sora mintegy képszerű megfoigialmazása ennek a költői eljárásnak. A nedves földi valóság és a magas égbolt között sűrű szálakban húzódik1 át a költő alaki ló szándéka, ami a két. távoli képzetet elválaszthatatlan egységbe foglalja. (Mikor ez a szándék túlságosan tudatos és a költő mindenáron jelképszerü jelentést akar adni az ábrázolt valóságnak, a vers elszárad és kiöt- hk mogulé a magyarázható szándékosság. „Gémeskut“ c. vers.)

Az elébb ezért nem mertem Kiss Jenőt a valóság költőjének nevezni. Majd minden versében feltalálható ez a lebegés a két véglet között. A nyiría „füstként száll fel" az égnek, az utak csúcsok felé vezetnek, „mik csak félig Földé, félig már az egeké“ s bár a költőnek „porban gázol a lába, de úgy lép otthonába, akár a másvilágra“ — a valóságot. könnyű köddel fátyolozza el az a tudat, hogy mindennek értelme, jelíképszerü jelentése van, de a lebegést szilárddá és megkötötte teszi az az érzés, hogy a költő keményen áll a valóság talaján.

Mi ez a valóság?... Bizonnyal bonyolult dolog), akárcsak a költő lelke. Tájékozódás céljából egyetlen kiemelkedő jellemvonásra szorítkozom. Ez az, ami Kiss Jenőben idehaza uj: a néplslég. Ezt. a valóságot megint csak verseinek szerkezeti képlete tünteti fel legjobban. A magyar népdal sajátsága, hogy természeti képpel kezd. Ahogy fentebb láttuk, Kiss Jenő sem tesz másként. Csakhogy ez a magyaros szerkezet, a fiatal költőnél nem a népdal utánzásában, hanem a benne rejlő szerkezeti törvényszerűségnek nem kevésbé törvényszerű, de más, talán magasabb- rendü alkalmazásában nyilatkozik meg. Ami a népdalnál csak utalás, az Kiss Jenőnél az egész költői alkotásmód tengelye. Kiszélesül és értékesebb lesz anélkül, hogy az elv változást szenvedne. Ez a szén éss a gyémánt esete is.

Ha Kiss Jenőt újabb és önludatosabb versei alapján az uj népiség iró-hoz számítjuk, akkor ez uj népiség igazalója csak az eflébb említett szenkezeti sajátosság lehet. Ha ez nincs, akkor hiába volna a paraszti nagyapa, hiába az utmester — a külső forma (nemcsak a versforma, hanem a gondo lati elem is!) nem pótolná a benső forma hiányát. A mi fiatal költőnk versei azonban kétségtelenül éreztetik velünk, hogy nála többről van szó, mint kitervelt szándékosságról. Hiszen meglepetve tapasztalhatjuk, hogy kevés népi tárgyú verse van. Ám még azok a versei is', amelyek nem népi tárgyról szólnak, ugyanazt a lelki alkatot tükrözik, mint például a „Csontos vén paraszt volt“ cimü verse.

Ez a lelki alkat a döntő. Ezért lehet többé- kevésbé bizonyosra venni, hogy noha a kötet felerészben még más hangulatú verseket tartalmaz (ez a tojáshéj!) Kiss Jenő fejlődése nem ebben az irányban, hanem szellemének őnjíndatosabban megmutatkozott utján fog haladni. Hogy helyes-e ez az ut, azt csak a jövő fogja eldönteni. Én a magam részéről Kiss Jenő esetében helyesnek tartom. A kéBudapestit az

István Király üilidiui

(VI, Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt á"u szobát! Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, ielefonos szobák.

Telefon : 202—43, 294—34.

!937-es FORDV8 |

(Dietféle eröségü motor \

MODEL 73-85 lóerős

f^legáns vonalak, villamossága legnagyobb teljesítmények számára

ga! hegesztett karosszéria,

MODEL 74 — 60 lóerős

teljesen acéibél (a tető is). Biztoa leggazdasáy osabb üzem számára

fékek.

Ford V3 1937 teljesen uj. Elég ns karossz ria, teljesen acélból készítve, erőteljes féke és kényelem biztosítják a Ford V8-nak az első helyet.

S O ffS

<9

őse

hh-enyeamese

hh

Cb a z ú o s á <tj o s j» hh O 1 c s »

De arni szenzációs az az a tény, hogy ugyanazon nagyságú karosszéria számára két motor között választhat: az egyik 85 lóerős a legnagyobb teljesítmények számára, a másik 60 lóerős a leggazdaságosabb üzem számára.

Az uj Ford ára jutányos és egyike azon okoknak, amely miatt ezt az univerzális gépet az egész világ előnyben részesíti.

Ford olyan gép, amely még hosszabb használat után sem veszti el értékét, mindig könnyen adható el, jó áron.

telkedül azonnal meggyőzheti fiatal /költőnk újabb verseinek hamvassága és frissesége. Képalkotó fantáziája kitünően működött korább; verseiben is — az olvasó méltán csodál! ^hatott hasonlatainak bőségén', keresei- lenségén, az egész vers tisztaságán. De újabb verseinek kifejező erejét a gondolat üdeségé- fből táplálkozó nyelvi üdeség adja. Előttem ez avatja Kiss Jenőt igaz költővé.

Ebből következik még valami. Úgy érzem1, nemcsak költői lelemény az, ami Kiss Jenő verse-ben egyre szaporítja a magyaros formákat (külső formákat!) Ha igaz, amit az elébb Kiss Jenő lelki alkatáról mondottam, akkor a magyar verselés csak a szerkezeti törvényszerűségnek egyik megnyilvánulása. Újszerűségét még Illyés Gyula mellett sem lehet tagadm. Ennek titka talán gondolati e emeineik ((költői világérzésének) különbözőségében, vagy sajátosan felfogott, költői szabadságaiban rejlik. A ritmus, a rím, az asszonánc Kiss Jenőnél csak laza keret, mely egyrészről föloldia az ismert magyar verselés csengő-bongó pósabácsizmusait, másrészről azonban gyakorta gyatrává és 'botladozóvá teszi a verset. A rímek és az asszonánc tu'ságosan szabad használata ellen lehetne egy-két szót szóla.ni („mindenkinek-ing-leng“, „reggel-szelekben“), de itt a népdal — az énekelt népdal! — is meglehetősen szabadon jár el. A sormetszet (caesura) elhanyagolása azcüban, érzésem szerint, komoly veszedelmekkel terhes. Ez különösen Kiss Jenő egykét versének zenétien és pongyola alexandrinusainál érezhető. Sajnos e máris hosszura- nyull ismertetés megtiltja a bővebb bizonyítást. Ehelyett megiint egy idézet:

Csontos vén paraszt volt //az 'én nagyapám.

Ott lakott a domb a // főtt a felszegen.

(Csontos vén paraszt volt)

Minthogy a második sor trochaeusí lejtésű, a sormetszetnek feltétlenül egybe kellett volna esnie az ütemhangsullyal. Ez ped g nem történt meg s igy az egész második sor hamissá, a verstől elütővé váli. A ritmushoz szokott fülnek szinte fáj az ilyen. Több hasonló helyet idézhetnék. Úgy hiszem, hogy a magyaros verseséinél ez határozott hiba, aminek kiküszöbölését meg keli tanulni, ha nem Arany Jánostól, hár. Illyés Gyulától.

Az olvasó mindezek után joggal mondhatja: azt hal ottuk már, hogyan ir a költő de szerelnők azt is tudni, hogy mit ír?... A válasz ilyenkor mindig nehéz. Ha a Zeppelinből kiszedjük az alumimumvázat, nem marad egyéb, mint egy vászon-halom. Versek tartalmát ezért nem lehet elmondani Annyit talán megjegyezhetek, hogy Kiss Jenő önmagáról ir, kedvesérő), népéről, a v lágról — mint ahogy minden költő szokta Aki egyébre i> kíváncsi, annak a kötelet kei: elolvasnia. Akkor talán megérzi benne azi. amit a bíráló csak óvatos szavakkal me megfogalmazni és ami ma még fé igmeddá' jóslat. Azt, hogy minden hibalehetőség számbavételével: Kiss Jenő polgári neve költői jelentésében önmagának valószínűleg az el lenkezője. Persze lehet, hogy tévedek.

Az ízléses kötelet Vásárhelyi Z. Emil cim lapja és rajzai díszítik.

I. Szemlér Ferenc

itsflsöísíeti 35 ?err

Zweig Stefan: Első élmény, 35 lej. — Ax Mcntln: San Michele regénye 2 Üfcsil'pn te'. Most rendelj ?«, amíg a kfeífefc tart. Ellenzék könyv osztályában Chi), 'Plata Un.:! Vidékre csakis pénz előzetes beküldése mellett (plus 10 lej portó) szállítjuk.