Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-30 / 99. szám
ÎP37 Hprit}s 30. 1 v ^ faHds €s nemzeti fóüKömfcséü nélküli Kell összefogni az ipa- rosoftnaft az eiviseiliefólisn Helyzet enuiiifése érdese ben Romániában egy millió ember és hozzátartozója él a kisiparból ORADEA, április hó. Ä napokban az Országos Kisipari Liga oradeai fiókja közgyűlést tartott, amelyen Salonta, Beius, Valea lul Mihai iparostársadalma is résztvett. Az ülésen Órás László, az oradeai fiók elnöke elnökölt, jelen voltak a galaţii központ kiküldöttjei is. — A romániai kisipar olyan napokat él — mondotta megnyitóbeszédében —, amelyek a jövő sorsának döntését hordják magukban, nem szabad engedni, hogy nálunk nélkül döntsenek,, mert Romániában közel egymillió kisiparos és családtagja él a kisiparból, a kisipari termékek pedig Románia ipari termelésének a felét teszik ki. Olyan számok ezek, amelyek a kisipar döntö jelentőségét szembetűnően bizonyítják. És mégis a kisipar van nálunk a legelhanyagoltabb, sőt a legellensége- sébb termelőosztály. A galaţii kiküldöttek beszéde után Benczik Ferenc salon- taj iparos mondott nagyhatású beszédet. — Az iparosok 50 százaléka — mondottá — segélyre szorul s ezért javasolja, hogy száztagú küldöttséget menesszenek Őfelségéhez és kérjék, mentesítsék a kisiparosokat az elviselhetetlen közterhek alól. A közterhekről beszélt Darabont Gyula is, aki előadta, hogy a kisiparosokat annyiféle adóval, taxával terhelik meg, hogy azt elbírni nem lehet. Nem áll védelmünkre senki — mondotta —, a hivatalnokok úgy beszélnek velünk, mintha mi lennénk ő értük. Értsék meg, — fejezte be beszédét—, hogy jobb, ha megmarad az iparos huszévi adófizetőnek, mintha három év alatt tönkreten- nők. Vaída Virgil beiusi iparos fulmináns beszédben sorolta fel az iparossérelmeket. Az iparosokat két táborra osztották a nacionalista jelszavak. Azt mondják, hogy román kell legyek — mondotta —, én vagyok a román, aki az adót fizetem és fenntartom az államot, nem az, aki az én bőrömön él. Nagy hatást keltett .eszédét azzal fejezte be, hogy az iparosoknak vallás és nemzefkü- löhbség nélkül kell összefogni az elviselhetetlen helyzet enyhítése érdekében. A felszólalások eredményeképpen a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el. amelyet az összes szakminisztériumokhoz megküldenek. A brasovj húsiparotok 4 lejjel emelték a hús árit. Elhatározásuk oka az, hogy az élőállatok árai 30 százalékkal emelkedtek. A máiszárosmesterek határozatukról értesítették a város vezetőségiét is, amely tárgyalásokat kezdett velük ez ügyben. A felemelt áraik már szombaton éle'ibeléptek. A hazai vasgyárak a vas árát 30 bánival emeltek. Tekintettel1, hogy a közeljövőben uj>abb taxak kivetésére és szállítási költségek drágulására lehet számítani, szó van arról, hogy a vas ara további 30 bánivá], összesen tehát 60 bánival fog emelkedni. A fém. és fás anyagok emelkedésének megfelelően az armatúra-gyárak is emelik áraikat. Tmmmiiiiniin mini w\ rrrrr——— -l-c?. fHaik&sai Sándor uj regénye: H0LTTEÜ6E1 Nagy történelmi regényei után Makkai uj hangot üt meg ebben a regényében; a mai Transsylvania társadalmának belső életét ábrázolja egyik jellegzetes alakjában, akit a mezőség lilájának hangulata leng körül, írásában az igazság vezeti, amit a magyarság iránti szeretete táplál lobogó tűzzel. Ara 130 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MATRAS JANOS. ÖsszeSogoíí városunk iparosíársadmíma az ipartestületi székház megmentése érdekében OLUJ. Április hó. Hirt adtunk már arról, hogy a cluji műn- kakattiara ipari szakosztályának kezdeményezésére mozgalom indult meg abban az irányban, hogy az ipartestületi székházit a cluji iparosok összességének megmentsék. Ezt a mozgalmat Drasoveanu Pelre, a mumkak'a- mara áléin őke indította meg és bár azt egyesek igyekeztek elgáncsolni, mégis szépen hahad előre s remény vám árrá, hogy azt keresztül is lehet vinni. Az ipartestületi székház megmentése ügyéiben a kamara kisipari szakosztálya már több megbeszélést tartott. E megbeszélések során az az általános vélemény alakult ki, bogy a székházat az árveréstől meg kell de csak úgy, ha annak tulajdonjoga az iparosok részére biztosítva lesz. Így merült fel az a terv, hogy a m unkáik a mar a a székházat 10 évre hétbe veszi, egy emelettel kibővíti s tiz év után a kisipari szakosztály rendelkezésére fogja bocsátani. A kisipari szakosztály vezetősége ezt a megoldási tervet ismertette az összes chip kisipari érdekeltségekkel, akik ahhoz teljes mértékben hozzá is járultak. Most tehát mát nincs más akadálya a terv keresztül vitelének, mint az, hogy tervet a munkaügyi miniszter is szankcionálj1;!, mert ebben az esetben a munkakamara vállalja a fennálló adósságok rendezését, ami elhárítja az árverés veszélyét. menteni1. Picii fflífisüi sen hczdih meg müfceűfóühd m ipari fiisgáafafó-ftiiollságeh A vizsga csak a stakiudásfa és nem a nyelvtudás?® hányni CLUJ, április hó. Az ipari vizsgáztató bizottság működésével kapcsolatban lapjainkban a leg- ‘ különbözőbb híradások jelentek meg. Ezek a tájékozatlan forrásból származó híradások alapos riadalmat keltettek, mert azzal rémitgetik a vizsgálat előtt álló iparossegédeket és mestereket, hogy az ipari vizsgának nemcsak szakvizsga, hanem nyelvvizsga jellege is lesz. Mások szerint ezek a vizsgák nem lesznek díjtalanok és minden egyes vizsgára-jeleni- kezőnek 1500 lejt kell fizetnie. Ezek a híradások természetesen valótlanok. Alkalmunk volt e kérdésben a cluji munkakamara egyik vezetőjével beszélgetni, aki a leghatározottabban kijelentette a következőket! — Az ipari szakvizsgákkal kapcsolatos híradások annál valószínűtlenebbek, mert a vizsga anyaga nines még tulajdonképpen tisztázva. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a vizsga csak a szaktudásra és nem a nyelvtudásra fog kiterjedni. Ezt különben már az összes felelős tényezők is kijelentették és az természetes is, mert hiszen a szaktudás független a nyelvtudástól. — A hamis híresztelésekkel szemben — folytatta informátorunk —, amely szerint a vizsgák pénzbe kerülnének, a leghatározottabban kijelentem, hogy ez valótlanság. Az iparigazolványok, munka- és mesterkönyvek becserélése alkalmával már lefizetett dijak és illetékek mentesitik az illetékeseket minden további díjfizetés alól. A szakvizsgák nem fognak pénzbe kerülni, azért senkinek semmit sem kell fizetni annál kevésbé, mert a vizsgáztató bizottság tagjai munkájukért honoráriumot kapnak. Ha iehát valaki ilyen címen pénzt kér, visszaélést követ el, amely, ha tudomásunkra jut, a legszigorúbban fogjuk megtorolni. — A vizsgáztató bizottság működésének megkezdése is bizonytalan. Még nem történt meg minden bizottság összeállítása, nincsenek meg a szükséges nyomtatványok sem és ezért még május hónapban sem kezdik meg működésűket. De nem történhetik meg a fenti okokból kifolyólag a munkakönyvek, az iparigazolványok kicserélése sem, mert a nyomtatványok még nem készültek el s beletelik még egy hónap, amíg azokat kézhez vesszük. A vizsgáztató bizottságok eddig csak önmaguk képesítését vizsgálták felül, de még. munkaterveiket sem készítették el. ^Illl|l|lliílí1llll||l||||l|||||lllll lini III 4 horárafk u| itleáélcei súlyosan érintik a cipészipart Április 13-ikáig az volt a helyzet, hogy a bőrárukat 6 százalékos forgalmi adó terhelte. Ugyancsak külön 6 százalékos forgalmi adót fizettek a lábbeliek és feldolgozott bőripari cikkek után. Ezt az utóbbi illetéket most április 13 rkával a pénzügyminisztérium fix illetékek formájában szintén a bőrökre hárította át. Most már tehát a cipő, bőrönd* stb. gyárak és üzemek nem a készáru, hanem a nyersanyagul szolgáló bőrök Után fizetik a 6 százalékos forgalmi adót. Kivételt képeznek eme szabály alól azok a bőrgyárak, amelyek saját cipőgyárral rendelkeznek és amelyek a forgalmi adót külön fizetik a bőrök és külön a feldolgozott cipők után. Ezeknél tehát a helyzet semmiben sem változott. A pénzügyminisztérium az uj rendelkezést azzal indoíkolja; hogy a cipők forgalmi illetékének áthárítására azért volt szükség, mivel a kéz.müiparosok nem fizettek forgalmi adót. Ezentúl a cipész, vagy csizmadia, bőröndös, vagy szíjgyártó már akkor, amidőn a bőrt megvásárolja, le kell fizesse ezt a külön 6 százalékos forgalmi illetéket, a bőr forgalmi illetékén kívül, amelyet eddig nem rótt te. A kereskedelmet ez az intézkedés nem érinti, csupán az ipart, mert az illeték lefizetése a bőrgyárak utján történik. A rendelet megjelenésekor a pénzügyi közegek ugyan leltárt vettek fel, mert a pénzügyminiszter megakarta állapítani, hogy a nagykereskedelemnél levő készleteket is bevonja-e az illetékezés kötelezettsége alá, ez azonban elmaradt és a raktárfeívétel csak statisztikai adatokra lett felhasználva. Ezek szerint a nagykereskedelemnél felvett készletek mentesültek az uj illeték alól. A törvény végrehajtási utasítása e pillanatig még nem jelent meg úgy, hogy ezzel még legközelebbi számunkban részletesebben foglalkozunk. Az uj illetékek egyébként a következők, a belföldön előállítóit bőráruk után: a) Öt lej minden kgr. talp után; b) négy lej minden láb boxbőr után. Ugyanez az illetéke a lóchevreaux bőrnek is; * c) öt lej lábanként a vámtarifa 91., 93. és 94. tételeiben szereplő bőrök után; d) tiz lej lábanként a vámtarifa 97. cikkében szereplő lakkbőrök után; e) 12 lej lábanként a vámtarifa 98. tételében szereplő bőrök után, kivéve az aranyozott, ezüstözött és bronzozott bőröket. f) 550 lej a vámtarifa 95., 96., 98. tételeiben szereplő antilop és egyéb finom bőrök, valamint aranyozott, ezüstözött és bronzozott bőrök után. Az importált áruk fix illetéke a következő: a) 5 lej minden kgr. talp után; b) 48 lej minden kgr. boxbör után. Ugyanilyen illeték fizetendő a lóchevreaux után is; c) 60 lej a vámtarifa 91., 93. és 94. tételében szereplő bőrök minden kgr.-ja után. d) 120 lej kgr. ként a vámtarifa 97. tételében szereplő lakkbörök után; e) 144 lej a vámtarifa 98. tételében szereplő chevreaux lakkbőrök után; f) 550 lej vámtarifa 95., 96. és 98. tételében szereplő aranyozott, ezüstözött és bronzozott bőrök, továbbá a finom és exótikus bőrök után.-------------——-----------------------Rohamosan emelkednek a vasárak. A Hadfelszerelési iram erősítésével párhuzamosan az összes fémárak egyre gyorsuló ütemben emelkednek. A hadfebzerelési !par mindenütt nagy nyersanyag megrendeléseket eszközölt, aminek következménye az összes fémárak drágulása volt. Ezt a romániai iparnak is meg kellett érezni, amely részben külföldi nehézipari, félgyártmányokat dolgoz fel. Â nyersanyagok emelkedésére az alanti adatokat közöljük: Az ócskavas 2.50-ről 5 lejre emelkedett, a cink 9 lejről 24 lejre, az ón emelkedése 126 lejről 196 lejre, 5 6 százalékos, sőt még a belföldi vaskohók is emelek áraikat, még pedig 58 százalékkal. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy ha a többi nehézipari üzemek sem akarnak hátrább maradni az áremelésnél és az utolsó napokban átlag íj százalékkal emet'ék a legfontosabb, vasból készült cikkek árait. Sajnos, attól kell tartanunk, hogy az áremelkedés itt sem fog megállni, ami tekintve, hogy elsőrendű szükségleti cikkekről van szó, széles rétegekre van kihalással. iparosok is feHQcz felien m: diniéZCÜ rCS2¥€If!?eH€f BUCUREŞTI, április 29. A kisipari hitelintézetről szóló törvény szentesítése alkalmából a munikakamarák szövetsége ülést tartóit. A gyűlésen az ország valamennyi munkakamarájának elnöke résztvett és azon Iile Calciu, a szövetség elnöke Ismertette az intézmény keletkezését és előmunkálatainak történetét. 1919. óta — mondotta az elnök — szüntelen kísérleteztek a kisiparosok helyzetének megváltoztatásával, — azonban eredmény nélkül. A kisiparosok továbbra is a kisbankok uzsora- kölcsönére voltak szorulva. Az ipari hitel sem kedvezett a kisiparosoknak. Ezért tartotta szükségesnek Nistor miniszter a kisiparosok számára külön hitelintézetet léte- srieni s ugyancsak az érdekükben történt a még jóval azelőtt hozott inasok kiképzéséről szóló törvény. Ebben a pillanatban az uj intézmény ! igazgatóságának összeállításáról s a töke megszavazásáról van szó. A pénzügyi jellegű nehézségek már jelentkeznek. De 1 kel] győznünk ezeket a nehézségeket, annál is inkább, mert az állam biztosította számukra leghathalósabb és legeredményesebb támogatását. A Nemzeti Bank 50 milliót, o Központi Munka «biztosi tó Pénztár 30 milliót, a Biicurestí-i Munkakamara 3 miliőt, a Munk a kaum rák Uniója 1 milliót s a Nemzeti Munkaszövetség ugyancsak 1 millió lejt jegyzett. Az egész országot szereplők érdekeltté tenni a hitelintézetben — folytatta Calciu elnök . — Ezért megbízom a munkakamarai elnököket, hogy kerületükben legalább 15—20 derék, becsületes iparosnak legalább tiz részvényt jegyeztessen. — Egy részvény ára 500 lej, amelynek 33 százaié kát a lejegyzéskor ki kell fizet'ni. Calciu elnök beszámolójához számosán szóltak hozzá.
