Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-25 / 95. szám

6 BL'LKNZßK 103 7 Apr III* 2->. KÖVESS ISTVÁN A tudomány tüskéi Előbb a tudománytól várták, hogy jobb belátásra birja a szemben álló feleket. Aztán rájöttek, hogy a „.száraz“ tudomány nem ké­pes a háború kitörését megakadályozni A tételt megfordították: — a tudósokat hábo­rús célok szolgálatába állították s a leiké­szültség tökéletesítésétől várták a háború ki­küszöbölését. Szakkönyvek sora jelent meg annak bizonyítására, hogy az eddig nem is­mert félelmetes harcieszközök lehetetlenné teszek a háború kitörését Hetvcntonnás tan­kokról, mozgó acélerődökről, gyujtóbombá- kat röpítő uj készülékekről, hat méter ma­gas akadályon keresztül sikló harciszekerek­ről, az ellenség háta mögött leszálló ,.légi gyalogságról“, önműködő 16 kilós golyószó­rókról, „motorizálásról“, ,, mechan izálásróil“ írtak s büszkén mutatták a szárazföldi-cii*- kálókat, melyeket tengeri szörnyeteg testvé­reik nevére kereszteltek. Hét méteres acélhi- dat cipelő tankokat bámultak a katonai at­tasék. Az acélhidak egymásba kapcsolhatók s megállíthatják a harciszekerck előtörését. Repülőkatonák ágyukat, géppuskákat hoz. nak ejtőernyő segítségével a magasból. Föld­alatti repülőterek, élelmiszer és municiórak- tárak épülnek, láthatatlan utak kanyarog­nak, kaszárnyák, kantinok, villamosüzemek húzódnak meg a föld mélyén. A háború iga. jába fogták a tudományt, mely a spanyol polgárháború tanusága szerint akkor sem ké­pes megakadályozni a vérontást, ha ..felül­múlhatatlan“ találmányokká'! rendelkezik. Az igazságok sora uj szörnyű megállapi- tással szaporodott: — egyedül a tudomány eszközével háborút nem lehet megakadályoz­ni. így mondja ezt a katolikus egyház feje. ki önzésnek tartja a háborút, melyet csak a sziveken keresztül lehet kiküszöbölni. S a tu­domány?.,. — A tökéletes hadifelszerelés a háborút valószínűbbé teszi. Hitler vezérkancellár kifejezetten kötelezi a tudományt: adja meg a győzelemhez szük­séges segítséget háború esetén. Mert a tudo­mány nem nyomhatja el a nép akaratát, mi­dőn tiszteletet és méltóságához illő életet kö­vetel. Ludendorff tábornagy szerint a tudo­mány nem követhet el hálátlanságot, hiszen a háborúknak köszönheti fejlődését. Kísérleti térre, háborúra van szüksége. Tudomány és háború tehát nem élhetnek egymás nélkül. Mussolini rövid hasonlattal intézi el a kér­dést: — A tudomány nem lehet akadálya annak, hogy a rossz gyermeket megverjék. Stalin S,első katonának“ tekinti a tudóso­kat, akik „élőmunkátok“ béke idején. Marconi — a technika, tudomány képvi­selője — két utat ajánl a háború kiküszöbö­lésére: i. Az embereket kell megváltoztatni. Ez a megoldás azonban álom, lehetetlenség. 2. így: — mentői borzalmasabb hadieszkö­zökről kell gondoskodni. A pusztítás kijóza­níthatja az emberiséget, ez pedig a tudomány győzelmét jelenti. Picard tanár nem hisz ab­ban, hogy a háborút a tudomány kiküszö­bölheti. A kémia és fizika ugyanis uj eszkö­zöket nyújt a hadviselőknek, mig a filozó­fia és jog vitatkozik. Csupán arról lehet szó, hogy a férfiak ne keljenek bírókra éretlen gyermekként. Az öreg Rockefeller úgy tapasztalta, hogy a háború kitűnő szolgálatokat tesz a tudo­mánynak. Lerombolja, amit évtizedeken át építettek s rövid idő alatt tökéletesebbel he­lyettesíti. A humoristák tréfálkoznak. Bemard Shaw szerint a tudomány: tudomány, a háború: háború. A tudomány: háború, a háború: tu­domány. ‘ Tessék választani!.., Chtarhe Chaplin — a világhírű filmszínész — könnyű sétapálcájára támaszkodva, fanyar mosollyal mondja: — Nem csodálkoznék azon, ha a kggyilkolóbb mérgesgáz feltaláló­jának adnák a Nobel-dijat, vagy az a fizikus kapná ezt, aki a legpusztítóbb bombát talál­ta fel. Legtisztábban a volt frontharcosok s a munkások látják ezt az igazságot. Akik olt voltak s ott lehetnek ismét az első sorokban. Ezért indult utba Lansbury angol munkás- vezér. Rózsát keres a tudomány tövisei kö­zött. Uj világrendben szeretne hinni, le akar­ja törni a tudomány bilincseit. Százötven percig tartott a Hitler vezérkancellárral foly­tatott megbeszélés. Nem kezdte fent az énekét, hogy belészakadjon. Uj hittel, uj világkonfe­renciát ajánl. Akinek hite akkora, mint a mustármag: — a hegyeket is megdöntheti. Szálloda anyakönyvi Iiivaialla! LOS ANGELES, április hó. A Los Aingcjk.s i l’aliuvo szálloda a/, első a világ összes s/ál lói közölt, .mm-ly a komufor- tot odáig fejlesztette, hogy saját anyaköny­vi: hivatalt is áIlii tol fel az épületben. A Los Angeles i 1 ipok szerint a Pallaco szálló ezzel az intézkedéssel vallóban nagy hiányt, pótol, mert az utóbbi hónapokban a szó legszoro­sabb élteimében illem mulF el nap, hogy a 1‘alnce szállóban ne történt volna eljegy­zés, vagy házasság. Egy másik amerikai vá­rosban, Ilenoban azonban még ennél is kü­lönb dolog történt Az egyik ottani szállodá­ban ,,liókn|“ állított lel a bíróság válási ta­nácsa. tfagaslafi naaiemi FejjHéK számára Newyorkból jelentik: A newyorki lepke- tenyésztő intézetben az. utóbbi időben érde­kes kísérletieket végeztek a mesterséges ma­gaslati napfénnyel. A hernyókat és búbokat ibolvánuli sugarakkal sugározzák be. Ez állal jelentékenyen lecsökkent a rovarok fejlődési ideje és a bábokból elöbujt pillan­gók oly pompás szinii szárnyakkal rendel­keznek, »minők a természetben nem is fordulnak elő. a tavaszi es Őszi idény győzelmei ieleníi PADILLA GRENAZZA FRISETTE POLICHE IMPRIMÉ B1ZERTA GALLIA BRASOV­Piaţa Libertăţii 3.-Cilii­Strada General Ne- culcea No. 2. alatt (Renner-palotában) PADILLA GRENAZZA FRISETTE POLICHE IMPRIME BIZERTA-----S I B I U— Str. Regina Maria 7. * 1 A budaörsi repülőtér lesz Európa legnagyobb légi pályaudvara BUDAPEST, április hó. Sürii esőfelhők gomolyognak a szürke ég­bolton. A budaörsi hegyek sötét párába bur­kolóznak. A tavaszi eső kitartóan s egyhan­gúan pásztázza a széles völgykatlant, mely­nek szürkeségét csak egy élénk folt díszíti, egy száznyolcvan holdas üde, zöldgyepes terület: Budapest uj légipá'yaudvara, az uj budaörsi nemzetközi repülőtér asz- tallapsima területe. A hegyek alján, a távol­ban pirostetejü házak világítanak, a zöld gyep szélén, hatalmas fö'dturás alján, őskori szörnyként emelkedik ki a földből a for­galmi épület köralaku, kupolás csarnoka, a modern építészet remekműve. A felásott be­tonkifutó szélén a forgalmi gépek óriás han­gárjának. pirosfes-tésü acéiváza mered az ég­nek. mellette a sportgépek kis hangárja, amelynek hossza 66 méter. Lázasan folyik a munka A gigantikus acélvázákon munkások szá­zai dolgoznak serényen, a zuhogó esőben és az orkánnak is beillő szélben, A munka sie­tős. Junius elsején készen kell lenni minden­nek, mert junius 20-án nemzetközi repü'.ő- nap keretében az összes légiforgalmi társasá­gok képviselete mellett már megnyílik Euró­pa legmodernebb, legnagyobb és legszebb fekvésű repülőtere. A repülőtér szélén, a gyepesített terület, sarkán, kis társaság mére­get: a Budapest Sporlegyesület repülőszak­osztályának és. az Első Magyar Sportpilóta Iskolának a vezetősége dolgozik ott dr. Bu- zay Árpád, a kitűnő magyar sportpilóta és Majoros János, Magyarország legjobb müre- pülőjének vezetésével. A Sportrepülők Ott­honának, az első pilótaotthonna'k alapjait méregetik, mert az uj repülőtéren végre, annyi év után, otthont kapott a fejlődő és eddig mostohán kezelt magyar sportre­pülés is. A repülőtér ellen, az utóbbi hónapokban sok támadás hangzott el. Támadások érték a repülőtér tervezőit, a kiválasztott helyet. Kifogásolták, hogy a repülőtér terepe rossz, magas a szintje, agresszíven vizes a talaja, a hegyek akadályozzák a leszállást, különle­ges beáramló szelek uralkodnak a repülőté­ren. amelyek kétségessé teszik a menetrend­szerű járatok számára a leszállást, rossz a közlekedése és nehéz a megközelítése a re­pülőtérnek. Hivatalos helyen sehol sem lehet választ, cáfolatot, vagy megerősítést kapni a szállon­gó hirek felől. Most megragadjuk az ajka­mat, hogy megkérdezzük Magyarország leg­jobb sportrepülőit, mi a véleményük az uj repülőtérről, amely a saját otthonuk is lesz. — A budaörsi repülőteret mélta’anu] érik ezek a támadások, — mondják a bőrkabá­tos repülők. — Az uj repülőtér Európa legszebb és legmodernebb repülő­tere lesz. Vitéz Kenese Waldemár, a Légügyi Hivatal főnöke és Szendy Károly Budapest székesfo- fáros polgármestere ezzel a müvükkel arany- betűkkel írták be nevüket a fejlődő magyar aviatika történetébe. A magyar aviatika ne­hány évvel ezelőtt a kezdetlegesség stádiu­mában 'tengődött s csak az utolsó időben kezdték felismerni az illetékesek a repülés nagy nemzeti fontosságát. Budapest repülő­szempontból a Kelet kapuja, földrajzi fek­vésénél fogva központja az európai repülő­forgalomnak. Budapesten megy keresztül a hollandiai légijárat, erre vezetik a Berlin— ibécs—belgrád—konstantinápolyi járatot, re­pülőgépforgalmat tart fenn Budapesttel a RoiüerrScii ranis-Cl ayíoís-1 Sünífleweriti Rt Budapest „Sf§€§‘* nyersolajtraktorok, 1 „I1SLS‘ SHDSriOr yT' átázás ctupta H F golyós csapágyas cséplő­gépek, harmadik tisztítóval, automatikus kosár- állitóval, kalász-emelővel, valamint az összes me- B zőgazdasági gépek a legtökéletesebb kivitelben. Megtekinthet ők; 8 Turnătorie de Fier şi Fabrica de Maşini din Cluj S A Secţia: Maşini Agricole Cluj, Reg. Férd. 62. Tel. 292, nagy angol repülőtársaság, a francia légifor galmi társaság, a Lufthansa és az Aa Litto- ria. Budapestnek tehát eminens érdeke volt egy uj repülőtérnek az építése, amely úgy nagyságánál, mint korszerű felszereléséne! fogva alkalma lehet egy középeurópai repü­lőbázis kiépítésére. — Mi, sportrepülők — mondják — tud­juk legjobban értékelni az uj repülőtér nagy­szerűségét és alkalmasságát, mert ha igazak volnának azok a vádak, amelyeket a repülő­tér ellen hangoztatnak, akikor e.sősorban ne­künk, sportrepülőknek volna ez ártalmas, mert hiszen a leáramló szelek elsősorban a mi kis könnyű sportgépeinket vágnák a föld­höz. Ennek a repülőtérnek a talaja a leg­jobbak közé tartozik egész Európában. A hegyek egyáltalán nem akadályozhatják . a szabad leszállást, mert hiszen úgy a kama­raerdei dombok, a tétényi dombok, mint pe­1 dig a budaörsi hegyek nagy távolságra van­nak a repülőtértől. De ettől eltekintve, azért is a legszerencsésebb a repülőtér elhelyezése, mert a köd és a felhőik megülnek a hegye­ken és zárt horizont esetében is a völgy két nyílása felé te.jesen nyilt a ki- és berepülés. — A széljárás, amely a völgyön keresztül hosszirányú, csak előnyére szolgál a repülő­gépeknek, mert így szél elien, hosszirányban mindig le tudnak szállni. Az állandó szél já­rás a völgyben meggátolja a ködképződést is.,, úgyhogy a legrosszabb időben is, — mint például a mai napon. — bár a környéken alig lehet látni a ködről, a völgy teljesen tiszta, Bia felé és Budapest felé a legreme- kebb kilátás nyílik. — Nemrégen jöttünk Becs felől az egyik sportgéppel, a rossz idő miatt nem tudtunk álkein; a budai, a tatai hegyeken, úgyhogy kénytelenek voltunk ezen a völgyön keresz­tül jönni Budapestre. Egyike a legszebb lát­ványoknak innen érkezni Budapestre, mert a széles, tágas völgykatlan jól áttekinthető, pilótaszempontból a legideálisabb hely, — Közlekedés, megközelítés szempontjá­ból szintén ideális a fekvése az uj repülő­térnek. A hangárok mögött robog el a bé­csi gyors, néhány méterrel odébb zakatol a kamaraerdői helyiérdekű, idelátszik a bala­toni müut betoncsikja, A budapesti repülőtársaságok képviselői szerint Budapest repülőtere lesz a legmoder­nebb repülőtere egész Európának. A Kamaraerdő felől sűrűsödik a homály, a budaörsi hegyek alján fények gyulnak ki, a repülőtér fölött p-edig vakítóan szikrázik az uj rádióirányitó torony fénycsóvája, amely sejtelmesen világitja meg a nagy hangár ég­bevesző acélvázát... TT „ fl f j tisztítása legszebb JPIialfklir Â1 £ 1 ruhák testese, es legolcsóbb i AH-ban. Moldovei 15. Telefon 180 Hívásra azonnal megyünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom