Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-03 / 77. szám

I .......mmmmăm......—... Szerkesztősig é* kiadóhivatal: Ctaj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa. Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cloij, posta fiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre i\o, félévre 420, évente 840 lej. 1— Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4» pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. Líííí. ÉVFOLYAM, 7 7. SZÁM. SZOMBAT 1937 ÁPRILIS 3. Az olasz—jugoszláv egyezmény nagy jelentőségével foglalkozik a belgrádi kisantant-értekezlet Ma kerül sor a dunai terület gazdasági rendezésének kérdésére. - Hodzsa csehszlovák miniszterelnök elutazott Bécsböl. - Schuschnigg kancellár állítólag szoros gazdasági együttműködést fog ajánlani Rómában a kisantant és a többi dunai államok között Francia hadiliajoli parancsot kaptak, hagy minden átkutatás! vagy föltár­taráé,itatási kísérlet ellen védjék meg Franciaország kereskedelmi hajéit A belgrádi kisantant-értekezlet a teg­napi nap folyamán két ülést is tartott. A külügyminiszterek nem sok időt vesz­tegettek a megalakulás formaságaival, hanem mindjárt első összejövetelükön érdemi kérdéseket tárgyaltak meg. Amint a lapok számára kiadott jelentés mondja, a tegnap délelőtt két óra hosz- szat tartó értekezleten megbeszélték az utolsó kisantant-értekezlet óta felmerült nagy külpolitikái eseményeket, különös részletességgel foglalkoztak a "roezniiói paktum helyett tervezett uj nyugati egyezmény kérdésével és alaposon meg­vitatták a spanyol eseményekkel szent­beni semlegesség és a Londonban elha­tározott ellenőrzési rendszabályok kér­dését is. Ez az első ülés tehát a nagy európai külpolitikai kérdéseknek volt szánva, a kisantant-államokat közvetle­nebbül érdeklő közép- és keleteurópai kérdések a délután 5 órakor kezdődött második ülésre maradtak. Ezen az ülé­sen, amint a sajtójelentések mondják, Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök tájékoztatta Románia és Csehszlovákia külügyminisztereit a jugoszláv—olasz egyezményt megelőző tárgyalásokról és ismertette ennek az egyezménynek nagy jelentőségét a béke konszolidációja és biztosítására. Szó került ugyanilyen szellemben a Jugoszlávia és Bulgária közötti baráti megegyezésről is. Az érte­kezlet — mondja a közlemény — a há­rom külügyminiszter közötti teljes egyet­értés jegyében folyik. A mai értekezlet minden bizonnyal rj szo­rosabbá,\n vett közép- és délkeleteurópai kér­déseket fogja továbbtárgyalni. Alighanem sor fog kerülni a különböző politikai, kato­nai és gazdasági természetű indítványokra is, melyekrőli napok óta határozatlan kör­vonalú jelentések keringenek az európai saj­tóban. De minden bizonnyal szó lesz a Du- navidék gazdasági megszervezéséről is, mely mint állandóan előtérben álló szükségesség, eddig is folyton megismétlődő 'tárgya volt a kímrdant értekezletnek s amely mostan mintha a komoly kiérés stádiumába jutott volna. A megoldásban való reménykedés fő­leg abból táplálkozik, hogy az érdekelt cso­portok két tagja, Olaszország és Jugoszlá­via között rövid idő előtt megegyezés jött létre és ez a megegyezés hidverésül szolgál­hat a dunai gazdasági együttműködés létre­hozásához s a gazdasági együttműködésre való hajlandóság különben érvényesülni akaró törekvésként mutatkozik nemcsak Olaszország és Jugoszlávia, hanem a többi érdekelt államok külpolitikájában is. A dunavidéki szorosabb kapcsolatok lét­rehozását Szolgálta alighanem Hodzsa cseh­szlovák miniszterelnök hosszan tartó, meg­lehetősen titokzatos bécsi látogatása is. Hod­zsa tegnap elutazott az osztrák fővárosból'. Ugyanakkor külföldön olyan hírek merül­tek föl, hogy Schuschnigg osztrák kancellár április első felében esedékes római látoga­tása előtt ellátogat Belgrádba. Bécsböl a lá­togatás hírét még nem erősitik meg, ellen­ben bizonyos lapjelentések szerint Schu- schniggnak az a terve, hogy, ha a kisantant értekezlet eredménye ezt lehetővé teszi, ró­mai tologatása alkalmával föl fogja vetni a kisantant államok és a másik két dunai ál­lam közötti szoros gazdasági együttműködés tervét. Ebben a gazdasági együttműködés­ben, mint a római jegyzőkönyv államainak tagja, közvetve rés-ztvenne Olaszország is, mely a belgrádi megegyezés állal különben is fokozott gazdasági kapcsolatokat bizto­VEXÉHCntM A Duna völgyében a bel- és külpolitika szinte összefonódva, tervszerűen és élénken zajlik, mert a körfolyamatok egyik közép­pontjában áll kettős maggal a gazdasági kö­zösség és a politikai íiefegyverkezés égető kérdése. Minden mozdulat a dunai szövet­kezés legvattószerübb formáját keresi. A kis államok léte és a béke függ tőle. A folya­matnak egyik különösen felötlő része volt Schuschnigg osztrák kancellár budapesti tár­gyalása, melynek során — most már nem tíkolják — a legtöbb szó esett a duna­I völgyi rendezésről, »menynek bevezetése vol­na egy szorosabb osztrák—magyar—cseh gazdasági és politikai működés, talán oiykép indítva, hogy Csehország csatlakoznék a ró­I inai jegyzőkönyv megállapításaihoz. E dunai háromszög további fölrajzolása folyt Bécs­ijén, amikor Hodzsa husvétkor rangrejtett, rögtön Tătărescu hazautazása után „pihe­nőre“ érkezett az osztrák fővárosba, de is- mételíen eSzmecserézett az osztrák politika felelős vezetőjével. A háromszög oldalait még nem rögzítették lie, sőt, megállapodás fsetén sem fogják úgy lezárni, hogy négy­szöget vagy ötszöget ne képezhessenek belő­le. Az olasz—jugoszláv egyezményt már úgy tekintik, mint a négyszögre való törekvést, amelyet erősíteni hivatott az esetleges ma­gyar—jugoszláv megegyezés is a kisebbségi jogvédelem és a történelmi kérdések eny­hébb kezelési módjának, mint conditio sine qua non-nak alapján. Az ügy nem zárható le. A kisantant most Bel gr ád ban tovább ér­ié’! egyebek sorában. Mindezek a tárgyalá­sok, ha nyári jégverések meg nem semmi­sítik gyönge rügyeiket, a Dunavölgy gazda­sági megszervezéséinek komoly és szilárd »la­pot vethetnek. Hatalmas fénykévét bocsát rájuk az ötszög felé való törekvés nyilván­való szándékával] most Bethlen István hús­véti cikke, amely már útban van a román sajtó és a vezető politikusok Íróasztala felé. Bizonyára történelmi hatással. Akiknek al­kalmuk volt részletesebb értesüléseket kapni erről a cikkről, egyértelmiileg vallják, hogy ez mint áiiamférfiui és irodalmi teljesítmény egyaránt lángelmének müve és magávalra- gadó szelleme felülmúlja érték és lehetőség dolgában még a karácsonyi cikket is, pedig ez is volt valami. Talán bevonul a törtéue- Hembe Deák Ferenc húsvéti cikke mellé. Érdekes, amint lapunk tegnapi száma kö­zölte, Beihilfen István cikk« a Deák Ferencé- re való emlékezésre bírta Lupas egyetemi tanárt is, mint mindenkit, aki magyar isko­lában vagy közelében tanult. De nemcsak emlékezett róla. de a 76 évvel ezelőtt keit ■ írást összekapcsolta a maival. Akkoriban Deák Ferenc mutatta meg a modus vivendit Bécsnek a kiegyezés létesítésére, amivel a dunavölgyi kérdés nagy német veszedelmét elhárították és nyugat békéjét erősítették, most Bethlen István húsvéti cikke nyújt re­ményt, hogy kelet felé erősödik meg a béke és a dunavölgyi megoldásnak legalább az egyik fele bekövetkezhetik; a gazdasági meg­békélés és a szervezeti gazdasági együttmű­ködés, mondja Lupas nagyértékii nyilatko­zatában, mely nemcsak egyéni, hanem poli­tikai .Jelentőségű is, hisz az antirevizionisla ligának és a kisebbségellenes keresztény pártnak elnöke országrészünkben beszél így, már pedig a dunavölgyi mitliosz kei való­ság nevezőjére hozandó kérdése épp a ki­sebbségi jogvédelem teljesülése és a törté­nelmi viszály anyagának bölcs megenyhité- se. Lupas volt miniszter különben már Belli­ién karácsonyi cikke kapcsán fontos meg­jegyzéseket ejtett, ameílyek alkalmasak vol­tak a nagy kérdés némi tüskéinek a kisze­désére és a két szomszédos állam főbenjáró érdekű közeledésének a segítésére. Mi nem szólhatunk hozzá a Bethlcn-cíkkhez — leg­alább most még nem — bár tisztában va­gyunk vette, bogy karácsony óta lényegesen közeledett a nagy magyar államférfin a ro­mán álláspont való lényegének fölmérésé­hez és a magyar álláspont ki nem küszö- böilhiető elemeinek enyhítése felé, legalább meggyöngitette mind a két oldalon az el­hangzott támadó vagy tartóztató ellenérve­ket a meggyőzés izmos erejével és szellemes találékonyságává!. Szent meggyőződésünk, hogy a román sajtó és a román politika most már sokkal inkább méltányolni fogja Bethlen fölfogását, tanácsait, hogy válaszai­ban a maga részéről is néhány lépéssel kö­zelebb férkőzik a szomszédhoz. A légkör tisztulni és enyhülni fog. Aztán a közeledés oly közeli lesz térben és időben, hogy végül csak egy szerencsés indítvány, egy jól meg­gondolt kezdemény kell csak és megtéríthe­tik az asztalt a nagyhatalmak meghívására | vagy más módon, hogy a tárgyaló felek a 1 zöld posztó mellé telepedve rágyújtsanak az S igazi békepipákra. Nem kelil egyéb, mint I kettévágni a cireulus viciosust, amely felté­telként zárja magába, mit kitárt módon a megbeszélésekkel] kell tulajdonkép elérni: fi kisebbségi jog életbe hívását és a történelmi kérdések terén a hosszú fegyverszünetet vagy békét, miután elásták a csatabárdot és v'lsz- szawmléheztek 1919-re, amikor a békeszer­ződések bevezetéséül! feltétlenül alkották meg a kisebbségi egyezményt az utódállamok ré­szére. silóit magának Jugoszláviával. Becsben állí­tólag azt hiszik, hogy Schuschnigg terve alapján o dunai terület államai közölt is a belgrádi egyezményhez hasonló megegyezést lehet létrehozni. Külpolitikai szenzációnak volna tekinthe tö az a Varsóból érkező, de meg nem erősi- tett hit mely szerint a szovjetorosz kor­mány tudatta volna Románia kormányát, hogy a Basarabia fölötti teljes román szuve- rénítássai szembeni eddigi fönntartásairól kész lemondani. A varsói hir szerint btfe­jezett lényről volna szó, melynek közzététele Antonescu külügyminiszternek Belgródból való visszaérkezése után fog megtörténni A jelentéssel szemben már cáfolatok jelentei; meg, a külpolitikai hírszolgálat azonban to­vábbra is felszínen tartja s a meglepő ki­egyezések és engedmények mai korszakában egyáltalán nem látják elhihetettennek Külpolitikai események közé tartozik, hogy a párisi kormány hadihajóinak pa­rancsot adott a francia kereskedelmi hajók minden körülmények között való megvédé­sére a spanyol hadviselő felek részéröl meg kísérelt föltartóztatás, vagy átkutatás ellen. A rendelet Franca tábornok hadihajóinak ilyen ismételt föMartóztalatási és álkutatási kísérleteivel áll kapcsolatban. BELGRAD, április 2. Mértékadó kö­rökben azt hiszik, hogy a kisantant tanácsülése pénteken délután végetér. Miután a munkálatokról adandó köz­leményt közzéteszik, a három külügy­miniszter fogadja a sajtó képviselőit, akiknek nyilatkozni fognak a konfe­renciáról. Pénteken este Antonescu hazautazik, de Krofta bevárja Benes elnök érkezését. A tegnap délelőtt kezdődött értekez­letet délután 5 órakor folytatták. A délelőtti ülésen Sztojadinovics jugo­szláv miniszterelnök ismertette a ju­goszláv—bulgár barátsági szerződést és az olasz—jugoszláv egyezményt, majd a résztvevők letárgyalták ezek­nek a kisantanthoz való viszonyát. A délutáni megbeszéléseken a gaz­dasági szakértők is megjelentek. Az értekezlet ma délután végetér. Este hivatalos tájékoztató fogja ismer­tetni az eredményeket. BECS. április 2. Hodzsia Milán csehszlo­vák 'miniszterelnök tegnap elhagyta az osz­trák fővárost. Noha látogatása magánjellegű wilt, a cseh kormányfő két iziben is tanács* kozott Schuschnigg osztrák kancellárral. BÉCS, április 2. Osztrák politikai körök szerint. Scbuschnigy kancellár csak a Bel- grádbern most folyó kisantant értekezlet be­fejezése után utazik Rómába. Bécsben úgy tudják, hogy Schuschnigg kancellár római tartózkodása alatt fel akarja vetni a dunai államok és a kisantant közötti szoros együtt­működés gondolatát. Az osztrák fővárosban azt hiszik, hogy most, az olasz—jugoszláv egyezmény megkötése után sokkal jobb ki­látásokkal indulhat ez a terv. mint azelőtt és hogy n kisantant államai és a dunai ál­lamok között a belgrádi egyezményhez ha­sonló uj megegyezések fognak létrejönni. (Cikkünk folytatása az ntobó »ídaloaj! 1937 április 1-én. (Rador) Berlin 176.50, Amszterdam 240.30, Newyork 438.87, Lon­don 21.47, Paris 202 050, Milano 231250, Prága 15.32, Budapest 86, Belgrad 10, Bucu­reşti 325, Varsó 83.25, Bécs 739.250.---------- ——a— ■ <■»<■ —— Bucurestiböl jelentik: Borús ég, erő­sebb északkeleti szél, tovább csökkenő hőmérséklet és az ország déli és dél* keleti részeiben csapadék várható. Bu­cur estiben ma délelőtt 10 órakor a hő­mérséklet j-6 fok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom