Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-22 / 93. szám

r BLLBNTfiK 1<)3 7 Apr Hin 2 2. IfegjeEeni uj szink ázi és mÜYészeíi iwwvény Isac Emil Transsylvania és Banat művészeti inspektora nyilatkozik a törvény rendelkezéseiről CLUJ, április 21. Április első napján lépett eleibe a/ a nagy- fontossági! iij szinhá/i es müivés/eti törv ny, nmely egyformán érint minden)' színházat, műkedvelő egyesületei, zenészeket. képzőmű­vészetet, egyszóval a művészei inimlen ágá­val foglalkozó testületet vagy egyénit. Űrről a törvényről nyilatkozott Isac lóiniI-, művé­szeti inspektor a napokban a sajtónak. Nyi­latkozata, amellyel ismertette az uj törvényt, a következő: „Művészed és szettem» szabadság A parlament megszavazta azt a javaslatot, mely szerint ezentúl külön minisztérium in­tézi az összes művészeti, szépművészeti és kuli űrügyeket. Az összes kérdések igy ezeiv túl egy helyre összpontosulnak, egy külön t ekkel a kérdésekkel foglalkozó mmiszté­riumba, amelynek természetesen külön bud­get je van. Az uj színházi és művészeti törvény sze­rint minden nyilvános előadásra kibocsátott jegyre kétlejes színházi bélyeg ragasztandó. Ez alól az adó alól senki sem vonhatja ki magát, kivételek egyedül a hivatalos helyek álla] rendezett előadások, pl. ha az ügyész­ség, vagy maga a kultuszminisztérium ren­dezi azokat. A bélyegadót szigorúan fogják ellenőrizni s ennek életbelépése április 15. A minisztérium 1892. számú rendelete ez s Tsac inspektort utasították, a hatóságokat arra kérje, hogy az illetékesek mindenkit saját érdekükben figyelmeztessenek, hogy a bélyegek már forgalomban vannak minden bélyegárusitó helyen. Az uj színházi törvény a Monitorul Ofi- cialon kívül megjelent már külön kiadásban és ezt bárki beszerezheti. A koncessziók továbbra is meg­maradnak ügy a többségi, mint a kisebbségi színhá­zaknak kiadott koncessziók változatlanul megmaradnak. A műsor aprobálása ezentúl is Isac Emil inspektor feladata Transsylva­nia és Banat területén. — Szeretnék rendet teremteni a műkedve­lők dzsungeljében — mondja Isac inspektor — mert ez az a terület, ahol a legtöbb a zavar és félreértés. A művészeti és szellemi szabadság teljes megtartásával vigyázni kell arra, hogy az előadott darabok állami, művészi vagy er­kölcsi szempontból kifogás alá ne essenek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy művészi szabadság cime alatt pornográf darabok szintre ne kerülhessenek. A színházak kértek, hogy ne engedélyezzek műkedvelőknek álta­laik eddig elő nem adott darabokat. Ezt nem tehetem. Általában ebben a kérdésben, mint mindenütt, protekció nincs. Helytelen az is. hogy műkedvelők különösen jogi szemé­lyiséggel nem bíró egyesületek, hanem alkal­mi vállalkozások 5—10 előadásra kérnek egyszerre engedélyt. Sokszor arra használ­ják fel a mükedvélő színjátszást, hogy faji, vagy felekezeti problémákért feszegessenek. Az előadás ne legyen más célú, mint kultu­rális, szórakoztató és legyen politikamentes. A kiadott engedélyt respektálni kell és nem szabad a megengedett darabba olyan szö­vegrészt csúsztatni, amelyet utólag tesznek bele és amellyel sértik az államot vagy a közerkölcsöt. Ilyen esetben az ügyészség feladata közbelépni. A színigazgató és a színész Az uj törvény szerint minden színház igazgatója és mindem színész köteles szindi­kátusi tagságát megszerezni. A színigazgató önkényesen nem bocsáthat el egyetlen tagot sem, úgyszintén a tag sem bonthatja fel egyik napról a másikra szerződését. Minden szerződés csak akkor érvényes, ha azt a mi­nisztérium láttamozza. Érdekes, hogy ezentúl fogházbüntetést is kaphat az ügyészség által perelt színigazgató vagy szánházi vállalkozó. A vétségek és szer­ződésszegések el'ső büntetése pénzbírság, sú­lyosabb esetben szabadságvesztés. Ami 2l zenészkérdést illeti: a népi zenét mindenképen megvédik a divatos áramlatok­kal szemben. De nem tilthatják meg a jazz- zene szereplését, sem a külföldi zenekarok vendlégszereplését. Román zenekarok szaba­don járhatnak az országban s remélhető, hogy a nyár beköszöntésével a munkanélkü­liség is enyhül ezen a téren. A miitárgyak Ami a műtárgyak védelmét illeti, kimond­ja az uj törvény, hogy a műtárgyak védelme érdekében, megakadályoznak minden nagy- értékű műtárgy külföldre vitelét. Kiállításira természetesen ezentúl is vihetnek külföldre műtárgyat. Ami a behozott műtárgyakat il­leti, azt akadályozzák meg, hogy silány kó­piákat valódiként hozzanak be az országba és becsapják vele a hozzá nem értő embere­ket. Minden műtárgynak, úgyszólván bizo­nyítania kell a pedigréjél. Külföldi lestök, szobrászok ezentúl is sza­badon tarthatnak kiállítást az ország terü­letén. Tartózkodási engedélyüket a követsé­gek ingázik. V-arietéinüvészek. artisták, há­romhónapi tartózkodási engedélyt kapnak az országban való vendégszereplésre. Színész és énekes 15 napi vendégjátékra kaphat enge­délyt akkor, ha valóban hires és ismeri mű­vész. A műkedvelők és a kérvények Ami a kérvényeket illeti: itt előnyt nem kap senki. Megtörténik, hogy egy kérvény azért kerül irattárba és azért nem intéződik el, mert nincs rajta -a kilenc lej bélyeg, vagy mert súlyos siiláris hibák vannak benne. Különösen a műkedvelők követnek el hihe­tetlen hibákat ebben a tekintetben s aztán csodálkoznak. hogy kérvényüknek nincs eredménye. Megtörténik, hogy elfelejtik kér­vényükön feltüntetni a darab címét vagy szerzőjét. melynek előadására engedélyt kérnek. Isac inspektor a sajtó utján kéri a kérvé­nyezőket hogy ne küldjék hozzá közvetlen a kérvényeket, Iranern mindig az illető ha­tósághoz. A szerzői jogdijak kérdése a következő: a Szerzők Egyesülete minden esetben, minden előadás után beszedi a szerzői jogdijakat, öl-ven százalék a szerzőé, 25 az egyesületé s 25 az ügynöké. Ezek az ügynökök nem le­hetnek állami alkalmazottak, legtöbbször nyugalmazott banktisztviselők, volt magán-al­kalmazottak, minden esetben komoly, meg­bízható emberek. A Bucurestiben székelő egyesület pontosan beszedi a magyar irók müvei után is a dijakat, amiket Budapestre továbbit. Minden itt felmerült panasz indo­kolatlan. Megtörtént, hogy t-ranssylvániai magyar irók nem tüntették fel, hogy ők itt élnek az országban s nevük után H'elVe. az iroda Budapestre küldte a beszedeti szerzői dijat. Védi a törvény a fordítókat is, akiknek szintén továbbítja az őket megillető dijat. A rádió is természetesen fizet a szerzők­nek jogdijat. Nem teheti meg egy lokáltu­lajdonos sem, hogy helyiségében rádiói ál­lítson fel s ingyen szórakoztassa zenével vendégeit, anélkül, hogy a rádióban elhang­zott zenedarabok szerzői ellenszolgáltatást ne kapjanak. Az uj törvény kimondja azt is. hogy 16 éven aluli gyermekek nem szerepelhetnek színpadon. A munkavédelmi törvénynek ez az intézkedése nem vonatkozik különleges esetekre, balettiskolák növendékeire stb Isac vezérimspektor nyilatkozata az uj törvénykönyvről ezzel véget ért. Remélhető­leg az uj intézkedések sok eddig homályos pontot tesznek világossá és érthetővé ezen a hatalmas területen. (M. L.) VALAMI KÉSZÜL az ifjúság Maniu vezetőivel tárgyal BUCUREŞTI, április 27. Politikai körökben Maniu újabb nyilatkozatára várnak. A Curentul jelentése szerint az utóbbi napokban több politikai barátjával találkozott s uj tájékozó­dást keres anélkül, hogy a nemzeti-paraszt párt vezetőségét is beavatná munká­jába. A lap fontosnak tartja,, hogy Maniu az ifjúság vezetőivel is felvette a kap­csolatot. A TAVALYIHOZ KÉPEST ÁTLAG Nyolcvan százalékkal a Clujpi orvosok emelték adóját fel Az Orvoskamara rendkívüli közgyűlését akarják az orvosok összehívni CLUJ, április 21. A pénzügyigazgatóság épületében néhány nap óha zajos az élet. Az épület első emeleti folyosóján sápadt arccal, drukkolva, mint a diákok az érettségi; vizsga előtt, várják a megriadt adófizetők, mikor szólítják be őket az aöókivelő bizottság elé és mikor hir­detik ki előttük az inéi ehet. Tegnap az orvosok kerültek a „műtőasz­talra“. A műtét előtt az orvosok éppen úgy szorongtak, mint azok a betegek, akik tény­leges operáció előtt állanak, csakhogy itt a műtét nem volt steril, nem volt narkoti- zálás, hanem valóságos viviszekció volt. A nyolcas számú szobában állapították meg az örvösök évi adóját. Iepureanu főkontro'lor a bizottság elnökié, az orvoskamara részéről pedig Goldberger Ede van jelen, akinek sze­repe teljesen negatív, mert véleményét egyetlen esetben sem veszik figyelembe, bár állandóan tiltakozik a tul- magas adókivetések miatt, de minden ered­mény nélkül, mert az orvosok évi adóját a bizottság, amely az orvosok jövedelmé­re vonatkozóan semmilyen számbeli adat­tal nem rendelkezik, átlag nyolcvan-száz százalékkal emelte fel. Hogy ennek a túlzott 'adókivetésnek mi a magyarázata, senki sem tudja. Az lény, hogy az orvosok keresete, különösen a ki­sebbségi orvosoké, rendkívül megcsappant. Az élei higgadt, józan le­ölése . . . hátrább van, mint válih« A kulturált ember' puj . cs-JJ«tţok világában fcpüí, de lelke mégis borús. .. tönkretett • zctvezet-c tv. idegei fájnak « k-ultura pokoli zaja. Zsibongva, forrongi' kó zötf, s megbolyfjttotít ideget kergéik - zig/ny szánandó embert őrüli mo/ifi rnk-'nt lepergő nyomorúságos szenvedi ck és kszimitbit ti n be 'egségek özöntengerébe, m-rit gyomor, bél, epe, vese és m - jmegbetegedéseka, valamint idegei L j fájárok. álmatlanságok és kiszámithatat m sok sok szenvedések felé A világhírű a mer kai Gastro D., amdycr leg nevesebb orvosok hosszú kísérletek a.apján Lg" kiválóbb gyógyszernek ismertek cl a fent emíitett megbetegedések t'K'eiben, régi. idült és már-mír gyógyíthatatlannak tartott ideges emésztési z?va­roknál kitűnő orvosságnak- bizonyult. Gastro D kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban vagy megrendelhető 130 lej utánvét mellett Császár E gyógyszertárában bucureşti, Calea Victor ci 124. Az orvosok sápadtan támolyogtak ki a „mű­tőből“, nem tudják elhinni, bogy adójukaá ennyire felemelték és nem tutijaik megérteni, hogy miért. Panaszok lavinája Amíg bent az élveboncolás folyik, elke­seredetten panaszkodnak az orvosok. — Kétségbeejtő a helyzetünk — mond­ják munkatársunknak. — A fiskus nem alkarja elhinni, hogy nyomorgunk, ha egy beteg betéved a rendelőnkbe, nem a diagnó­zis megáll a p'itásó-n töprengünk, hanem azon, hogy milyen orvosságot rendeljünk, mert ha nem olcsó az orvosság, nem tudja kifi­zetni a honoráriumot. A gyógyszerek ára annyira emelkedett, hogy valósággal elriaszt­ják a beteget az orvosoktól. Az adó-kivető bizottság tagjainak fogalma sincs arról, hogy mennyi az o-rvos keresete. Abból indulnak ki, hogy néhány többségi orvos a villanegyedekben palotáikat épített. A méltatfankodás, sajnos, olyan nagy már az első adókivetési napon, hogy komolyan foglalkoznak azzial a gondolattal, hogy az orvoskamarát rendkívüli’; közgyűlésre hívják össze. AZ ARCBŐR CÉLSZERŰ ÁPOLÁSÁHOZ mindenekelőtt az szükséges, hogy bélmüködésün- ket reggelenként éhgyomorra egy pohár termé- szetci FERENC JÓZSEF keserüvizze! elrendez­zük Orvosok ajánlják. Néhány ritka kivételtől eltekintve, pusztán és kizárólag csak pácienseikre vann-aik rá­utalva. De visszaesett az orvosok jövedelme azéüt is, mert a betegfsegélyző a páciensek hatalmas tömegét vonta el. Az adókivetö bizottság a megidézett or­vosokat alaposan „megvizsgálja“. Röntgen­készülék nélkül is a veséjükbe néznek s talán nem rajtuk múlik, hogy hibás diag­nózist állapítanak meg. Nem ismterik a ki­sebbségi orvosok betegségét, nem tudják azt, hogy ma már nem négy-öt tszobás lakások­ban laknak, alig telik két-három szobás la­kásra és a rendelőt éjszakánként hálószoba­ként kénytelenek használni. Igen sok ortvos van, aki a szó legszorosabb értelmében még a napi kenyerét sem tudja megkeresni. Nem egyenlő a mérték. Az álláshalmozó orvosokat, akik külön­böző állami intézményeknél dolgoznak s ezenkívül magánpraxist is folytatnak, az orvosprofesszorokat, akiknek évi jövedel­mük az egymillión majdnem minden eset­ben túl van, csak úgy adóztatják meg, mint azt a fiatal kezdőt, aki napokig vár egy betegre, mint a másik jónevü, de al­truista érzésű orvost, aki nemcsak hogy nem fogad el honoráriumot, hanem orvos- ságoí is ad a betegnek. Mit hallgassunk meg? Csütörtök, április zz, BUCUREŞTI. 7.30: Regge i' műsor közvetíté­se; 13: Gramofonlemezek; 13.25: Sporthírek közvetirése; 13.40: Gramofonlemezek; 14.15: H- rek közvetítés; 14.30: Gramofonlemzek; 15: Hírek közvt tése; 16.45: Előadás. Gyermekóra; 18: A kis rádiózenekar hangversenye; Közben: Felolvasár>; Majd 19: A kis ridiózenekar hang­versenyének folytatása; 20.05: Csak Rádió Ro­mania: Román lemezek. Csak Rádió Bucureşti: Verseny négy fuvolán; 20.35: A két ál'omás együtt; Badescu Konstansa énekel; 31.15: A fi.* harmónikurok hangversenye az Athenaeumbói; Utána: Lemezek. BUDAPEST. 13: Déli harangszó; 13.05: Szi" tár Kornélia és Mezey Zsigmond énekei; 13.30: Hírek; 14.30: Időjelzés; 14.40: A rádió szalon- zenekara; 15.40: Hirek; 17.15: Asszonyoknak; 17.45: Időjelzés; 18: Gazdáknak, 18.30: Orgona- hangver.'env közvetítése a szegedi Fogadalmi templomból; 20.20: A lélek muzsikája, hangjá­ték; 21.201 Hirek; 21.30: A Szegedi Állami Pol­gári Iskolas Tanárképző Főiskola. KamarakÖrusá- nak hangversenye; 23: Időjárásjelentés; 23.05: Országos Postárzenekar; 24 10: Németnyelvű előadás; 24.25: Cigányzene; 1.05: Hirek. |j|j Már a Il-ik kiadása jelent meg a Gazda>íuJoniány cimü gazdasági és kérészéit ency- klopediának, mely a szakember nél­külözhetetlen kézikönyve !! A kö­vetkező gazdasági ágakat öleli fel: Részletes növénytermesztés. Takarmá­nyozástan. Állattenyésztés. Tejgazdaság­tan. Baromfitenyésztés. Méhészet. Se­lyemhernyó-tenyésztés. Kisgazdaságok berendezése és vezetése. Kertészet. Sző- lőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcs­fák. A szőlő betegségei. Kartoakötés, 645 oldal, 306 képpel, ára csak 9 3 lej az Ellenzék SíönyvoszíáSyában Ou;, Piaţa Unirii 9. szám Telefon 109. Vidékre azonnal, után­véttel is szállítunk! ! — Kérje 1 gazdasági szakkönyvek jegyzékét! !

Next

/
Oldalképek
Tartalom