Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-21 / 92. szám
1931 április 21. BLLBNZBK. Szolgálni . . . Egy ború® áprilisi vasárnap 'kellett abhoz, hogy megébredjek. Az EGE impozáns közgyűlésének lezajliáisát kellett látnom, hogy ne veszítsem el hitemet az emberekben. És egy szót kellett hallanom, hogy ráébredjek: semmi sincs hiába, amit az ember megcselekszik, ha az ügyet — amelyért élni akar — becsülettel 'és tiszta szándékkal szolgálni Békegondok Spanyolországban Angol lapon szerint komolyak azok a hírek, hogy maja tábornokkal az tl6n — b£kitő kormány alakul LONDON, április 20. Angol lapok megerősítik a hirt, hogy komoly béketárgyalásokra gondolnak Spanyolországban. Va!óbau oly hírek keringenek, hogy Miaja tábornok, Madrid védőjének vezetésével békítő kormány alakulhat. Miaja katolikus ma is s hű a köztársasághoz, melyhez esküje kapcsolja. Angol politikai körökben kétkedve fo- gadják a hirt, meri Miaja a középút helyett csupán republikánus s kimondottan baloldali kormányt alakíthat. 4 nagyhatalmak nem ellenzik a békéi akarja. ^szolgálni.. A tsz ót egy évvel ezelőtt hallottam s egy éve vártam az eredményre. Tegnap megláttam azt is. Az eredmény egyenesen lenyűgözött. Ráébredtem arra a szent gondolatra, hogy a mozgás maga az élet s az élet mindig erősebb a halálnál. Visszanyertem a műink álba vetett hitemet, amely az utóbbi években megingott bennem, fís taglaltam azt, hogy komoly, céltudatos és tervszerű munkával — amelyet különben a jóérzés és az őszinteség irányit — hozzá lehet férkőzni azoknak az embereknek leikéhez is, akiket a történeti távlatok során, szinte elveszítettünk. RÓMA, április 20. A Bilbaóba haladó hajók védelme nagy gondot okoz az angol kormánynak. A koz- véleméiny, az ellenzék, valamint a kormány több tágja azt kívánja, hogy az angol kereskedelmi hajókat Bilbaóiig hadihajók kísérjék. A kormány többsége azonban a benem- ava'tkozás elvét alkarja alkalmazni s magatartását a következőkkel indokolja: 1. Nagy komplikációk keletkezhetnék a . hadihajók munkába lépéséből. 2. Alapos a remény, hogy rövidesen visszahívják a Spanyolországban tartózkodó idegen önkénteseket, igy a nemzetiek és köztársaságiak kiegyezteté sere megvan a lehetőség. Londoni politikai körökben egyébként felmerült annak terve is, hogy a béketárgyalásokiat a benemavat- kozási bizottságból kell elindítani;. Németország és Itália állítólag nem ellenzik a békét, de biztosítékot kérnek arra, hogy az eljövendő spanyol kormányban a kommunisták nem fognak felülkerekedni. Egész Transsylváma ki s gazda t á r s a fi a Írna képviseltette magát ezen a közgyűlésen. Mondhatni, hogy a föld lelke jött el megiin„NEM FÉLEK MERT NINCS IGAZUK“ borotválkozást biztosit a borotva a« nepelni egy munkáiban: eltöltött esztendőt és hitet tenni amellett az erő mellett, amely ebben az egy szóban összpontosul: „.Szolgálni!“ Szolgálni az ügyet, amelyet képviselek és szolgálni az embereket, akikért küzdők — szinte a legtökéletesebb krisztusi feladat. S •éppen ezért a legemberibb. S valljuk be, eddig kevés volt az ember, aki ezt a szót komolyain tudta értelmezni, de mégkevesebb volt az olyan ember, aki ezt az alázatos szót meg is cselekedte. Most, hogy ezt a szót egy ember kimondta és meg is cselekedte, követőkre talált. A meghallgatásiban is, de a cselekedetekben is. S hogy népünk legboldogabb, legéleterősebb társadalmi rétege, a kisgazda-társadalom értette meg és cselekszi végig a szó igaz tartalmát, csak boldoggá tehet mindenkit, aki, mint mi, magyar újságírók — álmatlan éjszakák egész tömegén lestük annak az eljöttét, aki ebbe a szóba életet tud lebellni. Ha valaki, úgy éppen mi tudjuk csak iga- [záhv hogy az a munka, amelyet ez a szó, hogy „szolgálat“ takar, nem könnyű. Szol gál-ná jelent egy kis alázatosságot, küzdeni akarást, egy kevés szerénységet, állandóságot, jielen-t egy örökös készenléteit). Mar pedig azt is jól tudjuk, hogy ilyen ember — s éppen közöttünk — ritka, mint a fehér holló. A mi fajtánkban csak ritkán akadt egy Széchenyi, egy Wesselényi, aki oda tudott állni nemzete elsőmunkáisaként az élre. A mi nemzetünk — úri nemzet volt, amely másokat szolgált ugyan, de saíjátmagát -- sohasem, viagy csak ritkán. Vérét, életét tőle teljesen idegen emberekért, idegen eszmékért ontaná tudta, de a maga igaz, jól felfogott és önös érdekeivel sohse törődött. Ezt cselekedte amia bizonyos 700 évvel], ezelőtti morvaimezei csata alkalmával, de ezt tette hétszáz éven keresztül állandóiam. Mindig más volt neki a fontos. Sohse ő maga. Egy jó szóért, egy mosolyért mindenét odaadta. Azonlban nem a maga fajtájának, de mindig a máséinak. Úri Lempóból telt mindent, amit megtett. Még meghalni is azért halt meg. De szolgálni? Megalázkodni? Azt soha Ez volt ennek a nemzetnek a legnagyobb tragédiája. Teil volt a lelke a legkeresztény-ibb indulaítokkaL Már akkor keresztényi volt, amikor Szent Galleaben pogány módon betört a kolostorba, de megóvta az együgyű barátot. És keresztény tudott maradni a leg- pogányabb időkben és, amikor az éle tkapu- jábam 150 éven át védte azt a nyugati kereszténységet, amelynek népi tagjai — Rómával az élen — hagyták pusztulni, folyni a vérét. Mindenki: máslsal többet törődött, mint saját magával. Ezért fogyott vérben, vagyonban, amíg mások gyaropodak. Aztán egy világkataklizma kell élt ahhoz, hogy magához térjen és magábaszálljon. Egy világégésnek kellett eljönnie, hogy a gőgös, büszke magyar meghajtsa a fejét és tudjon *— szolgálni. Ne mást. Most már többé ne mást. De saját magát. Az -a kép, amit én vasárnap azon az esős áprilisi délelőtt ott az 'EGE közgyűlésén megláttam — egy darab újkoré történelem volt. A legújabb kor, a ma törtérneOme. Együtt! láttam történelmi nevek viselőjét azokkal, akiknek nevét a történelem ugyan nem örökítette meg, de akik egy tömegben miaga egy nemzet történelme, a magyar föiüirníüvesosztály név télén jel vei. Ezek az emberek, névtelenek és nevesek rábukkantak arra a nagy igazságra, hogy ma megélni és ma megmaradni csak úgy lehet, ha egymás szolgáljuk. Szívvel, jóérzéssel, csele- kedlettöeli. t > ■ Csak legyen erő továbbra ős. Legyen alázatosság a vezetőkbe, hogy szolgálni ludják a tömeget. És legyen kitartás, hit és hűség a tömegben, hogy vissza tudják szolgálni azt a szolgálatot, amelyet kapnak. ' - —• - Zágoni Dezső. Ford és Lewis nagy párbaja Ford napi tiz dollár munkabért akar adni munkásainak és igy szeretné megtörni a szakszervezetek hatalmát. — Ki lesz a győztes? NEWYORK, április 20. Az egész amerikai közvélemény lázas izgalommal figyeli ama küzdelem egyets fázisait, amely Henri Ford. az amerikai autó- király és Lewis, az amerikai munkásszak- szervezetek vezére között keletkezett. Lewis mint ismeretes, hatalmas sztrájkot szervezett meg a General Motorsnál és a Chrysler müveknél. A magy amerikai autóipari sztrájk nemcsak munkabéremelésekért folyt, illetve folyik, hanem a szakszervezetek elismeréséért, helyesebben azért, hogy a munkaadók elismerjék a szakszervezetek egyedüli tárgyalási jogosultságát a munkásság nevében. Lewis ezt a célját, részben el is érte és most, amint hirdeti, „Fordot akarja kényszeríteni“. Az amerikai legfelsőbb bíróság legutóbbi döntése kétségkívül a szakszervezetek javára szólt, mivel elismerte a szervezeteket és azok tárgyalási jogosultságát. így most már annál nagyobb érdeklődéssel figyelik Amerikában a küzdelmet Ford és Lewis között. „lem leiek a szakszervezetekből“ Ford, mint ismeretes, esküdt ellensége a szakszervezeteknek. Éveken át nem alkalmazott olyan munkást, akiről kiderült, hogy valamely szakszervezet tagja. Egész a mai napig elutasított minden tárgyalást a szak- szervezeti vezetőkkel. Most azután erőpróbára kerül a sor közte és az amerikai szak- szervezetek vezetője, John L. Lewis között, akinek az a célja, hogy a Ford gyárak ösz- szes munkásait, beléptesse szakszervezetébe. terében, titkos tőkehat\ahmak bújnak meg. Véleménye szerint ezek a titkos hatalmak támogatják Rooseveltet abban, hogy megrefor. málja a legfelsőbb bíróságot, hogy azután újabb kísérlet történjék az ipar ellenőrzésére és megfőj tálsár a. Természetesen Henry Ford minden kijelentését sem lehet szentirásnak venni. Két- ségkinül rendkívül tehetséges iparos, de világéletében makacs ember volt. Ezenkívül színtiszta amerikai, aki ért a pénzcsinálás- hoz. Harca a szakszervezetek ellen, teljesen őszinte dolog. Az a beállítás, hogy rendkívül szívód viseli a munkások sorsát, már nem ilyen őszinte. Ford hidegen számító üzletember Az bizonyos, hogy időnként rendkívül jól fizette a munkásait, legtöbbször jobban. mint konkurrensei. De a Ford-gyár munkásainak helyzete mindig a konjunktúrától függött. Amerikában eddig nem volt felmondási idő és Ford, ha valahol az értéke - silésben fennakadás keletkezett, sohasem riadt vissza attól, hogy máról holnapra ezerszámra bocsásson el munkásokat. Egy azonban bizonyos, hogyha tényleg megadja most munkásainak a fantasztikusan hangzó napi tiz dollárt, akkor Lewis csatát vészit vele szemben. A legutóbbi jelentések, viszont azt mutatják, hogy az öreg autókirály már foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy bizonyos tekintetben elismerje a munkások szervezkedési jogát és azután később a szak- szervezeteket. Ugylátszik ez a megoldás mégis csak rentábilisabbnak bizonyul, a világ egyik leggazdagabb embere számára. A nemzeti védelem biztosítása érdekében Ausztria fegyverkezik — Nem félek a szakszervize lektől — mondotta legutóbb Ford — mert nincs igazuk. Ezzel kapcsolatban az a hír járja Amerikában, hogy az öreg Ford hatalmas csapást készül mérni a szakszervezetekre. Az autókirály -azzal a tervvel foglalkozik, hogy munkásainak legkisebb napibérét tiz dollárban állapítja meg. Ez az összeg jelentékenyen magasabb, mint amit bárhol fizetnek az amerikai autóiparban. Sokkal több, mint amennyit Lewis követel. Hogy elbirj-a-e ez -az óriási béremelés a kalkulációt, azt persze csak Ford tudja. Ha igen, akkor ez arra bizonyíték, hogy eddig jelentékeny külön nyereségeket vágott zsebre, de az sem lehetetlen, hogy mivel Ford nagyon gazdag, nem számit neki, ha ilyen napibéreket fizet egy ideig, hogy ezzel elérje célját. Ford néhány évvel ezelőtt keresztülvitte az amerikai autóiparban, hogy öt dollár napi- bért fizessenek -a munkásoknak és ezzel a ténykedésével akkor is visszavert egy szervezett szakszervezeti támadást. Az általános szfcrájkhelyzetről egyébként odanyilatkozott Ford, hogy az amerikai -autóipar újjászületik és sohaisem hitt nagy üzleteket fog lebonyolítani, „ha egyszer ez a sztrájkőrület végetér“. Kijelentette továbbá, hogy az ö gyára olyan munkabéreket, olyan termelést és olyan ellenálló képességet fog tanúsítani, amit eddig még nem its láttak. Az a fontos, hogy a szabadság megmaradjon. Ez Amerika alapja Ford szerint. A mi munkásaink — mondotta — szabadok és épp ezért sokkal jobban élnek, mint bárhol másutt. Ez oknál fogva sokkal olcsóbban és hasznosabban lehet a széles tömegek életszínvonalát javítani. Erre -azonban nem nyílik lehetőség, ha bármilyen -pénzügyi szervezetek ellenőrzés alatt tartanak bennünket. A gyanakvó Ford Az amerikai autókirály egyébként nyiltan hangoztatja azt a gyanúját, hogy az amerikai szakszervezeti mozgalom hátBÉCS, április 20. A st.-germaimi: és versailüesi békészerzödá- s*ek értelmében Ausztria katonai létszáma 30 e-zer főnyi legénység s 1500 tiszt volt 30 könnyű ágyúval és 450 gépfegyverrel. Ez a hadsereg zsoldosokból állott, mert Ausztria a békeszerződés értelmében nem sorozhatott. A gazdasági válság nyomában járó politikai válság kényszere alatt aztán az osztrák szövetségi kormány 1936 május hó 2-án emlékiratban -közölte a hatalmakkal, hogy bevezette a kötelező katonai szolgálatot s az I foganatosította. így Ausztria ma már 7 gyalogos hadosztállyal, 7 v-egyesdandárral s egy hegyi-dandárral rendelkezik. A gyalogság 3 i nam. géppuskákkal, 8 mm. automata-pisztolyokkal s a harci szekerek ellen 47 mm. gyalogsági ágyukkal van felszerelve. A katonai légi szolgálat megszervezése munkában van, ugyancsak most szervezik a légi . elhárító csapatokat 80 mm. ágyukkal. A folyó évi osztrák állami költségvetésben 193 millió schillinget irányoztak elő katonai cé- loikra. A régi hadsereg újjászervezése Ausztria nemzet: védelmét biztosítja.-erre vonatkozó rendszabályokat jóval előbb x———~—— 3 NAPOS MAJÁLIS AZ ALDUNÁN Baia Herculane, Kazán szoros, Vaskapu, Ada-Kaleh. RészvéíeH dq : .» 1'* oe\. - e^e’ A fenti összegben következők foglaltatnak benn: Gyorsvonat, III. osztályú vasúti jegy Clujtól-Clujig, 3 napi komplett ellátás, lakás Baia Herculanen, kirándulások költségei, Kazán szoros, Vaskapu, Ada-Kaleh, borravalók, stb. 1590 A kirándulást rendezi: A Központi Jegyiroda, Timisoara. Jelentkezni lehet ánr. 25. az Ellenzék könyvoszt lyában. Kérjen rés - letes prospektust!
