Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-18 / 90. szám

113 7 i prii In IU. BLZENZfiK Mil ir a világ legkomolyabb orvosi folyóirata a Gastro D. kiváló gyófiyhalásáról : \ Mcdi/ ni'v'hr Wochenschrift című vlighirU becs orvosi toUó un i‘>3$. évi 6 k számában hosszabb crtckc.cs számol be azokról ,t rendkí­vüli eredményekről, amc'-yeket a nemrég felír- dc/eti, de nu már V láehirüvé vált l|i Jmcnkai gyógyszerrel, ,t Gastro Dvel végzett kísérletek K'h'rtmáii a Pelikan g-':i>r 4 szám alatti Childis. $px,i 'tan (amely tulajdonképen a Rockefeller* ‘1 p rákkutató intézete) elértek. A svóbanforgó i kk köz esc szerint ebben « világhírű intézetben is megállapították a G stro 1). kiváló gyóayha- > is át nyomor,, bél, máj, epe és vescba jóknál A kísérletezd orvosok be , .ímólója szerint a Gastro 1\ rendkivií i hatásának tuta abban rejlik-, hogy olyan kémiai vegyiiletckej tartalmaz, mely az egész vegetativ idegrendszerre rendkívül hatással van és az egész emberi organizmust szabályozza. Gststro D kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban vagy megrendelhető t to lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124, LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- váíasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Minden ellenkező hírrel szemben Maliin Lii löldre uliiiik BUCUREŞTI, április 17. Az 10pora minden cáfolat dncáiü lenn tartja linói, mely s/riiitl Mimin április ‘20 elöli Mécsbe utazik Manin május 1 tg marad az osztrák lóvárosban s on nan Prágába utazik. Valószínű, hogy Párisi Is felkeresi s csak juaius elején tér vissza Badacinbii. Kiadjuk a v<Klt I>iciosanniartin-i iirrfck- Ilíra kulltirpalolájál. Diciosunmartin-ból je­lentik. Miután Diciosamnarlin-ról a profek- IuráI mái évekkel e/.elöll Bráj-ra helyezték át, most áruba bocsátják a profe'ktupa tulaj- (lomVt képező Diiciosatvmarlin-i kullnrpalo- tót, melynek vételárából BJaj-on aka'nniak megfelelő épületet emelni Dlciosanmartin kereskedelmi és ipari élete különben a pre- fektiiia áthelyezése óla vissza hány all ott. Az iparosok szánva tíz utóbbi időben nagyon megfoeyaiko/ott a városiban. A székrekedés legyőzésére szedjünk Cisbey teát! Egy Jóízű lea mezei növényekbe, mely magába foglalja ennek az aromáját és gyógyító erejét. A CISBEY TEÁT Franclaoruzágbau preparálták legelőször kü- lönböző növényekből az ottani Trappista szerzetesek és ott a Trappista szerzetesek egészség-teája uév alatt ismeretes. összetételének titka az ottani ea if Cisbey laboratóriumra lett bízva, melynek egyedül van joga ezt a teát készíteni. Az emésztő készülékre (gyomorra, májra, béta, a vesékre, az Idegekre, a vérre) gyakorolt jótékony hatásánál fogva u Cisbey tea visszaadja az egészséget, az erőt, és az életkedvet. A széklet könnyű lesz és szabályos, a vér megtisztul, a szer­vezel megszabadul a mérgektől, az elme megtisztul, az étvágy és a pihen tető álom vis-.zatér. és a munkakedv újjászületik. Teliát ártalmatlan és mégis egy hatalmas felfrissítő. A CISBEY TEA tökéletes sikerrel alkalmazható a székrekedés, nehéz emésztés, kritikus kór, migrén, bőrkiütések, viszketések, hevülések, szuródások, reumák stb. ellen. A Cisbey lea fisz- u—nrí-* lilja a véri. Kérjünk egy ingyenes mintát kipróbálás végett. Kitűnő ital 11" cukor nőikül is. Egy 100 gr.-os doboz ára 60 — lej az orstág minden gyógyszertárában é3 drogériá­jában. Követeljünk Cisbey teát és utasítsuk vissza az utánzatokat. Lerakat a Cisbey tea részére Bucureşti III,, Str. Toamnei 103 A hét‘világpolitikája Külpolitika „lehet a Eden angol külügyminiszter utolsó parla­menti beszédében Kitchener marsall ismert mondását idézte, hogy ,,külpolitikát nem le­het úgy csinálni, ahogy az ember akarja, csak úgy, ahogy lehet“. S az európai külpo­litika valóban úgy fejlődik tovább, ahogy lehet, minden irányitó akaratinak fölismer­hető érvényesülése nélkül. Miniszterek talál­koznak, tárgyalnak külpolitikái csoportok tanácskozásokat tartanak, kulisszák mögött megbeszélések folynak, az események mégis a teljes kialakulatlanság és bizony tatai ság jegyében fejlődnek tovább. Külső látszat, mely alighanem a valóságnak is megfelel, az, hogy mindenki vár, mindenki igyekszik •a lehetőségig kevésbé szorossá tenni régi kötöttségeit, hogy netalán kialakuló uj hely­zetben kedvező körülmények között foglal­hassa el a helyét. Bizonyos szilárd pontok, szívósan összefogó kötelékekkel tartott régi csoportosulások még mindig megvannak, de minden csoportosulás vesztett zártságából, mindenik kénytelen lehetőségeket biztosítani résztvevőinek különálló érdekeik érvényesí­tése számára is. Merev külpolitikai keretek­nek ez a meglazulása mindenesetre egyik legfontosabb előföltétel az eddigi feszült helyzetnél kedvezőbb viszonyok kialakulása felé. Ugyanakkor azonban, éppen -a kockán álló érdekek nagysága miatt, minden ilyen átalakulás, fokozott összeütközés! lehetősé­geket is rejt magában. Bizonyos fokig külpo­litikai szélcsendre vall, hogy a válság -megol­dását újra gazdasági oldalról próbálják megközelíteni. A kez­deményezés erre nyugat felől érkezik. Fran­ciaország és Anglia részéről, amelyek mö­gött az Egyesült-Államok hatalmas alakja tűnik If öl. Páris és London számára ez a kezdeményezés nyilvánvalóan arra is szol­gál, hogy újabb kötöttséget teremtsenek ma­guk és Washington között és hogy az euró­pai kérdésektől idegenkedő Amerikát ilyen közvetett utón mégis bekapcsolhassák azok közé az erők közé, melyek szerepet játsz­hatnak Európa sorsának további kialakité- sában. Roosevelt elnök és Hull külügyi ál­lamtitkár ismételt kijelentései különben többször ennek a bekapcsolódási hajlandó­ságnak bizonyitékát is adták. Hull állam­titkár a washingtoni szenátushoz intézett le­velében egyenesen a világbéke legelső föl­tételének jelöli meg az általános gazdasági feszültség megszüntetését. ,,Nincs veszedel­mesebb háborús ok — mondja levelében — mint a gazdasági ínség; nincs hatalmasabb tényezője az, ilyen szerencsétlenség előidé­zésének, mint a nemzetek közötti kereske­delem akadályozása és tönkretevése ...“ Roosevelt és Hull e felfogásuknak megfele­lően azzal a határozott céllal küldték legbi­zalmasabb emberükét, Norman Davist Lon­donba, hogy tegye meg a szükségeseket egy ilyen gazdasági kezdeményezés megindítá­sára. A francia 'és angol kormányok pedig, minthogy köz>vetlen tárgyalásokkal külön­böző okokból valószínűleg nem akarták le­kötni magukat, Van-Zeela,nd belga minisz­terelnököt bizták meg, hogy tapogatózzék ebben az irányban. Ez a tapogatózás a leg­fontosabb ponton, Németországnál már meg is kezdődött. A német gazdasági élet főirá- nyitója, Schacht dr. késedelem nélkül Brüsz- szelbe sietett, hogy a maga részéről is tájé­! kozódjék a lehetőségek között és esetleg mó- j dől adjon a tárgyalások gyors mogindulú- } sára. Németország, pénzügyi elzárkózása és külföldről liehozott nyersanyagai árának ro­hamos emelkedése miatt, szintén a gazda­sági feszültség nehéz óráit éli. Az enyhülés ilyen téren tehát nagyionlosságu dolog lehet Berlin számára is. Gazdasági szakértők szerint ugyanis a pil­lanatnyi helyzet különösen alkalmas azok­nak o követeléseknek megvalósítására, me­lyek a magas vámok leszállítását és a be­hozatali nehézségek megszüntetését, vagy legalább is jelentős enyhítését kívánják. Legtöbb országnak ugyanis nem föltétlenül érdeke többé, különösen az ipari termelés terén, vámhatárainak elzárása. A termelés, a rohamos fegyverkezés miatt vagy más okokból, szinte mindenhol annyira emelke­dőben *van, hogy fokozott vámvédelmére már alig vaoi szüksége, a megdrágult nyers­anyagok behozatalának magas vámokkal való megakadályozása pedig ma már egye­nesen érdekei ellen való. Ez a megállapítás természetesen nem minden országra áll, a mi vidékünkön ipari szempontból, a mező- gazdaságukat rohamosan fejlesztő orszá­goknál agrár szempontból kétségtavouható. A világgazdaságban irányitó szerepel játszó országok túlnyomó többsége szempontjából azonban kétségtelenül megfelel a valóságnak. A gazdasági közeledés legnagyobb akadályai, a magas vámhatárok megváltoztatása előtt te­hát ma kisebb az akadály, mint a világhá­ború óta bármikor. Ha ehhez hozzávesszük, amit brüsszeli tárgyalásai nyomán Schacht dr. is hangsúlyozott, hogy a gazdasági kö­zeledés polilikai közeledéseik előtt is meg­nyitja az utat, akkor valamelyes enyhe de­rűlátás nem teljesen jogosulatlan a láthatárt még mindig eltakaró sulyos viharfelhők el­lenére sem. Amig Nyugateurópá- ban a válság gazdasági oldala került egyelőre előtérbe s a spanyol kérdésben is sikerült egyidőre az ellentétek élét lelompitan!, addig a földrész keleti fe­lién. különösen a Duna-medence körletében inkább polii tik ai téren fejlődnek egyelőre 'tovább iaz események. Az újabb fejlődés központjában Belgrád áll, ahol valósággal sorozatosan követik egymást külföldi vezető áll amifér fiiak iátogaitásali. Lehetetlen nem érezni, hogy ez'e.n a ponton a Duna-vidék sorsára nézve valamelyes változás érlelődik. Még nem lehet azonban vjii'iágosan látni, hogy miben fog állni ez a váHozás. A bel­grádi ki sün tant-értekezlet, Ciano olasz kül­ügyminiszter és Benes köztársasági elnök látogatásai után ugyanis a tutaj dónké peni dunai kérdések megoldása még mindig nyit­va álióuak látszik. Hogy azonban ez a kér­dés nyitva áll 's a további fejlődés elől nincs az ut elzárva, az eddigi helyzethez mérten ez magában és eredménynek tekinthető. A kisantant-értekeziet előtt a valószínűleg nem minden 'alap nélküli hir terjedt el, hogy Jugoszlávia közvetlen tárgyalásokat indít Magyarországgal. Később megcáfoltak a hírt, mert a Magyarországgal esetleg meginduló tárgyalásokról úgy határozlak, hogy ez a ktaantant-együitftes ügye. Tiltakozás a tárgya­lásokkal szemben azonban egyik kisantant- áitam részéről sem hangzott el. Másrészt viszont a jugoszláv—olasz megegyezés és az ezt valószínűleg követő román—olasz meg- egyezés uj kapcsolatokat fog teremleai a kél kisantant-állam és a római jegyzőkönyv ál­lamai között is, aminek szükségképeni kö­vetkezményei lesznek — ezt a római kor­mány félhivatalos lapja is hangsúlyozta — a kél állom és Magyarország viszonyára is. Világosan kialakult, vagy kialakulóban lévő uj helyzetről igy még nem lehet beszélni. Egyelőre az orientálódás, iránykeresés folyik még tovább bizonyos irányokban már mu­tatkozó hajlandóságokkal A tavasz sokat- jelentő dnnavidéki eseményeket hozhat. Ilyen eseménynek lehet tekinteni az olasz királyit pár budapesti látogatását is, melyre az olasz udvari vonat, hir 'szerint, ezúttal feltűnő módon nem ausztriai kerülő utón fog a magyar fővárosba érkezni, hanem Ju­goszlávián át. A jugoszláv külpolitika, mely a kisanta.nl -ál­lamok között az utób­bi időben leginkább egyéni utón jár, külö­nösen szilárd helyzetet tudott teremtem! magának. Hosszú időn át Jugoszlávia határait, kivéve Románia felé eső határát, olyan országok vették körül, amelyekkel nem állott barátságos viszony­ban. Ma ezt a nehéz helyzetet majdnem fel- J jesen sikerült megszüntetnie. Bulgáriával megegyezett, Olaszországgal megegyezett, Magyarországgal és Ausztriával nagymérték­ben javult -a viszonya. Helyzete igy teljesen különbözik a szövetséges Csehszlovákia hely­zetétől, amelynek kiterjedt határai viszont majdnem teljességükben ellentétes érdekű országok nyomása a.tatt állanak. Enmeik a helyzetnek megfelel öl eg természetesen kül­politikái törekvéseik sem fedhetik teljesen egymást. Belgrád ma már a határos álla­mokkal való nyugodt szomszédság biztosí­tására fekteti a fősulyt, Prágának viszont erős szövetségesekre van szüksége, amelyek minden lehetőséggel szemben rendelkezésére állanak. Belgrád, aránylag biztos helyzet­ben, igyekszik elkerülni minden távolbanre- nő és súlyos lehetőségekkel járó kötelezett­ség vállalását még akkor is, ha ez a kötele­zettség neki színién hozhat ellénszolgáltatá­sokat. Prága a kölelezellségek minél távo­labbi kiterjesztésével elért ellenszolgátatá­sok utján keresi a b'.zlonrá gá t. A kollektiv biztonság és a bilaterális szerződések elve áll itt is, egy szukebb államcsoport keretén belül egymással (szemben. Prága a kollektiv biztonság 'elvéhez ragaszkodik, Belgrá'd az olasz—jugoszláv megegyezéssel bebizonyítot­ta, hogy érdekei védelmére mindig kész a bilaterális szerződések adta lehetőségeket is felhasználni. Érdekes dolog az an­gol politikai körök ál­láspontja, melyből a dunai eseményeket szemlélik. Londoni föl­fogás szerint a kisebb államok mindaddig, amig nem éreznek biz­tonságot abban a tekintetben, hogy az őket nebalán érő támadás esetén Uzornyos nagy­hatalmaknál feltétlenül kikeres védelmet nyernek, mind inkább hajlandóságot fognak mutatni arra, hogy nagyobb szomszédaikkal megegyezést •kössenek. Éz a folyamat az ese­mények természetes fejlődésének felel meg. A döntő szót azonban ebben a kérdésben 'égü.; a szembenálló nagyhatalmi csoportok erőviszonyainak kialakulása fogjia mondani. Amelyik csoport a folyamaiban lévő fegy­verkezési versenyben végül erősebbnek bizo­nyul, az fog végeredményben irányító be­folyást gyakorolni a Duna-v'dék helyzeté­nek kialakulásában its. —s Mit hallgassunk meg? Vasárnap, április 18. BUCUREŞTI. 7.30: Reggeli műsor; io: Isten­tisztelet. Egyház: beszéd. Karének; 13: Dincu- zenekar; 20.05: A nemzet órája:; 2j; Hangjácék; 22.05: Lemezek; 22.55: Rádiózenetar Gutziani szoprán ép Alexandrescu Tenorral Operettrészle­tek; 23.55: Hirek. BUDAPEST. 10.30: Hírek; 11 —12.10: Egyházi ének és szentbeszéd; 12.15 — 13.15: Ev. istentisz­telet; 13.20: Időjelzés; 13.30: Zenekar; 15: Le­mezek; 16: Előadás; 16.50: Jazz; 17.30: Hogyan lett a laketosinssból hire^ szobrász?r8: Cigányze­ne; 19: Elbeszélések; 19.30: Szalonzene; 20.30: Sporteredmények; 20.40: Hercegkisasszony, ope­rete, 22.50: Hirek; 23.10: Jazz; 24: C gínyzene; 1.05: Hirek. Hétfő, április 19. BUCUREŞTI. 6.30: Reggeli műsor; 13: Déli zene; 14.30: Lemezek; 18: Szórakoztató zené. Harras: Hajnali induió. Eulenberg: A Rajna pattján. Bounoville: A hullámokon. Ketelbey: Hawai kék vizei. Smetana: Moldva. Beethoven: A folyónál. Theo: A Mississippi. Krómé: A ne- kárvölgyi malom; 19.40: Mendelsshon: E'ngal barlang, nyitány. ArmandoU: Port-Said kikötő­jében. Phtt: Utazás a vizen. Wagner: A bo'.ygó hollandi, nyitány. Dostal: A tenger. BUDAPEST. 11: Hírek; 13. Déli harangszó; 13.05: Szmirnov Szergej balalajkai-zenekara; 13.30 Hirek; 14.20: Időjelzés; 14.20: Zongora és hege­dű; 15.40: Hirek; 17.15: D'ákfélóra; 17.45: Éh­nek; 18: Felolvasás; 18.30: Cigányzene; 19.50: Sándor Mária énekel; 20.20: Hogyan él a pesti diák? 21: A Filharmónia! Társaság hangversenye; 21.50: Hirek; 23.10: Jazz; 24: Hírek német nyelven; 24.05: Előadás; 24.15: Cigányzene; 1.05: Hirek. Nottserr - Scttr antz - Ciay tois - StiaMtewortii itt. Budapest „HSCS‘‘ nyersolajtraktorok, „Î1SCS“ Superior 937 typusu acélvázas dupla ’ ^ golyós csapagyas cséplő­gépek, har nádik tisztítóval, automatikus kosár- állitóval, kalász-emelővel, valamint az összes me­zőgazdasági gépek a legtökéletesebb kivitelben, Megtek nliet ők: Turnătorie de Fier şi Fabrica de Maşini din Cluj S A Secţia: Maşini Agricole Cluj, Reg. Férd. 62. Tel. 292, A Duna- medence körletében Gazdisági ol­dalról tgyekez- n ek meg!<öze!í- té":i «9 válságod Ami végül is dönfeni log _________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom