Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-02 / 76. szám
I LLEtzPf ZßK 7 itt 3 7 április a. mm „...segíteni“ Irta: PÁSZTOR ÁRPÁD Falajáró koromból, amikor a diuatos szociógráfu sóknak hírük'-hamvuk se volt, egy kép rögződött emlékezetembe és mint éles fotográfia, nem akar onnan elmozdulni. Tisztán látom magam előtt a mezőkön átvágó dülőutat, nem mesz- szire egy vityillót, düledezö, nádfedeles kis házikót és előtte egy csomó gyereket. A legidősebb hatéves lehetett, karján egy hároméves körülit szorongatott, mellette egy kétesztendős, a földön, a piszokban pedig két ölbeli csuszkáit. Tikkadl nyári délelőtt volt, mindenki künn a mezőn, se közel, se messze felnőtt. Megszólítottam a hatévest. — Hol az anyád? — Dologban. ,— Hát az apád? — Az is. — Kik ezek a gyerekek? ,— Ez a karomon a testvérkém, a a többi a szomszédé, én vigyázok rájuk. — Mikor jön haza a szüléd? — Estére. — Addig mit csináltok? — Kint vagyunk, jáccunk. — És mit esztek? — Csak akkor eszünk, ha édescipá- mék megjönnek. — És ha esni kezd, hová bújtok9 — Hát valahova az eresz alá. (Mint a fecskék, — akartam rá fel el ni, de olyan részvét töltötte el a szivemet, hogy inkább hallgattam.) Szomorúan bandukoltam hazafelé, a döngölt padlás kis parűsztszobábtahol akkor laktam. i örökország is késziiL.. ANKARA, április 1. Törökország nagy lendülettel valósítja meg hadfelszerelési programját Szov- jetoroszórszág helyét mindinkább Anglia és Németország veszi át, az előbbi: repülőgépeket, az utóbbi tengeralattjárókat, muníciót, kémiai szereket és gázt szállít a török hadsereg számára. A montreuxi egyezmény alapján ismét megerősítették a Dardanellákét, melyhez a német jegybank nagy pénzügyi segítséget nyújtott Törökországnak. t Brazília korlátozza a bevándorlók számát RIO DE JANEIRO, április 1. A külkereskedelmi szövetségi tanács arra kérte Vargas elnököt, korlátozza 3000-re az évenkénti Brazíliába bevándorlók számát. TerjjecB az angliai fémmunkások bérmozgalma LONDON, április 1 hngol politikai körökben aggodalommal nézik a fémipari munkások bér- mozgalmát. A munkásszervezetek parancsára bármikor több százezer ember teheti le a munkát, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a hadfelszerelés programjának megvalósítását. Finomnak - durvának, tisztítószere VIM! Sosem jöhet zavarba, kinek VIM van a házában. Mert barmi bepiszkolódott, — VIM tüstént mindent tisztit: fát és fémet, porcellánt, vagy üveget, sőt még a mocskosabb kezet is! De kell, hogy a valódi VIM legyen! Feltámad a francia gárda? Lindbsrghtk Ámenéin Az uj alakulat a gyarmatok védelmét látná el Két nappal azután harangok kongása riasztott fel. Tüzet kongatott úgy a katolikus, mint a református harang, a nagy bajban megtalálták egymást, mint két testvér. — Hol ég? — rohantam ki az utcára. — Odakint az oldalban kigyulladt egy ház! A füst irányába vágtam, valami azt súgta nekem, hogy a „gyerekek“ háza ég. ügy is volt... Lajton, hordókban cipekedtek az otthonmaradottak, hogy oltsanak, de nem volt mit oltani, a kis házikó percek alatt leégett és két csöppség csak úgy állt a ház előtt, mint ahogy néhány napja láttam. A hatéves karján szorongatta a háromévest és úgy hallgatta, amint egy öregasszony mesélte: — Még jó, hogy eszembe jutottak a gyerekek! Úgy húztam ki őket az égő falak közül. — Hogy támadt a tűz? — Ez a „nagyobbik“ kaparta ki a parazsat a kemencéből. Kenyérsütést játszottak. A hatéves mosolyogva hallgatta a beszédet, miközben karjáról, mint pufók zsákocska lógott le a „kisebbik“1 két combja. — És a szüleik? — Kinn kaszálják a Stájnerék rétjét. Most izentünk ki értük. . . . Szerencse, hogy a ház magános volt, különben az egész falu leégett volna. És azóta élesen belémrögzödött az ártatlan, gondozatlan, magárahaggott két csöpp gyújtogató képe. * Divatba jött n falu. Szavak repdesnek a levegőben. mintha szélesszáju ujjas ingben, gatyában járnának, vagy legalább is a falun most divatos bri- cseszben . .. zseltér . . . béres . , számadó . . summás . . . banda . . telepilés . . . ekeszarva ...— mondom, divatja van a falunak, parasztnak, de azért divat n divat. hogy feltámadjon. elmúljék, n föld forog tovább és mégsem mozdul kj helyéből, az ember azt hinné, hogg igen. pedig ür marad a változatlan — vagy váltó z hatatlan? — nem De mégis megkockáztatom, hogy a nagy szavak helyett ajánljak egy cselekedetet. Â kis hatéves csöppség és hároméves testvérkéje bátorít erre. A két gyerek el nem múló képe. Már akkor felmerült bennem a gondolat, hogg jó volna, ha megcsinálnák, de aztán belém szikkadt az egész terv Mert mi volna a sorsa? Egy cikkel több és semmi több. Mintha a kutya ugatna n holdkaréjra. De mo'St divatba jött n falu. Ebben az ,;áramvonalbanil tahin lehetne. Talán valamit lehetne segíteni. PÁRIS, április 1. Francia katonai körökhöz közelálló lapok jelentése szerint ismét felállítják a .,császári gárdát“, mely Franciaország gyarmati uralmának védelmére lesz hivatva. A gárda tagjai azok lesznek, kik Valamit. . . nem sokat. Csak annyit, hogg j munka idején, amikor az egész falu kinn dolgozik a földeken, a gyerekek ne maradjanak gondozatlanul, felügyelet nélkül Úgy képzelem, hogy minden faluban volna egy ház, ahol felügyelet alatt vigyáznának azokra a gyerekekre, akiknek szülei egész nap kint a földeken vannak elfoglalva és nem érnek rá arra, hogy csöppségeikkel szolgálatot. Egyelőre a gárda két dán dárját állítják fel Reimsban és Marseflle- ba’n. A gárdának René Főnek őrnagy lesz a parancsnoka, ki 70 ellenséges repülőgépet lőtt le a világháborúban. így hát feltámadna a hires francia gárda, de nem a földön, hanem a levegőben. ők maguk törődjenek. A sok állástalan tanítónő egyszerre álláshoz jutna. Milyen szép volna megérkezni egy nyári napon egy ilyen fajúba, ahol a gyermekek egy szerető, gondos kéz vezetésével játszadoznának és vidám nevetés, énekszó fogadná az idegent. A falu nemcsak béres, zsellér, summás, kondás, gazdasági cseléd, hanem sok-sok ATHÉN, április 1. Lindbergh ezredes és felesége tegnap Rhodosból Athénbe repült. Innen való szinüleg Londonba mennek tovább. A Lindbergh pár néhány napot tölt a gó rög fővárosban. gondozatlan apró gyerek is, aki állítólag a magyar jövőt jelenti. Ez a néhány sor csak odavetett terv, múló gondolat1. hogy a sok eipuffoglatott szó kö zölt akadjon néhány olyan is, amely arra mutat, hogy egy kis jóakarattal talán valamit segíteni is lehetne... Talán! nem ilyen lovat akartam“ Igazságtalan az aj temetkezési szabályrendelet CLUJ, április 1. Egy hóniappal ezelőtt 'lépett érvénybe a városi törvényben nyert felhatalmazás alapjain megalkotott szabályrendeletet, amely súlyos és elvi slelbe tetllen illetékekkel terheli meg az összes rendű és rangú temetéseket. Az egyhónapi gyakorlat azt bizonyltja, hogy a szabályrendeletnek vonatkozó szakasza a gyakorlatban kereszibülvihetében s olyan súlyos terheket ró a város egész lakosságára, főleg a szegénysarsuakra, hogy azokat elviselni lehetetlen. Az illetékek kivetéséről és behajtásáról szóló szabályrendelet 5-iík szakasza ugyanis négy osztályba sorozza^a temetéseket. Luxus- temetés az, ahol a halottat halló vals kocs:val viszik a temetőbe és ennek az illetéke az eddigi 2000 lej helyett 3000 lej. Ezer lej . illetéket kel] fizetni az elhunylak hozzátartozóinak, ha halottaikat négylovas kocsin viszik ki a temetőbe, mert a városi tanács szerint ez is fényűzés. Ha a temető terep- viszonyai normálisaik lennének, lehetnie valamelyes fényűzésről is beszélni, ám a helyzet az, hogy a temető felső részében és különösen az uj temetőben a meredek ut miatt még nyáron is, de télen még négy lóval is nehezen lehet a koporsót fellszáFiitani.. Leg- igazságtalanabb rendelkezése a szabályrendeletnek az, amely 500 lej illetéket vet ki a kétlovas temetések után is, még akkor is, ha a koporsó csak fenyőfából van készítve. Ez a legszegényebb temetés és a város lakosságának kilencven százaléka kénytelen ez!í a terhet elviselni, ha jobb belátás nem lesz úrrá és nem változtatják meg ezt a kétségtelenül igazságtalan szabályrendeletet. A városok területén elhunyt polgárok nyolcvan százalékát kétlovas kocsi viszi utolsó útjára és ennek a szegényes temetésnek a költségeit Is csak részletekben tudjál; megfizetni. Feltétlenül igazságtalanság tehát az, hogy ezeknek a halottaknak szegény hozzátartozói még 500 lej külön luxusdijat fizessenek azért, mert a hallal a család valamelyik. tagját elragadta az élők közül. Csak abban az esetben nem kiéli a temetések után fényűzés! adót fizetni, ha a halottat paraszt- szekéren vagy, mint a mult században, Hidakon viszik ki a temetőbe. Külön igazságtalansága a szabályrendeletnek az, hogy 500 lej illetéket kell fizetni a kórházi kápolnából temetett halottakért is, miért ezeket kétlovas kocsin kell a temetőbe bevinni. A vámosi tanács felfogása szerint pedig már ez is fényűzés. A klinikákon rendszerint a legszegényebb emberek hunyják örök álomra a szemüket. Ezeknek kétségbeesett és szegény hozzátartozói pedig napokig kell futkossanak, amíg ezt az 500 lejt elő tudják teremteni. Szigorúan vigyáznak arra a szabály- rendelet végrehajtásával megbízott városi közegek, hogy milyen fából készült a halott ikopolcsója. Ha nem fenyőfa, hanem tölgyfa, 500 lejt kell fizetni a fényűzésért. De ugyanannyi illetéket kiéli fizetni a kisgyermekek temetése után is még akkor is, ha a koporsó ösalk 200 lejbe kerül. Emla'lit aztán a temetkezési vállaltaitok már nem is igen vállalják a gyermek temetéseket, pedig már az egyéves csecsemődet sem lehet hóna falt vagy kocsin a temetőbe szállítani. Ellenőr vigyáz arra is, nehogy a ravatal diszes legyen, ha a katolikus elhunytak mavatala mellett par szál gyertya ég, ez már fényűzés, úgyszintén az is, ha a reformátusok ravatala mellé. Inkább szimbólumként, néhány poros művirágot állítanak, büntetésül ezért is kell 500 vagy 1000 lej fényűzést illetékéi fizetni. Néhiáiny példát soroltunk csak fel a szabályrendelet kiriivó igazságtalanságaiból annak bizonyítására, hogy a szabályrendelet igazságtalan és azt mindenképen módosítani kell. Megpróbálták erre a város -tanácsát már rábírni -a temetkezési intézetek, a munkásszervezetek, a nyugdíjasok és munkások temetkezési «intézményei, amelyek közül egyik sincs üzleti alapokra helyez.ve, de a városi tanács erre vonatkozó kérésüket azzal a furcsa indokolással utasította el, hogy a belügyminiszter ezt a szabályrendeletet m'á-r jóváhagyta és különben is a fe'ebbezésnek minősített kérést későn adták be. Kétségtelen azonban, hogy a készülő szabályrendeletről az érdekellek idejében nem értesültek, véleményüket előzetesen nem Hallgatták meg s csak akkor szereztek róla tudomást, mikor az már érvénybe lépett. Azonban nem ezen van a hangsúly, hanem azon1, hogy igazság talamság történt és ezt az igazságtalanságot orvosolni, kell; meg vagyunk győződve arról, hogy úgy Drágánu polgármester, valamint a város vezetőségének többi tagjai, minden kölrülmények között, a polgárság érdekeit képviselik. Meggyőződésünk tehát az, hogy ettől az álláspontjuktól ezután sem térnek el, éppen ezért a, város közönsége nevében arra kérjük a .város megértő vezetőségét, hogy saját kezdeményezésükből vizsgálják felül az igazságtalan intézkedésit. —twit——j— u mi ii m mri ■■mim» iiiiwi un i Mind altalcnosabb a keres, hogy a varos vezetősége \onja vissza a rendelkezést
