Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-16 / 88. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály; Piapa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. amtmmaaKmnamaammmmmnuBmmmammm JLVIIL ÉVFOLYAM, 88. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a portókülönbözettel ;öbb. PÉNTEK A mai béke 19 3 7 ÁPRILIS ló. 13SŰMŰBBSBBS8BBBBBBES0B3BBŰBB K3I csupán papíron van meg — mondta 21 amerikai állam kiküldötte előtt Roosevelt elnök „Meg kell szervezni a mostaninál tartósabb békét“. — Schuschnigg kancellár április 22-én Velencébe látogat Mussolinihez. — Angol alsóházi vita a bilbaói blokád fölött Bethlen István gróf Romániával folytatandó közvetlen tárgyalások útién keresi a kisebbségi kérdés megoldását Roosevelt elnök tegnap Washingtonban beszédet tartott, mely bizonyos fokig megerősíti a hetek óta keringő híreket, hogy az amerikai államfő kezdeményezést tervez a nemzetközi béke megszervezésére. A Londonban tárgyaló Norman Davis amerikai gazdaság- politikus kiküldetése, beavatottak szerint már ezirányu tapogatózást jelentett. Tegnap azután a ,„pánamerikai nap“ alkalmából huszonegy amerikai ódám kiküldöttei előtt olyan beszédet tartott Roosevelt, mely nyílt kezdeményezésnek látszik a „tartósabb béke■“ megszervezése felé. Az amerikai államok Buenas-Airesben létrejött megegyezése — mondta Roosevelt — legszebb példája a demokratikus államok békés együttműködésének. Demokrácia azonban nem élhet meg olyan légkörben, melyet a militarizmus terjeszkedése, a szólásszabadság, a sajtószabadság és a vallásszabadság folyton ismétlődő megsértése jellemez. Ezután a béke megszervezésének kérdésére tért át Roosevelt és hangoztatta, hogy a mostaninál tartósabb békére van szükség, mert a mai béke csak papíron van meg és minden pillanatban fölfordulhat. Olgán békét keli szervezni — végezte beszédét az Egyesült-Államok elnöke — mely konstruktiv munkával és közös egyetértéssel oldja meg a nemzetek között fölmerült kérdéseket. Roosevelt beszédének ez a második része fenntartás nélküli, általános keretek közé helyezi a béke megszervezését. Az első rész azonban. mely a demokráciát hangsúlyozza ki erősen, inkább az amerikaiangol- francia együttműködés vonalán mozog. A Dunavidék minket különösem érdeklő külpolitikai eseményei közé tartozik az a vita, mely tegnap a magyar külügyminisztérium költségvetésének parlamenti tárgyalása alkalmából folyt le. Bethlen István gróf, akinek ismeretes húsvéti cikke olyan nagy visszhangot kelteti, felszólalásában helyeselte Kánya külügyminiszter politikáját, majd beszéde további folyamán kifejtette, hogy véleménye szerint Románia és Magyarország közötti közvetlen tárgyalások utján kelt a romániai magyar kisebbség kérdését is megáldani. Más útra ebben a kérdésben csak akkor kerülhetne sor, ha a közvetlen tárgyalások útja eredménytelen maradna. Ebben az esetben mondta — a Rador ügynökség jelentése szerint — Bethlen István gróf nemzetközi akcióra volna szükség és kérvényekkel kellene fölhívni a Népszövetség figyelmét a helyzetre. Beszéde további során kitért a volt magyar miniszterelnök Németország és Magyarország viszonyára is, hangsúlyozva, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok ápolása csak Magyarország nemzeti céljainak tiszteletbentartâsăval és a magyarországi németek ügyeibe, vagy Magyarország belső ügyeibe való beavatkozási kísérletek kiküszöbölésével fejlődhetik tovább. A vita további folyamán Eckhardt Tibor is teljes mértékben magáévá tette Bethlen István gróf érvelését úgy a kisebbségi kérdésre, mint a magyar—-német viszonyra vonatkozólag. Bécsi jelentés szerint Schuschnigg kancellár. amint hivatalosan is megerősítik, április tH-én látupof el Velencébe, ahol Mussolini.1 val fog találkozni. Látogatásán, mely a hi- u vatalos jelentés szerint a római jegyzőkönyv vezető áliamférfiainak rendszeres találkozásai közé tartozik, Schmidt külügyi államtitkár is elkíséri, A találkozás hivatalos bejelentése nyilván véget akar vetni a találgatásoknak, melyek az osztrák kancellár esedékes Olaszországi látogatásának többszöri elhalasztása körül fejlődtek ki. Schuschnigg különben tegnap Kismartonban az osztrák Hazafias Frontnak a városban rendezett ünnepélyén beszédet tartott. Kijelentette. hogy elhibázott dolog az az állítás, mely szerint Ausztria számára nincs más alternativa, mint vagy az Anschluss, vagy a Habsburg-restau- ráció. Aki ilyesmit állít — mondta Schuschnigg — az kételkedik Ausztria életlehetőségeiben s a bécsi kormány semmiesetre sem tartozik a kételkedők közé. Ez a kijelentés, ha nem is nagyon erélyesen, de a Habsburg-restauráció lehetőségeitől való visszahúzódást jelent, aminek a velencei ut előtt kétségtelenül megvan a jelentősége. Az angol alsóházban tegnap folyt le a vita Bilbao kikötő Franco tábornok bajái által történt elzárása kérdésében. A kérdés az angol kormányra meglehetősen kényes, mert blokád-jog elismeréséről van szó egy olyan hadviselő részére, amelyet Anglia nemzetközi jogilag nem hajlandó hadviselő félnek elismerni. Emellett a blokád minden valószínűség szerint nem is tényleges, Franco haWZEBCIim Látszólag kis eseményekben egy kor erkölcsi hiányai és hiányos társadalmi nevelés adatai lázonganak. Nemrég olvastuk, iiogy a főváros egyik parkjának a taváról ellopták a három népszerű hattyút és a gyermekek nagy szomorúságát látva nem arra gondoltak, hogy uj példányokat szerezzenek, ami könnyű megoldás lett volna, hanem lehetőség szerint pont ezt a három szelíd és megszokott állatot szerezzék vissza minden áron. Hogy végződött ez a jelentéktelen, de jellemző elhatározás, arról már nem olvastunk semmiféle hirt: az esemény elmerült a jelentéktelenségbe. Nem fontos. Az eset igy is kiváltja tanulságait. íme ilyen köztulajdon, amit társadalmi szolidaritás eddig megvédett, az uj csíny, rosszak'arat, vagy végső nyomor divatában elkallódik, viszont a gyerek-társadalom fájdalma közigazgatási eljárásra is indíthat, nem a büntetés, hanem a visszaszerzés érdekében és a tömcgérzel- nsességnek jóleső tudat. Nemrég Arad polgármestere f ölh óborod áss al értesítette a város közönségét, hogy a szokásosnál vandálabb módon pusztítják már a közkertek ültetvényeit és fáit, legutóbb egy csomó rózsafát loptak el. Ez már alig csíny, vagy rossz- akarat volt, mint inkább szemenszedett cl- tolvajlás. És emlékezünk még, hogy a magyar fővárosban kiezdték az elhagyatottabb nyilvános kertekben vagy középületek előtt elhelyezett kisebb méretű szobrokat megcsonkítani, vagy ellopni, más európai városokban pedig a temető emlékeiről a vas és bronz díszítményeiket letörni. íme a magán- tulajdon elvének megingása korában a köztulajdon tisztelete is megrendül, a fokozódó tömegnyomor .ilyen találékonysággal segít magán, okkal vagy ok nélkül a munkanélküliség és munkakerülés szomorú korában. Mennyi nagy é.s Irtózatos tanulság! És mindenfelé a szárazföldünkön szaporodnak az adatok. Korszerű betegségről vagy bűnről beszélhetünk. Kétségtelenül közreműködik a tömegerkölcs hiánya, ami részi) u a tömegnevelés fogyatékának tudható be, ama romboló hatás mellett, amelyet a bábom, béke, bolsevizmus, imperializmus, totalitás elvetett a tulajdon és kenyér állandóságának fölbontásával. Az eltenkép is bizonyltja. Az angolszász és főleg a skandináv államokban a köztulajdont nem kell védeni, legalább is nem a benszülÖtt elemtől, mint ahogy nem kell a közkötelességek pontos követésére sem állandóan megtorló intézkedéseket alkalmazni. Hogy előbb az utóbbit magyarázzuk meg példával, elég emlékezetbe idézni, mily bámulatos adómorál Angliában és a kincstár mint jut hatalmas mellékjövedelemhez azon összegekből, amiket névtelenül küldenek be, mert az illető szándékosság nélkül kevesebb megadóztatni valót jelentett be. Az előbbire a skandináv államok az ősi példák: ott az országúti kő alá helyezi posta és föladó a pénzküldeményt és a forgalmi eszközökön a világért sem kell ellenőrizni, megváltotta-e a jegyét az utas? Amerikában a közönség verné nveg és fogná el, aki közkertekből, vagy gyűjteményekből eltulajdonít valamit é.s már a gyermekbe verik, hogy a közös tulajdonnak, amely mellé ezeket a felírásokat helyezzük: minden a szemnek, semmi a kéznek, tilos a gyepre lépni, a legkisebb yankee is őre tartozik lenni. Első látszatra különös, hogy ilyen kérdésekkel vesződünk, mlkoir a világ tele van nagyobb bűnökkel, nagyobb nyomorúságokkal, nagyobb veszedelmekkel. De mi épp e kavargó világban akarunk fontos jelentőséget fölfedezni az északgermán államok ebben a közösségi erkölcsében és fegyelmében, viszont a magunk felületes lazaságában, ösztönös vandálságában és bün- bajlaniábau. Azok az igazi demokrata cs szabadelvű államok, a pacifisták, a szorgal más munka képviselői, az analfabétaság legnagyobb üldözői. Az ő irodalmuk a legkiterjedtebb, a közműveltségük a leggyökeresebb, életstandardjuk a legjobb. A nemzet nevelése jelentőségét nem vonhatjuk kétségbe. jóhada nem elég erős a bászk tengerpart teljes elzárására. Angol részről pedig már a precedens elkerülése végett sem voltak eddig hajlandók egyetlen esetben sem az ilyen vesztegzár elismerésére. Az angol kormány, érthető nemzetközi okokból, most mégis el akarja kerülni n nyílt összeütközést, a konfliktust esetleg tervszerűen is kockáztató nemzeti felkelőkkel. Olyan kifogáshoz fordult tehát, hogy a Bilbao előtti vizeket aknák teszik veszedelmessé és kereskedelmi hajózásával szemben igy nem vállalhatja a megszokott felelősséget. A szókimondó Lloyd George erre feltette a kérdést: mi történne akkor, ha nemcsak az aknák jelentenének veszedelmet, hanem Franco tábornok valamelyik hadihajója támadna meg egy angol kereskedelmi hajót? „Ebben az esetben — válaszolt a kormány nevében Sir John Simon — biztos vagyok bennet hogy Anglia kormánya nem tűrné el a brit hajók semminemű háboritásálN LONDON, április 15. A Daily Telegraph szerint a Leader angol keresíkedeimi hajó ma megpróbálja elhagyni Bayonne kikötőjét és eljutni Santanderíbe a blokádon 'keresztül. Két angol éleimiszerszállitóha jó kíséri állítólag a Leadert. LONDON, április 15. Az angol alsóház- ban ma vitatták meg azt a bizalmatlansági javaslatot, melyet a munkáspárt nyújtott be a Bilbao környéki brit hajózás védelmével kapcsolatban. Az első felszólaló Allee őrnagy volt, aki miközben bírálta a kormányt, azt a vádat emelte ellene, hogy nem védi eléggé a brit lobogó alatt baladó hajók szabad útját, majd kijelentette, hogy a londoni kormány a bizalmatlansági indítványra okot adó kérésben következetlen volt önmagához. Atlee őrnagy végül feltette a kérdést: milyen értesülések birtokában tanácsolja a londoni kormány az angol kereskedelmi hajóknak, hogy kerüljék el Bilbao vidékét? A kormány részéről Simon, Edén és Hoare válaszoltak. Mindhárman hangoztatták, hogy a kormány magatartása teljesen igazolt. Eden még hozzátett? szávaihoz, hogy a be nenravatkozási bizottság májusban újra ösz- Szeiil, a semlegesség ellenőrzésére irányuló tervet pedig már a jövő hét kezdetén teljes egész,éhen alkalmazni fogják. Edén szavainak elhangzása után Archibald Sinclair liberális képviselő hangoztatta, hogy a nemzetközi semlegesség mindmáig nem akadályozta nreg Olaszországot és Németországot a beavatkozásban. Különben is — mondotta Sinclair — nem lehet a bc- nemavatkozás ürügye alatt éhhalálnak kitenni Spanyolország polgári lakosságát. M in ston Churchill azt a véleményét feje zte ki. hogy a benemavatkozásnak az öt hatalom vészéről történő ellenőrzése fokról-fokra megoldja a spanyolországi helyzetei. (Folytatása a S-ik oldalon ) Bucurestiböl jelentik: Enyhe déli, délkeleti szél, változó felhőzet, foko* zatos felmelegedés, reggelenként köd. délen és keleten szitáló esők várhatók. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet XI2 fok. 1937 április 14-én. (Rador) Berlin 17G.S9, Amszterdam 240 25, Newyork 438 87, London 215.325, Paris 195.750, Milano 231.250. Prága 15.32, Budapest 86, Belgrad 10, Bucti- rcsti 325, Varsó 83 30, Bées 73.95.
