Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-02 / 76. szám

Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. beszámoló \ tg-miresi MAGYAR IPAROS EGYLET MŰKÖDÉS Szervezet — Uj székház. — Szórakozás és kultúra. intézmények. — Jogvédelem Szociális TG.-MURES április hó. Tg. -Mures magyar többségű lakossá­gának legnagyobb része iparos. Józan, szorgalmas iparos nemzedék él itt s az „ipar“ apáról-fiura száll. Hagyomá­nya, múltja, történelme van itt az ipa rosságnak. Illő, hogy figyelmükkel a Magyar Iparos Egylet felé forduljunk, mely 7 iparosegyletbe csoportosult helyi iparostársadalom legmagasabb szerve, összefogó, irányító, gondoskodó szerv — befelé. Tekintély, küzdő, harcoló erő — kifelé. Befelé egyre több a gondoskodó mun­kája — kifelé egyre több a harcolni va­lója. Vezetőség Ennek az egyik legfontosabb magyar erkölcsi testületnek élén 2 éve Bustya Béla építőmester áll s a közbizalom év- ről-évre újra őt ülteti az egylet elnöki székébe. Ez alkalommal nem személyek­ről adunk portrét s csak annyit emlí­tünk meg, hogy Bustya Béla tevékeny részt vett ki abból a városalkotó mun­kából, melyet Bernádg György dr. vég­zett. Bustya mellett Herczeg Ferenc festő az alelnök, ügyvezető alelnök Godt Adolf bádogosmester, elnöki tanácsta­gok: Szabó Sándor csizmadiamester, Bányai János mészárosmester, Tőkés Károly fodrászmester és id. Keresztes Béla kelmefestő. Titkár Muzsnay Ká­roly. Az elnökséget 24 tagú választmány egészíti ki. Az uj, hatalmas székház A Magyar Iparos Egylet 1924-ben ala­kult meg s küzdelmes múltra tekinthet vissza és csodálatos, hogy éppen a leg­mostohább időben ébredt hivatásának öntudatára s az iparosság a kebli élet fontosságára ismerve, egy utolsó nagy erőfeszitéssel az Iparos Egylet eddig sze­gényes hajlékát, a volt Meder-Szálló im­pozáns épületével cserélte fel. A Meder- Szálló épületét Bürger Alberttól 800 ezer lejért vette meg a Magyar Iparos Egy­let az elmúlt esztendőben. Szórakozás és kultúra Az uj épületben tágas és szép helyisé­gekben találhat szórakozást az iparos­ság. A titkári irodában van elhelyezve a 2000 szépirodalmi kötetből álló könyv­tár. Sajnálatos, hogy szakkönyvtár léte­sítésére még nem tudtak alapot terem­teni. Az emeleten, az utca felé nyílnak a nagy társalgóterem ablakai, melyben 2 billiárdasztal, sakk, dominó és kártya mellett naponta sokan találnak szórako­zást. A vezetőség rátermettségét s a tagok áldozatkészségét bizonyítja az, hogy a mult év végén megépitették a kis szirí- padot, melyen iparos-műkedvelők eddig már két nagysikerű előadást tartottak. Schmidt Béla dr. elnöklete alatt mint­egy 50 tagú dalárda működik, a kitűnő Nagy István zenetanár-karnagy vezeté­sével. A fegyelmezett dalárda külön he­lyiségben, hetenként 3 estén gyakorol és több kebli hangversenyt adott, társas- vacsorák, ünnepélyek alkalmával. Nagy, nyilvános szereplésre április havában kerül sor. Ismeretterjesztő előadás-sorozatot is programba iktatott a vezetőség, melynek nagysikerű első előadója Lakatos Sán­dor dr. volt, kinek előadását már ismer­tettük. A földszinti helyiségben kitűnő étterem van, melyet nemcsak kebliek lá­togatnak, hanem megfordul ott a vá­rosi közönség is. Szociális intézmények A kulturális berendezkedéseken ki- vül szociális intézményeket is tart fenn az egylet. A Magyar Iparos Egyletet, melynek tagja a 7 jogi személyiséggel rendelkező iparosegylet szorosan véve mintegy 500 fizető, rendes tag tartja fenn, akik 10—20 lejes havi tagsági di­jat fizetnek, de amikor szükség van rá, mindig akadnak bő adakozók is. Ezek­ből a csekély tagsági dijakból nemcsak magát tartja fenn az egylet, hanem G ágyas aggmenházat is, melyhez régeb­ben kapott városi segélyt is, de néhány év óta megvonták tőle. Az aggmcnház- nak 60 ezer lejes évi költségvetése van. Az egylet kezeli a tagok temetkezési se­gélyalapját, melyet nem nagyon kedvező feltételek mellett hoztak létre egy biz­tosítótársasággal. A tagoktól nem foly­nak be rendesen a dijak és igy az egy­let, mely a biztosítóval szemben kötele­zettséget vállalt, sajátjából kénytelen pótolni. A vezetőségre hárul a sürgős feladat, hogy a kérdést, mely oly igen fontos, rendezze és a biztosítóval elő­nyösebb feltételekben állapodjon meg s igy elejét vegye annak, hogy a tagok díjhátralékba kerüljenek. Jogvédelem óriási munkát végez az egylet titkári irodája, melyet Muzsnay Károly titkár vezet. Ide jönnek panaszaikkal az iparo­sok, hogy a Magyar iparos Egylet a ma ga tekintélyével és súlyával közbenjár­jon a városnál, pénzügynél, megyefő nökségen, munkakamaránál és tanonc­iskolánál s igen gyakran a különböző minisztériumoknál is. A magyar iparosság sokszor tehe­tetlenül áll a sokféle nehézségekkel szemben, melyeket csak szorgalmas, be­csületes és a végsőkig megfeszített mun­kával tud legyőzni. A Magyar Iparos Egylet újabban vett lendülete arra ad reményt, hogy a magyar iparosság át fogja vészelni a nehéz időket. . Sándor Pál. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa, Két évre visszamenőleg kell megfizessék a betegsegélyzői dijakat CLUJ, április hó. Iparos, vagy kereskedő-e a mészáros? Már évek óta állandóan erről folyik a vita. A mészárosokat hol kereskedőnek, hol iparosnak minősitik aszerint, hogy hogy lehet őket minél jobban adóval megterhelni. Ez a vita még most sem zárult le és úgy látszik, hogy ismét sző­nyegre kerül, mert a betegsegélyző ve­zérigazgatósága újabban megint iparo­soknak minősitette a mészárosokat és járulékfizetésre kötelezte. Alább közöl­jük az erről szóló körrendeletét, amely a mészárosok között annál nagyobb el­keseredést keltette, mert a rendelet kö­vetkeztében a betegsegélyzői járuléko­kat két évre visszamenőleg kell majd megfizessék: Tudomásunkra jutott, hogy egyes he­lyeken a mészárosiparosok megtagad­ják a betegsegélyzőilletékek fizetését az­zal az indokolással, hogy mint kereske­dők vannak megadóztatva és nem ipa­rosok, hanem kereskedők. Felhívjuk azonban e figyelmüket arra a körül­ményre, hogy a betegsegélyző kötelező tagságának kritériuma nem az az adó­alap, amellyel a pénzügyigazgatóság megadóztatta, hanem bizonyos iparnak gyakorlása, melyre vonatkozólag a mes­terségek gyakorlásáról szóló törvény 151. és 152-ik szakasza határozottan ki­mondja, hogy iparos mindenki, aki iparengedély alapján saját számlájára ipart folytat és húsz lóerőnél nagyobb energia forrást nem használ. Ugyanigy határozza meg az iparos fogalmat a munkakamarák megszervezéséről szóló törvény végrehajtási utasítása, nemkü­lönben a betegsegélyezésről szóló tör­vény egységesítése is. Hogy megállapít­ható legyen az a körülmény, vájjon a mészárosiparosok biztosításra kötelezet­tek-e, vagy sem, meg kell vizsgálni azt, hogy a fenti törvények rendelkezései alá esnek-e vagy sem. A mészárosok iparengedély nélkül nem gyakorolhatják iparukat és iparos­nak vannak felsorolva a törvényhez mellékelt táblázaton is. Nem fér tehát kétség ahhoz, hogy a mészárosok, akik iparukat folytatják állatokat vágnak, a húst előkészítik gozzanak egyedül, vagy segédekkel biztosításra kötelezettek. Nincs egyetlen törvény sem, amely til taná azt, hogy az iparosok iparuk gya­korlásával kapcsolatban kereskedelem­mel ne foglalkozzanak. Egyes iparágak természetüknél fogva szoros kapcsolat­ban vannak a kereskedelemmel. Üzleté­ben iparos a mészáros, de egyúttal ke­reskedő is, mert állatokat vásárol és azokat, mint saját terméket adja el. Ilyen körülmények között a mészáros egyidőben iparos és kereskedő is, úgy mint a többi hasonló iparos, a szabó, cipész és asztalos, akik a saját műhe­lyükben készült árucikkeket adják el. Minthogy a kereskedelmi adó nagyobb a professzionális adónál, a pénzügyigaz­gatóságnak érdekében áll, hogy a mé­szárosokat kettős foglalkozásuk után kereskedelmi adóval terheljék meg. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy a társadalom biztositó szervei ne kötelezzék betegsegélyző-illetmények fi­zetésére azokat a munkaadókat, akiknek mesterségük gyakorlása mellett más foglalkozásuk is van, mint például ke­reskedők, mezőgazdák, stb. Megtörténhetik az is, hogy az iparos- munkaadó, akinek birtokában iparen­gedély van, nem foglalkozik iparral, ha­nem csak kereskedelemmel, ebben az esetben az illető iparos kereskedőnek te­kinthető és nincs is kötelezve a beteg- segélyző-illetékek megfizetésére. A mé­szárosoknak a betegsegélyzői illetékek fizetése alóli mentesítése a központi igazgatóság mellett működő fellebbezési bizottságnak egy régi, 1934 május 18-án hozott 1224. számú határozatán alapul, amely azt mondja, hogy a kereskedel­mi adóval terhelt mészárosok nem tag­jai kötelezőleg a betegsegélyzőnek. Fel­hívjuk azonban az érdekeltek figyelmét arra, hogy ugyanennek a fórumnak van egy másik későbbi döntése is, ame­lyet 1936 május kilencedikén hozott 1654. sz. alatt, amely mentesít egy mé­szárost a betegsegélyzö-illeték kivetése alól, azzal az indoklással, hogy: „vásá­rol és elad árukat anélkül azonban, hogy műhelyében feldolgozná“. Ami azt jelenti, hogy az a mészáros, amelyik az árut fel is dolgozza műhelyében, amint nik, a kereskedelmi foglalatosság mel­lett ipart is gyakorol, következésképpen a betegsegélyző törvény előírásai rá is vonatkoznak. Ezek alapján tagsági díj fizetésére kö­telezettek azok a mészárosok, akik ipa­rukat iparengedély alapján gyakorolják tekintet nélkül arra, hogy a pénzügy­igazgatóság által kereskedőként vannak megadóztatva. Nem tagjai a betegse- gélyzőnek azok a mészárosok, akik bár iparengedéllyel rendelkeznek, állatokat vásárolnak és azokat tovább adják anél kid, hogy azt műhelyeikben átalakíta­nák. Az egyedüli kritériuma tehát a be- tegsegélyzö kötelezettségének a foglalko­zás. amelyet esetről esetre kell megvizs­gálni. lalióipaii (mozgalom Vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlés CLUJ, április hó. A Cluj i szabóiparosok szindikátusa f. hó 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a volt ipartestület székházának nagyter­mében rendkívüli közgyűlést tart Co- rondan György elnöklete alatt. Ennek a rendkívüli közgyűlésnek az összehívá­sát a szakmai munkások bérmozgalma tette szükségessé, akik béremeléseket kö­vetelnek. Tekintettel az ügy fontosságá­ra, a szindikátus elnöksége ez utón is felkéri az összes szabóipari munkaadó­kat, hogy a vasárnapi gyűlésen vala­mennyien jelenjenek meg. és nem hentesáruvá alakítják át, dől- • ez a mészárosok esetében igy is törté­Birság fizetése alól mentesített hentesmes­ter. Fuchs Ede Timisoara-i hentesmesternél néhány hónap elolt megjelent egy adóellen­őr és a bélyeg törvényre hivatkozva, a felül­bélyegzett könyvek bemutaitásál követelte. A hentesmesternek azonban nem voltak lebé­lyegzett könyvei, mire 3686 .lej pénzbírság­gal sújtották. Ez ellen a hentesmester feleb- bezést jelentett be és az ügy tegnap került a Timi.soar.a-i törvényszék elé. A tárgyalá­son a hentesmester jogi képviselője az 1936 márciusi ipartörvényre hivatkozott és azzal érvelt, hogy a hentes nem kereskedő, hanem iparos és ezért nem kell felülbélyegzett köny­vekkel rendelkeznie. A törvényszék erre Fuchs Edét mentesítette a bírság alól. Az efeváns nő TAVASZI DIVATLAPJAI Elite 170 lej, Mode Favorit 70 lej, Star 170 lej, Iris 120 lej, Stella 80 lej, Smart 140 lej, Wiener Chic 80 lej, Lion Mode 100 lej, Selections nouvelles 80 lej. Minden finom divatlap az Ellenzék könyvosztályában, COuj, Píala Unirii — kapható. Vidékre után­véttel is azonnal szállítunk. Már a Il-ik kiadása jelent meg a üsazfiSa-Tu Romany cimü gazdasági és kertészeti ency- klopediának, mely a szakember nél- külözheíetlen kézikönyve !! A kö­vetkező gazdasági ágakat öleli fel : Részletes növénytermesztés. Takarmá­nyozástan. Állattenyésztés. Tejgazdaság­tan. Baromfitenyésztés. Méhészet. Se­lyemhernyó-tenyésztés. Kisgazdaságok berendezése és vezetése. Kertészet. Sző- lőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcs­fák. A szőlő betegségei. Kartonkötés, 615 oldal, 306 képpel, ára csak 90 lej az Ellenzék kenyvoszlályában Cluj, Piaía Ooisrii 9. szám Telefon 109. Vidékre azonnal, után­véttel is szállítunk f 1 — Kérje a gazdasági szakkönyvek jegyzékét! : & mészárosokat isiiéi a b€fegscgéliz#i iárnSékoh lilefélére Hitelezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom