Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-14 / 86. szám

•fl sujJdţt Zf CT bllbnzbk KALANDOS MAGYAR KARRIEREK Pomufa György Az örökké jókedvű Gyurit nem veszik komolyan Uj-Ruda alapítói* - Magyar szabadsághősök karrierje és bukása Amerikában. - Amerika magyar származású követei, honzutaL —- Tábornok és szentpétervári iőkonzuI lesz Pamutz A legerősebb szakám» gyorsan megpuhítja a Honfitársai sohesem (ártották komoly em­bernek. A kaposvári gimnáziumban ö volt az osztály komikusa: értelmi szerzője min­den csínynek, kifigurázója a tanár uraknak, bá'lmendező, előtonnász. A tudományok nem nagyon érdekelték, de játszva megtanult mégis mindent. A zsidó negyedben ráragadt a zsidós jargon. A cigányok között eltanul­ta, hogy kell kotta nélkül hegedülni, de akár el is tudott velük beszélgetni cigányul. Gumy verseket irt. Már gyermek korában pár vonással lekarikirozott mindenkit. Senki sem vette komolyan és mindenki szerette. Jogász korában is csak azért tudta letenni a vizsgá­kat, mert kedvence volt tanárnak, diáknak egyaránt ez a mindig jókedvű, nagy kópé. Aki a lelkei kdoha az emberekben A s z a bad s ághiar chain valójában sohasem volt katona, fet-felbukkant azonban hol eb­ijén e táborban, hol a másikban: ahol meg­jelent, fel is hars'aint a jókedv. Ujházy, a ko­máromi kormánybiztos nevezte ki rendőrka­pitánnyá, később századossá, anélkülii, hogy katona' lett volna Pomutz. A kapituláció után Ujházyfval menekülts amikor ötvenötön 1500 forintot koptak, hogy letelepedjenek Amerikában, Jowa állam déli szélén, ahol 7680 acre földet adott nekik az amerikai kormány, Ujházy magával vitte Pomutz Györgyöt. Uj hazát alapítanak Amerikában magyar nagy urak, akik maguk törik a földet, foltozzák ruháikat Pomutz György az ötvenötödik volt az ötvenöt kölzött: úgy lett ujhaza-keresö ő is, mint rendőrkapitány és százados — bará­tai jóvoltából, az ő pompás kedélye jutal­mazásaként. A magyar történelemnek egyik legszivreha- "több, legmegrendHőbben szép epizódja ez az .ujbaza-ahapitás. Őserdők mentén, a vad Thompson folyócska két pániján teremtett uj magyar hazát, ember nem járta vidéken ez a szomorú, magyar számkivetett társaság, amelyik 1850 tavaszán negyven napig ka­landozott uttalan utakon, sivatagokon, ir­datlan erdőkön keresztül, hogy elfoglalja 0 nek; ajándékozott földet. Végre helybeértek a székerek. Nekiláttak élemedett emberek, , hogy saját kezükkel ácsolják össze kunyhói­kat, törjék fel az őstelevényt. Ujházy László — korának egyik legelőke­lőbb, leggazdagabb, legjellemesebb embere, •volt sárosi főispán, nagybirtokos, Komárom volt kormánybiztosa vezérkedett itt. A hon­alapítók között akadt olyan, aki miniszter volt, aki tábornok volt, sokuk gazdag és elő­kelő huszártiszt, képviselő, polgármester, szolgabiró volt még nemrégiben s ezek ne­kivágtak a baromi munkának ugyanúgy mint társuk, Reményi, később a világ egyik leg­híresebb hegedűművésze, mint Majthényi báró és Zichy gróf is. Rettenetes életük volt itt a bujdosóknak. Dolgoztak, irtották az erdőt, törték a földet, volt miniszterek és nagy urak maguk foltoz­ták ruháikat - és az úttörők egyik-másika megtanulta a bognár, kovács, szabó, csizma­dia mesterséget, hogy iparosa legyen Uj-Bu- dánaik, — ahogy telepüket elnevezték és ahogy Amerikai térképére irta ezt a nevet az amerikai kormányzat kegye. Első telük kegyetlen, kemény, zord ame­rikai tél ivóit. Rengetegei szenvedtek, sokat küzdöttek. Ellenségük volt az időjárás, a vadállatok, a magányosság, de még a mosz- ki tók is. Pomutz György tartotta bennük a lelket. Ez az élet azonban nem tartott sokáig. Ujházynak meghal a felesége, 15 éves leány­káját megszökteti a Madarász László szélhá­mos fia. Az öreg ur nem birja tovább itt az életet. Szekérre uakja holmijait, összetereli jószágait és nekivág, hogy uj hazát keres­sen. .Előbb azonban kiássa felesége kopor­sóját, hogy ne váljon meg attól, akit úgy szeretett. Pomutz György, ,.a hűséges lélek követi Ujházyt keserves utján. Texas legva­dabb vidékén szereznek 700 acre földet, ott akarnak uj életet teremteni, de a szomorú lelkű Ujházy ennek az uj telepnek már nem ad olyan büszke ciimet, mint az előbbinek, ezt már Sirmezőnek nevezi el. Nagyon rossz napokat látnak, nem bírják forró texasi klímát, kedélyükre megy a magányosság és itt már emberektől is kell félniük, éjszakán­ként puskával állanak felváltva őrt, hogy rájuk ne törjön valamelyik kóborló indián banda, vagy akik még ezeknél is rosszabbak — fehérbőrű kalandorok rablócsordája. Nyolcszáz magyar az amerikai polgárháboruban, két magyar altábornagy, öt tábornok Ezenközben kitör az amerikai polgárhá­ború. A magyar emigránsok nagy tömege jelentkezik katonának és mindegyik a rab szolga-felszabaditó Észak oldalán. Az első hívásra 800 magyar ember áll be a hadse regbe 'és két altábornagya, öt dandártábor noka, tizenöt ezredese, huszonhárom alez redese, harmincegy őrnagya és százhúszon három más egyéb tisztje küzd a magyarság nak az Észak oldalán. Felébbvalói itt is megszerették. Ekkor már tökéletesen beszél angolul. Megkacag­tat mindenkit furcsa mókáival, karikatúrái­val, színészi utánzóképességével. Optimiz­must kelt az ő derűje a legkétségbeesettebb óráikban is. Pomutz amellett jó katona is lesz. Egymás után tűnik ki különböző üt­közetekben hősiességével, hetek alatt emel­kedik főhadnaggyá, kapitánnyá, amikor pe­dig a sbMoni ütközetben megsebesült, őr­naggyá léptették elő. Sebesülten a vezérkar­ba osztják be, majd ezredparancsnok lesz és nemsokára rá a szenátus, hangsúlyozva vitézségét és katonai tudását, tábornokká lépteti elő. Soha többé nem tér vissza Sirmezőre. Szertezüllik Uj-Buda is. A telepesek nagy­része elment katonának, másrésze másfelé keres boldogulást. Ma már az amerikai tör­ténelem sem emlegeti a magyarság e meg­ható országalapitási kísérletét. A szabadságharc után szétszélednek a ma­gyarok. Ludwig, Kossuth volt titkára, gaz­dag csipkekereskedő. László és Nemegyey Mexikó legelőkelőbb mahagóni nagykereske­dői. Zerdahelyi százados ünnepelt hangver- senyzongorista, Vállas St.-Louis tudományos akadémiájának elnöke és Amerika legelis­mertebb matematikusa, Xantus ebben az időben egyetemi tanár és muzeumigazgató. Heil prin kiváló angol publicista, szegény Mészáros Lázár, a volt hadügyminiszter, mint fanmer, majd mint nevelő tengette kint életét. Penczel Miklós nehéz testi munkával kereste mint farmer kenyerét. Házmán, Bu­da utolsó polgármestere, volt panorámás, nyelvtanitó, borügynök. Waigli százados szivargyári munkás. Benitzky százados fény­képész, Nyújtó huszárszázados korcsmáros, Danes százados kerlészsegéd, báró Majthényi fiával együtt naponként kihordja Dawen- porlban a tejet. Anselm őrnagy St.-Louisban adóbecslő. Ruttkay Béla, a Kossuth sógora, New-Orleansban gyapotiigynök. Mindenki úgy él, ahogy tud. Érdekes karrierek Sokan azonban bofidogulmak is. Az öieg Figyeílmessyt, aki pedig előbb már csoda- doktor is vollit, háborús érdemeiért tábor­noki nyugdíjjal, magas állásba juttatja az amerikai kormány. Előkelő ember lesz Schoepf tábornok is — az amerikai polgár- háború egyik legnagyobb hősié — aki pedig előbb kénytelen vérit elmenni holeliszolgá- nak. A legnagyobb karriert mégis Asbóth Sándor csinálja, aki a háborúban altábor­nagy lesz és utána Amerika argen tin a i és uruguayi nagykövete. Stábéi tábornokra bíz­za Amerika Japánban a külügyek vezetését, Hiililiebnand őrnagy krétai konzuli lesz, Czap- kav Lajosi, aki pedig otthon borbélymes- ter volt, a stettimi kiállítás kormánybizto­sává, majd Bucuresti-i konzullá nevezi ki a szenátus. Black honfitársaink egy időben budapesti konzuO, az élelmes, -tehetséges és népszerű Pomutz György pedig az Egye­sült-Államok szentpétervári főkonzulia lesz. Rossz nyelvek szerint, mielőtt kinevezték, megkérdezték tőle, hogy tud-e oroszul. Ami­mé Gyuri nyugodtan féléi te, hogy tökéletes, orosz, irodalmi nyelven i/r és beszél oroszul. Persze, nem is konyitott az oroszhoz, ellen­ben csodá'la'tos nyelvtehetségénék érdeme* hogy félév alatt, mig az útra felkészült s az utat meglette, megtanulta még ezt a ne­héz nyelvet is. Pomutz Gj'örgy elő kellő szerepet foglal el Szentpéterváron. Nagy üzleti összekötte­tésekéi létesáit az E g y e 5 ü 11 - A11 a m ok és az orosz birodalom között. Megszeretik az orosz udvar és po'liiiiika előkelőségei.; Hazairól! leveleiben sokszor emlegeti, hogy nagy han- gulatol csinált kint Ausztria ellen. — Ahol csak módom volt, megmagyai áz­tam, hogy Ausztria becsapta Oroszországot, hálátlansággal fizetett a 49-ért és igv több clients« get szereztem Oroszországban hazám nagy ellenségének, Ausztriának, mint egy tucat diplomata. Pomutz György 1882-ben halt meg. Az Egyesült-Államok nagy gyászpompával te­mette el. Csak a magyarság nem veit részt a temetésen. Amerika büszke emlékezetére, másutt azonban alig tud valaki is róla. K. A. Albánia újból felállítja Bucuresti-i követségét BUCURESTÍ, április 13. Albánia újból megszervezi követségéi Bucurestiben. A követséget, melyet ez­előtt tiz évvel takarékossági okokból megszüntettek — Pândele Nasse, az al­bán külügyminisztérium politikai igaz galója fogja vezetni. Anglia Németországból hadianyagot rendelt BERLIN, április 13. Lortdoni lapok megerősítik a hirt, mely szerint Anglia nagyobb hadi meg­rendelést eszközölt Németországban. A lapok Thomas Inship miniszter parla­menti nyilatkozatára hivatkoznak, aki nyilvánosságra hozta, hogy a rendelések végösszege 230 ezer angol fontot tesz ki. Pénteken ünnepli lémeíotáiág Ludendorfí / 2 éves szíiSetéss ünnepéi BÉCS, április 13. Németország pénteken ünnepli Lu- dendorff tábornok 72 éves születésnap­ját. Politikai körökben kíváncsian vár­ják, átveszi-e Hitler vezérkancellár ke­zéből a marsallbotot s a vezérkar élén hozzálál-e munkájához. Berlinben mind i többen cáfolják a Hitler vezérkancellár és Ludendorff tábornok tanácskozásá­hoz fűzött következtetéseket és leszöge­zik, hogy nem volt szó politikai kérdé­sekről a találkozás alkalmával. 'm\3W, sláger-mozgó Szerdától: Anya és leánya drámai harca egy férfiért! JINNY Főszerepekben: Francoise Rosay és Charles Vanei. Ero­tikus tartalma miatt, csak 16 éven felülieknek engedélyezve Ma, .kedden egész nap, 3, 5, 7 és este 9 órakor utoljára: Sütnél Temple legbájosabb filme: AhisU?rce£nő SZIGORÚAN BE KELL TARTANI A VASÁRNAPI ÉS A TÖRVÉNYES ÜN­NEPEK MUNKASZÜNETÉT. A Cluj i kereskedelmi és iparkamara közleményt adott ki, amelyben felhívja az érdekel­tek figyelmet arra, miszerint a vasár­napi munkaszünetet, valamint a törvé­nyes ünnepek munkaszüneteit be keli tartani, mert a kihágást elkövetőket sú­lyosan megbüntetik. Ez a közlemény — habár nem Írja — minden valószí­nűség szerint a május elsejei munka­szünettel kapcsolatos. ,,Szegény Titulescu“ Sieüan Popesc ués éles hírlapi vitája a volt külügyminiszter szerepéről BUCUREŞTI, április 13. Politikai körökben bő kommentárra ad alkalmat Stelian Popescu cikke, mely „Szegény Titulescu“ címmel jelent meg az Unrversulban. A külpolitikai vonatkozású cikk több megállapitást tartalmaz a kisantant jelenlegi hatóké­pességére vonatkozóan, majd rátér Ti­tulescu volt külügyminiszter személyére, kit úgy tüntet fel, hogy a nehézségek leküzdésére egyedül volt alkalmas. Titu­lescu elgondolása szerint nagyhatalmat kellett képezzen a kisantant. ezért egye­sítették a szövetséges államok külpoliti­káját. Az 1936. évi szövetségi szerződés ugyanis nem engedte, hogy a kisantant- hoz tartozó államok előzetes megegye­zés nélkül külpolitikai téren bármihez is hozzájáruljanak. A pozsonyi kisantant konferencia aztán ezt a megkötöttséget feladta s önállóságot biztosított ismét a szövetséges államoknak. Stelian Popescu „súlyos tévedésnek“ tekinti a határoza­tot s károsnak tartja a kétoldalú meg­állapodásokat. Az Universul cikkére Iorga professzor éles hangon válaszolt Neamul Romanesc cimii lapjában. Iorga állítása szerint elmúlt Titulescu korszaka s jelenléte nem sokat változtatna Belgrád állás­pontján. „Nincs már hely ékesszólásra s nincs mód sajtóbarátok vásárlására. Más időket élünk, más módszerekkel" — állapítja meg cikkében Iorga pro­fesszor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom