Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-11 / 58. szám

TAXA POŞTALA tfLATTTA IN NUMERAR No. j4 ut*}! 19*1 um 3 nzek Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal ét könyvosztály: Piaca Unirii 9. ezâm. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVIII. ÉVFOLYAM, 5 8. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, evente 40 pengő. A többi külföldi áU^m okiba csak a portók ülőn böze Ctrl több. 1 937 M ÁRCIUS 11. Uira nagy élességgel uiult ki az olasz-angol ellentét Heves sajtóharc Róma és London között. - Feszültséggel várják Mussolini líbiai beszédét. — Németország válaszolni készül a november 19.-i angol emlékiratra Newyork képviselője indítványt teii m kongresszuson, hogy Roosevelt elnök hívja össze a Briand—Kellogg egyezmény összes aláíróit Amint kétségbevonhatatlan jelek már hetek óta mutalják, az angol—olasz fe­szültség újra nagy erővel kiújult. A két ország sajtója feltűnő türelmetlenséggel kezeli egymás ügyeit s az cmgol alsó­házban Cramborne lord külügyi állam­titkár az abessziniai olasz megóvások­ról tegnapelőtt olyan éles hangon be­szélt, amely meglepő ellentétben áll az angol diplomáciának idegen országok ügyeivel szemben megszokott, tartózko­dó magatartásával. Az olaszok az óriási arányú angol fegyverkezést jórészt ma­guk ellen irányúiénak tekintik s a fa­siszta nagytanács az angol lépésre adott válaszul hozta meg döntését, mely a olasz nép teljes átmiditarizálását jele Most ez a feszültség éleshangu sajtóhad­járatban robbant ki s a Cramborne kül­ügyi államtitkár beszédére adott vála­szok többé egyáltalán nem kímélik az angol érzékenységet. Úgy látszik, hogy a római külügyminisztérium felfüggesz­tette az olasz sajtó számára adott uta­sítását, hogy a földközitengeri megegye­zés után csak hangfogóval fejtse ki az angol külpolitika elleni kifogásait és most szabad utat enged a Londonnal szembeni sajtóküzdelmeknek. A félhiva­talos Glornale cTItalia tegnapi számában azt írja, hogy Anglia még nemrég is mérgesgáz-bombákat használt fölkelők ellen az indiai-afgán határon s igg nem jogosult arra, hogy erkölcsi magasságból beszéljen az abesszin forradalmárok el­leni megtorlásokról. Más olasz lapok még élesebben válaszolnak Cramborne államtitkár kijelentéseire. Valószínűnek látszik, hogy Mussolini, aki nagy kísé­rettel tegnap ült hajóra Nápolyban, hogy az északafrikai olasz gyarmatokat meg­látogassa, Libia fővárosában tartandó beszédében szintén válaszolni fog az olasz gyarmati módszerek ellen elhang­zott angol kritikára. Mussolini beszéde iránt diplomáciai körökben különben is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Azt hi­szik, hogy a Duce megszokott szókimon­dásával fogja körvonalazni a közeljövő olasz külpolitikáját. Londonban, elterjedt hírek szerint, a iiyu- gatt egyezmény ügyében felújított angol in- ditoámjj'o a német birodalmi kormány rövi­desen válaszolni készül. A válasz formás ze- rüleg a mult év november 19-én ebben a kérdésben tett angol indítványra fog szólni mely Berlin részéről eddig válászoiahlrtnul maradt. Amint a Reuter-ügynökség Berlin­ből jelenti, a választ, mely újabb német egyezményt er vet foglal magában, a ma Lon­donba érkező Ribbrntrop német nagykövet hozza az angol kormánynak. Ribbentrnp újabb misszióin meglehetősen kényes hely­zetet teremt I.ondon számára. Az angol kül­politika vezető egyéniségei, köztük egy kül­ügyi államtitkár is, az utolsó napokban olyan éles kritikát gyakoroltak a londoni német nagyköveinek Lipcsében tartott be­széde fölött, hogy rendes körűim''nyel: kö­zött az igy megtámadott diplomata további működése lehetetlenné vált. Viszont Ribben­j trop egy olyan fontos és az angol politiká- I [ nak különösen szivén fekvő kérdésben hoz­I ~g Berlin válaszát, hoau az ellene emelke- j dj ’ j> „ásókat valószínűleg másodrendű­nek fogják tekinteni. Londonban ugyanis azt hiszik, hogy most, mikor végre sikerül* 1 a spanyol semlegesség ellenőrzését nyélbe­ütni, elérkezett a kellő pillanat a nyugati egyezmény megtárgyaláséra is. A párisi kamara tegnap óriási szótöbbség­gel, 47Ö szavazattal 46 ellenében megsza­vazta a tizmi’liárd fremkos fegyverkezési kölcsönről szóló kormányjavaslatot. Bhuan miniszterelnök kifejtette, hogy a kért áldo­zat nem a kormánypolitika céljait szolgálja, hanem valóságos nemzeti ügy. Ftandin volt miniszterelnök, az ellenzék vezére, elfogad­ta a magyarázatot és bizonyos föltételekkel t<ímogatdsát ajánlotta föl a kormánynak. A szavazásnál csak a szélső jobboldal 46 kép­viselője foglalt állást a javaslat ellen. Euró­pa pénzügyi központjaiban elterjedt a hir, hogy az amerikai Morgan- csoport egym.il- liárd frankkal szintén részévesz a francia kölcsön jegyzésében. A dolog szóbakerült a washingtoni szenátusban is, ahol hivatkoz­tak a pár év előtti parlamenti határozatra, hogy az Egyesült-Államok olyan államok­vmjiem A polgár, okit legjobban ismerünk, már szombaton este próbálja elkezdeni a kis ün­nepi hangulatot; kikapcsolódik az élet gond­jaiból és magára vonatkoztatja lehetőségeit. Nem önkéntelen, de erős elhatározással. Hal napon át dolgozott, aggódott, félt, bizonyos­ságot keresett, visszahőköltette magát a hosz- szahb tervezéstől, miért ne vetné ki leikéből most a hétvégi esten ezeket az uralkodó ér­zéseket és gondokat? Ha sikerül úrrá lenni idegein, meg is teszi: vacsora után elbeszél­get, olvasgat, korán lefekszik, talán elő-ször a hét folyamán nyugodtan alszik, vagy pedig társaságba megy, koesmázni, sőt vidám mu­latságba, mint az elmúlt szombaton, amikor vámsunkban több helyt táncmulatság volt. Ez a polgár olvassa ugyan a lapokban, hogy a bűnözés szomorú esetei mind inkább nö­vekednek és még a városban sincs elegendő közbiztonság; Iám Amerika csak gazdag, ha­ladott, szervezett és mégis fajképe lett a gonoszságnak, amely árnyékba boritotta Pá- ris apacsait és világhírűvé tette a gangszte- reket; néha éppen ily nyugosztaló szombat éjszakán történik meg, hogy elrabolnak va­lami milliomos gyermeket, megölnek éksze­reiről hires magános nőket és még magyar eszközt is igénybe vesznek, mint mikor az egykor világhírű magyar bártáncosnőnek a rablásra becsengető gazember paprikát ön­tött a szemébe. Ezeket a gondolatokat eL- bessegeti. A szombati estén, talán máskor is, pillanatra átvi'Ian a hosszú alvásra, vagy hosszú polgári kimenőre áhítozó ember agyán, hogy Istenem: baj van mindenütt, de még mindig jobb a városban élni, ahol több a bűnös, de nagyobb a biztonság, mint fa­lun, ahol ritkább a bűnös, de az emlver biz­tonság do'gában szinte egyedül Isten vigyázó szemére ni arad t. Valóban igaza is volt igy szombat este. Amikor gyanútlanul pihentünk, szórakoz­tunk, vagy mulattunk, nem messze tőlünk, a derűs kis községijén egy dúsgazdag ház szobáiban megjelent a ritka Bűn és borzasz­tó céljait cl is érte. Pedig nem volt várat­lan a kormozott arca és áureozott rabló­gyilkosok látogatása. Ebben a házban már érezték és sejtették, hogy egy sikertelen kí­sérlet után ujahb fog következni. De bámu­latos egyszerűséggel készültek reá. Szinte megdermedünk a falusi ártatlanság e kezdet­leges és gyermekded hitén, hogy ha három nő Cm egyetlen szolgalegény közül egy sze­mély virraszt és lámpát éget, akkor már el­riasztják a kisértetet. Valóságos falusi idill, hogy félve és várva támadásra, nagy értékű ékszereket és jelentékeny készpénzt őriztek otthon és a falusi csendőrségeí s a szom­szédságot nem kérték vigyázóbb és éberebb magatartásra. Szent együgyüség? Nyugodt lel ki ismeret? Amig az ifjú kisasszony vir­raszt, mélyen és szinte dermedten alszik a többi ház; csak részletben, amikor a zaj és lárma valósággal vízzel önti le az egyest, mint reggel a lustán ébredőt szokták, tápász- kodik fel ni innenik sorba és igy kü’ön-külön mind áldozata lesz a támadók együttesének. A házban szétszórt „védelem“ a támadás tömőttségének. Épp ez az együttes, ami az­tán a szombati polgárt hétfőn reggel, amikor keserű szájízzel és friss gondok küszöbén kávé vagy tea közben lapjában a rémes gyil­kosságot olvasva leginkább meglepi és föl­izgatja, Hát igy lehet falun, ahol nincs titok? Ha valamit csak elgondolnak, már hamaro­san megtudnak a szomszédban? így lehet megszervezni csöndesen rablógyilkosságra kis bandát, amelyben a faluvégi cigánytól a piac közepén hatalmaskodó ........ megtalálni a szükséges gaiádokat? Szörnyű ez a második gondolat. Egy „kész“ halott és majdnem három halott még hozzá, akit vérbefagyva tálálnak meg és csak a ter­mészet csodájával őrizhetnek meg az élet számára. De vigasztalás akad hamar. Egy­kettőre fényes eredményt ért el a nyomozás, az élet pedig ment előre. Maga ez a tény különben se újság. Mindenütt a világon sza­porodnak a hasonló példák. A banditák új­ból elfoglalják az elorzott helyet az ország­úton és az erdőben: mennyi uj helyet, mó­dot, árnyalatot kiagyalnak! Bűnös eszközök­kel megszerezni a másét, ez urallkodó elv. Különben is a felforgatás, erőszak, mester­séges zavarkeltés, a Calilinaris forradalom felélesztése most uralkodó mozgalomban. Nem a bűntény, hanem az eszméje a lénye­ges. Amely leliuzódik a csöndes s maradi faluba, ahol valóságos miiked vetőket fölbiz­tat, hogy öljenek és raboljanak. Mint a há­borúban tanulták, ahogyan a politikai har­cokban folytatták és a polgárháborúkban teljesebbé teszik. Úgy látszik, hogy egyelő­re a bűnös szenvedélyeknek az uralmával kell megbarátkozzunk. A történelemnek szo­kott ily kificamodott korszaka lenni. nak, melyek háború alatti kölcsöneiket nem fizették vissza, nem adhat további kölcsönt. Morgentkau pénzügyi államtitkár nem vá­laszolt határozottan az ellenvetésekre, csal: annyit mondott, hogy ebben a kérdésben a törvény magyarázata az amerikai legfelsőbb bíróság döntésétől függ. Az Egyesült-Álla­mok kormánya azonban a maga részéről tá­mogatni óhajtja Franciaországnak a frank ért ékrendezés év el kapcsolatos pénzügyi tö­rekvéseit. Ugyancsak Washingtonban történt tegnap egy érdekes kezdeményezés, melyről még nem lehet tudni, hogy milyen következmé­nyei lesznek. A washingtoni kongresszus (képviselőház) ülésén Newyork város egyik képviselője, John Fish indítványt terjesztett be, hogy a kongreszus kérje fel Roosevelt elnököt a béke érdekében való közbelépés­re. Az indítványt a kongresszus elnöke tár­gyalásra tűzte ki. LONDON, március 10. MacDonald őrnagy és hét megfigyelőtársa Lissza­bonba érkezett. Azonnal érintkezésbe léptek a portugál hatóságokkal a spa­nyol-portugál határellenőrzés biztosí­tása érdekében. LONDON, március 10. Az angol lapok örömüket fejezik ki a benemavatkozási egyezmény létrejötte felett. A ,JDaily Tele­graph“ a Londonban elért eredményeket a demokrácia dicsőségének állítja be. A „News Chronicle“ reméli, hogy a bizottság mun­kálatai eredményesek lesznek a gyakori at- , ban is. A „Daily Herald“ hangoztatja, hogy az egyezmény tragikus késedelemmel jött létre, de fontossága mégis óriási. RÓMA, március 10. A londoni benem­avatkozási egyezménnyel foglalkozva a Şte­fani hírszolgálati iroda igy ir: Tudni véljük, hogy az albizottság hosszú ülésezései alatt az utóbbi napokban az ellenőrzési tervezet ratifikálását a szovjet megbízott obstrukció- ja kát nappal késleltette. RÓMA, március 10. A Graziani abesszí­niái olasz a'király ellen Addis-Abebában el­követett merényiéi tel kapcsolatos olasz meg­torlásokat birálgató angol alsóházi kijelen­tésekre válaszul a kormányhoz közelálló „Gáornale dTtalda“ azt Írja. hogy- az angol kormány helyesebben tenné, ha nem foglal­kozna ezzel a kérdéssel, annál is inkább, mert mindenki tudja, hogy India és Afga­nisztán határán brit repülőgépek mérges- gáz-bomhákat dobtak független törzsek tag­jai közé. PÁRIS, március 10. A kamara mai ülésén több képviselő felszólalt a nemzetvédelmi kölcsönnel kapcsolatban. Blum miniszterel­nök kijelentette, hogy a kölcsön nem a kor­mány céljait szolgálja. hanem valóságos nemzeti kölcsön, tehát minden képviselőnek el kell fogadnia. Flandin volt miniszterel­nök, miután a kölcsön politikai oldalát bí­rálta, kijelentette, hogy ha kellő biztosítékot adnak arravonatkozólag, hogy a kölcsön összegét valóban a nemzetvédelem céljaira használják fel, akkor pártja megadja hoz­zájárulását. Az ülés végén 470 szavazatfa} 46 ellenében a kamara megszavazta a nem­zetvédelmi kölcsön törvénytervezetét. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) JdSjéré.'st Bucurestiből jelentik: Fokozatosan boruló ég, enyhe déli, délkeleti szél, további emelkedő hőmérséklet várha­tó. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet -j- 15 fok. 1937 március 9-én. (Rador) Berlin 17ö.lö, Amszterdam 239.9250, Newyork 438.50, Lon­don 21.40, Paris 19.98, Milano 23.07, Prága 15.29, Budapest 8ü, Bé'grád 10, Bucureşti

Next

/
Oldalképek
Tartalom