Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-06 / 54. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre 210, féevre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözettel öbb. LVIII. ÉVFOLYAM, 5 4. SZÁM. Tavaszig? vwgy nyárig SZOMBAT Jan lengéién vesztig a üthet. de fel biztosíthat erről a iöiö Cire?“ Winston Churchill beszede a halálvölgyről, melyen most szaladunk át, ~ Jugoszlávia a Habsburg-restauráciö ellen. ** Sztojadinoxics miniszterelnök a Magyarorszaggal való viszony megjavulasáről beszélt Franco tábornok tiltakozik a Spanyof Marokko határa mellett tarlóit francia hadgyakorlatok ellen k Ábz ttod loq tiro. U)Í illői >lö\ ;o n^ t>\u. biti »ii JöÓ ca bn i»t i4 rA >4 wt A külpolitikai élet a szélső lehetőségekig gyorsított rohamos fegyverkezés jegyében fo­lyik tovább. A parlamentek egymásután hoz­zák újabb fegyverkezési áldozatokról szóló határozataikat. Vezető helyen ebből a szem­pontból Anglia és Olaszország áll. Anglia, mint kivételesen gazdag ország, a pénzügyi áldozatok terén, Olaszország az ország la­kosságának militarízáiása terén. Tegnap a londoni alsóház fogadta el az angol szúrazr földi hadsereg 1937. évi költségvetését, mely az eddig példátlan 63,120.000 font összeget éri el. Ugyanakkor a párisi kamarában is újabb töménytervezetet nyújtott be a fran­cia korntány. mely a francia tengerészet lét­számát 10.000 emberrel emeli. Az angol ha­jógyárakban, amint a »Daily Telegraph“ je­lenti, 148 hadihajót építenek s a rövidesen kiadandó újabb rendelések túl fognak menni ezen a számon is. A londoni alsóház hadfelszerelési vitájá­ban tegnap Winston Churchill beszélt, aki szerint az angol kormánynalc fegyverkezési befektetéseire nem is lesz elég a tervbevelt négyszázmillió fontos kölcsön, hanem ezen felül még 60—70 millió fontos kölcsönre lesz szüksége, amit különben kockázat nél­kül vállalhat. mert jövedelmei állandóan fo­kozódnak. Churchill a szélső lehetőségig fo­kozott rohamos fegyverkezés szükségességét hangoztatta, .ji kormány ugyan azt állítja — mondta Winston Churchill — hogy a bé­két nem fenyegeti veszély. Nézetem szerint ez helyes is lehet tavaszig, vagy nyárig. De biztosithat-e a békéről az angol kormány a jövő év ilyenkorra9 — kérdezte Churchill. — Egész Európa fegyverkezik, hadiszergyár- tó üzemekben az emberek milliói dolgoznak. A pillanat veszedelmes és Angliának is föl kell használnia védelme érdekében az időt, mialatt áthaladunk ezen a halálvölgyön. Az angol külpolitika számára az Egyesült-Ál,a- mok és Franciaország támogatása a legjobb biztosíték, ez a legjobb biztosíték — Chur­chill szerint — úgy a világbéke fennmara­dása, mint háború esetén az angol siker szá­mára.“ A spanyol kérdés újabb fejleményei közé tartozik hogy Franco tábornok, aki Spanyol- Marokkót kezében tartja, jegyzéket intézett az algecirasi megegyezés hatalmaihoz. A jegyzékben tiltakozik az ellen, hogy Francia- Marokkóban. közvetlenül a spangó!-^marok­kái határ metlelţ nagy francia hadgyakorla­tok folynak, ami a jegyzék szerint zavarok­kal járhat és ezen n címen eset eg alkalmcd ad a francia haderőnek, hogy spanyol marok kői területre vonuljon be. Franco a kérdés megvizsgálására nemzetközi bizottság kikül­dését kéri és egyúttal felhívja a dologra a Londonban működő semlegességi bizottság figyelmét. Párisban és Londonban a jegyzé­ket, melynek elküldését a salamancaf rádió jelenti, még nem kapták meg. A franciák szerint a helyzetnek elfogult diplomáciai ma­gyarázásáról van sró s amint Párisban ki­jelentik, a francia és angol kormányok kü­lönben is azon az állásponton vannak, hogy Franca tábornok jegyzékét már azért sem kell tekintetbe venniük, mert kormányát ed­dig nem. ismerték el törvényes spanyol kor­mányzatnak. Ez azonban nem fogja megaka­dályozni, hogy Franco tábornok jegyzéke visszhangra találjon Berlinben és Rómában, ami újabb vitaanyagot dobhat az ilyesmi­vel amugyís túlterhelt külpolitikai helyzetbe. A külpodtika eseménye közé tartozik Szto­1937 MÁRCIUS 6. jadinooics jugoszláv miniszterelnök és kül­ügyminiszter tegnapi nagy beszéde is. A ju­goszláv miniszterelnök erélyesen hangoztatta ragaszkodását a kisantanthoz és a Balkán- szövetséghez és bölcs ökonómiával osztotta be a külföldi államokkal való viszony meg- határozúsáru szolgáló jelzőket. Az óvatos hangú beszédben föltűnik azonban Jugoszlá viának az ausztriai llabsburg-restrturációvcl szembeni erélyes állásfoglalása. Sztojadino- vics miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy országának Magyarországhoz való vi sznnya megjavult és remélhető, hogy barát­ságos szomszédi kapcsolat alakul ki a két ország között. A külpolitika érdekes napi eseményei kö­zé sorozhatjuk, hogy egyik legnagyobb né­met lap, a „Frankfurter Zeitungföltűnő rokonszenwel ir a Blum-kormány francia- országi helyzetéről, melyet megingathatat­lanul szilárdnak tart. A nagy német lapok álláspontjuk kifejtésében nem igen szoktak és nem is igen tudnak eltérni a hivatalos né­met külpolitikától. A cikket ugyan az ismert franciabnrát publicista, Friedrich Sieburg ir­ta, hogy azonban megjelenhetett, abból arra következtetnek, hogy német részről a francia kormánnyal való közeli tárgyalásokra szá­mítanak. SALAMANCA, március 5. A Salamanca* rádió híradása szerint Franco tábornok jegy­zéket intézett az algezirási megegyezés alá­íróihoz, tiltakozva hence a Francia-Marokkó és Spanyol-Marokkó határán tervezett fran­cia hadgyakorlatok ellen, amelyek a jegyzék szerint zavargásokat idézhetnek o’ő Spanyol- Marokkó területén. Franco tábornok kije­lenti, hogy ha a francia hatóságok behatol­nak Spanyol-Marokkó területére, veszély fe­nyegeti Európa békéjét, t&vv* PARIS, március 5. A francia hatóságok nem kapták meg Franco tábornoknak a spa- nyolmarokkái határon tervezett francia had­gyakorlatokkal kapcsolatos állítólagos jegy­zékét. A hírrel kapcsolatban a francia és angol fövároskban hangoztatják, hogy ilyen jegyzéket nem is vehetnének tekintetbe, mert sem Franciaország, sem Anglia nem ismer­ték e] eddig Franco kormányát törvényes spanyol kormánynak. BERLIN, március 5. Cáfolják a hírt, hogy RMbbentrop báró, londoni német nagykövet a német birodalom külügyminiszter urnának élére keriiln , mig Neurath báró jelenlegi külügyminiszter átvenné Németország lon­doni diplomáciai képviseletének vezetését. BELGRAD, március 5. A jugoszláv par­Egy pár sor az anyag' vagy szellemi tekin­tetben megpróbáltattakról, akik nem tehet­nek róla, hogy a társadalmi rend, történelmi forgatag, politika ártatlanul megnehezíti éle­tüket és helyzetüket. Ezúttal néhány jó mon­dat, amely a segítség tényét, vagy ped g a segítség lehetőségét közli. Köztudomású, hogy most Amerikában lángodnak fel a mun­kások sztrájkmozgahnai, mint ahogy Frau eíaországban történt, ahol még mindig nem öltik el egészen, pedig Bum kormányra kerülésével kezdődtek. A New Deal, a roose­velti nagy kísérlet, am óta a Supreme Court gátat emelt Ítéleteivel, az elnök újabb meg­választása e1 lenére is döntő harcba kény­szerül a nagytőke makacs részével. Mert a másik rész belátja, hogy a súlyos drága­sági helyzetben és az uj idők szellemében kötelesség már jelentékeny engedményekkel megbékélni. Mint vakító villám jön a h r, hogy az amerikai acélgyárak nagyobb része már Reosevelthez állott s megállapította, hogy a legkisebb munkabér napi öt dollár lesz. Nem kevésbé fontos, hogy elfogadták a 40 órás munkahetet is, ami természetesen a munkanélküliség ellem folytatott küzdelem uj eredményét is jelenti. Az események ha­sonlítanak egymáshoz. Most érkeztek rész­letes hírek a fasiszta nagytanács üléséről s kitűnt, hogy nagy társadalmi újításokat, em­berséges könnyítéseket rendelt el. Magasabb munkabéreket állapított niieg, holott edd g is igen jó volt a helyzet Itáliában, főleg az abíssz'náai háború óta. Nagy jelentőségű, hogy a munkabérek rugalmassági rendszerét szabta meg: ezentúl a családi terhek nagy­sága szerint nagyobbodik a javadalom s a megüresedő munkahelyek elsősorban csalá­dos jelentkezőknek jutnak, szintén a család nagysága szelént megállapított sorrendben. Az éiet nehézségeivel kiizködők sorába tartoznak a kisebbségek is. Hála Istennek, a három éve eüanyhult kisebbségi érdek egyre erősebben föltámad. Nem ismételjük meg mi történt és mi történik Jugoszláviá­ban és Csehszlovákiában. D? megsmételjük ama többször közölt megállapításunkat, hogy Anglia most, amikor a béke megmentésére az utolsó erőfeszítések folynak egész a vég- kimerülést követelő felfegyverezésig, egyre nagyobb figyelemmel van a kisebbségi jog­védelemre, am Ay a béke fentartásának egyik feltétele. Tanácsokat ad az utódállamoknak; látjuk két hel yt már teljes sikerrel. De vitái­ban foglalkozik a kisebbségi területekről ér­kező kedvezőtlen jelenségekkel is. Jelentős, hogy országunk legmagasabb egyházi niélló- sága: Chrstea Miron pátriárka, ki ország­részünkből való és ifjúkorából jól ismeri a nemzetiségi kérdést, határozottan szót emelt a szenátusban a vallási és nyelvi kisebbsé­gek jogainak tiszteletéről, arról az emberi és poütkai szükségről, amely az egyenlő jog és egy emlő elbánás elvét követeli meg velük szemben. Az élet nehézségeivel küzdő s a inai villamos feszültségű helyzetben félre lendített diákságról, amely csak tanulni és dolgozni törekszik, szó esett szintén a véde­lem, a támogatás, a jobb lehetőség k felku­tatásának a hangján, lorga M klós feltűnő erejű és meglepő fogalmazátsu szózatot inté­zett a szélsőségektől fenyegetett tanárság, de főleg ifjúság érdekében, megállapította mint régi nevelő és oktató, hogy a csődbekerült oktatást meg keM újítani s minden taninté­zetet vissza vezérel ni az eredeti hivatásához. Sajnos a főskolákaf be kell itt zárni és a dolgozó diákságot is el kellett széteszteni; sajnos, történtek megrendítő események az oktatás világában. De ha már mindez meg­történt, lcgu'ább haszonra kell fordítani a nagy kárt: a tanulót visszaadni a tanulás­nak, a tanítót a tanításnak és a lelkészt az ■ geh i rdet ésnek. lamentlben tegnap Sztojadinovics miniszter­elnök és külügyminiszter nagy küipolitikai beszédet mondott. Jugoszláv a célja — mondta beszédében — a béke megóvása és saját határainak őrzése. A továbbiakban a Népszövetség feltétlen hívének vallotta ma­gát, mert ennél jobb és hatékonyabb nem­zetközi szerv még nem alakiét ki. Örömmtel üdvözölte az angol—olasz Földközi-tengeri egyezményt, mely biztonságot teremtett e7.en a tengeren, majd áttért Jugoszláviának az egyes államokhoz fűződő kapcsolataira. Franciaországhoz mélyen gyökerező ha­gyományos barátság fűzi Jugoszláviát. S az 1927-es barátsági szerződés érvényét meg- h osszabbi tott ák. Angliával szívélyes baráti a viszony. Németország és Jugoszlávia között ellen­tétek n mesternek. Olaszországgal uj barátság körvonalai bon­takoznak ki. Ezután Sztojadinovics kormányelnök a kisaintantról é»s a Ba-'kán-szövetségről be­szélt. Megállapította, hogy a kisantant-szö- vetség egyike a békét és a középkeleteurópai egyensúlyt biztositó regionális szerződések­nek, mig a most alakult Balkán-szövetség a félsziget helyzetét a'aki tóttá ki közmeg­elégedésre. E célt szolgálja a legutóbbi bul­gar—jugoszláv egyezmény is. Ami az ausztriai Hubsburg-riastaurációti illeti, Jugoszlávia e tekintetben eiutasitó ál­láspontot foglal el és reméli, hogy osztrák politikai körök bölcs belátással fognak elke­rülni minden olyan lépést, mely komoly középeurópai válságot idézhetne elő. A Magyarországgal való viszony megjavult és remélhető, hogy barátságos szomszédi kapcsolat fejlődik ki. A gazdasági kérdé­sekkel kapcsolatban Sztojadinovics az uj piacok megszerzését jelölte ki a jugoszláv gazdasági politika legfőbb feladatának. A beszédet a szkupstina ötperces tapssal ün­nepelte. jfdojaré. “is Bucurestíböl jelentik: Borús ég mel­lett enyhe déli és délkeleti szél, válto­zatlan hőmérséklet, ködös idő várható. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet —J fok. 1937 március 4-én. (Rador) Berlin 176.30, Amszterdam 239.90. Newyork 438.25. Lón dón 214.175, PárLs 203.675, Milano 239,750, a Prága 15.29, Budapest 86. Bdgrád 10. Bucu- Bresti 325, Varsó 82.95, Bées 73.S3. üiFátiiggai fírfiSi Besüss Burádban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom