Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-31 / 74. szám
-f 0? Âm 3 LEI .TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ v" IN NUMERAR No. 141.163/19*9 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Morilor4. Fiókkiadóhjvatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9, szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ckij, portafiók 80. LVIIÍ. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS SZERDA Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettd ‘öbb 1 937 MÁRCIUS 31. ENYHÜLT AZ ANGOL-OLASZ FESZÜLTSÉG London és Róma között megegyezés jött létre a spanyolországi önkéntesek kérdésében, - Hitler is üdvözölte a belgrádi egyezmény alkalmából az olasz és jugoszláv államfőket. - Sztojadinovics miniszterelnök válasza Tatarescu miniszterelnök üdvözletére Bethlen István gróf ieMünésikeiiő húsvéti cikkei irt a Románia és Magyarország közötti megegyezés lehetőségéről A hmvéti napok alatt fegyverszüneti hangulat uralkodott az európai politikában. Nem történt semmi olyan, ami az amugyis nehéz helyzetei még kiélesitette volna, viszont vezető politikusok nyilatkozatai és az e>!'özö napokon történt megegyezéseket követő sürgönyváltások valamelyest enyhítettek a külpolitikai légkör feszültségén. Loueon- bun a húsvéti napok alatt a: a hír terjedt el, hogy az angol—olasz feszültségben is határozott enyhülés állott be. Mussolini nagyszombat délutánján : hosszú kihallgatáson fogadta Sir Eric Drummond római angol nagykövetet és ez a kihallgatás komolyan eredményes volt. A Duce mindenekelőtt beleegyezését adta, e hírek szerint, ahhoz, hogy a Spanyolországot illető viták kérdésében minden lehető módon megegyezést találjanak. Ezért Olaszországnak a benemavatko- zási bizottságban elfoglalt álláspontjává! szemben, hajlandónak mutatkozott állítólag arra is, hogy a már Spanyolországban levő olasz önkénteseket is visszahívja, ha a többi állam ugyanezt teszi. Ezenkívül szó volt a kihallgatáson a Földközi-tengeri kérdésről, mely Angliát elsősorban érdekli. Angol részről ugyanis a kormányzás alkalmával összelő birodalmi kerekasztal-konferencia előtt tiszta helyzetet akarnak teremteni arra vonatkozólag, hogy a brit birodalom kelet felé vezető forgalma kérdésében a Földközi-tengert minden körülmények között szabadon használhatják-e vagy sem. Állítólag ebben a kérdésben is megegyezés jött létre Mussolini és Sir Eric Drummond között A külpolitikának minket különösen érdeklő eseménye az a huwéti cikk, melyet Belh len István gróf a „Pesti Napló“ ünnepi számába irt a Románia és Magyarország közötti megegyezés lehetőségéről. A cikk tovább folytatja az annakidején nagy feltűnési keltő karácsonyi cikk érvelését és válaszol az ezzel szemben román részről kelt visszhangra. Bár a karácsonyi cikkre adott román sajtóvisszhang — írja Bethlen István gróf — kissé fölényeskedönek tetszik, mégis az az impresszióm, hogy a román közvélemény nem mondana ellent, ha a megegyezésre lehetséges légkör teremtődnék és hogy ennek a légkörnek megteremtését a román közvélemény sem tartja lehetetlennek. Az ilyen megegyezésre különben — folytatja tovább a volt magyar miniszterelnök — van precedens is. Ilyen precedensnek elsősorban a Románia és Jugoszlávia között kisebbségi kérdésekben létrejött megegyezést tekinthetjük. Némelyek azt válaszolhatják erre, hogy itt két szövetséges, baráti államról van szó, ezek számára — mondja Bethlen —idézhetem a német—lengyel kisebbségi szerződést, mely még akkor jött létre, mikor ez a két hatalom egyáltalán nem állőtt egymással baráti viszonyban. A cikk további fejtegetései során szó esik azokról a kérdésekről, melyek nemzetközi szempontból vitásuk Románia és Magyarország közöli. Bethlen István gróf ezekkel kapcsolóiban kijelenti, hogy I „vannak dolgok, amikről a magyar kormány tehet és vannak, amikről etem tehet." Nem mondhat le például a <né pszövet ségi alapokmány J9-ik paragrafusáról és más olyan dolgokról,. amelyekről való bemondás lehetetlenné lenné minden magyar kormány helyzetét. Ellenben módjában áll a magyar kormánynak határozni afölött, hogy mikor él a békeszerződés és a nemzetközi megegyezések által számára biztosított előnyökkel és föl lehet tételezni, hogy akkor él ezekkel elsősorban, ha a kisebbségek helyzete által ebbe belekényszeritödik. Különben is nem helyes az az állítás sem — folytatja fejtegetését Bethlen István gróf — hogy Magyarország és Románia között szükségképen vagy barátságnak, vagy ellenségeskedésnek kell fönnállania. Van egy harmadik ut is s ez az, hogy a két ország kétségtelenül fönnálló közös érdekei vonalán BUCUREŞTI, március 30. -Sztojadiiinovics 1 jugoszláv miniszterelnök válaszolt Tăiăres- cu és Hodzsa miniszterelnököknek prágai megbeszélésük alkalmával hozzá intézett táviratára, „Nagyon megindított szívélyes üzenetük, mélyet Prágából küldöttek nekem — irtja távira!óban a jugoszláv miniszterelnök — és boldog vágyóik, mert négy megelégedéseméi fejezhetem ki az önök megbeszélésein 'elnyert eredményék fölött, melyek bizonyosam hozzá fognak járulnlj baráti és szövetséges bárom államunk kapcsolatainak ínég szorosabbá tételéhez. Köszönöm a személyes barátság megnyilatkozását és a Jugoszlávia irántó üdvözlő szavakat s kérem, miniszterelnök ur és drága balr.'átom, fogadja üdvözletemet s fogadja szívből jövő, őszinte jóBERLIN, március 30. A német nemzeti szocialista hatóságok és az egyházak közötti feszültség a husvétlj istentiszteletek alkalmával ismét beigazolódott. A berlini katedráliisban von Preysing püspök felszólította hiveiit, hogy a hatóságoknál írásban tilt akozzanak a katolikus iskolák bezárása ellen. Faulhaber kardinális bejtelewtette, hogy a katolikus egyház folytéin! fogja a harcot a keresztény eszményeik meg-vaftósítása érdekébein. Nrem oiler protestáns lelkész felolvasta a templomban azok* nak a lelkészeknek és világi személyiségeknek nevét, akiket munkaláborokbu internálkell keresni a megegyezést. Ezt a megegye zést mindkét részről jóakarattal kell keresni, mert eredményessége csak termékeny lehet úgy a két ország, mint az egész európai helyzet szempontjából. .4 háború előtti osztrák-magyar monarchia és Románia között is voltak vitás kérdések, mégis jó volt a viszony köztük, mert g volt monarchia nem kívánt román részről olyan lemondásokat, amelyek lényegükben amugyis értéktelenek volnának. Nem helyes tehát, ha ma román részéről bűnül róják föl Magyarországgal szemben azt, amit háború előtt román részről ugyanígy csináltak. Nem szabad lehetetlenné tenni — végzi cikkét Bethlen István gróf — a jószomszédi viszony kialakulását és megsemmisíteni a békés megértés szalma*- szálait is. A láfkör mind sötétebb és az ellentétek húrjának tulfesvitése bűn volna Európa békéje ellen is. 1 kívánságaimat, melyeket Románia fejlődése és boldogsága miatt érzék“. BERLIN, március 30. Az olasz—jugoszláv egyezmény megkötése alkalmából Hitler kancellár belgrádi és roma ‘»követei utján sze- rencsekivánatait fejezte ki Pál jugoszláv ré- genshercegnek és Muss afini nek. Hitler hangoztatta, hogy az uj egyezmény fontos közreműködést jelent az európai béke megszilárdításához. ■BELGRAD, március 30 A „Pravda“ cimü lap Szófiából jelenti, hogy Izmel Inonu török miniszterelnök meg fogja szakítani Bel- grádból hazafelé vezető útját, hogy eleget tegyen Boris király meghiváis árnak. Ugyancsak a „Pravda“ írja, hogy Giano gróf olasz külügyminiszter, aki álprlütiis 2-án Ankarába talk és kerté hi veil, né feledkezzenek meg <az érettük való imádkozásról. A rendőrség elkobozta a német protestáns egyház körlevelét, melyet a húsvéti ünnepek idején akartaik nyUvátnosságra hozni, LON'DON, március 30 A ,yNews Chronicle“ római tudósitója szerint vatikáni körökben ‘Hitler kancellárnak a római katolikus egyházból való kizárása eshetőségével foglalkoznak. 'Hitler kiközösítése egyenes következménye llen-ne annak a feszültségnek, mely a Vatikán és a német birodalmi kormány között támadt a legutóbbi pápai en- cikkka elleni német sajtótámadások nyomán. ,4z Ausztriában időző Hodzsa csehszlovák miniszterelnök Schuschnigg kancellárral folytatott tárgyalásáról a legteljesebb titoktartást őrzik meg. Hivatalosan ezt úgy magyarázzák, hogy Hodzsa csak húsvéti pihenőjét tölti a Semmeringen és ebből a: a:halomból udvariassági látogatást tett Schu schniygnal. Prágából való elutazása előtt azonban feltünéskeltő nyilatkozatot tett a legnagyobb francia kormánylap, a ,,Dépéche de Toulouse“ tudósítójának „Az együttműködést — mondja a nyilatkozat — a kisan- iant és Auszria és Magyarország között olyan szorossá kell tenni, amennyire csak lehetséges Együttműködést először gazdasági téren, azután politikai téren. És mondhatom, hogy ez az együttműködés fejlődőben is van. Az összes dunai országokat megegyezési hálózat kell hogy egymással összekösse I utazik, ebből az alkalomból Bulgária fővárosát is meglátogatja. BARCELONA, március 30 Companys, a katalán Generalidad elnöke megbízást adóit TaradéHasnak az uj kormány alakítására. Az uj kormány épp úgy a szindikátusi szervezetekre támaszkodik, mint az előbbi, SALAMANCA, márciils 30. A salamancai rádió híradása szénint a Ga.narias nevű nemzeti cirkáló a nyílt tengeren megállásra szólított fel egy szállitóliajót, mely a kormány- csapatok részére hadis'zerekét szállított. Miután a ba<jó a felszólításnak nem lett eleget, tüzelést nyitott meg a szállt tóha.jó és a segítségére siető Gulpuzcoa, Navara és Numan- cia kormány hadihajók eliten. Kettőt közölök, melyek hadi szenekkel voltok megrakodva, sikerült is elsüllyesztenie Egy harmadik kormányha'.jót pedig, mely szintén hadisze- reiket szállított, bekísért a ferroü kikötőbe. BAYONNE, március 30. A Havas-ügnyök- ség jelenti, hogy az éjjel az Amar Casio nevű spanyol hajót, amely Angliából szenet szállított Franciaországba, francia vizeken megtámadta két spanyol nemzeti had1 hajó. A hadihajók tizenöt ágyuöövésl adtak’le és a Jövedékiek a hajót a vizen alól találták el. A hajó 34 főből áldó személyzetét sikerüli megmenteni. A szénszállitó hajó sülyedőben van és valószínű, hogy rövid időn beül el 'is sülyed. Bucurestiböl jelentik: Változó felhőzet és enyhe déli szél mellett az ország nyugati részében eső, a keleti részeken esetleg havazás és csökkenő hőmérséklet várható. üdvözletek a belgrádi megegyezés alkalmából fűéinél kaklikus főpapok húsvéti beszédeikben bejelentették az egyházpolitikai harcod
