Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-28 / 73. szám
KÖVESS ÖRÖKSÉG Vizgáljuk meg, milyen örökség vár az eljövendő kormányra, melynek népszerűsége és uraimon maradasa nem kis mértekben függ attól, miként viszi át a valóságba 3 most megszavazott állami költségvetést. S szögezzük le már a legelején: nem örvendetes, köny- nyü fajsúlyú előnyt, de súlyos terhet jelent az örökhagyó liberális uralom élmulása. Inkább erkölcsi tőkéről van szó, mely Canci- eov pénzügyminiszter szerint a romlandó és bomlasztó anyagiasság kereteit túlhaladja. A mai liberális és a régi nemzeti-parasztpárti költségvetések szembeállításával az utóbbi leifogási könnyebb megérteni. Mig Madgearu volt miniszter „a Népszövetség előtt s a francia pénzügyminiszter előszobájában reszketett“ s eltűrte a külföldi pénzügyi szakértők Bucuresti-i ellenőrző tevékenységét, — a ,.prin női insine“ („mi, a magunk erejéből“) liberális elv, a megalázkodást kizárja, — a függetlenségre s teljes önállóságra helyezi a súlyt, ebben talál erőt az elszigeteltségben rejlő gyöngeség ellensúlyozására Két nap és két éjszaka lehetne erről a kérdésről vitatkozni. Mi fontosabb: önállóság a költségvetés egyensúlyának csalfa fényénél, vagy gazdasási téren - más eszközökkel és más ulakon — el- éri eredmény? A nemzeti-parasztpart a lényégét gazdasági téren, a liberálisok: pénzügy; téren keresik, hangoztatva, hogy formális költségvetési egyensúly nélkül nem lehet gazdasági fejlődésről beszélni. Nem á'Jit- jik. hogy az egyensúly csodaszere egyszerre felfrissíti a göthös szervezetet, de megnyugtatnak, hogy a Jnhbadozás“ idejét a nemzet- nevelés, nemzetvédelem és egészségügy felka. rclása utján — megrövidítik. VO[ nuv ,'Je 3m lüx SE £>t Oj od írn ÖJ A költségvetés — az „örökség“ — ilegsu- lyosahb részét a rengeteg személyi kiadás képezi, melynek végösszege az 1937 április i-én kezdődő uj költségvetési, évben 14 milliárd 798 millió lejt tesz ki. így a költségvetés 61.7 százaléka személyi kiadás. Igen magas arány pénzügyi szempontból. A minisztériumok keretében 190 ezer 728, állami vállalatok keretében 95 ezer 195 alkalmazott dolgozik, ösz- szesen tehát 285 ezer 923 személy eszi papíron a kincstár kenyerét. Ehhez még 13 ezer 911 ideiglenes alkalmazottat kell számítani, minek folytán egy állami alkalmazott jut minden 68 lélekre. A nyugdíjasok 341 ezer személyt jelentenek, igy az állami alkalmazóija kon kivül minden 57 lélekre még egy nyugdíjast is kell számítani. Amennyiben az előbbi számokhoz a megyei, városi és községi nyugdíjasokat is hozzávesszük, kitűnik, hogy minden 8-ik nagykorú férfi az államkasszából él. Ez a körülmény Romániának első helyet biztosit. Súlyosbítja a helyzetet, hogy fizetés tekintetében máig sem lehetett; rendet teremteni. Ezt a lényt a költségvetés indokolása is beismeri Az 1937—1938. évi költségvetés végösszege 25 mülliárd 948 millió lej s különböző levonások után 2 milliárd 550 millió lejjel emelkedik. Az ország túlnyomóan szegény mezőgazda lakossága alig képes ennyi terhet elviselni. Alig tudja járulékaival az egyenesadók 13—14 s a költségvetési kiadások 1—2 százalékát fedezni, a lobbit fogyasztási adó, vám, monopol, bélyeg és egyéb illeték cimén a városi polgárság fizeti. Románia vezető helyen áll az országok között, melyeknek bevételét nagyrészt ilyen természetű adók képezik. A háború következménye ez a jelenség. A semleges államokkal szemben a hadviselt, főleg legyőzött államok gyors talpraál- litasára más bevételi forrást nem találtak. A terhek aztán drágulást, inflációt idéztek elő. Deflációs politikai örökség átvételekor tehát ennek a pénzügyi politikának feladását kell remélni 3 Országos érdek az analfabéták száma elleni küzdelem, h szén a kultúra terjesztésétől szabadelvűbb kisebbségbarát politikát lehat remélni A országos statisztikai hivatal jelentése szerint 1930 december 19-én — a népszámlálás napján — 14 millió 483 ezer 914 volt n 7 évet meghaladó személyek száma, kik közül csupán 8 millió 213 ezer 592 személy ismerte az ábécét. Analfabéta volt tehát az ország lakosságának 43 százaléka. Országrészenként igy oszlott meg az irni-olvasni tudók száma: Bana* 72 százalék, Transsylvánia 68 százalék, Bucureşti 65 százalék, Maramureş FELGYÚJTOTTÁK HÁZUKAT, HOGY MEG KAPJÁK A BIZTOSÍTÁS ÖSSZEGÉT DICIOSANMARTIN március hó. Coding loan és testvére, Stefan házában tűz ütött -kii, amely alhamvasztoDta a lakóházat és az udvaron levő gazdasági épületeket. A csendőrség a tűz okának megállapítására bevezette a vizsgálatot. Kiderült, hogy a két testvér felgyújtotta gazdaságát, hogy megkaphassák a biztosítás összegét. Mindkettőjüket átadták az ügyészségnek. Kiraboltak egy falusi gazdálkodót. Dicio- sanmartinból jeden tik: Ormeni (községben kifosztották Maurer István gazdálkodó lakását. A csendőrség a nyomozás folyamán megállapít otta, hogy a betörést Szoche István követte el. A tettesd letartóztatták cs megindították ellene az eljárást. A feltámadás és az élet Ma: DJ?. 7AVAIZY JÁ OOR Végeredményben az élet fogalma és jelentése megfoghatatlan. Bármelyik tudomány oldaláról is kíséreljük meg vele szembenézni, vagy a rész-nyiioánulások sokféleségében veszünk el, vagy pedig abban az általános ködben, amely azonnal ráborul az életre, amint egyetemes kifejezést akarunk annak adni. Az élet fogalma azok közé a kategóriák közé tartozik, amelyeknek a segítségével az alájuk tartozó fogalmak légióját lehet megismerni, de a kategóriákat s köztük magát az életet ismerni nem, csak közvetlen érteni lehet. Hogy mit jelent az élet., azt mindenki tudja, anélkül azonban. hogy ismereti képet tudna adni róla. Élet a lélekzés, a vérkeringés, a szeretet és a gyűlölet, az ismerés és az akarás, élet a reménység és élet a hit, de az élet mindenikné! több és az élet több valamennyi tevékenységünk végösszegénél is. Az élet a lét ama lendületes áradata, amely betölt mindeneket és szakadatlanul állítja magát az egyének végtelen során át. Az életnek ez a fogalmazása azonban éppen olyan hiányos, mint any- nyi száz és ezer más és folytonos kiegészítésre szorul. Egy azonban bizonyos, hogy az élet nagyobb, mint annak bármelyik rész-nyilvánulása, tehát nagyobb, mint maga az ember, a teremtés koronája. És valóban az élet akkor igazán élet, ha nagyobb, mint maga az ember. vagy bármely más lény, amelyen az élet árama végig fut. Az életnek állandó jelzője ez lehet: veszélyeztetett élet. A veszélyezettség és a kockázat az életnek állandó velejárója. El, egészen a halálig, úgy, hogy az életet állandóan korlátozza a halál. így az élet nem egyéb, mint halálba szaladó élet. A halál ott kezdődik és akkor is tovább kiséri az életet, amikor tulajdonképpen már megszűnt életnek lenni. A halálnak ez a borzalmas hatalma természetes tény a nem-tudatos növényi és állati életre nézve, de természetellenes magára a tudatos emberi életre nézve, bár annyira hozzátartozik, hogy ma kénytelen az ember természetesnek venni a halált, még, ha folytonosan tagadja is azt és ha elszántan harcol is ellene. A Biblia a halált a bűn zsolcl jónak tartja. Zsolcl, amelyet a bűn miatt és a bűnért kell fizetnünk. Nagy ez a zsolcl, de nagy maga a bűn is, még ha édessége nem is ér fel az érette fizetett zsold nagyságával. Ebből pedig az következik, hogy tehát a halál nem természetes adottság, hanem a bűn következménye, amely abban n mértékben vált természetessé az emberi életben. amilyen mértékben természetessé vált maga a bűn. A bűn pedig annyira természetes, hogy a bűn és az ember, az ember és a bűn azonosok. Ha az ember megmarad a bűnnel való eme azonosságában, akkor nincs más hátra, mini elveszni a bán következtében, mini megemészteni attól a bűntől, amely az emberi kezdetben, mint az édes gyümölcs, úgy csalogatta, majd édességével addig táplálta, mig hozzá hasonult a bűnhöz. Igy megy végbe az ember életében ciz Isten törvénye, eladdig, mig kimondcitik felelte a nagy ítélet: A bűnnek zsold ja a halál. Az ember sok mindenféle halalom ellen hadba mehet és győzhet is minden hatalom felett, de a bűnnel és a halállal szemben teljesen lehetetlen Ez a két nagy hatalom, amely ellen nem tudja soha felvenni a harcot, még kevésbé lúd az ember azok felett (győzni. Itt lép közbe az az isteni irgalom, amely könyörül az emberen s ha az ember maga nem tud győzni, győz maga Krisztus, mind a bűn, mind annak zsold ja a halál felett. A húsvéti esemény és a húsvéti hit ennek a győzelemnek a hirdetése. Nyilvánvaló azóta, hogy az élet a feltárna dúshoz van kötve és a feltámadás az élet alapja. Az élet a feltámadásban dicsőül meg és a feltámadás az életben mutatja meg és igazolja magát. Nem szűnt meg az élet veszélyezettsége, de már nem válhatik az élet semmiféle veszély áldozatává Nem szánt meg a halál, de már nincs fullánkja, hatalma nem terjed csak a sírig, de már a sir felett sem uralkodik, mert Krisztus az ö feltámadásával kimondotta a végső ítéletet felette A Krisztus feltámadása a végső ke zessége annak, hogy az élet és a halál, a halál és az élet nincsenek többé egyen súlyba, hanem az élet ereje és súlya úgy megnőtt, hogy egyedüli hatalommá vált, még akkor is, amikor úgy tűnik fel. mintha kizárólag a halál uralmának a korszakában élnénk. A Krisztus feltámadásával győzött az élet. De nem akármelyik élet, hanem az az uj élet, amelyet Krisztus hozott. Győ zött a Krisztusban való uj élet. Harmadnapra Irta BÁRÓ KAP RI VALERIE A nagyhét gyászos, szamara hetének már vége. Akik nagy pénteken még fájdalommal eltelve látogatták a templomokat, akik zokogva borultak le a szent sir elé, Krisztus lábaihoz rakták le szivük minden bánatát, lelkűk minden keservét, akiknek szemeiben a bánat köny- nyei még fel sem száradtak, — azoknak ma már örömkönnyektől csillognak szemeik és bizakodva, reménykedve, ujjongva fogadják a diadalmas feltámadást! Harmadnapra támadt fel Isten fia, hogy újra hitet és reményt öntsön az emberek leikébe. A nagypéntek mélységes gyásza és a vasárnapi glóriás feltámadás között alig három nap van és ez a három nap egyszersmind a mi életünk szimbóluma is. Mi. akik gyötrődve kin ládánk, leroskadunk a sors ostorcsapásai alatt, akikre oly gyakran borítják a fájdalom és gúny bíbor palást jót, néha hófehér gondolatainkat a rosszakarat töviskoroná jóval koszoruzzák. megtörünk az élet keresztje alatt és lelkűnkön a reménytelenség és kétségbeesés lesz úrrá. Krisztusnak csak a teste halt meg a keresztfán, de nem a lelke! A mai élettől elfáradt és a céltalannak látszó jövőbe tekintő emberek nagy részének bünbeposhadl lelkét, a tetszhalálhoz hasonló merevség dermeszti; mely nem kísérli meg és nem is akar felengedni A gyászt kővető nap sem hoz enyhülést, a fásultság kemény burkával felpáncélozva, lelki kimerültség áll be és a hideg közöny fagyasztó leplét borítja ránk. A világosság elől elzárjuk lelkünket, egyetlen fénysugarat sem engedünk behatol ni. Mindnyájan csak a tegnapot, a mát látjuk, a pillanatnak sietve élünk, min den kínálkozó előnyt gyorsan ki hasz nálva, lelkünk energiáját tékozolva forgácsoljuk szét és mire a szürke, kábult hétköznapok után ránkvirrad az örömteljes vasárnap, lelkünk illúzió-szirmai már fáradtan lehanyatlanak. Lelankadtak — de nem haltak megl A remény harmatcseppjei még életre kelthetik. Felejtsük el a két gyásznapot és örüljünk a harmadnapnak! Ne nézzük a szenvedéseket. a mult haját, bánatait. Rázzuk le lelkünk béklyóit, nézzünk a jövőbe, ha fáj a mult, higyjünk a feltámadásban, most — amikor már a tavaszi nap is életre keltette a természetet; várjuk boldogan a husvélot és szivünkben a nagypéntek gyászát, a reménytelenséget és kétségbeesést túl fogja harsogni, a harangok örömteljes allein ja-zúgásai Lemondott állásáról a Ciuj-i kereskedelmi akadémia rektora CLUJ, március 27. .Lacea Constantin dr., a Cluj-i keres kedeimi akadémia rektora lemondott tisztségéről. A nemzetnevelésügyi minis/ ler elfogadta lemondását A választásig Moroianu professzor látja el a reklorr leendőket 61 százalék. Muntenia 57.9 százalék, Moldo va 57 százalék, Dobrogea 52 százalék, OItetnia 49 százalék, Basarabia 38 százalék. Városok tekintetében Transsylvánia vezet ($$%), ezután a Banat, Bucureşti s Muntenia következik A Basarahia-i falusi lakosságnak mindössze 34.1 százaléka tud irnifolvasni Egészségügy. Kiütéses tífusz, vérbaj, tüdő vész, malária. Costinescu miniszter ugyszól1 ván minden idejét hivatalában tölti s elölről kezdi a közegészségügy országos megszervezését Az uj költségvetés összesen 2 milliárd 788 millió lejt veti fel erre a célra Kevés. Mégis hatalmas lépést jelent a javulás felé * „Gazdagok vagyunk, mindent elbírunk“ — mondják némelyek Attól függ. mit ér. í tünk „gazdagság“ alatt? A föld méhében pihenő kincsek ugyanis nem jelentenek gazdagságot. így a csillagokat is magunkénak mondhatnánk ezüsthegyeikkel s aranysiva. tagjaikkal fejünk fölött. Gazdagság csak ott van, hol érezhető a pénzbőség. A falusi gazda nélkülözhetetlen tehene, igavonó jószága, a városi polgár jegygyűrűje és zsebórája _ha aranyból is van — még nem . bőség“. Az sem gazdagság, ha nem éhezik valaki Tehát?. . Szegények vagyunk, ne szégyeljük kimondani Ehhez a szegénységhez kell szabni adóbehajtást, költségvetést. Mig az államok önző politikái folytatnak, minden „örökség“ csorbafülü üres fazék. Veszendő. Kár addig minden nemes törekvésért. A forgalom szabadságának helyreállításáig és egyenjogúságig örökség dacára sem beszélhetünk bot. dogságról, jólétről
