Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-25 / 70. szám

1931 márelat 96. A pumpoiók királya Irta : STELLA ADORJÁN A klubban most agóniáit az utolsó vacso­raelőtti bridzsparti. Lassctn haldoklóit, mert az egyik játékos állandó ,,mentés“-sel injek­ciózta. Nyolc óra felé járt az idő> ilyenkor az urak már rendszerint türelmetlenül ját­szottak. Az est program-árnyéka fenyegette a partit, kezdtek feltűnni a láthatáron a fe­leségek. Melyik klubtag nem ismeri azt az érzést, amikor a komornyik a füléhez hajol és alázatosan, de erélyesen igy szól: — A nagyságos asszony már türelmetlen­kedik a hallban. Nagyhatalmak követei beszélhetnek ilyen udvarias, de határozott hangon, kisebb or­szágok miniszterelnökével. — Mondja, hogy rögtön jövök — szól ilyenkor az áldozat — fontos ügyben a te­lefonhoz hívtak. Ezzel a kegyes fütjeníéssel lehet ugyan nyerni még öt percecskét, de ez sem igazi önöm, mert uj hazugsággal kell tetézni: ki hívta az embert a telefonhoz és miért. A négy kártyázó ur közül az egyiket már vár­ta is lenn az asszony, hatszor is elolvasta a klub szerdai hangversenyének programját és a pokoliba kívánt minden kártyát. Már rohant is lefelé a szegény férj, hármanként szedte a lépcsőket. <4z agyában még kerge­thetek a legutolsó parti bonyodalmai. „Ha mégis kárót bontok, akkor talán megbu­kik . . “ — tűnődött. — Miért kell rád mindig egy óráig vár­ni? — kérdezte az asszony dühösen. — Fiacskám, jól tudod, hogy a nyerő nem ugorhat fel — védekezett gyorsan a vádlott. Három ur maradt a kártyaszobában. — Egy kis romi? — proponálta az egyik, aki nem szerette az időt tétlen beszélgetéssel eltölteni. — Mindjárt jön a féleségem — szabadko­zott egy joviális, kajlabajuszu úriember. Végszóra lépett hozzá a telefonos és jelen­tette: — Várják lenn a nagyságos urat! ■— A feleségem? ■— Nem kérem. Az, aki szokta keresni az ügyvéd urat. ■— Döme? ■— Döme. Az ügyvéd a barátaihoz fordult: — Döme, a kedvenc pumpolóm! Sokan megvágnak a mai világban, nem mondom, hogy szívesen adok, de Dömének mindig ál­lok a rendélke zésére. — Mit tud Döme? — kérdezte a társa­ság orvostagja. — Mindig uj rés iff trükköt talál ki és nekem imponál, ha valaki megerőlteti ma­gát. Döme o pumpoiók királya. Az orvos is jómódú és jószivü ember hír rében állott. Nagy prakszisa volt már a pumpolásbál. Legyintett a kezével, mint aki ismeri ennek az elterjedt sportnak minden ágazatát. — Tiz éve kuncsaftom, de soha még két­szer meg nem pumpált ugyanazzal az indo­kolással. És soha sablont nem mondott. Mű­vész! Nála nem fordul elő, hogy betegséget hazudik, receptre könyörög, vagy pláne éhező gyermek számára. A mult héten meg­jelent és kért 100 lejt bolíviai vízumra. Mert ő kivándorol, uj életet kezd. Szó nélkül át­nyújt olt am 20 lejt. Panaszosan nézett rám, mire azt mondtam: vegyen magának egy 20 fejes vízumot. Belenyugodott és két napig nem jelentkezett. Ekkor ismét felbukkant, zsíros cédulákat mutatott, bizonyos okirato­kat, amely szerint Csehszlovákiában örökölt egymilliót... Most kellene 100 lej interur­ban telefonra. — Egy kicsit évődtem véle, mondtam, te­lefonáljon az irodámból. Bocsánatkérően né­zett rám: ne haragudjon ügyvéd ur, én tel­jesen megbízom magában, de ez diszkrét ügy. amit mégis csak jobban lehet egy pos­tai telefonfülkéből elintézni. Szó nélkül át­nyújtottam a pénzt. Szedelőzköcltek. A hátiban várakozott Dö­me, rongyos télikabátban, borostás arccal, kalapját a kezében szorongatva. Típusa volt az úgynevezett „jobb napokat látott“ sze­gény ördögnek. — Milyen ügyben keres Döme? — kér­dezte az ügyvéd előkelőén. Döme rögtön rátért a tárgyra: — Ha volna szives 100 fejes rövidle já­ratú kölcsönt folyósítani.. — Mire kell ilyen sürgősen? — Kérem szépen, telefonon kerestem a: ügyvéd urat, de csak a nagyságos asszony volt otthon, gondoltam, ha már költségbe vertem magam, hát megkérdezem, nincs va­lami ócska ruha a számomra ... Hogyne, mondta a nagyságos asszony, jöjjön fel jó ember holnap tiz óra tájban, majd kikere­sek valamit... Most kérem, tessék rámr nézni, három napja nem borotválkoztam, borzasztóan megnöti az üstököm is, igy iga­zán nem jelenhetek meg a nagyságos asz- szong előtt. Fodrászra és fürdőre tessék 100 lejt kiutalni.., ELLENZÉK (HÍwa-<4«a% ■wt,Y.-srtaai------*------------- ——— Mintahogy a cukrot, vagy a gyufát az országban mindenütt egységesen szabott árban árusítják, ép úgy a „REŞIŢA" ekéket is az ország összes keres­kedői alanti egységes árakon kötelesek árusítani. A LEGJARATOSABB EKÉK JE G Y -ZÍ K E : TÍPUS Kgr. LEI Kgr. i&m;i Egyetemes könnyű eke D5RU.... 60 1650.— Kétbarázdás eke IK52B .. „ .. .. 78 2400.— Egyetemes eke D5MN.... ___ .. 64 1750.— Két barázdás eke DB TOO „ .. .. .. *100 3375.—í Eke RSB5N ................ .................... 68 1675.— Kéttagú fog as-borona nem vált­ható fogakkal „ .... -----------­42 775 — Eke ESB4 ...................................... 80 1925.— Kéttagú fogas - borona csavarral megerősített fogakkal .. .. ............ 43 , 850.— Eke ESB5 73 1825.— Kéttagú fogas-borona rögzített kerettel .. ......................................; 62 1525.—j Hajlított gerendélyü eke B5R .. .. 65 1600.— Kapáló RE _________________ 43 1075.-4 Basarabia! OK5 eke .................. 53 1450.— Takarmányvágó DI4 ..................... . 120í 2900.^ Váltó eke UW4 ___________ „ 81 2275.­V Kukorica-morzsofó R.O. ................\ 80 2300.--i Váltó eke UW5 .. .. ............ .. 88 2500.­Kukorica vetöqép 2 soros . . .. La 50 1675.— w r ^ A többi típusokról kérje 40-es számú árjegyzékünket bármelyik szaküzletben. MEZŐGAZDÁK! az UZINELE Şl DOMENIILE DIN REŞIŢA S.A. cég által évenként gyártott 30.000 darab gazdasági esz­köz az összes próbákon ép oly jónak, tartósnak és gazdaságosnak bizonyult, mint bármely külföldi gyártmány és ENNEK DACÁRA 30—60%-AL OLCSÓBB Ha valamely helységben nem volnának ekéink kaphatok, forduljon : „SOCOMET“ S. A. BUCUREŞTI. STR. CÄMPINEÄNU, í Céghez. RaAflcsd diák megveretfóttiek Odút a hadbíróság dón BUCUREŞTI, március 24. A Bucureisti-i hadbíróság II. szieíkoiója M. Bad esc u ezredes elnökletével most tartotta Radulescu ILberálíspártli egyetem] hallgató támadóinak tárgyalását. Viiorel Triifia, Vir­gin Radul es ti, Popesc u Vasule, Iordiache Spa- nu, Socarioiu Eremiia, és Ghiocel Dumitru legionisla diákok ülnek a vádlottak padján. Viorel Triifia, Virgil Radulestii s Popescu Va­sile tagadják bűnösségükéit. Csupán annyit hallottak, hogy a liberâilisipârti diák Vezért a leiglionistáJk. elfogták és a Bucureşti4 or­vosmöviendékelk oittho'nábia zárták. Iordiache Spanu vádlott jelen volt, miikor So cáriéin vízben áztatott köt élik orbfáccsal verte Radu- iescut. Socariciu beismeri, hogy huszonöt ütést mért a korbáccsal Radulescu arcára. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy fel volt háborodva, mert Radulescu a román diákság nevében kiáltványt irt alá. Elnök: Milyen jogon verte miéig? Vádlott: A román diái lóság nevében. Elnök: Nem számolt azizall, hogy ezt a törvény tiltja? RENDEZ-VOUS Lerakat: Parfüméria Inter­naţională Bucureşti, Stra da Câmpineanu No. 17. Kölni-viz, púder, arc és szájfesték Kapható az összes gyógy­szertárakban, drogu riík- ban és illatszertárakban ! Vád?ott: A diákok között olyan elv érvé­nyesül, hogy minden tévedésért az ember meg kell kapja büntetését. A vádlott ezután elmondja, hogy Radu­lescu cselekménye sértette a becsület-kódex rendelkezéseit. Ha még egyszer úgy tenne, még jobban elverné — hangoztatja. A jelenlévők közül néhányan mosolyog­nak, mire az elnök megjegyzi, hogy sírni szeretne, mert az onszág fiatalságáról van szó. Socariciu ezután elmondja, hogy az ütle­gelés után behívta társait, hadd lássák, ho­gyan bánt el Radulescuval. Hatvanöt diák tépett be erre a diákotthon kérdéses szobá­jába, hol a megvert Radulescut szidták és köpd őst ék. Ezután Ghiocel Dumitru vádlott kihall­gatására kerül sor), kinek vallomása alatt a védők indítványt terjesztenek elő a tár­gyalás elhalasztására. A védők perrendszerii kérdésekről vitalikozmak az ügyésszel. Az. elnöklö ezredes végül márci-uls 27. napjára halasztja a tárgyalás folytatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom