Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-25 / 70. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ EN NUMERAR No. 141.163/1929 ÄRA 3 iS Szerkesztősig és kiadóhivatal: Cl«;, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: CkiJ, postafiók 80. mmmmmmmaasasmsnsmeKBxmamtmaKmB^i^'rKnmimaBi LVIII. ÉVFOLYAM, 7 0. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 7°, negyedévre 210, félévre 420, events 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 4*» pengő. A többi külföld, államókba csak a partókülönbözeteel több. Ba^MMMBaWBMMBanra,3HBggaHWMM* 1937 MÁRCIUS 2 5. A ţel szó: „Emlékezni és felkészülni!“ Anglia és Olaszország között 1935 óta nem volt ilyen feszült a helyzet» mint most Mussolini éles válasza az anglikán egyház legfőbb méltóságának vádjaira, — Olaszország nem hajlandó a spanyolországi önkéntesek visszahívásáról tárgyalni Ciano olasz hüíügyminiszSer ma Belgrádba érkezik Európa állandóan feszült külpolitikai helyzete megint a kivételes feszültség stádiumába lépett. Ha ezeket az erős feszültségű helyzeteket nem szoktuk válna már meg, azt mondhatnánk, hogy veszedelmekkel teljes pillanatok előtt állunk. Többévi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az ilyen feszültségelmek is meg lehet találni, ha nem is a megoldását, mert ezt a háború óla, sajnos, egyetlen esetben sem találták meg, de legalább is a levezető útját. A feszültség ezúttal megint Anglia és Olaszország között éleződött ki. A londoni sajtó szerint 1935 végiének az abe&sziniai esemény \'*c-i kapcsolatos ellentétein kívül soha nem volt a helyzet olyan feszült Anglia és Olaszország közt, mint ebben a pillanatban. A feszültségre, londoni magyarázat szerint, főleg Mussolininak tegnapi beszéde ad okot, melynek, mint az angol lapok írják, még messzemenő hatásai lehetnek. Mussolini ugyanis a fascizmus megalapításának tegnapi tizennyolcadik évfordulója alkalmából a V e ne zz fa- palota erkélyéről beszédet tartott az ünneplő tömeghez, igen éles célzásokkal Angliával Szemben. „Ebben az évben — mondta a Duce — az évforduló éppen arra az időre esik, mikor a megszokott viharok egyike dühöng a nagyszerű fasiszta Olaszország ellen. A nyomtatott papír vihara ez, zavaros tintaáradat, hisztéria és álszenteskedö ékesszókrs, mely bizonyos anglikán szószékekről olyanok részéről indul ki, akik meglátják más szemében a szálkát, de nem látják meg a magukéban a •százados gerendálzat. Azt mondják, hogy az olasz nép könnyen felejt. Ez tévedés. Csak felületes, vagy tudatlan külföldi megfigyelők eshetnek bele. Éppen az ellenkezője iga: Az olasz nép nagyon is emlékszik, de az olasz nép tud várni. Negyven évig vártunk arra, hogy megbosszuljuk Aduát és megbosz- szultük. Ha eljönne egy nap, melyen emlékezetünk gyengülne, akkor mi fasiszták leszünk azok, akik ezt újból felélesztjük. Fe- keteingesek, a mai ünnep jelszava: emlékezni és felkészülniP‘ Az olaszokat ért sérelem el nem felejtése, melyről Mussolini tripoliszi beszédében is említést tett és a leszámolásra való felkészülés bejelentése nyilvánvalóan az abesszin- kérdésben Olaszországgal szemben álló Anglia ellen irányul. Az anglikán szószékekre vonatkozó célzás pedig a legfőbb anglikán egyházi méltóság, a canterburyi érsek ellen, aki a lordok házában az erkölcsi fölhábo- rodás hangján tette szóvá a Graziam alkir rály elleni merényletet követő (tbessziniüi olasz megtorlásokat. Ez a kérdés, amint már megírtuk, az alsóházban is szóba került s az ezirányu interpellációra lord Cramborne külügyi államtitkár olyan hangon válaszolt, amely meglepő módon nem kímélte Olaszországot. A sajtóban és politikai nyilatkozatokban megnyilatkozó tüszurások azóta egymást érik az olaszok és angolok között. Most az ellentét azután Mussolini megszokottan temperamentumos beszédében robbant ki amely előreláthatóan nem marad következmények nélkül a két hatalom egymáshoz való viszonyának további fejlődésében. Londoni lapok szerint különben Ciano gróf külügyminiszter is tiltakozott Drummond római angol nagykövet előtt az angol lapo'knak Mussolini lybiai utfával kapcsolatos kommentárjai ellen. Bizonyos fokig ez az angol—olasz elleniét érezhető ki a londoni benemavatkozó bi- zú’ltság tegnapi viharos tanácskozásaiból is. Napirenden az úgynevezett közvetett beavatkozás kérdése volt, mellyel kapcsolatban a valenciai kormány kezében levő spanyol aranykincsnek és a már Spanyolországban levő önkéntesek visszahívásának kérdését tárgyalták. Szovjet Oroszország képviselője, eddigi magatartásával ellentétben, hozzájárult ahhoz, hogy az aranykincs kérdésében is bizottságot küldjenek ki a kérdés megoldására és a maga részéről is támogatta az önkéntesek visszahívásának inditányát. Olasz résziről viszont Grandi nagykövet legerélyesebben visszaut'asitotta ezt az indítványt, melynek nyilvánvaló célja szerinte az, hogy Franco tábornokot az önkéntesek segítségétől éppen abban a pillanatban fossza meg, mikor leginkább szüksége van rá. A német és portugál megbízottak csatlakoztak Grandi álláspontjához. Határozatot igy nem lehetett hozni és a bizottság elnöke, Plymouth lord, angol külügyi államtitkár, bejelentette, hogy a helyzet ilyen fordulatáról minden további előtt tárgyalnia keli a kormányával. Külpolitikai meglepetések közé tartozik az hir is, hogy Ciano gróf olasz külügyi államtitkár ma Belgródba érkezik. A látogatás külső kifejezője az Olaszország és Jugoszlávia közölt megjavult viszonynak, de valószínűnek látszik, hogy többet is jelent. Mussolininak Afrikából való váratlan hazaérkezése ugyanis alighanem azért történt elsősorban, hogy Ciano útja újabb kezdeményezést szolgáljon Belgrád és esetleg Ankara felé, ahova az olasz külügyi államtitkár c jugoszláv fővárosból továbbutazik. Parisban, ahol nagy figyelemmel kísérik az angol—olasz feszültség kiéleződését, szintén azon a véleményen vannak, hogy Mussolini nagyjelentőségű dánVEZEBCm Különös figyelmet kell szentelni Tătărescu prágai látogatásának. Jelentőségét eléggé kiemeli, hogy a külügyminiszter ankarai látogatását nyomon követte és szinte „kiegészítése“ az osztrák kancellár budapesti tárgyalásainak. Nem csupán viszonzás volt és udvariassági tény, nem csupán a hadfelszerelési kérdések egyik felvonása. Nem is csupán a kisantantra, vagy a Balkán-szövetségre tartozó kérdésekkel való egybefüggés. Mindez természetesen szintén célja és tárgya ilyenkor a kormányfők tárgyalásainak, amelyekbe aztán az államfők szavai is elvegyülnek, Mindennél több, illetve más egyéb is: mert most nyilván a prágai tárgyalásoknak a magjába mint igen időszerűt a dunai kérdést kellett helyezni és ami vele összefügg, a kisebbségi kérdést. Egy hosszú folyamatnak egyik fejezete játszódott le. Talán Sir Austen Chamlierlaln indította meg, akit éppen most temettek el és akinek a mult évi útjához fűzött eszme talán éppen most hus- vét táján kezd a sírból való kilépésre készülődni, ahova a Tardieu és Mussolini tervek bukása után került: a dunai kérdés megoldása. Az angol politika vette át — minthogy se Franciaország, se Olaszország valamely kezdeményezése, még kevésbé Németország valamely ellenséges indulatu rohama nem alkalmas rá, hogy a Dunavölgy tartimlallan feszültségét megenyhitse és a megértő egjiitt- müködés alapját itt lerakja a középeurópai kérdés megoldását, amelynek két elkészült pillére van: a gazdasjlgi kényszer és a kisebbségi jogvédelem. Csak rá kellene helyezni már a felépítményt. Hónapok óta ekörül folyik mindéit igazi kezdemény és nyilván ekörül fog a közeljövőben folyni. A S/tojadinovics-féle közeledés Itália, Magyarország s a horvát szlovének felé köziismert. A jugoszláv magyar és német kisebbség sorsa megenyhült, amióta Pál herceg érvényesíteni tud valami! az angol tanácsokból. Ezt a fordulatot jelzi, hogy a 48-as idők egy ellenséges történeti nevének a hordozója: Rajasics br. megkoszorúzta Tisza István sírját és hirdeti-, hogy a niagyar- jugoszláv viszony rövid idő múlva kedvezőre fordul; még emlékezetben vannak Franges volt szerb miniszter a Duna-medencéről vallott gazdaságpolitikai tételei, amelyeket nemrég Budapesten hirdetett. Közismert a nagy politikai erőfeszítés, amely az Ausztria és Csehszlovákia függetlenségét veszélyeztelő német nyomás ellenében egy osztrák-magyar- cseh összefogást szeretne létrehozni a római jegyzőkönyv alapján és amelyhez elsősorban Románia hozzájárulását, vagy egyszerű támogatását szereznék meg. Ma még Magyar- ország nem bajliik végleg e terv felé, de a csehszlovák-magyar gazdasági viszony megjavítása és főleg a most folyamatban lévő kisebbségi rendezés kedvezőbb helyzetet alakíthat ki a jövőben. Nyilván most Tătărescu látogatása is belenyúl e kérdésekbe, annál Is inkább, mert a francia politikusok egymás után kezdik a cikkek nyomában most már könyveken át is megvizsgálni a dunavölgy« kérdést, amelynek megoldása szükséges, mivel kezd veszedelmes „bangyafészek“-nek föltetszeni, Reméljük, hogy Tătărescu prágai tartózkodása kedvező hatással lesz a dunavölggye] kapcsolatos kérdések üdvös ölőrevitclére. Az őrült fegyverkezés« versenyben a kis államok nem inthetnek el a végkimerülés határág, amit a nagy szövetségeseik megtehetnek s igy feltétlenül nagyobb meggyőződéssel kell munkálkodniuk a béke megmentésén és a béke megjavításán, mint eddig. A Duna völgyében szinte iskolai példát létesíthetnek és most már nem is túlságos nehézséggel, inert nemi kell egyebet tenni, mint mindenütt hcly- j leállítani a tiszta polgári szabadelvüség rend- I szerét, közös gazdálkodás érdekében lemon- I dani az önellátás túlzásairól és megoldani a nyelvek és lelkiiletek békéjét, sőt jóra- l vezető testvériségét. lés előtt áll és Ciano államtitkár útja szintén ezt a döntést szolgálhatja Egyik angol lap, Q „Morning Post“ különben arról is tudni akar, hogy Horthy magyar kormányzó találkozása Pál jugoszláv régensherceggel szintén készülőben van A hirt illetékes helyről eddig nem erősitik meg. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök éi külügyminiszter országának Magyarországgá, szemben való viszonyáról különben utolsó képviselőházi beszéde folyamán kijelentette, hogy Jugoszláviának sohasem állt szándékában külön megegyezést kötni Magyarországgal a kisantant másik két államának hozzájárulása és tudomása nélkül. A külpolitikai szempontból izgalmas nap jelentős, de még szintén meg nem erősített hírei közé tartozik az is, hogy u vatikáni német nagykövet váratlanul elutazott Rómá bőt és egyelőre állítólag vissza sem tér. A hir, ha igaz, a berlini kormány a Vatikán közötti viszony ideiglenes megszakítását jelentené. PRÁGA, március 24. Tătărescu minfózler- elnök Gla-tz tábornok kíséretében meglátogatta a Cesko Moravska hadfelszerelési üzemeit), ahol két órát időzött. Ezt követőleg a miniszterelnök végignézte a könnyű tankok terepgyakorlatait, majd a strahovi kolostorban felkereste Zavoral apaíot, akivel szívélyesen elbeszélgetett. Tătărescu miniszter- elnök és kísérete ebédre Machnik hadügyminiszter vendégei voltak a Barandov-ven- d égi őben. Délután Tătărescu miniszterelnök isméi találkozott Hodzsa miniszterelnökkel. A kél rn’ini'S'Z terelnek folytatta az országaikat érintő politikai és gazdasági kprdésok megtárgyalását. A két kormányfő megbeszélése a legteljesebb egyetértés jegyében folyt le. Beavatott körök szerint tárgyalásaikon a Duna-medence helyzetét és az itteni együttműködés lehetőségét vitatták meg. Ma délelőtt Tătărescu miniszterelnök és kísérete Pilsenbe utazik, hogy megtekintse az itteni hadfelszerelési üzemeket, Aurelian prágali román követ Tătărescu miniszterelnök tiszteletére az este ünnepi vacsorát adott, melynek harminc résztvevője között jelen volt Hodzsa Milán miniszíei- elnök, Krofta külügyminiszter, dr. Kall fuss pénzügyminiszter, Machnik hadügyminiszter i<s. PRÁGA, márciuis 24. A „Narodni Listi“ cimü lap cikkben foglalkozik a román és csehszlovák miniszterelnökök megbeszéléseinek tárgyát képező kérdésekkel. A lap megállapítja, hogy Tătărescu miniszterelnök látogatása rendkívüli mértékben hozzájárult a Csehszlovákia és Románia közötti politikai barátság, katonai szövetség és gazdasági együttműködés elmélyítéséhez. A „Cesko Slovo“ cimü lap hangoztatja, hogy a miniszterelnökök prágai megbeszéléseinek főtárgyát Közép-Európa kérdése képezte. LONDON, március 24. A ma reggeli lapok nagyrésze Mussolini Rómába való visz- szafré rését továbbra hs a guadalajarai arc- vonaton lévő helyzettel magyarázza. A lapok kérdik, vájjon a hadsereg vezetőivel való tárgyalásai alapján a Duce újabb csapatokat fog-e küldeni Spanyolországba. (Cikkilnk. folytatása az utoLső oldalon} ydijujr<&f Bucurestiböl jelentik: Többnyire borús ég, enyhe nyugati és délnyugati szél, lassú felmelegedés, sok helyen eső és zivatar várható. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet .4-1« fok. Zu-tícJL: £**&>*» 1937 március 23. (Rador) Berlin 176.60, Amszterdam 24.027a, Newyork 453.912. L011- ilon 214 450, Pár's 201.G29, Milano 231 250. Prága 15 31, Budapest 86, Belgrád 10. Bucureşti 325 Varsó 83.11 Bées 73.96.
