Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-04 / 52. szám

fíLLBNZfíK mmm 1931 méroinm 4. Ha egyszer mi is kívánhatnánk.. lî/t'ik ;i dolgok gyakran kerülnek s/ó1ki, ha m»k ogvmasközt vannak. Csak úgy nH‘k cmlit k okol, c|>|xmi hogy és egy kicsiI im* lyobb lélegzettel (sóhajtani ma mar nem szokás) napirendre térnek fölöttük. „Tudod, kitalálhatna már egyszer valami okos ember“ igy kezdődik a mondái i\s aztán jön valami képtelen i>r<»poz,eio, technikai vágyábránd, kacsa: ában torgó el­képzelés egy kis gépről, intézményről, anyagról vagy eszközről ami nines, nyil­ván nem is lesz soha, d,. ami ha volna, iaián szebbé, kibirhatóhbá, könnyebbé lenné a mai nő ezert'éleké|>en kompi.kali lóugrás- s/erii Íratlan szabályokkal megnehezített ide­iéi . . . Legtöbbször nyomtalanul tönnek el ezek a ötletek. Gyakran még az se emlékszik ra, ak; felír etetne. Pedig talán akad köztük olyan is, amit i denies volna eltenni, löljegyezni. Határozott kérdést intéztünk tehát szak- májtikban kiváló hölgyekhez — eresszék s/. abad on fantáziájukat — kívánjanak vala­mit a technikus-tündéikétől, aki drót talan szárnyakon itt röpköd ny Iván a közeliink­ben és csodafinom antennájával, felfogja leg­titkosabb gondolatainkat is. Intézzünk egy kollektiv nőd ..\\ünschzeltli“-t hozzá . . . hal­lva egy-két darabot máris elhoz a kívánt tárgyaikból, a tölvhia-e vonatkozólag pedig magigépi, hogy idővel feltétlenül elkészítteti Laboratóriumában ... a férfiak agyában. A kiváló hölgyeknek azonban semmi real­ties doiog néni jutott eszükbe. Csúf« illedel­mes ügyeiket kértek egyszerre, klubokat, könyvtárakat, nővédelmi törvényeket . . . Csak akkor váltak ;,smét találékony nőkké a kiváló hölgyek, mikiön diszkréciót fogad­tunk és megígértük, hogy a ..Wimschzettla- re“ csak foglaikozásokat írjuk — kívánsá­guk mellé. (Közielebbi címre még az atngyal- kimáik sincs szüksége — hiszen az ajándé­kok ugrás — mindnyájunknak szólnak.) Az első, akit felkerestünk orvosnő voit — Vaiam jelvényt keHenie kítaláhii — mondta — a nőnemű gentlemanck számára. Valami olyat, mint a magándetektívekét — hogy kívánatra felmutatható jegyen — hogy megismerjék egymást rögtön azok a nők, aktik nem tagadnak kilök s évek számából, nem adnak hozzá egyet sem imádóik számá­hoz — és megmondják, hány kanál mm megy a diókrémbe. Az ember egész nap el van fogkdva — barátty körre szüksége ra« — és ez a jelvény annyi fá jdalmas és idő­rabló csalódást fölöslegessé tenne! Neked adnék — mondja nagylelkűen. A pobtarusnő ezt mondta: — Én szeretném, ha dnnatiba jönne vala­mi olyan tógaféle, amit nők s férfiak egy­aránt viselhetnének, hogy Hivatalos funk­cióknál ne derüljön ka azonnal, la milyen nemű. . . valahogy nem tartom egész he­lyénvalónak a divatos, ferdéi'ecsapoti kala­pot a tárgyalóteremben — különcködőn öltözködni, férfiasán, mmt aiz első feminis­ták — ma egyenesen komikus volna! A kedves, ismerős fiatalasszonnyal aíz utcán talátdoortnnk. — Épp most gondoltam ilyesmire — ne­veti el magát kérdésemre. — Tudod, a kör­nyéken lakunk, az uram is hivatali«, jár, én is. .. nsndJDeăăien, a város más-más ré­szén. Csak ebédnél találkozunk, de csak egy félórára, valami büffében. Olyankor otíyan jó vokna csak épp megcsókoln,i egy­mást — egy pillanatra . . . ahogy mással, idegennel az ember kezet fog. Miért nem építenek kiás csófcfülk éket, — (elvégre ha telefonifülkék vannak) nem bánom, üveg­falakkal; csak a fejmagasságban néhány tej üvegkockával ... tíz lejt bedobna az em­ber szívesen egy csókért. . . remek üzlet volna valami automatavál 1 alkozónák ... nem gondolod? Az individuálps®ichológuSöő azt szeretné, ha létesülne egy klub, vagy penziószerü intézmény, ahová hölgyek hirte­len szakítás után egyedüllét és meggondolás, sőt öngyilkosság ellí-en akár napokra, esetleg csak órákra elverni Ihatnának. Csupa virágos hti/ulu bútor álljon Inamé s egykét jóhu- inoru állimdó alkuhua/ottnö, aki végighall­gatja az újonnanjöttékét és vigaszul még sokkal busább történeteket mesél nekik. És kozmetikus i.s legyen és forró fürdő —■ és telefon de csak hívószám! Se.mmicsctre se lehessen onnan felhivnj ,.öT! Az otthon költségeit természetesen a férfiak fizessék, lehetőleg állandó részleteklicn, úgy valahogy, midiI a biztosítást szükséglet szerint vál­tozó dijakkal, igazán megérné nekik! — mondta iné'y meggyőződéssel. A lámpalázzal küzdő //O I igo r a miiv és /1 uí gramofont szeretne, ami egész, halkan, a ve­szély pillanatában, legjobb kritikáit oLvatsaiá fel neki. A gimná/Lst« kislány egy tanári hangulatk,utaló nwin'íeszk.özt sze­relne — olyasmit, mint a barométer, ami már egy nappal e'öhh jelzi: .^vigyázat, ké­szülni északról, az algebra-fok felől sű­rű dolgozatírás közeledik!“ És volna még sok minden .. . De tündér- kénk ... egyelőre ennyi is elégi F. zí. ©Iciíi&iii lettel a temm di¥afiap®h Schöne Wienerin 38 Lej Femme Elegant — S3 Lei Record —------38 Lei Distinction — — 20 Lei György angol király fedezi Windsor Edward személyi járandóságainak nagy részéi LONDON, március 3. Windsor királyi herceg személyi jö­vedelmének ügyét végleges formában el­intézték. 150 ezer angol fontot folyósí­tanak készpénzben egy összegben ezen­A francia lapok szerint kivid 25 ezer angol font élet járadékot folyósítanak részére évenként. Az ősz- szeg nagyrészét a Cornwall hercegség jö­vedelméből György király fedezi. Ausztria barátokat keres ngngaton PARIS.- március 3. Francia lapok Vollgruber párisi osz­trák követnek Delbos külügyminiszter­nél tett látogatásával foglalkoznak. Azt hiszik, hogy a követ a legutóbbi bécsi tanácskozásokról lett jelentést. A Le Jour jelentése szerint Vollgruber kérdést tett fel arravonatkozóan: — Miiven ma­gatartást tanúsítana Franciaország, ha Berlin Ausztria függetlenségét veszélyez­telné? A lap értesülése szerint ugyanezt a kérdést tették fel osztrák részről Lon­donban is. Párisban úgy gondolják, hogy Ausztria Róma és Berlin között barátokat keres a nyugati államokban. Újból bebizonyul', hogy a E ncaîîomâiQ ds Centert I sorsjegyei a legszerencsésebbek, mert a 1 íEjES NYEREMÉNY 3 6,000.000 1 Még ma vegyen a márc. 1 15-én kezdődő 13. osz- : 1 tálysorsjáték !. húzására ■ sorsjegyet.Cluji képviselet 9 Ellenzék könyvosztálya, P. Unirii. 1 Tel. 109. Vidékre azon­nal küldünk sorsjegyet! a 27911. számú fősorsjeggyel megint a mi ko - 1 lekturánkból került ki!! — A nyeremények EGÉSZ TÖMEGE KERÜLT KI a Bonca lirâoă de C:mert szerencsés sorsjegyei közül. Szerencséjét csak úgy biztosíthatja, ha nálunk vásárolja sorsjegyét iij székházai avatott üacuresttheif a „Taizkeiesz^ nevű iobbcKcfais aiakula* BUCUREŞTI, március 3. Most avatták fel Bucurestiben a „Tiiz- kereszt“ nevű jobboldali alakulat uj székhazát. A román-front nevében Ma- carovici tábornok üdvözölte a Tüzke- reszt vezetőségét, hangoztatva, hogy egy mozgalmat, egy célt, egy hitet jelent minden ilyen nacionalista mozgalom, mert mind a strainek és a kommuniz­mus ellen harcol. Az üdvözlésére Emi- lan, a Tüzkereszt országos főnöke vála­szolt. Leszögezte, hogy nem utánoznak senkit egyenruhájukkal, szeretnének eltüntetni minden társadalmi különbsé­get és meg akarnak szüntetni minden igazságtalanságot. Kaphatóid az „Öleméit“ KttaufOâzlâiuâban 105 zongoristát fogadtak eí a Chopin o VARSÓ, március 3. A varsói Chopin-olimpiászra eddig 250-en jelentkeztek. Ezek közül azonban csak 105 zongorista jelentkezését fogad­ták el. A 105 résztvevő 22 államot kép­visel. Első helyen állanak: Lengyelor­szág és Franciaország, azután követke­zik Magyarország. A zongoraverseny műsora igen terjedelmes. A verseny első része szólószámokból áll. A zsűri elnöke Wieniawszky Ádám, a Chopin zenemű­vészeti főiskola igazgatója, aki az előké­születekről a következőket mondotta: — 1927-ben az első nemzetközi verse­nyen csak 30 résztvevő jelentkezett. A második versenynél, 1932-ben már 80 volt a versenyzők száma. A jelenlegi harmadik versenynél ez a szám 105-re emelkedett. Csak azoknak a jelentkezé­sét fogadtuk eţ akik zeneakadémiai ta­nulmányaikat kitünően végezték. Ezzel akarjuk elérni, hogy a varsói nemzet­közi Chopin zongoraversenyek valóban magas színvonalon álljanak. A termeszeí örökre kifürkész­hetetlen . • . lényegit, »7. cmlxr •vámíra nrxyícjelKtp* <•»» ti* kokat, a '.cmmitől vetíti ki é* nem ieulyj ei: honiun jüanok, fc» hove mounek A rx/Jniilék mindig uj, « Icgvzcbb találmánya *7 élet mag*, de hogy mi az élet tulajdonképcn, at/. talán örökre t tok ó fog maradni é& mégi- ö nvnde-v erez, örvend; dacol- j-dgai; k-cag; tzcnveu, míg fel nem őrli gyenge; akaratos idcgcV és a beteg segek soroz.itoji láncolatát teremti rneg önm*gá nak; u, m.: gyomor; bél; cpc; vese fi májbajo kát, valamint emésztési //avarokból keletkező idegességet, álmatlanságot. A világhírű amerika; Gastro D. egy Ameriká­ban felfedezett gyógynövény kivonatával készül és minthogy közvetlenül j központ: és a vegeta­tív idegrendszerre hat, — amelyek legtöbb eset­ben közvetlen okai az emésztőszervi megbetege­déseknek — fent sorolt bcteg'égekaiél azonn- i enyhülést okoz éj rövid kúra után « gyógyulást biztosítja. Gastro D. kapható gyógyy/.ertárákban és dro- gérákban, vagy megrendelhető 130 lej utánvét mc lett Csí'zir E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Vxtoriei 124 szám. HIT 1» A B0ÜÁN SAIT I EPOCA: Mit gondol vájjon Titulescu, mi­kor u legutóbbi eseményeket látja és hall­gatja? Volt külügyminiszterünk éjjel él, mi­kor más alszik. Nem láttuk a külügyminisz­tériumban, messze töltötte idejét, úgy élt, amint legjobbnak látta. Sohasem tüntette fel sürgősnek a dolgokat, a sürgetés — gyen­geség jele rszokott lenni. Azt mondják, sok rokonszenvet vesztettünk az ő politikájával. Miféle rokonszenvet? Az események bebizo­nyították, hogy akik nem szerették Titules- eul, nem szolgálták hazájukat. A gyermekek szétbontják játékaikat, kiváncsiak: vájjon mi lehet bennünk. Aztán töblxí sohasem lehet tökéletesen összerakni a darabokat. Titules- cu ellenségei nem voltak elég okosak. Meny­nyi mindent Ígértek arra az esetre, ha nem lesz több' külügyminiszter. Eljött ennek is a napja. Hetek teltek el s Románia határai ugyanazok maradtak. Mint román, jobbnak látom, ha lezárom ezeket a sorokat. CURENTUL: ősszel 1327 diák jelentkezett a Bucuresti-i kereskedő emj akadémián be­iratkozásra, akik közül csupán Ő3Ü ment át a felvételi vizsgán, a többi elbukott. A szü­lök zúgolódtak és újabb 99 diákot vettek fel közülük január hóban. Februárban erre a visszautasítottak közül háromszázan ismét felvételi kérvényt adtak be s a tanári kar az ügyben nem döntött egyhangú határozattal. Tizenketten a további felvétel ellen, tizen mellette szavazlak. Eszerint tiz professzor akarta semmibe venni az őszi felvételi vizs­gák eredményét. Tekintély-válság korát él­jük. A lelkiismeretlen tanár maga az oka ennek a válságnak. A parlament hirtelené- ben elővett törvényjavaslatok fölött szavaz, a miniszter nem téveszti szem elől a pártér­deket, igy a tekintély leromlásához járulnak hozzá munkájukkal. Minden bajnak megvan, az orvossága. Ezt a bajt nem rendőri intéz­kedésekké}, de tudatos rendszeretettel kell gyógyitani. Az iskola a mai tekintély-válság föforrása. LUPTA: Costinescu egészségügyi miniszter előadást tartott a rádióban. Costinescu a földön jár, tényekről beszél és bölcs intéz­kedéseit is felsorolja. A kiütéses tífuszt is megemlítette s rámutatott arra, hogy a Ba- sarabia-i 'paraszt nem szereti a tisztaságot. Sötétszknü ingeket hord, ami lehetővé teszi, hogy hónapokon át nem váltja. Costinescu nemcsak 100 orvost, 40 egészségügyi sza­kaszt, de 40 ezer fehér inget is küldött Ba­sar abiaba s megjegyezte: Tegyük, 'félre a szí­nes ingeket, térjünk vissza a fehérhez, mely egyedül biztosítja egészségünket. Térjünk vissza őseink ingéhez, mely tiszta, mint az igazságos gondolat s türelmes, mmt a román lélek, mely az elnyomást, terrort és bűnt sohasem támogatta. Ez a parasztkatona év­százados egyenruhája, mely megóvta lelkét és erkölcsét. Fehér kng ke}} minden falusi­nak, igy lesz a falu — úgy, amint kívánják — az ország erőtartaléka. NEAMUL ROMANESC (Iorga professzor írja): Másutt és nálunk is azt hiszik bizo­nyos idő óta. hogy jogai vannak az ifjusâg- nak és követelni is kell ezeket a jogokat, kü­lönben bűnt követnek el magukkal szemben. Azt kívánják, hogy az öregebbek akkor is tartsák tiszteletben ezeket a jogokat, ha nem éppen kellemes, vagy törvényes formát ölte­nek magukra. Vájjon: tényleg kucsmával kezünkben kell gyermekeink után haladjunk, hogy megkérjük őket: Engedjék, hogy aka­rattal, vagy akaratlanul árnyékai lehessünk mi is ennek a világnak? Volt idő a tör­ténelemben, mikor az emberi !és polgári jo­gok izgatták a kedélyeket s azt hitték, hogy minden ember születésével jogokat is hoz magával. Bár az emberek lassacskán le­mondtak a születési jogokról, mégis előfor­dul. hogy időnként későbbi generációk is beszélnek ilyesmiről. Egészséges felfogás sze­rint az embernek kötelességei vannak. A leg­első kötelesség, bogy mindenki tehetsége szerint érvényesüljön nem a saját, de az ösz- szesség javára. Tanítson másokat s csorbí­tatlanul hagyja hátra azt az örökséget, mely életét és munkásságát megvilágítja. Mit kérne a tündértől az orvosnő\ a politikusnö, a fiatalasszony és a többiek

Next

/
Oldalképek
Tartalom