Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-19 / 65. szám
» ♦ 'ar/' 19 3 7 március 19. A moszkvai diiolk Ma-. BENDA |ENÖ (Negyedik közlemény) Egy francia képes lapban láttam ennek a Visins/kinek a képét. Első szempillantásra nem tűnik fel másnak, csak jelentéktelen, lélektelen, szürke bürokratának. Még a mi fogalmaink szerint is jól öltözött, elegáns ember, puhagalléros, színes inget, tarka gyapjunyakkendőt visel, szürkülő haját gondosan hátrafésüli, bajuszát angolosan nyi- ratja, a szemén széles fekietekeretes pápaszem. A mindenható paragrafus zsarnoksága, a megszokott teendők gépiés ismétlése, a hatáskör büszke tudatával járó fontoskodás, a hivatalnoktársak befolyása, főképen pedig az az idomító hatás, amelyet a mindenkinél okosabb, ellenvetést és kritikát nem tűrő feljebbvalók gyakorolnak alantasaikra, minden országban kitermelt egy bürokrata típust, amely színre, fajtára, államformára és világnézetre való tekintet nélkül a világ minden hivatalában egyforma. Mondom, az első szempillantásra Vlsiaszki is ilyennek látszik. Figyelmesebb megszemlélés után azonban észre kell venni: ez az ember mégsem szürke típus, ez az ember szindus egyén ség. A pá- paszeni kedélyesen kerekedő ablaka mögül félelmetes komolysággal1, zord okossággal kémlel ki a szeme, mintha a vesékben kutatna, Erősen megrajzolt állán konok eltökéltség. Keskeny szájaszélén megfontolt kegyetlenség. A száj két oldalán két mély, függőleges ránc. Ez talán azért rajzolódott ide, mert mint a szovjet vádképviseflője, évek hosszú sora óta számtalan esetben összeszo- ritoti fogakkal figyelte a megkínzott vádlottak szenvedését. Már az arc elárulja: ez a Vísinszki nemcsak egyszerűen ügyész, aki gépiesen végzi kötelességét, hanem vérszomjas menyéí-lélek, aki élvezettel, lelki örömmel űzi, hajszolja a hatalmába kerülő szerencsétleneket a vesztőhely felé. Amit az arckép igy elárul, azt teftjes mértékben igazolja minden, amit a gyorsírói jegyzetekből elolvasok. Visirrszki fölényesen, kecsesen, kegyetlenül játszik a neki kiszolgáltatott áldozatokkal, Téljes ura a per anyagának, félelmetes okossággal tudja, a logikai következtetések kutyaszorítójába hajszolt nyomorult emberektől mikor mit kel! kérdeznie. Az éppen előtte álló vádlott kihallgatását félbeszakítja, hogy a másikat clőszólitsa s aztán a két egymás mellé állított vallomással a bizonyítást mind a két vádlottal szemben teljesebbé tegye. Olyan szenvedélyesen gyűjti a bizonyítékokat, mint a régi indián harcos a skalpokat. Észre kell venni, hogy ennek a furcsa és félé'mes kommunista főtárgyalásnak üs megvan a maga illemkódexe. Az illemkódex egy része nyugateurópai. Ulrich, az órákon keresztül néma elnök, egyszerre megszólal: „Pjatakcv vádlott, határozottan megtiltom, hogy itt a Moszkvában élő idegen diplomaták nevét említse. Ha erről a kérdésről akar beszélni, azt megteheti, de csak zárt tárgyaláson“. Az „úr“ szót a szovjet bíróságon csak sértő szándékkal használják. „Ezeket az urakat azzal vádoljuk, hogy árulói a szocializmusnak!“ — mondja a vádbeszéd egyik szenvedelares kitörésében az áliamügyész. A rendes megtiszteltetés címe: elvtárs. A vádlottak azonban ki vannak taszítva az elvtársi közösségből. Radek száján egyszer kisiklik ez a két szó: „bíró elvtársak“. Az elnök nyomban lecsap rá: „Radek vádlott! Nem „bíró elvtársak“, hanem „bíró polgárok“. Radek alázatosan bocsánatot kér. Az ügyész egy ízben nagyon felháborodik azon, hogy évekkel ezelőtt Radek nyilvános vitában szembe mert szállni Lenin egyik dogmájával. „Alpári liberális csúfolódás“ — állapítja meg nyilvánvaló sértő szándékkal. Különös találkozása a végleteknek! A kommunista Oroszországban a „liberális“ szó éppen olyan megbélyegző, mint az ellenkező szélsőségek síkján mozgó diktatúrák országaiban! Az örökölt „előítéletek“ és a tudat blatt élő hagyományok azonban a szovjet embereit is megcsufolják néha. A vádbeszéd' hevében ez a mondat siklik ki Vísinszki száján: „Úgy félnek tőle, mint az ördög a szentelt víztől“. Meglepő kép egy hivatalos közeg nyelvén abban az országban, ahol az ördögben éppen úgy nem hisznek, mint az | Istenben és csúfot űznek a szenteli vízből. Egyébként a főtárgyalás során elhangzott hivatalos nyilatkozatokat éppen úgy, mini a vádlottak és tanuk vallomásait sz goru dog- matizmus és nagyképűség jellemzi. Lenin és Sztálin mint szent és csaThatatlan félistenek lebegnek a tárgyalási terein fölött. Mindeu helyes, amit ők tettek és minden érinthetetlen szentség, amit ők kinyilatkoztattak. Lenin és Sztálin azonban azt is hirdették, hogy a proletárnak nincsen hazája, ők is elkövették azt, amivel most ezeket a szerencsétleneket vádolják: idegen ellenséges állam kormányával esküdlek össze saját hazájuk vesztére, a háború alatt Lenin a német vezérkar leplombált vagonjaiban utazott haza svájci száműzetéséből azzal a céllal, hogy odahaza az ellenség pénzével kirobbantsa a forradalmat. Át lehet hidalni ezt az ellentétet? (Folytatjuk) ELLENZÉK Szíaim engedékeny? LONDON, március 18. A moszkvai Pravda mérsékelt hangú cikket közöl a soron levő újabb Sztalin- ellenes perrel kapcsolatban. A cikk hangjából arra következtetnek, hogy a Bu- charin és Rykow ellen emelt vádakat elejtik s fegyelmi utón kizárják őket a kommunista pártból. Sztálin állítólag lemondott eddigi merev álláspontjáról s kész megegyezni a kommunista párt jobboldali szárnyával, melyről eddig halálbüntetés terhe alatt tilos volt beszélni. Cliajmegyeí t&nisgys statisztika BUCUREŞTI, március 17. A „Curentul“ pontos kimutatást közöl a Cluj-megyei tanügyi helyzetről. Eszerint 1936 végén következő volt az elemi iskolák és tanítók száma: 670 állami elemi iskola 683 tanítóval’, 19 állami óvoda 26 óvónővel, 62 felekezeti iskola 105 tanítóval és hét felekezeti óvoda nyolc óvónővel. Az állami tanítók száma az 1935. évi létszámhoz viszonyítva 41 állással emelkedett. Az iskolalátogatók száma Cluj-megyében 1935-ben 80 százalék, 19'36-bain 82—86 százalék volt. Az is- kolakerülők száma tehát apadást mutat. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Zátonypa. futott Pop Valér javaslata A nemzeti munkavédelem megszigorítása alkotmányba, a kartellek elleni javaslata pedig liberális érdekekbe ütközött BUCUREŞTI, március 18. Bucuresti-i lapok jelentése szerint Pop Valér dr. kereskedelemügyi és ipari miniszter tovább harcol a nemzeti munka védelméről szóló törvény szigorításáért és a trösztök s kartellek megrendszabályozásáért. A liberális párt kebelében komoly ellenzéke akadt a javaslatnak. A Frontul — Vaidáék lapja rámutat arra, hogy a papirtrösztöt a Letea-gyár vezeti, melynek tudvalévőén Dinu Bratianu a tulajdonosa. A cement-trösztben Valentin Bibescu herceg elnököl, kikhez Teodorescu, Tancred Constantinescu volt miniszterek s a liberálisokon kivül Argetoianu, Popociu Mihály is csatlakoznak. A lap kétségbe vonja, hogy rendelettörvény alakjában lehetne életbeléptetni a két törvényjavaslatot. A parlamenttől nyert meghatalmazás ugyanis csak sürgős pénzügyi természetű rendelettörvények kiadását engedélyezi s valószinütlen, hogy a kormány hatáskörét ilyen irányban is kiterjesztik. Takarékosan és gyorsan tisztít a VIM! VIM kiadós — egy kevés elegendő nagy Kíméletesen tisztit mindent: asztalokat. felületek tisztítására. És milyen gyorsan zsámolyt és székeket, kopadlót, fürdok- megy ez — mert VIM oldja a piszkot. ádat, mosópadot, kanalat és tálakat! De kell, hogy a valódi VIM legyen! mm Bűntény!! Véletlen?! Egy 71 éves aggastyán halálának gyanús körülményeit hangoztatja egy ügyészségi íeijeleníés SF.-GHEORGHE, március 18. Baraolt községben mintegy két hete elhunyt egy Zongrad nevezetű 71 éves korcsmáros. Az öreget eltemették, ám halálának körülményei ugylátszik nem voltak a legtisztábbak, mivel a község, valamint a környék népe között különböző gyanúsítások keltek szájról-szájra, mig végül most egy feljelentés érkezett először a Baraolt-i csendőrőrsre, majd a Sf.-Gheorghe-i ügyészségre, amelyben a magukat teljes névvel és címmel megnevező feljelentők ama gyanújuknak adnak kifejezést, hogy az öreg korcsmáros halálának körülményei körül valami titokzatosság lappang és kérték a hatóságokat a vizsgálat elrendelésére. A feljelentésben foglaltak előzményeiként tudnunk kell, hogy a feljelentés szerint gyanús körülmények között elhunyt Zongrádnak van egy Beke Sándor nevű törvénytelen és félkegyelmű 20 éves fia, aki még a legutóbbi hetekig is mint kéményseprősegéd dolgozott Zalat- nán, holott apjának, Zongrád Jánosnak korcsmája anyai ágon őt illette. Néhány héttel ezelőtt a korcsma bérlői: Pozsonyiék hazahivatták a félkegyelmű fiút, előbb azonban szerződést csináltak az öreg és magatehetetlen emberrel, hogy a korcsma bérlete és 70 ezer lej fejében elvállalják, hogy öt haláláig ingyen gon dozzák és lakást is adnak neki. A szerződést megkötötték — és Zongrád három nap múlva már nem volt az élők sorában. Zongrád halála után Pozsonyiék felajánlották a félkegyelmű, kiskorú, tehát az árvaszék védelme alatt álló Beke Sándornak, hogy a korcsmát és a telket megvásárolják tőle. Bár a korcsmáros és felesége jól tudták, hogy Beke Sándor, akit az egész környék mint félkegyelműt ismer, nincs szellemi képességeinek teljes birtokában, mégis rábeszélték a korcsma eladására és a 150— 200 ezer lej értékű épületért és telekért felajánlottak 80 ezer lejt és a szerződést annak rendje és módja szerint meg is kötötték Chisiu loan községi jegyző előtt. A feljelentők szerint a 80 ezer lejt sem kapta kézhez Beke Sándor. Pozsonyiék ugyanis 70.000 lejt, mint az elhunyt Zongrád tartási és ápolási költségeit számolták fel és csak a fennmaradt 10 ezer lejt akarták átadni a kisemmizett örökösnek, ki helyett most közvetlen hoz zátartozói igyekeznek érdekeit megvédeni. Most pedig hatóságoké a szó. Rendszeres titkos repiilő__ forgatom Franciaország és Anglia között. — Eddig még nem sikerűit felderíteni az alvilági repülőtereket PÁRIS, március 18. Vagy kőt hónap óta fáradozik az angol és francia rendőrhatóság szoros együttműködésben, hogy felderítse azokat ‘a titokzatos repülőtereket, amelyek Anglia és Franciaország alvilágának szolgálatában államiak. Mia már ugyanis biztosra lehet venimi, hogy Angliában szimbolikus értelemben, ugyanolyan fontosságú repülőtér áll valahol az alvilág rendelkezésére, minit a croydoni repülőtér London mellett, Franciaországban pedig olyan, mint a Páris melletti le bourgeti repülőállomás. E titkos és eddig még fel nem derített repülőterek között szabályos 'légiiforgalom bonyolódik le, mindenféle formalitás nélkül. Ez a légiiforgalom természetesen teljesen ellenőrzés nélküli és főként azok az egyének veszik igénybe, akiknek egyik ivagy másik országban túlságosan forró lett lábuk alatt a talaj. Ez a titokzatos légi forgalom azonban nemcsak ismert gonosztevők szökését teszi lehetővé, hanem szabályos hírszolgálatot is lehetővé tesz, amelyet részint írásbeli utón, részint elsőrangú rádióberendezkedésék révén bonyolítanak 'le. Alvilági rádióspecialisták, akiknek működését angol és francia rádióamatőrök és rá- dióelJenőrök részben kihallgatták, utasításokat adnak összekötő embereiknek Angliába és Franciaországba, ha valahol veszedelem fenyegeti őket. Gyakran hallhattak a rádióamatőrök bizonyos hullámhosszaikon ilyen bemondást: — Vigyázat, a rendőrség nagyon aktív. A hullámhosiszakat állandóan változtatják az alvilági rádiózók, úgyhogy még eddig nem sikerült egy teljes leadást végighallgatni, vagy pedig a leadóállomást kikémlelni. Arra is gondolnak, hogy ezek a rádióleadók repülőgépeikre vannak szerelve, aminek folytán állandóan 'változtatják helyüket. így azután tényleg sohasem lehet rájuk akadni. Csak ezzel a titokzatos alvilági légi ás rá- diászolgálattal lehet megmagyarázni, hogy gyanús személyeknek sikerült hamisított részvényeket nagy tömegekben átcsempészni egyik országból a másikba. Előfordult már, hogy a hamisított 'részvények egy éjszaka alatt kerültek át Páriisbó! Londonba, vagy fordítva. A francia hatóságok eddigi fáradozása nem sok eredményre vezetett. Eddig még nem sikerült nyomára akadni az alvilági repülőtereknek. csak annyit sikerült megállapítani, hogy ezek a repülőterek tényleg megvannak. Alvilági repülőterek Angliában és Franciaországban
