Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-19 / 65. szám
Sx’i’kasztlk: DR, VERESS ENDRE és MÁTRAI JÁNOS. üéá osztályba so^azzák és felemelik a bde^pénzláii fárulékokai A betegpénztárak országos központja március végén tartja meg közgyűlését. Ezen foglalkozni fognak a betegpénztári illetékek felemelésének kérdésével. — Ugyanis a betegpénztár zárszámadása jelentős deficitet mutat fel, ami elkerülhetetlenné teszi a dijak felemelését. A vezetőség szerint szükség van körülbelül százmillió lej évi többletbevételre, amit csak úgy lehet elérni, hogyha a beteg- pénzlárak tagjai, valamint a munkaadók is az eddiginél magasabb járulékokat fogjnk fizetni Erre vonatkozólag négy javaslatot dolgoztak ki Mind a négy kii lön-külön rendszeren alapszik, azonban mindegyiknek közös célja az, hogy a betegpénztár bevételeit íelemelje. Az eddigi rendszert ugyanis nem tartják teljesen igazságosnak. Jelenleg a betegpénztári tagokat öt osztályba sorozzák és azok jövedelmük szerint heti 6—36 lej járulékot fizetnek. Az öt osztály helyett hét osztályt akarnak létesíteni és pedig úgy, hogy az első osztályt kivéve, ahol a heti járulékot hat lejről négy lejre szállítják le, a járulékokat általában véve fölemelik Ez különösen a nagyobb fizetésű munkásokat és alkalmazottakat érinti. Sem a betegpénztári tagok, sem pedig a munkaadók nem lelkesednek a járulékok felemeléséért és azért valószínű, hogy a közgyűlésen heves vita várható. A menKaügyi iaíni§ztérieiR crüehes renieieíei A munkaügyi miniszter a nemzeti munkavédelem érdekében a következő intézkedéseket tette: Ipari üzemek idegen munkások részére nem kaphatnak belépési engedélyt. Kivételt csak egyes speciális szakmák képeznek, — amennyiben ilyen képesítési munkások egyáltalában nincsenek az országban. Nisztor miniszter véglegesen megtiltotta a bulgár kertészek bevándorlását. A román ifjúságnak az iparra és mesterségekre való előkészítése céljából elhatározták, hogy a fontosabb vállalatoknál (fém- és faipari vállalatoknál), valamint a technikai, elektromos, fűtési, textil stb. vállalatoknál minél több román munkást helyeznek el. — Ezeket a munkásokat a tanulási idő alatt a munkaügyi minisztérium otthonaiban helyezik el. Ezek a munkások azután tökéletesítési és specializálási tanfolyamot fognak látogatni. Takaródét fújt a Mtsnkak 'smaráh Szövetségének elnöke ,Az iparos és munkástársadalom vállán nyugszik az ország jóléte“ A Betegsegélpí: Az a hir járja, hogy március 28-iki közgyűlésen a Betegsegélyző pénztárak központi tanácsa fel akarja emelni a járulékokat. S jól tudjuk, ha ez a terv valóban felmerült, a megvalósulás nem fog sokáig késni. — Lehetséges-e? kérdezzük magunktól és velünk együtt az ország iparos és munkás társadalma. Hiszen nem múlik el egy gyűlés a Kereskedelmi és Iparkamaráknál, iparos testületeknél, munkásszindikátusoknál, ahol ne hangozna el panasz a betegsegélyző járulékok magassága miatt. Az első heti, illetőleg havi táppénzkötelezettség, amit a munkaadóra róttak, évek óta az elégedetlenség mag- vát hintette el. Nem tudjuk, hogy a betegsegélyző járulékok tervbevett emelésével, illetve uj osztályozásával azt akarják-e elérni, hogy a munkaadókat mentesítsék az első heti táppénz kötelezettség alól. Ez esetben talán igazolva láthatnánk az emelést. De alig hisszük, hogy sor kerülne erre. A Bucuresti-i lapok cikkeiből azt látjuk, hogy az emelést azzal indokolják, hogy a pénztárak állandó deficittel küzdenek. S az emelés csak a legmagasabb osztályokra fog kiterjedni. Mi az oka ennek az állandó deficitnek? Hiszen azt senki sem hiszi, hogy a betegsegélyző kinlevőségei ne folynának be. A betegsegélyző végrehajtó szervezete az állami fiskusénál is erősebb és eredményesebb. Ha statisztikát kellene alkotni, nyilvánvalóan kiderülne, hogy a Betegsegélyző egy évben több végrehajtást vezet, mint a pénzügyigazgatóság. Abból a pénzből, amit itt behajt a Betegsegélyző Pénztár, már régen fel kellett volna építeni a Munkásbiztositó palotáját. Ellenben mégis: kitűnő orvosaink vannak, de nincs megfelelő rendelőhelyiség, a túlzsúfoltság felülmúl minden, képzeletet. Képzett, példásan dolgozó tisztviselőink vannak, de nincs elegendő irodahelyiség. Miért? Egyszerűen azért, mert a jövedelem nagyrészét felszívja a központ. Más deficites pénztárak hiányait az itteni iparosoknak és munkásoknak kell kiizadniok. Ha egy uj Röntgen gépet, vagy egy egyszerű divánt kell venni, probléma Ha az orvosnak egy különlegesebb gyógyszert kell felírnia: nincsen. Hiába van a Betegsegélyző főorvosában és igazga- tójában minden jóakarat, a pénztári tagok iránt — amiben senki sem kételkedik, — a kezük meg van kötve A helyi igazgatóság rendelkezési joga a legsztik- reszabottabb. Minden a központtól függ. A központ pedig nem lát idáig, csak nagyritkán. Amikor egy-egv miniszter vagy államtitkár látogat le Látja a szűk helyiséget, elszörnvülködik, de mire Bu- curestibe ér, elfelejti A Betegsegélyző az az intézmény, ahol a centralizmus a legkárosabb eredményeket szüli. Mikor fogjak már egyszer i megérteni, hogy az újabb és újabb járulékemelések helyett az autonómia kiszélesítésével sokkal, de sokkal nagyobb eredményt érnének el. «CTvrywii Révai Kis Lexikona olyan olvasóknak készült, akiknek » mindennapi élet bármely terén felmerülhető kérdésre gyors, tömör és a tudomány mai színvonalán álló válaszra vaa szükségük. Ezt biztosítja a Révai Kis Lexikona mely 2.400 hasábon 35.000 címszót tartalmaz 2.000 szövegképpel 3 tábla színe« és 62 tábla fekete képmellékíettef. 13 tábla színes és 16 szövegközötti térképpel. Tartós vászonkötésben 600 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel ia jK>rtóaieűteaeu szállítjuk, Hie G. Calciu, a Munkakamarák Szövetségének elnöke kétszer tisztelte meg látogatásával városunkat. Első szereplése nem volt valami szerencsés, mert akkor a munkások előtt Moszkvát, az iparosok előtt Budapestet emlegette. Ezért történt meg aztán az, hogy második látogatása alkalmával csendes bojkott fogadta. Előre beharangozott beszámolóján a kamara tisztviselőin és nehány jobboldali iparoson kivid egyetlen munkás és magántisztviselő sem jelent meg. Már akkori előadásán takaródét fújt, mert kijelentette, hogy mindenkivel szívesen kezet fog, aki az ország érdekében hajlandó vele együtt dolgozni. A mult héten Oradean járt, amelyet különös előszeretettel keres fel s ott — őszinte megelégedésünkre — megismételte, sőt jól alá is húzta Clujon tett kijelentéseit. Ennek az országnak — mondotta — iparos és munkástársadalma, amely nem ismer fajt és felekezetet, egyforma jogokkal és egyforma kötelességekkel végzi hivatását. Egyenes utón haladunk célunk felé. Nem kacsintgatunk se jobbra, se balra. Bennünket nem befolyásolhat se Moszkva, se Berlin. Dolgozunk, építünk, teremtünk az ország gazdasági életének és iparának fellendítése érdekében. Ezután az iparosság 6—7 száz éves életét és fejlődését vázolja s rövid visz- szapillantást vet a munkakamarák megalakulásának történetére. Majd igy folytatja: — A munkakamara ma az iparosság és munkásság parlamentje, mely védi és támogatja őket. Testvérek vagyunk — emeli itt fel szavát Calciu — és egyszer már véget kell vetni annak a téves elméletnek, mely a zavarosban etnikai eredet után halászik és különbséget akar tenni ember és ember között. Mi dolgozunk és alkotunk, bennünket nem érinthet ez a kérdés, mert a mi 1 egyetemes célunk produktivitásunkkal fellendíteni a hazai ipart. — Romániában ne legyen magyar, se szász, se zsidó, csak — iparos. Bármely felekezethez, vagy nemzethez is tartozzék valaki, az egyformán részesül mindabból, ami a többségi iparost megilleti — folytatja érdekes beszédéi az Uniunea elnöke. — Egyek vagyunk valamennyien. Egy a szivünk, egy a lelkünk, amit odaáldozunk az ország iparfejlődésének oltárára. Pop Valér ipar és kereskedelemügyi miniszter nemzetvédelmi törvényének tervezete ne tévesszen meg bennünket, mert ez kizárólag csak az idegen tőke ellen irányul. Dolgozzunk és haladjunk! Egyesült erővel tapossuk ki az utat a jövő nemzedék számára, mely igy csak áldani fogja elődjeit. Ne átkozzanak bennünket az utánunk jövök, hogy építő munka helyett, egymást tépve marakodtunk. (Nagy taps.) Calciu ezután a kisebbségekről beszél és többek között a következőket mondja: — A román nép leikétől távol áll minden erőszakoskodás és nem erénye az elnyomás politikája. Hogyan is képzelhet- nők el barátoknak ama itt élő kisebbséget, amelyet — elnyomunk Nem és százszor is nem! Mi nem vehetünk és nem veszünk példát Németországtól Mi románok vagyunk! A megértő és harmonikus együttélés államalkotó elemei, az itt élő kisebbségekkel egyetemben — Küzdünk minden szélsőség ellen, jöjjön az jobbról, vagy balról, bennünket nem tántoríthat el célunktól A közeljövőben uj Tanoncotthonokai létesítünk. Amelyeknek fedele alatt román, magyar, szász, vagy zsidó, minden arra szoruló inasgyerekek egyformán meleg otthonra talál. * Calciu szövetségi elnöknek minden kijelentését aláírjuk. Igen, ilyen hangon kell beszélni annak, aki az ország valamennyi munkásának, iparosának és magántisztviselőinek vezetője mert az ország ipari érdekeit csak igy szolgálja. Sem a munkások, sem az iparosok, sem a magántisztviselők nem kacsintgatnak sem Berlin, sem Moszkva felé. Egyet akarnak csak. Zavartalanul dolgozni s munkájukért a becsületes ellenértékűket megkapni. ROMÁN IPAROSOK ÉS KERESKEDŐK KITÜNTETÉSE. A cluji iparkamara előterjesztésére a mult év folyamán a munkaügyi miniszter több román iparost és kereskedőt tüntetett ki. Ezeknek a kitüntetéseknek átadása ünnepélyes formában a Román Kereskedők és Iparosok vasárnapi házszentelése alkalmából folyt le. A Román Iparosok és Kereskedők Szövetsége a városháza, Bra- tianu uccui részén használat céljából egy kisebb termet kapott, amelyet görög katolikus és görög keleti szertartás szerint vasárnap szenteltek fel. Az ünnepséget Pop Petre elnök nyitotta meg. Beszéltek a felavatáson dr. Ratiu, turdai ügyvéd, a szövetség országos elnöke, Penes kereskedő és Bratu asszony ügyvédnő. Az ünnepségen emlékbeszédek hangoztak el a negyven évvel ezelőtt elhunyt Silasi Gri gore professzorról, aki a Cluf-i egyetemen a román nyelvnek volt az előadója és aki elsőnek alakitotta meg Clujon a Román Kereskedők és Iparosok Szövetségét. Az ünnepi beszédek elhangzása után kiosztották a kitüntetéseket. Megszállták a cipőüzleteket! a sztrájkoló varsói cipészek. Varsóból jelenttk: Varsóban és környéken általános cipész-sztrájk tört ki, amelyben ötezer cipész vesz részt. Béremelést követelnök é> e.hatérozták, hogy a nagyobb nyomaték kedvéért ők is a francia módszerrel élnek. A cipőkereskedésekben dolgozó cipészek megszállták az üzemeket. Éjszakára sem mentek haza, hanem pokrócokat hozattak, fényesen kivilág rótták a boltokat és felhúzott redőny mögött áltereferélték az egész éjszakát. Ilymódon annyit mindenesetre elértek, hogy mozgalmukra felfigyelt az egész főváros. Hogy azonban a béremelést is megkapják-e, az még kérdés. A munkaadók sem akarnak engedni, a sztrájkolok sem. Mi a tárgya az uj iparosok vizsgájának? Az első rész valamelyik, a szakmába vágó munka rajzának, tervének és költségvetésének önálló elkészítése. A második a rajzban felvün teteit munka elvégzése, a harmadik a vizsgázó álta ános szakismeretének a megállapítása. Ez az utóbb; pont egy sereg vizsgálóiéit fogLal magában. Különösen nehéz feladat elé állítja a vizsga a borbély, és fod- rásziparosokat. A férfifodrászokná: például lponlo>- felelete- kell adni a bőrbetegségek mibenlétéről és gyógyítási módjáról. Tudm kell a színház; festészetet, az arcon való ránchuzást. a szem kendőzését és érteni kell többek között a bajusz fodroskásához is. Drágul a szövet... Bocurestiből jelentű: A tavaszi idény egyik jellegzetessége a szövetárak terén mutatkozó áremelkedés. Főképpen a gyapjúszöveteknél érezhe:ő ez az irányzat', amely elsősorban az úgynevezett városi szövetek áremelkedésében mutatkozik meg. A tavaszi s nyár; mintakollekciókból megállapítható. hogy a szövetgyárak 15—20 százalékká növelték az áraka:. Természetesen a szövetek terén mutatkozó drágulás is főképpen a nemzetközi p.acon mutatkozó áremelkedéssel magyarázható, de egyéb okok is közrejátszanak. Mivel az áremelkedés a fogyasztás csökkenését vonja maga után, a tavaszi idény nem a legkedvezőbb előjelekkel indul Már az elműt év őszi idénye is aak- kal kedvezőtlenebbül alakult, mint ahogyan más években történt PÁRISI DIVAT nifliv tfravasji síám-í 20 le órí a következő tartalommal jelent meg: Kombinált kosztümök Egyszerű és elegáns ruhák. Férfi és nrt' fehér neműek 12 oldal kézimunka ■ m< ' 'lágyított kézimunka-ivekkel. Anyai ■ Kipróbált receptek. Modern széps,' Kapható az Ellenzék könyvoszláU . t Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre .25 lej pénz vagy poslabélveg beküldése ellenében szállítjuk. Előfizetési árak: ne gvedévre 60, félévre 120 egész évre 240 lei
