Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-17 / 63. szám
1937 március 17. bevbnzisr 3 Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. A vágaíási dijak leszállítását, a fekete vágások ellenőrzését kérte a Mészárosok Szövetsége CLUJ, március hó, A Cluj li Húsiparotok Szövetsége az elmúlt hét folyamán emlékiratot intézett a város tanácsához, amelyben a maximális árak felfüggesztését és a 30 lejben megállapított bárányvágatási díjnak leszállítását kérték.. Ebben az emlékiratban előadták azt, hogy az élőállat árak legutóbbi megállapítása óta tetemesen emelkedtek, a bárányvágatási díj leszállításával kapcsolatban rámutattak arra, hogy sok magánember naponként otthon több bárányt vág le és azt áruba bocsátja. Ezzel megkárosítják a várost, viszont sokkal olcsóbban ludják adni, mint a mészárosok, akik ilyenképpen üzleteikben alig tudnak bárányhust eladni. Kérték éppen ezért, hogy a városi tanács rendelje el, hogy minden bárányt csak a vágóhídon szabad levágni és szisz igoritsa meg az ellenőrzést. Kérték az emlékiratban a mészárosok azt is, hogy öt bárányt cédula nélkül vihessenek be a vágóhidra, hogy a 30— 40 kilogramos malacok vágatási diját különítsék ei a 100 kilogramon alóli sertésektől, hogy a vágóhíd jelenlegi hengerszerkezetét a forrázónál cseréljék ki a régi villaszerkezettel. legfontosabb az emlékiratnak az a része, mely a vágatási dijaknak a leszállítását kéri. A mult évben egy évre életbe léptetett felemelt vágóhídi illetéket ez év április hó elsejével kérjük a régire leszállítani, — mondja az emlékirat, — mert annakidején azzal a szigorú, kikötéssel szavazták meg, hogy a felemelt árak csak 1937 április 1-ig maradnak életben. A helyi mészárosok a felemelt vágóhídi illetékek következtében most kárt szenvednek, mert az egészségtelen verseny következtében a taxadifferenciát nem tudják az eladási árakba belekalkulálni. A forgalom az elmúlt és a jelenlegi évben olyan nagy arányban csökkent, hogyha az illetékeket nem szállítják le, a mészárosok jelentékeny része kénytelen lesz csődbe menni, az adófizető alanyok pusztulása pedig kárt jelent az államnak is Rámutat az emlékirat arra, hogy Bucurestiben a vágatási illetékek sokkal alacsonyabbak, mint nálunk, ezzel szemben Bucurestiben sem a jelenben, sem a múltban nem voltak maximális árak és a mészárosok a hús vételárához hozzászámítják a megengedett 30 százalékos hasznot is, úgy, hogy sokkal előnjmsebb helyzetben vannak, mint a cluji mészárosok. Az emlékiratnak arra a részére, mely a maximális árak felfügesztését kérte a városi tanács, már határozott és a ké Révai Kis Lexikona olyan olvasóknak készült, akiknek a mindennapi élet bármely terén felmerülhető kérdésre gyors, tömör és a tudomány mai színvonalán álló válaszra van szükségük. Ezt biztosítja a Révai Kis Lgx^.kona mely 2.400 hasábon 35.000 címszót tartalmaz 2.000 szövegképpe!. 8 tábla színes és 52 tábla fekete képmel]ékiettel, 18 tábla színes és 16 szövegközötti térképpel. Tartós vászonkötésben 600 lejért kapható az Ellenzék könyvosztáJyában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is gortómeuteaea szállítjuk, rés teljesítését visszautasította. A többi kérés felett még nem döntött. Egyébként a Mészárosok Szövetsége vasárnap délelőtt tartotta meg évi közgyűlését Dali M. János elnöklete alatt a szövetség székházában. Az elnök nagy figyelemmel hallgatott elnöki jelentésében a szakmai sérelmeket ismertette, felemlitetle, hogy a vágóhídi illetékek felemelése és a bőr forgalmi adójának életbe léptetése súlyos helyzet elé állította a mészárosokat. A szövetség minden esetben és nagy eréllyel védte a szövetség tagjainak érdekét s ennek a munkának elismerése az, hogy újabban ismét 25 tag iratkozott be a szövetségbe, akiknek köszönetét mondott. Köszönetét fejezte ki a lelkiismeretes és kötelességtudó munkásságáért a titkári hivatalnak és a tisztviselőknek is. Az elnöki beszámoló után a közgyűlés változás nélkül elfogadta a leltárt, zárszámadást, költségvetést, a számvevő bizottság jelentését és az elnökségnek a felmentvényt megadta. Szigeti Gyula javaslatára Török Árpád és Vári Mózes hozzászólása után a közgyűlés kimondotta. hogy a tagdijhátralékokat felülvizsgálja. Ezután fisztujitás megejté- sére került a sor, melynek eredménye a következő: Elnök Daly M. János, alel - nökök: Tokaji Sándor és Török Árpád, pénztárnok Fiilöp Lajos, gazda Szigethy Gyula, számvizsgáló bizottság elnöke Lusztig József, tagok: Jelen Mihály és Balogh Imre. 1© íimiésí I© iptrisl c§ I© üsilflscíöl Mill Üt © Mfiiiüir© a párisi világkiállításra CLUJ, március hó. Az ez év május havában megnyíló párisi világkiállítás iránt világszerte nagy az érdeklődés. Hazánkat meleg baráti kapcsolatok fűzik Franciaországhoz s igy május havában hatalmas tömegek fognak útnak indulni Páris feléí. A munkaügyi miniszter arra törekszik, hogy a párisi világkiállításon Románia ipari és mezőgazdasági termékei is megfelelő arányban legyenek képviselve s ezért utasította az összes munkakamarákat, hogy anyagilag támogassa mindazokat, akik a kiállításon, mint kiállítók, vagy mint látogatók részt akarnak venni. A Cluj-i munkakamara a közelmúltban tartott elnöki tanácsülésén követendő határozatot hozott. Kimondta, hogy a munkakamara tagjai közül fiz kisiparost, tiz munkást és tiz magántisztviselőt a kamara költségén kiküld a párisi világkiállításra, hogy olt szerzett tapasztalataikat itthon, a nemzeti munka érdekében érvényesítsék., a kamara erre a célra 200.000 lejt szavazott meg. Az I. ioku iparhatóság biztost nevezett ki a Csizmadia Ipartársulat élére Jelentést tettek a rablógazdálkodásról a munkaügyi miniszternek CLU.T, március hó. A Cluj-i Csizmádba Ipartársulat válságos anyagi helyzetével már több Ízben foglalkoztunk. Megírtuk, hogy az ipartársulat csőd előtt áll és hogy ebbe a helyzetben az a rablógazdálkodás juttatta, amely immár mintegy tiz éve tart és amelynek még most sem akar végeszakadni. Néhány héttel ezelőtt közöltük, hogy az ipartársulat rendkívüli közgyűlést tartott és ezen a közgyűlésen elhatározta, hogy egy érdekcsoportnak egymilliókétszázezer lej kölcsönért és évi 5000 lej bérért tiz évre bérbe adja a két utcára kiterjedő ingatlanát annak ellenére, hogy az ipartársulat még most is évi 350.000 lej bért kap az épületben levő üzletekért és lakásokért. Ennek a közgyűlési határozatnak végrehajtására azonban aligha kerül sor, mert az ipartársulatnak több tagja megtámadta a közgyűlési határozatot és annak megsemmisítését kérte. A felebbezés megállapítja, hogy az ipar- társulat tiz év alatt az 1 millió 200.000 lejes összeggel együtt mindössze 1 millió 900.000 lejt kapna, ezzel szemben 5 millió 600.000 lej bérösszegtől esne el. Ez a bérleti viszony, — mondja a feljelentés, nem más, mint egy burkolt uzsoraügylet, mert a kölcsönadott ösz- szegért azok, akik ezt felajánlfák, nem kevesebb, mint 30 százalékos kamatot számítottak fel. Egyébként sem érvényes a közgyűlési határozat, meri az ipartársulat jelenlegi vezetői több tag felszólalására sem vol lak hajlandók megnevezni azokat, akii ezt az uzsoraüzletet felajánlták. Ezt : feljelentést öt tag irta alá és ennek egy Az elsőfokú iparhatóság függetlenül ettől a feljelentéstől, megtette a rendcsinálás érdekében a szükséges intézkedéseket. Minthogy az uj munkaügyi törvény értelmében az ipartársulatok jelenleg is az illetékes iparhatóságok felügyelete alatt állanak, az I. fokú iparhatóság vezetője Vijoli Viktort iparhatósági biztosnak nevezte ki és a könyvvezetés felülvizsgálására Lapusan Eugen városi számvevőségi tisztviselőt küldötte ki. Az iparhatóság vezetője közölte a társulat vezetőségével, hogy ezentúl gyűléseket és megbeszéléseket csak az iparhatósági biztos jelenlétében tarthatnak. Dr. Anca Titus a társulat ügykezelésének felülvizsgálása után a helyzetről jelentést tesz a munkaügyi miniszternek. Az iparhatósággal párhuzamosan a munkaügyi vezérfelügyelőség is lépéseket tett az anarchia megszüntetés érdekében. Dr. Tarnoveanu Bazil munkaügyi felügyelő terjedelmes jelentést küldött megállapításairól a munkaügyi miniszterhez, amely valószínűleg a társulat önkormányzatát meg fogja szüntetni. Eléggé sajnálatos, hogy ez a helyzet bekövetkezett, de csodálkozni rajta nem igen lehet, az egymást válogató vezetőségek legalább négy-ötmillió kárt okoztak az ipartársulat tagjainak s közvetve önmaguknak is. Gondatlanságukra nézve a legjellemzőbb az, hogy dacára annak, hogy az ipar- társulatnak évtizeden át bormérése volt, italmérési engedélyét nem váltotta ki s ezért a pénzügyminiszter 400.000 lej pénzbírsággal büntette meg. mart Moldován Antal arcképét visszahelyezték az ipar- testületi székház dísztermébe CLUJ, március hó. A Cluj-i ipartestület székhazát tudvalevőleg Moldovan Antal volt ipartestületi elnök építette lel, városunk iparosainak áldozatkész segítségével. Az uralom- változás után ö volt az ipartestületnek egyetlen paritásos alapon megválasztott elnöke, akinek elnöklete alatt a testvériesség szelleme béke és rend uralkodott az ipartestület falai között. Érdemeinek elismeréséül annakidején arcképéi megfestették és az ipartestületi székház nagy) termében helyezték el. Amikor aztán az ipartestület vagyonát az időközi bizottság vezetése alatt álló munkakamara vette át, valószínűleg a bizottság akkori elnökének intézkedésére a képet eltávolították. a nagy teremből. Ez a semmivel sem indokolható tény nagy visszatetszést keltett városunk iparosai között, akik mozgalmat indítottak a kép visszahelyezése érdekében. A kérdéssel a mult héten foglalkozott a munkakamara ipari szakosztálya, amely elégtételt adott az indokolatlanul megbántott Moldovan Antalnak, mert a képet a régi helyére visszahelyeztette. A lyihiéri Csizmadiák és kisiparosok közgyűlése CLUJ, március hó. A Cluj-i Nyílttéri Csizmadiák és Kisiparosok Egyesülete f. hó 14-én, vasár nap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését az Épitőmunkás-Otthon nagy termében. A gyűlést Székely József elnök nyitotta meg. Ezután Tufli Richard disz- elnök szólalt fel és hosszabb beszédben méltatta az egyesület tizenkét éves mii ködését. Tufli rámutatott arra is, hogy a Nyílttéri Csizmadiák Temekezési Egyesülete az egész országban mintaintézmény, amit különösen a szakszerű vezetés tesz azzá. A gyengélkedő dr. Dunca vármegyei főnök helyett Fodor főjegyző jelent meg és szólalt fel. Ezután az 1936. évi pénztári jelentést és vagyonkimutatást tárgyalták le, amit a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A szám- vizsgáló bizottság jelentését is elfogadták, majd az 1937. évi költségvetést szavazták meg. A napi rend letárgyalása után Székely József elnök a város által felemelt temetkezési taxák ügyét ismer tette, mely súlyosan érinti a szegényebi» osztályt, mivel egy tisztességes polgári temetés költségeire ezer lej illetéket álla- vit meg, ami nem a temetkezési intézetek, hanem az amugyis nyomorban élő. küzködő családok zsebére megy. E kér désben a közgyűlés úgy döntött, hogy egy emlékiratot szerkesztenek a többi temetkezési egyesületekkel együtt és azt egy husztagu bizottság fogja átadni a váró* vezetőségének, kérve ezen terhes és igazságtalan taxák megszüntetését. E közgyűléssel kapcsolatban ki kell emeljük ennek az egyesületnek műkő dését, amely igazán példaszerűen telje siti kötelességét, mert amint a jelentés höl kitűnik, a vezetőség lelkiismeretes irányítása mellett az egyesületnek jelen leg egymillióhétszázezer lej vagyona van. A tagok száma közel kétezer és csak az 1936-ik évben 250 uj tag iratkozoll be. Ezen kívül van egy 24 tagú zenek f és egy 40 tagú dalárda, melyek a köz gyűlésen közre is működtek. Rebiosek Rudolf zene és Rezik Károly dalknri kari karnagyok vezetése alatt. Székely József elnök munkássága elismerést ér demel, mert lankadatlan munkássága val és szekszerüségével igazán felvirá goztatta ezt az egyesületet, melv százak és százak javát szolgálja.
