Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-17 / 63. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 3 ÍLEJ Szerkesztősig és kiadóhivatal: C'uj, Calea Moţilor4. Fíókki«dóh.ivatal és könyvosztál y : Piaca Unirii 9. szám, — Telefonsz ám: 109. — Levéleim: Cluj, postafiók 80. 1u\íjlL ÉVFOLYAM, 63. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZERDA Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra/: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a port ókülönböze ttel ’-öbb. 1937 MÁRCIUS 17. Béke-világéráekezlei összehívására ükészlil ítooseveli elnök Némelyek szerint egyelőre gazdasági jellegű lesz az indítvány, mások úgy tudják, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetésére tesz javaslatot az Egyesült-Államok elnöke. — „Az angol fegyverkezést már nem lehet megállítani“ Schaschmgg osztrák kancellár csuioríókön Budapestre látogat hozzáteszi, hogy Ausztria a római jegyző­könyvben olyan kötelezettségeket vállalt, melyek összeférhetetlenek minden ilyen ford *ol. Most azután a francia félhivata­los ,,reiit Párisién“ iis azt írja Schuschnigg budapesti és ezt követő római látogatásáról szóló beszámolójában, hogy a Habsburg-kér­désben Becs és Róma között fölmerült el­lentéteket nem szabad eltúlozni. Schuschnigg ragaszkodik a római jegyzőkönyvhöz, szük­ségesnek érzi, hogy a jegyzőkönyv másik két a'áirójával megbeszélést folytasson és az osztrák kormány álláspontja érdekében mindenesetre szavát akarja hallatni Musso- lininél is Az osztrák kancellár olaszországi útjára különben husvét után fog sor kerülni. Egy másik látogatás, melyet külpolitikai körökben szintén figyelemmel kisérnek, Sanders svéd külügyminiszter háromnapos látogatása Londonban. Sanders látogatását hivatalosan azzal magyarázzál:, hogy az An gliával való gazdasági kapcsolatok szorosab­bá tételéről folytat tanácskozásokat. Ez a hivatalos magyarázat azonban szintén nem­csak a svéd-angol gazdasági kapcsolatokról beszél, hanem Anglia gazdasági kapcsolatai­ról a skandináv államokkal. A három skan­dináv állam ugyanis, melyhez az utóbbi idol: politikai változásai után most már negyedik­nek Finnországot is lehet számítani, szoros gazdasági és külpolitikai kapcsolatokat tart fönn egymás között. Együttműködésük kül­politikai orientációja pedig az utóbbi időben mindinkább Anglia felé vezet. Ez bizonyos fokig eddig is tradíció volt a skandináv á I- lamoknánl, az európai helyzet most kiala­kult erőjátékában azonban a skandináv álla­mok képviselőjének londoni látogatása külön jelentőséget nyer még akkor is, ha valóban csak az Anglia felé irányuló gazdasági kap­csolatok szorosabbá tételéről voinn szó. Szo­rosabb gazdasági kapcsolatoknak a mai vi­szonyok között, mikor gazdasági téren már valósággal háborús előcsatározások folynak, szintén megvan a maguk nagy jelentőségei. Mussolini diadaldja Afrikéban piai háború alatt. LONDON, március 16. Sanders svéd kül­ügyminiszter tegnap Londonija érkezett A külügyminiszter három napol tölt az angol fővárosban *és Eden angol külügyminiszter­rel folytat tanácskozásokat. mmem London politikai köreiben minden amerikai cáfolat ellenére is kitartóan terjed tovább a hir, bogy Roosevelt el­nök rövidesen kezdeményező lépéseket tesz egy világértekezlet összehívására, melynek célja a fenyegetett béke meg­mentése volna. Washingtoni hivatalos helyről ugyan cáfolják egyelőre a terv fennállását, ezek a cáfolatok azonban óvatosan úgy vannak megfogalmazva, hogy Roosevelt ilyenirányú, későbbi lé­péseit nem zárják ki. A Roosevelt ter­véről szóló egyik verzió szerint az elnök egyelőre gazdasági jellegű világkonfe­rencia összehívását fogja indítványozni, mert az a meggyőződése, hogy az ellen­tétek legfőbb okai gazdasági kérdések­ben keresendők és hogy a folyton éle­sedő gazdasági ellentétek kiküszöbölése nélkül a békét is lehetetlen megmenteni. Másik verzió szerint Roosevelt egyenesen a fegyverkezési verseny megszüntetésére fog ajánlatot tenni. Hir szerint első sor­ban Angliát készül felszólítani, hogy megfelelő garanciákkal szemben nagy fegyverkezési tervének kivitelét egyelőre szüntesse be. Politikai körök úgy tudják, hogy Roosevelt bizalmasa, Norman Da­vis, az Egyesült Államok volt londoni követe nemrég Európában járt, hogy a helyzet iránt érdeklődjék és a fegyver­kezés ügyében tárgyalt a londoni kor­mánnyal is. Beavatott körök szerint azonban nem valószínű, hogy az angol fegyverkezés menetén már változtatni lehetne, tekintve, hogy az angol részről megindult fáradozások, melyek ezt a fegyverkezést szükségtelenné tehették volna, ismételten sikertelennek bizonyul­tak. Emellett a nagy angol fegyverke­zési terv újabb erős gazdasági konjunk­túrát indított meg a brit birodalomban, melyben különösen a nyersanyagokat szállító gyarmatok veszik ki részüket. Roosevelt béketerve mégis rendkívüli érdeklődést kelt angol politikai körök­ben, bár ami a fegyverkezési tervek végrehajtásának megállapítását illeti, az amerikai kísérlet sikere erős kétkedésre talál Londonban. Bécsi Jelentés szerint Schuschnigg osztrák kancellár csütörtökön Budapestre utazik, hogy Darányi miniszterelnök két hónap előtti látogatását viszonozza. Schuschnigg alja külpolitikai körökben élénk érdeklődés­re és magyarázatokra ad okát, mert az ausz­triai llabsburgikérdés újabb fölvetőd ésével és Neurath német birodalmi külügyminisz­ter nem egészen harmonikus körülmények között történt bécsi látogatásával kapcsolat­ban olyan hírek terjedtek el, hogy az osz­trák külpolitika orientáció fórban bizonyos változás készül, Egyik nagy német lap, a . Berliner Tageblatt“, pár nap előtt azt irta, hogy Bécsben francia támogatással komoly fáradozások folynak, melyeknek célja Ausz­tria és Csehszlovákia közeledése volna, sőt arra is gondolnak, hogy ebbe a csoportosa lásha harmadiknak Magyarországot édesges­sék be. A nagy német lap külpolitikai szer­kesztője ehheţ a tudósításhoz azonban Március tizenötödikét a? idők múlásával mindinkább a világ szabadságünnepének fog­juk föl. Nem egyedül a magyarság ünnepé­nek. Március a központi része a ..szent“ bul­lámnak, mely egé?z Európán végig vonaglolt és előbb vagy utóbb a franca forradalom eszméit megvalósította mindenütt. Vele és benne valamennyi népnek az örömét és bol­dogságát szentelhetjük meg. Mindezt már sokszor, sokan, sok helyt elmondották és ékesebb szavakkal kifejtették. Nem célunk elmélkedni tovább erről és post festa. Most csak alkat ómnak használjuk föl, hogy a vi­lág szabadságünnepén a világ szájának — ahogy a rádiót bizonyos viszonylatban ne­vezhetnénk — egy nemes lehetőségét mél­tassuk. A világszája ilyenkor elvisz! az ün­nepi hangulatot az filet minden kicsike zu­gába. Ott is, ahol a nemzeti ünnep nemzeti nyelvét nem értik, a nemzeti ünnep átala­kulhat világii noeppfi, méltóan a vllágszabad- sághoz, mert a legmagasztosabb eszközzel, a zenével teheti, amely nemzeti jellegéből min­dig kiemelkedik nemzetközi értékké és kö­zös élvezetté, ha valódi nagyságokkal áll elő. Igv taiálkozliatik az egész világ. A magyar rádió például ünnepélyes hangversenyt ren­dezett, amelynek során megörvendeztette az egész emberiséget s az egész világot a ma­gyar zen? legnagyobb alakjainak vagy ün­nepi, vagy alkalmit, vagy egyéni jellegzetes­ségével. Megérezték, hogy ünnep van, min­denki szabadságának ünnepe. így válik egye- temcssé, amfi kizárólagos akart lenni. A zeneművészet ebben a vonatkozásban is a béke művészete. $ ez a művészet nem tá­mad, hanem összefog és átölel. Kifejezi a magasságokat és mélységeket, ahol a lélek létrái feszülnek és nem a vizszin tess éget, ahol a munka ugyan ennek az elvnek szol­gál, de viszont a fegyveres hairc a mezőkön a legborzalmasabban szembe fordulhat vele. Azt hisszük világosan beszéltünk egy tiszta gondolatról. A budapesti magyar március 15-ikében többet érzünk, mint egy helynek, egy népnek, egy országnak az ünnepét, mely kifejti a szőkébb határokból, ami emberileg közös. így ring egy nép szabadságáról való emlékezése mint a minden nép szabadságá­nak és nemzeti különösségének az egyetemes emléke a legáltalánosabb, a legösszekütőbb, a legnemzetközibb művészet, a zene édesded meleg hullámá n. A szónoklat és vers is meg­tehetné, de nem értenék meg mindenütt, sőt félreértenék. A zenét pedig megértik, ha nem is zenei füllel, vagy zenei aggyal, de zengő lélekkel, amely minden elméleti tudás nélkül fölszivja egészen a zenéből, ami em­beri! és emberfölötti. Valóban helyes és jó, ha ilyen alkalomkor minden nemzet a maga zeneművészetének a csúcsteljesítményeit ajándékozza a világnak. Március 15-én Bu­dapest sorban Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Hubay Jenő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő müveit játszotta s az embe­rség nemcsak zenét, nemcsak egy nemzet jellegzetes művészetét tanulta meg újból, ha­nem zenetörténetéinek darabját is, mialatt emlékezhetett szabadságának nemes kaland­jairól. Megindulva ezen a gondolatvonalon, már nem is töprengünk kiáró’ag a nemzeti ün­nep jelentőségén, nem a világszabadság örök fontosságán, hanem még feljebb jutunk a nagy béke, a nagy emberiségi, a nagy közös­ségi érdekekhez. Mennyi mód és mennyi esz­köz van, hogy összekapcsoljuk, ne pedig el- távolítsuk egymástól az egyéneket, az embe­reket, a társadalmakat, a nemzeteket, az emberiséget. Egyszerűen meg keli keresnünk és munkába állítanunk, ami együttesen min­denkinek szépség és igazság. Ebből pedig van épp elegendő. Ha visszapillantunk egy- egy hosszabb békekorszakra, mely már fel­ébresztette bennünk a csal álmot, hátha csak­ugyan örök szeretet s örök munka zavarta­lan paradicsomi állapota köszöntött be, játsz­va állapíthatjuk meg, hogy ez az elegendő micsoda és tulajdonkép vele hogyan tudták annyi éven keresztül a jó lehetőségeket böl­csen biztosítani. Sajnos most nehéz korszak­ban vagyunk. A békét csak a végkimerülésig menő fegyverkezés és az anyagi eszközök tökéletes elfecsfirlése biztosíthatja. A teljes összeroppanás nélkül uincs egyelőre hosszú béketehetőség. Csak hogy a gyári kürtök örökös recsegése és a fegyverek csörgése [ nem az a zene, amelyről beszéltünk: össze- ! köt és lecsillapít. PARIS, március 16. A francia nemzetvé­delmi kölcsön második részletének jegyzése ju-l reggel jelent meg a Hivatalos Lapban Verdier párisi bíboros tegnap rádióbeszéd­ben kérte a francia népet, teljesítse köteles­ségét ha:ájóvaj szemben. BÉCS, március 16. Schuschnigg osz­trák szövetségi kancellár csütörtökön, március 18-án Budapestre érkezik, hogy visszaadja Darányi Kálmán ma­gyar kormányelnök őszi bécsi látoga­tását. Schuschnigg pénteken délután tér vissza az osztrák fővárosba. Az osz­trák kancellár husvét után Olaszor­szágba utazik, de az időpont tekinte­tében hivatalos tájékoztatás még nem jelent meg. LONDON, március 16. A benerna va tkozá- si bizottság holnap ülést tört, amelyen a Spanyolországban tartózkodó Idegen önkén­tesek eltávolitíVsi tehetőségeit fogja megvi­tatni. Hcrriot, akinek állapota javult, habár la­kását nem hagyhatja el, tegnap délután a rádióban szintén kiáltványt intézett a lakos­sághoz a nemzetvédelmi kölcsön érdekében. A rendőrség üríti ki a Crysler gyárat NEW YORK, március 16. A Crvsler gépkocsigyártó müvek ve­zetősége felkérte a rendőrséget, hogy legkésőbb szerda reggelig ürittesse ki a sztrájkolok által elfoglalt műhelyeket és gyárhelyiségeket. ^dSjéré'-99 Bucurestiből jelentik: Többnyire de- rült ég, enyhe nyugati és délnyugati szél, kismértékű lehűlés, az ország északi részein futó eső várható. Bucu- restiben ma délelőtt 10 órakor a hő= mérséklet -f-f<S fok. Hétfőn délben a hőmérséklet elérte a -\-23 fokos idei maximumot. 1937 március 15. (Rador) Berlin 176 tó, Amszterdam 239.95. Newyork 439.12, Lon­don 214.550. Bar's 201 625, Milano 23.07. Prága 15.30, Budapest 86, Beigrád 10. Bucii resti 325, Varsó 83.20, Bées 737 50. BENGHAZI, március 16. Mussolini hatal­mas szabású népünnepélyen vett ma részt A Duce beszélt is. Közölte, hogy 12G.01/0 lí­rát adományoz a muzulmán intézmények számára. Méltatta, milyen hűségesen visel­kedtek az északafrikai muzulmánok az etio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom