Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-16 / 62. szám

19 31 március 16. tLLhmZBK ft SZEKUIA ACMES A Blum-kormány Léi női taqia Az egyik a Sorbonne tanárának a felesége, a másik egy eldugott kis falu tanítónője PÁR IS, március 15. B'liuai az első francia miniszterekvölk, aki nőket is bevett a kabinéltjébe. Ezt megígérte jóval, mielőtt uralomra jutóit volna. így az a furcsa helyzet 'állott elő, hogy három női államtitkára is lebt Franciaországnak, holott politikai jogai a francia asszonynak tudva­levőleg nincsenek. A három név közül a külföldi csak Joli iot, Curie Irén nevét ismer­te, a nagy fizikus házaspár nagy fizikus leányának nevét. A Nobel-dija« fiatal asz- szany a tudományos kutatások államtitkár­ságát kapta. A megbízatást egy fellt'éteJílel vállalta. Azzal, hogy rövidesen ismét lemond és visszamegy a laboratóriumba. Franciaor­szágnak vannak politiziálló tudósak Ilyen Boréi, Lángéivin, Pérrin is, aki ma Curie Irén utódja a minisztériumban. Lange vin egész elméletet dolgozott ki, hogy a világot valóban célszerűié# és hasznosan csak a tu­dósok tudnák igazgatni. De Curie Irén nem tartozik a politizáló termeszeitudósok közé. Blum megbízatását csak azért vállalta el, mert tudta, hogyha ő is tagja a kabinettnek, úgy a lega n ti feministább franciák sem szól­nak egy szót sem a többi női miniszter el­len sem. Nem is szóltak. A másik két nőnek Blum szociális munkakört adott, olyat, ahol a női érdeklődésnek, nevelési hajlamnak, segítőkészségnek, szánalomnak tág cselekvé­si tér nyílik, de politikai ténykedésre alig van alkalom. Curie Irén már a nyár folya­mán csendben, feltűnés nélkül kivált a ka­binetiből. Brunschwig Léoné és Locore Susanne a közoktatásügyi, illetve a köz­egészségügyi minisztériumban hivatalos mi­nőségben és országos vonatkozásban foly­tatják azt o munkáit, amit kisebb mérték­ben, magán utón, több nehézséggel! évek óta csináltak. __a feleségem is így gondolja“ Brunschwig Leómé (mennyi Léo, panasz­kodott egyik joboldali újság a minap, ami­kor egy politikai össze jövetelen Blum Léo Jouhaux Léo és Brunschwigné Léóné nevét egymás után idézte) a Sorbonne filozófiai tanárának a felesége. Az egyetemi hallgatók mesélik, hogy nem egyszer, valamilyen filo­zófiai tétel magyarázatánál a professzor ex catedra hivatkozik a feleségére: „Beszéltem erről a kérdésről odahaza, a feleségem is azt gondol ja, hogy ...“ Brunschwigné minden filozófiai képzettsége ellenére is, nem az el­méletek, hanem a gyakorlati megoldások hí­ve. Mielőtt államtitkár lett, a francia nő- mozgalom élén állott. Amikor Blum kine­vezte, lemondott a női egyesületek elnöksé­géről és a helyét átadta Madame Maiaterre Selliernek. Sokak szerint, ha Maiaterre Sel­ber asszony a Blum kabineti megalakítása­kor nem tartózkodik történetesein éppen kül­földön, ma szintén államtitkár lehetne. De ő sokat utazik, tevékeny szerepet visz a Népszövetségi Ligáik Uniójának francia ta­gozatában, különböző pacifista szervezetek­ben és Franciaország első és eddig egyetlen női delegátusa a Népszövetség közgyűlésein. Jó szónok, azt mondják, hogy annyi gond­dal készül a felszólalásaira, mint akár Paul Boncour, nem fél a nyilvánosságtól. Amióta, •néhány évvel ezelőtt, Franciaország elhatá­rozta-, hogy a sok férfi közé a genfi köz­gyűlésre egy nőt is kellene küldenie, nehogy túlságosan maradi hirébe kerüljön, Madame Maiaterre Selber képviseli a mindenkori francia kormányt a szociális bizottságban, amelynek Apponyi Albertmé grófnő többiz- ben elnöke és alelnöke volt. A női miniszterek munkája kevésbé pará­dés, a nyilvánosság leginkább akkor szerez róluk tudomást, amikor a lápok a fényké­peiket közük. Hol iskolát látogatnak, hol menhelyet vagy napközi otthont avatnak fel, fiatal lányokkal beszélgetnek, akiknek mun­kaköre a szociális nővérek beosztásának fe­lel meg. A szociális kiképzés és a szociális munka megszervezése körül Brunschwigné- I nak nagy érdemei vannak. Háború alatt lá­tott ehhez a munkához, amikor a gyári mun­kások a harctéren voltak, az asszonyok dol­goztak helyettük és ezzel a munkáscsaládok, rmunkásgyermekek sorsa nemzeti problémá­vá lett. Brunschwignénak nagy része van abban, hogy a középosztálybeli és a jómódú társadalmi osztályokhoz tartozó francia leá­nyok azóta mind növekedő mértekben be­kapcsolódtak a szociális munkába. A jóté­konyság, az emberbaráti munka mindig is hozzátartozott a francia asszonyok és leá­nyok életbeosztásáhaz. Mindegyik tagja volt valamilyen ,,oeuvre“-nek. de a háború óta a szociális kérdések túl fontosak és túl bo­nyolultak ahhoz, hogy tisztán társadalmi, dilettáns utón lehessen a megoldásukat ke­resni. Ma a szociális munka már nem idő­töltés. a jólnevei'tség egyik kelléke, hanem hivatás és pálya. Azok, akik ezt a pályát választják, rendszeres kiképzésben részesül­nek és szervezetten dolgoznak. így sok fe­lesleges munká-t, időt, erőfecsérlést takarí­tanak meg és lassan az ország egész terü­letét behálózza a munkásságuk. Egyben sok ezer müveit leány kedvére való, hasznos el­foglaltságot talált az iskola és a Franciaor­szágban is mindinkább problémává váló, férjhezmeneíel között. A Brunschwigné kez­deményezésére szervezett szociális felügye­lőn ők az ipari vidékeken a munkáscsaládok tanácsadói. Köz vetítenek a munkaadó és a munkás között, ellátják az asszonyokat egészségügyi és nevelési tanáccsal, ellenőr­zik a napközi otthonokat, az üdülő telepe­ket segítenek a munkás-asszonyoknak elin­tézni ügyesbajos dolgaikat a hatóságoknál és a mindennapi élet bármely kérdésében mellettük állanak felvilágosítással és gyakor­lati segítséggel. A másik női államtitkár Susanne Lacore, a másik női államtitkár, a közegészségügyi minisztériumban a gyer­mekvédelmi osztály vezetője. A Blum-kor- mány előtt nem ismerték a nevét Párisban. Harminc évig ugyanabban a kis dordognei faluban tanitónősködött. Blum tudott róla, ismerte működését, olvasta a cikkeit a szoci­ális pártlapokban. Lacore asszony ugyanis meggyőződéses szocialistának mondja magát. A személyes beszélgetésből a párt érzelmeire nem lehet következtetni. Színes, eleven, fa­lusias izü beszédéből csak azt érezni ki, hogjr rajong a gyermekekért, tele van szána­lommal -a beleg, elhagyott, szeretet nélkül felnövő gyermekek iránt és ha harminc évig a faluja gyermekeit tekintette a sajátjának, most az összes francia gyermekekért felelős­séget érez. ,.Blum meghívását nagy kitüntetésnek éreztem — mondja — de nem akartam elfo­gadni. Nem akartam elmenni a falumból. Harminc évig ugyanabban az iskolában ta­nítottam, ugyanabban a faluban dolgoztam, ott van a-z egész munkám, minden emlé­kem. ott vannak a haloltaim. A néptanító maradjon egy helyben, ne cseréljen mindig iskolát. Nevelni csak úgy lehet, ha a tanító összenőt azzal a vidékkel', ahol tanít és ge­nerációkat nevel. Megírtam azt is Blumnak, hogy félek Paristól, az uj -munkakörtől, a Növény mind jóillatu és mind jóhatásu!! Eme csodálatos növények szerencsés keverékének kö­szönheti páratlan sikerét a Megnyugtat, tisztit, gyógyit, felfrissít' Székrekedésben szenve­dők, idegesek, májbajosok, nyíl all ásóktól, szédülésektől szen­vedők, romlott vérüek — próbáljátok ki ezt a teái. Alegényhébbés mégis leghatáso­sabb hajtó. Visszaadja a nyugodt álmot, egészséget és jókedvet! CISBEY TEA főlerakaía Romániában: Bncuresíi, Ilii Sír. Tocmr eilQ3 Cisbey tea minden gyóg/tárban cs drogériában kapható \ nagy gépezettől. De ő nem tágított. így az­után nehéz szívvel eljöttem a falumból. Most má-r megszerettem az uj munkámat. Renge­teg tennivalónk van, nincs elég pénzünk, de majd csak megoldjuk a feladatunkat.“ Lacore Susanne megmutatja az uj rende­letéivel, amikkel a menhelybeü gyermekek sorsán kívánnak javítani. Jogilag a törvény­telen gyermek Franciaországban egyenlő a törvényessel, de gyakorlatban a menheiyi gyermekek, akik között sok a törvénytelen, a kitett vagy á.rvagyermekek még sem része­sülnek a szükséges védelemben. Ennek a százharmincezer gyermeknek a nevelését, gondozásai, oktatását, a közülük kikerülő fiatalkori munkások szociális védelmét tette az uj állam-titkárnő munkaprogramjának központi részévé. Érdekükben az egész fran­cia köz-igazgatást, a tanítóságot, az orvoso­kat mozgósította. Munkaprogramja másik fontos pontja a testileg vagy szellemileg nem normális gyermekek tanítása, gondozása és későbbi kihelyezése. A gazdasági válság foly­tán ezeknek a gyermekeknek a száma sza­porodott. A családok sokszor szégyelik és ha lehet eltitkolják az ilyen gyermekeket. Éppen ezért először azt kell megállapítani, hogy mennyi és miiyen fajta nem normális gyermek van, miért a későn fejlett gyermek­től a bűnöző gyermekig a legkülönbözőbb típusok szerint oszlanak meg. A gyógypeda­gógiai tanszemélyzet és a tanintézetek újjá­szervezése csak azután kerülhet sorra. Lacore Susanne Franciaország valamenny tanitónőképzős növendékét bevonja a gyer­mekvédelmi munkába. Azt akarja, hogy min­den leendő tanítónő vállaljon egy „kereszt- gyermeket“ a menheiyi vagy a gyógypedagó­giai növendékek közölt és a keresztanya feladatának keresztény értelmében viseljen érte felelősségei és pótolja a gyermeknél gondoskodásban, szeretteiben a családot. Hi­szi, hogy a nem normális gyermekekből is sokai meg lehet menteni, ha időben keze­lik őkel, hogy a k-is kitett, gyökértelen men­heiyi gyermekbő'; is lehet még hasznos és boldog ember. Egészséges-, jó és boldog fran­cia gyermekeket akar nevelni, ebbe a mun­kába be akarja kapcsolni a francia asszo­nyokat és lányokat, ebben a munkában látja a francia nő nagy nemzeti feladatát. Hát nem szebb ez, mint a csúf politika? Tejet, csukamájolajat Cl város egészségügyi a szegény iskoíásgyermekek között CLUJ, március 15. Amióla a város népjóléti hivatala az iskolaorvosok utján állandóan figyelem­mel kiséri az elemi iskolák növendékei­nek testi fejlődését, érdekes adatoknak jutott birtokába. Az iskolaorvosok meg­állapítása szerint városunkban rengeteg sok a tüdőbeteg, csenevész és vérszegény gyerek. Különösen azokban az iskolák­ban, ahová a kültelkek nyomorgó lakos­ságának gyermekei iratkoztak be. Ennek a gyenge táplálkozás és egészségtelen la­kás a legfőbb oka. Miután a szülők szo­ciális helyzetén a város népjóléti hiva­talának nem áll módjában változtatni, minden erejével arra törekszik, bogy a gyerekek testi állapotát feljavítsa. Néhány iskolában már a tél folyamán bevezették a tízórás szünetben az ingye­nes tejosztást. A gyerekek a délelőtti tíz­órás szünetben egy-egy negyedliter tejet és egy-egy zsemlyét fogyasztottak el. En­nek a hatása rövidesen jelentkezett is, mert a gyerekek testsúlya már egy hó­napi tejfogyasztás után észrevehetően gyarapodott. Most a népjóléti hivatal, amelynek a kitűnő dr. Popovici orvos a vezetője, kibővítette ez irányú tevékeny­ségét. Miután a csukamájolaj a legvita- mindusabb tápszer, mely úgy a vérsze­génységet, görvélykórt és más gyermek- betegséget feltétlenül gyógy it ja, az egészségügyi főfelügyelőséghez intézett felterjesztést, hogy a gyenge és vérsze­gény gyerekek gyógyítására nagyobb mennyiségű csukamájolajat bocsásson a népjóléti hivatal rendelkezésére. Dr. Ba- ritiu Septimiu közegészségügyi vezérfel­ügyelő belátva az ügy nagy fontosságát, készséggel támogatta a népjóléti ügyosz­tály nemes buzgalmát és egy mázsa csukamájolajat bocsátott rendelkezésük­re. A csukamájolaj szétosztását a külvá­rosi elemi iskolákban az elmúlt hét fo­lyamán már meg is kezdették. A gyere­kek sörös üvegekben nagy örömmel vi­szik haza a csukamájolajat, amelyhez eddig csak nehezen tudtak hozzájutni és otthon fogyasztják el, hogy nem valami jó étvággyal az bizonyos, mert a csuka­májolaj nem tartozik a kellemes orvos­szerek közé. Megállapították az iskolaorvosok, hogy a túlzsúfolt lakások következtében nem­csak egyes gyermekek, hanem egész családok bőrbetegségben szenvednek. Mintegy negyven család tagjai között ál­lapították meg a rühbetegséget és ennek az élősdinelc a kiirtása radikális kezelést igényel, mert a paraziták, ha nem irtják ki őket, mérgeket termelnek ki a beteg gyermekek szerveztében amely testi fej­lődésüket visszaveti. A népjóléti hivatal kérésére az egészségügyi főfelügyelőség nagyobb mennyiségű rühkenőcsöt adott, hogy azt a beteg családtagok között osszák ki. Mérnöki! Gyári Orvosi Minden magyar, német (25% redukció) francia, angol, stb. folyóirat és könyv LEPAGE-náf, Quj. Kérjen ingyen jegy­zéke 1 Lepagetól, Cluj. — Közölje, mely szakma érdekli.\ Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előhareosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom