Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-13 / 36. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. i4r.163Z.1929 ARA 3 LEJ v ELLEN; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivaíaj és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: roş. Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGVA# POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BA#THA MIKLÓS Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. JLVIIL ÉVFOLYAM, 3 6. SZÁM. SZOMBAT 19 3 7 FEBRUÁR 13. Németország nsŞbol és határozott formában iotvefeffe gyarmatit igényel’ itibbenirop Londonban Halifax főpecsétör és H fier londoni megbízottja zárt ajtók mögött tárgyalják a fontos kérdést. — A benemavatkozási bizottságot mélyen megdöbbentette Portugália elutasító magatartása A szudefa németek helyzete és - Németország ISÍVW bk)’\5\> kW'iH IwiTö3 Hllut OtîDţXX TI xá tnh j. tol lob ,*jLd?. fcţşktţ jmSsü yn'í ■Aa«'i >n«ti IttliUi uteJ pint Kétségtelen, hogy a spanyol ügyekbe oaM benemaoatkozással foglalkozó bizottság tár­gyalásain kívül a világszenzáció közepébe Ribbentrop londoni német nagykövet előter­jesztése került. Azt mindenki tudja, hogy Ribbentrop a német gyarmati követeléseket nyújtotta át Halifax föpecsétőrnek, akivel egyúttal közölte a Németország részéről nyújtandó biztosítékokat is. ,4z Excelsior tudni véli, hogy Németország Ígéretet tett arra, hogy az esetleg birtokába kerülő gyar­matokon 1nem állít föl harcászati támipontot és nem növeli tenger; haderejét. A lap sze­rint Németország a gyarmatokon nem foly­tat védvámpolifikét és szabadelvű bánásmó­dot tanúsít a benszülöttek iránt. Természe­tesen mindezek még nem egészen bizonyo­sak. Hiszen a Ribbentrop és Halifax főpe- ■ sétör tárgyalásai a legnagyobb titokban folytak le és a- esetleges német jegyzéket, vaiamint az erre kapott angol választ hét lakat alatt őrzik. A közeli napok azonban erre az ügyre is teljes fényt derítenek, mé­csük annyival is inkább, mert Németország minden körülmények között dűlőre akarja vinni gyarmatügyi kívánságai elintézését. Lehet, hogy a Ribbentrop és Halifax közötti tárgyalások menetét meglassítja, esetleg meg­nehezíti az a hir, amelyet a londoni déli és esti lapok közöltek. A hírek szerint Német­ország abban a~ esetben, ha a szudeta-né- met vidéken bizonyosfoku nyugtalanságok támadnának, bele kíván ai>atkozni Csehszlo­vákia belső ügyeibe. Ezeknek a híreknek világgáröppenését az a prácfoi távirat idézte fel, amely szerint Benes csehszlovák köztár- sasr'igi elnök a csehszlovák hadsereg vezér­karát és a prágai francia katonai (dióséi ta­nácskozásra hívta össze Csehszlovákia vé­delmének megbeszélésére. A bécsi sajtó va­lószínűnek tartja, hogy alaptalan híreszte­lésekről van szó és bár hivatalos angol kö­rökben a hírekkel szemben a legnagyobb tartózkodást tanúsítják, mégis ezek a hírek nemigen segítik elő a Ribbentrop és Halifax londoni tárgyalásait. A s\panyol ügyekbe való benem.avcrt.kozás­sal foglalkozó bizottság letárgyalta az egyes kormányok részéről beérkezett válaszokat a benemavatkozás ellenőrzésével kapcsolatban. A bizottság előtt igen nagy meglepetést kel­lett Portugália válasza, amely szerint Portu­gália nem járul hozzá a határellenőrzéshez. Legújabb távirataink arról győznek meg, hogy Portugália válasza nem végleges, csu­pán bizonyosfoku figyelmeztetés a bizottság tagjai számára, akiket föl akar hívni arra, hogy Portugália semmiesetre sem mehet be­le olyan intézkedésbe, amely nemzeti szuve­renitását sértené meg. 'Mindenesetre Portu­gália magatartása megnehezítette a végleges kibontakozást, amely már csak annyival Is inkább késik, mert Németország és Olasvnr- szág helyesli ezt a magatartást. LONDON, február 12. A Reuter tudni véli. hogy a btoneinavatkozási albizottság ma dél­előtti ülésén megegyezés jött létre arra néz­ve, hogy orosz hadihajók is részt végjének a spanyol partok ellenőrzésében. A megbí­zandó hajók valóságos láncot fognak fűzni Spanyolország tengerpartja körül. Ainl'int a benemavatkozáshoz. nem csatlakozott nem­zet valamelyik hajója megközelíti majd a spanyol partokat, az esetről azonnal jelen­thet tesznek, a bizottságnak. (LONDON, február 12. A lapok élesen bí­rálják Portugália magatartását a benean- aváltozási bizottsággal szömben. A Times azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy egyes államok csak időt akarnak nyerni abban a reményben, hogy a tárgyalások végéig a fegyveres erők az ő javukra vet­nek végei a háborúnak. Anglia és Francia- ország képviselői felhívták a figyelmet arra, milyen veszélyt jelent Portugália obstruk- ció.ja a szárazföldi ellenőrzés kérdésében. A lapok értésre adják, hogy Berlin és Róma iram helytelenítik Portugália magatartását. LONDON, február 12. A benemavatkozási bizottság tegnap befejezte ülésezését. A ki­adott hivatalos közlemény szerint az egyes kormányok képviselői érdemijén nem szól­hattak hozzá az egyes javaslatokat módosí­tó pontokhoz, miután kormányaiktól erre vonatkozóan nem kaptak felvilágosítást és megbízást, különösen ami a spanyol tengeri ellenőrzést illeti. Amig a kiküldöttek kor­mányaiktól megkapják utasításaikat, az al­bizottság műszaki kérdések előkészítésével foglalkozik. LONDON, február 12. A Reuter-ügynök- ség úgy értesült, hogy a benemavatkozási albizottság tegnapi ülésén Portugália meg­bízottja bejelentette, hogy kormánya haj­landó rész tv enni a tengeri nemzetközi ellen­őrzés tervének megvalósításában. LONDON, február /2. Ribbentrop báró. londoni német nagykövet, este nyolc órakor találkozott Halifax lorddal, aki előtt ismer­tette a német birodalom uj külpolitikai ál- ilösfoglalását. BERLIN, február 12. Goring porosz mi­nisztereim ők jövő hét végén Lengyelország­ba utazik, hogy a lengyel- (köztársasági elnök meghívásának éleget téve, részt vegyen a bja- Ü-ovicéi vadászaton. PARIS, február 72. A Figaro cikkel közöl D‘Ormesson tollából s rámutat arra, hogy Németország egész Uj,-Guineát kívánja. Szak­értők alaposan megvizsgálták a szigeiel n megállapították, hogy eltekintve az óriási területtől. mindazokkal a nyersanyagokkal rendelkezik, melyeJcre szüksége lehet Né­metországnak. A ..Le Journal“ szerint egyes német körök nem tartják kizártnak, hogy visszakérik azokat a kártérítési összegeket, melyeket a békeszerződés aláírása folytán fizetett Németország a győző államoknak. Hitler vezérkancellár ugyanis megtagadta a békeszerződésnek azt a pontját, mely a vi­lágháború felidézéséért Németországot tette felelőssé. LONDON, február 12. Lord Halifax, he­lyettes külügyminiszter és Ribbentrop báró, londoni német nagykövet -között két óra hosszat tartó tanácskozás folyt íe az angol külügyminisztériumban. A megbeszélések tárgyára vonatkozólag azonban semmi rész­letet nem lehet tudni, mint ahogy ismeretle­nek a tárgyé1 ás eredményei -is. A külügymi­nisztérium épületéből 6 óra 20 perckor tá­vozó Ribbentrop, bár engedett a se j tófény- kópészek kérésének és hagyta magát lefény­képezni Halifax-szel való megbeszéléseire vonatkozólag minden nyilatkozatot megtaga­dott. Hivatalosan is csak annyit közölnek a tanácskozásról, hogy Halifax és Ribbentrop között olyan kérdésekről folyt a szó, me­lyekben a német nagykövet közölte kormá­nya állásfoglalását. Hiír szerint, Ribbentrop kívánságára tartják titokban a megbeszélé­sek részleteit. Két, látszólag szürke hir húzódik meg a nagy szenzációk, háborús hírek, államok sorsát, jelent s jövőt rengető híradások kö­zött. Az egyik szerint a kormány gazdasági tanácsa jóváhagyta a vasúti árt? és szeinély- tari la emelését, a másik meg sejteti, hogy a gyapot taksát is bevezetik. Mimikét pró­bálkozás a nagy? szegény tömegek amúgy is nehéz megélhetési viszonyait érinti. A vas­úti árutarifa 25 százalékos emeléséről van szó, mely fájóbb a harmadik osztályú utas­ra rótt öt százalékos viteldíjemelésnél. A falusi s városi szegény polgár otthon ül és nem utazik. Rég beletörődött ebbe. Vannak, akik évek óta neon mozdultak ki községeik­ből!. Az elképesztő merev helyzet nem okoz testi fájdalmat, kultúra és civilizáció szem­pontjából azonban káros, mert a gőzparipát mm azért találták ki, hogy üres kocsikat röpítsen falutól városig. A vasút rendelkezé­se azt a látszatot kelti, mintha a szegény polgár zsebét kímélné, ugyanakkor kerülő utón megdrágítja mindazokat az elsőrendű életszükségleti cikkeket, melyek nélkül nem lehet élni. Mert ezek a cikkek neon ^gyalog- uton“, de vasúton érkeznek messze vidékről nagykereskedő raktáraiba s kiskereskedő pultjai mögé. Huszonöt százallékkal lesz drá­gább az árutarifa, amit egyetlen kereskedő sem fog vevőjének ajándékozni. A rendelke­zés tehát annyit jelent, hogy az árak jelen­tékeny mértékben emelkednek legkésőbb április 1-től. Legrosszabbkor. Mert nem a tavasz, de az ősz a betakarítás ideje s az ősz adhatja csak meg mezőgazdasági országban a leadások emelésének lehetőségét. A baj annái súlyosabb, mert az áremelkedés ná­lunk általános szokott lenni. A törvény ps lehetőség beálltával tehát valóságos ugró- versenyt remélhetünk. Az állaim: költségvetés 250 milliós hiányá­nak fedezésére a pénzügyminiszter a Bucu- restti lapok jelentése szerint fogyasztási adót óhajt a gyapotra és gyapotfonálra vet­ni. Különösen hangzik. Néhány nappal előbb hivatalos jelentést olvashattunk arról, hogy többlétté] zárul a múló költségvetési év s oily biztatást nyertünk, hogy az ápril'sban kezdődő költségvetési évben még nagyobb javulás s uij többlet fog következni. Az álta­lános gazdasági helyzet javulásáról tettek említést. A bizalom visszatéréséről, a piac fellendüléséről beszéltek körülöttünk. Már­most minek higyjü.nk? A kérdésre érdekes választ kapunk: ,JVincs szó egyenesedé emeléséről“. „Csak“ a fo­gyasztási adó egyik fajtáját fogjuk megis­merni. Mert... lábbadozók vágj unk s csak néhány hónapja kéltiink fel nehéz válság­ból, súlyos betegségből. Épp ezért lenne jó még idejében fogyasztási adók érintését, tö­megcikkek drágítását megfontolni. A pénz aranytartalékának felértékelése alkalmával hivatalosan is leszögezték, hogy a vásárló- képesség változatlan marad s nem fog drá­gulásra sor kerülni. Nem lehet, még kevés­bé szabad ezzel ellentétben áremelkedést előidéző pénzügyi politikái folytatni. Kereskedők, iparosok egyformán panasz­kodnak a forgalom csökkenéséért. 1936-ban kisebb volt a forgalom, annak dacára, hogy a nyersanyagok és félkészáruk behozatalát lényegesen megkönnyítették. 1937-ben na­gyobb forgalmat remélnek a belföldi pia­con, mert a gazdák termékeiket kedvezőb­ben értékesíthették. A fogyasztási adók rend­szere azonban megszüntet minden reményt. A város továbbra is szegény marad, a fo­gyasztók tömeg? rongyaiban jár s nem haj­landó magasabb árat fizetni. A pénzügyminiszter a nemzetvédelem min­den ellenérvet megdöntő súlyos indokára hi­vatkozik. Nyitva hagyja azonban a kérdést: a terhe klet elsősorban miért nem a megren­deléseket s ezzel járó hasznot élvező sok nagyipari üzem fedezi? Az állam adta — az állam diveszi! — hangzik a hivatalos válasz. Ezzel arra kívánnak célozni, hogy a hadi­rendelések folytán piacra kerülő milliárd o- kat valamiként be kell vételezni. Teljesen újszerű próbálkozásról van szó, A válság tudós liberális orvosainak a közel­gő választásokra tekintettel is vigyázniok kell, nehogy a lábbadozó beteg elesve, vérét vesztve ismét ágyba kerüljön. Minden azt súgja; Nem szabad terhes próbálkozásokat igénybe venni. A hét végén lép életbe a magyar—francia fizetési ” egyezmény PĂRIS, február 12. A francia—magyar kereskedelmi egyez­ményt és fizetési megállapodást csütörtökön kézjeggyel látták el. Az egyezmény valószí­nűleg míá,r a hét végén életbelép. A francia —magyar fizetési megállapodás a k’earing- •rendfsizer helyébe a közvetlen fizetési rend­szert helyezi. Veszedelmesen tépj ed Hasarabiá.b'n a kiütéses tífusz CLUJ, február 12. Basarabiából érkező hirek szerint o kiütéses tífusz ismét kétségbeejtően ter­jed a tartományban. A Patria értesülése szerint a Prut-mentén „egészségügyi zó­nát“ állítottak fel. Az utasokat orvosok vizsgálják és megfigyelőbe utalják. A hatóságok mindent megtesznek a vesze­delmes járvány elfojtására. ^süjérédtt Bucurestiböl jelentik: Változó fel­hőzet, enyhe északi szél, a hőmérsék­let keleten kissé csökken, nyugaton emelkedik. A keleti részeken havazás, a déli és nyugati részeken eső várha­tó. Bucurestiben az olvadás oly erős, hogy egyes külvárosi részek méteres magasságú viz alatt állanak, azni a közlekedésben súlyos zavarokat okoz.-T u-nciti 1937 február 11. (Rador) Berlin 176.30, Amszterdam 239.40, Newyork 438.23, Lon­don 21.47, Páris 204.475, Milano 23< Prága 15.28, Budapest 86. Belgrad i0 Bit eures ti 325, Varsó 82.90, Becs 73.95.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom