Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-12 / 35. szám
r £ / r. Nz ű K 9l.:í :iS&&mMsat99wman 1931 tebruir 12. Szerkesztik: DR. VERESS EMDRE és MÁTRÁI JÁNOS. Meg kell akadályozni a ipartestületi székház elárverezését Drasoveann Peíre, a nnnkakaaiara ipari szeftciófinafr elisöhe mozgalmat indlfoti a smiMimegmenfósc crűehéi»en 'QLÜj;, íeiiruár hó. Miiöt előző számoúaaik'baii mir ismémet.ük a voii ciuji ipartescüet székhazát, melyet a kisiparosok áldozatkészsége hívott ele. re, az a komcáy veszedelem feayogeoj, hogy dobni kerül, meet a Banca Cerurnaia fennálló követelésének érvényesítésiére piert indított. A Munksdaamaxa kisipari szdkaiója minden; élik övét, hogy est a vagyont megmentse es ezénr Drasoveanu Petre az ipari szakosztály elnöke mozgalmat indított, hogy az iparom sok önkéntes hozzájárulásaikkal mentsék meg a pusztulástól ezt a tekintetycs érteket képviselő objektumot. E cél erdőkében Draóoveanu ekiök crtekevetre hívta össze a városunkban működő ipáik szándikámsok vezetőle, hogy óikét e cél érdekében megnyerje. Drascwreaöu elnök emlékiratban tárta fel a jelenlegi helyzetet s eat az enaAékiraco; tanulmányozás veget: megküldte az összes ipari szervezetnek, is Az emlék irat a következő: A maiflkaaör vény érteknébea a volrt ipar- restület tulajdonát képező javak a Munkakamara ipari szekciójának tulajdonába mentek ál azzal a kikötéssel, hogy ez a jövőben csak >az ipari szekció tagjainak érdekek szolgálhatja. A törvény rendelkezéseinek megfelelően GkiriJa loan dr. munkaügyi felügyelő elnöklete alatt bizottság ük össze, hogy az ipar testület vagyonának felszámolását vé^e- hajtsa. A felszámoló bizottság jelentése széria: az ipartestület székházit 1,062.556 lej adósság terheli. A vagyon 2 millió 932.036 lejt, az adósság pedig 1 rnülió 897.242 lejt ítész ki. Ebből az adósságból legsürgősebben ki egyen ütendő a Banca Central aval szerrr ben fennálló 920.000 lejjel zálogos bank- adósság. Azt, hogy az ipartestüket adósságát a befolyt jövedelmekből egyenlítsék k\ nagyon nehéz, mert az ipartestületi székház évi jövedelme 229.638 lejt itesz ki mindössze. Vég* eredményben tehát ez a jövedelem a volt ipartestületi tisztviselők követeésentt sem fedezi. Az adósság fizetésére azonban semmi sem marad. Fékévé, hogy az ipartestük* székháza jelenleg nem ér többet, minit két millió 65 lejt, megállapítható, hogy az iparosok részére t e-tétlenül szükséges hasonló természetű otthon létesítése lehetetlen s igy kétségtelen, hogy a jelenlegi ipartestületi székház rendkívül nagy értéket képvisel cs céljainak feltét- enül megfelel. Az iparosok egzisztenciája szoros kapcsolatban á4á egy olyan iparosotthonnal, melyben minden szakmának megvan a helye, ahol szervezkedés} mozgalmaikat előkészíthetik és irányíthatják. Minthogy egy ilyen uj otthonnak felépítése lehetetlen, erkölcsű kötelessége minden iparosnak módot találni arra, hogy ezt az intézményt az iparosok részére megments e. A különböző pénzintézetekkel folytatott megbeszéléseink .során arra a meggyőződésre jutottam, hogy az ipartestület adósságainak rendezésére szolgáló olcsó hitel megszerzése a jelenlegi viszonyok között lehetetlen. Ilyen körülmények között szükség van ama, hogy a különböző kisipari szervezetek egymással! összefogva, saját' erejükből menitsék meg. A Carolina-tér 5. szám alatti székház ragyogó 'bizonyítéka az iparosok áildozat- készségémeik és összetartozásának, amelynek nem szabad mar'sem hiányozni, amikor arról van szó, hogy megmentsük azt a vagyont, amelyre már. eddig is annyi pénzt és energiái áldoztuk fd iparos lárváink. Indítványozom tehát, hogy az iparosok vállalják magukra az ipartest ül el székhazának megmentését, olyan módon, hogy 2500 iparos fejenként 500 lejjel járuljon hozzá a megváltási összeghez, amely igy egymillió 250.000 lejt 'tenne ki. Ebből az összegből ki Uudnók egyenlíteni a tisztviselők 295.000 lejt kitevő követelését és a Banca Centnalánál fennálló 920.000 le- jes adósságunkat. Ez adósság kifizetése urán az ipar testű lel évi jövedelme 200.000 lejt tenne ki, úgyhogy legkésőbb hét év alatt az iparosok által előteremtett 1 millió 250.000 lej önmagától visszaréritődne. Végeredményben tehát nem pénzt, hanem csak kölcsönt adnának önmaguknak az iprarosok. Ezzel a kölcsönjegyzéssel az iparosok nemcsak magasabb erkölcsi köte'eze:‘tségeiknek tennének eleget;, hanem megmentenék az ipartestük, vagyonát s bizonyítanák az iparosok áldozatkészségét é, lelki szolidaritási.?. Abban az esetiben, ha az ipartestül!etet meg lehet mentem, az emeleti rész ingyen állana a különböző kisiparosok rendelkezésére, hogy ez az egyedüli módja az ipar testület megmentcscndk, meg vagyok arról győ- z.ődve, hogy úgy iparostársaim egyénileg, mint az ö.-szes iparasszervezetek a végsőkig támogatni fognak céljainkban. Kérem tehát — igy fejeződik be az emlék inat — minél sürgősebben tanulmányozKák ezt a kérdést annál is inkább, mert a Banca Centrala illái megindított per emelni fogja a költségeket és megnehezíti a megoldást. Ennek a vagyonnak megmentése azért fontos, mert ez minden mai és jövendőbeli iparosnak a tulajdona .s ezért felelős éggel 'tartozunk azoknak, akik az érdekek védelmével c képviseletével megbíztak. Valamennyien meg vagyunk győződve e kérdés megoldásának sürgősségéről. Kérem ezért, hogy legkésőbb február 15-ig nyilatkozzanak, hogy hajlandók-e e megoldáshoz hozzájárulni, vagy sem. Amennyiben pedig ezt a megoldást nem fogadnák el, minden felelősséget elhárítunk magunktól a volt ipartestüle; vagyoninak sorsát illetőleg. Feldolgozott húsáruk után mm fizetnek forgalmi adót a huszárosok A Targu-Mureţ-i tábla elvi döntése Ekwi jeleiktöiségü határozatot hozottá tg.-mu- re&i táblai it-ólö tanács több mészáros felfo- lyamodása alapján. Az elroült évben ugyanis vaJamenaiiyi helyi mészáros ellen kihágást jegyzőkönyvet vettek fel a .pénzügyi közegek, azon a okoen, hogy a mészárosok és hentesek az általuk levágott állatok és azok hentesámiinak feldolgozott busa után nem fizettek forgalmi adót ás nem vezettek forgalmi könyveket. A mészárosok ési hentesek egy része felebbezésseüi élt a kibágási jegyzőkönyv eken s igazolta, hogy a forgalmi adóról szokó törvény 9dk paragrafusa alapján számukra forgatok adómentesség jár. Nemcsak az áliatbőrök, de egyéb ipari ké'szitmények: mindennemű hentesáru, szalonna, kolbász, stb. után sem tartóznaik forgalmi adót fizetni és forgalmi kimutatást vezetni. A törvényszék annakidején a fel ebbe zéseket elutasította, de most az ítélőtábla kimondotta, hogy azok a mészárosok és hentesek, akik ló5 ezer lejen aluli jövedelem után vannak állami adóval megróva, forgalmi adót fizetni nem köteleseik * teljes mentességet élveznek mindennemű készítményeik után amelyeket iparuk gyakorlásával kap csőfalban forgalomba hoznak. A táblai elvi döntés érthetően nagy örömöt kelt érdekelt husiparosok körében. Törvénymagyarázó előadásokat rendez a Munkakamara a munkások, magántisztviselők és iparosok részére A cluji Munlkalkamaau .gazdag munkaprogramot dolgozott ki u munkakamara kötelékébe 'tartozó munkások, magántisztviselők és iparosok .továbbképzése érdekében. Elsősorban. az egyes szekciókat érdeklő és érvényben tevő törvényeket akarja tagjaival megismertetni és ezért a legközelebb különdkillőn a munkások, magántisztviselők és iparosok részére a legel is mentebb jogászok előadássorozatokat fognak tartani. A munkások részére rendezendő előadás- sorozaton először a munkaszerződésekről szóló törvény és az erre vonatkozó joggyakorlatot fogják ismertetni, utána a kiskorú és női munkások védelméről és a munkaidő tartamáról szóló 'törvényt magyarázzák meg, majd a szakmai szervezetekről és a betegse- gélyzőről szóló törvényt ismertetik. Az előadássorozat második részében a munkaka - rmarák jelentőségét és a munkabíróságot, a munkásszövetlkezeteket, a nemzeti munka védelmét, az ipari balesetek elhárítását, a munka racionalizálását és a pszichotechnikai intézet jelentőségét magyarázzák meg a legkiválóbb előadók. A magántisztviselők részére rendezendő eloadassoroza/ton a munkasszerzodesekrot szóló törvény, a magántisztviselők jogaik és kötelezettségeik, a vasárnapi munkaszünet- ről és a zárórákról szóló törvényt, végül pedig a munkásbiztositási törvényt fogják ismertetni. Az általános kérdések tárgyalása során a magántisztviselők előtt is ismertetni fogják a munlkakamarák jelentőségét és a munkaügyi joggyakorlatot. Majd az önsegélyző egyesületek alakítását tárják fel az előadók. A kézmüiparosokat megismertetik az ösz- .szes munkaügyi törvényeikkel, a végzett munka árának biztosításáról szóló törvénynyel, az ipartörvénnyel, a közegészségügyi törvénnyel, az adótörvénynek az iparosokat érdeklő részével, a szövetkezeti törvénnyel és a könyvvezetéssel fogják megism értéit ni. Az előadássorozatokait e hó végén fogják megkezdeni. KNUT HAMSON ÁRLESZÁLLÍTÁSBAN! Pán 41) lej. Benőni 40 lej, Rosa 40 lej, UJ nemzedék 40 lej. Csak kis példanyszázn kapható az Ellenzék könyv osztályúban, daţ» Köteles-e a tanonc vallási ünnepén tanonciskolába járni CLUJ, február hó. A tanonciskolákról szóló törvény érte. ■ méhen a tanonc át köteles a munkaadó ta* concLskolátia járatni. Ha a munkaadó nem teljesíti ezt a köteLesrégét, az ipurtorvény 39-iik szakaszának c) pontja alapján a szerződés mogszün.érthető. Ugyanez áll a tanonc ra nézve is, amennyiben a mester hibáján kívül nem jelenik meg a tanonc az oskolai előadásokon. Az uj Iparuk vény 5 5-ide szakasza szerint azok a tanoncok, akik 7 elemi osztálynál kevesebbel végeztek és igazolják, hogy a tanon- cak részére az álfám által fentartott, 1 lerve engedélyezett, szaktanfolyamokat rendszeresen látogatják, az 1934-04 évi elemi oktatási törvény 6-iík és 16-ik szakaszában előír-, kötelezettség alói mentesülnek. Tanonc az uj ipartörvény szerint c*ak az lehet, aki a törvény 19-ik szakaszának eleget tett, tehát elvégezte az elemi oktatás tanfolyamát. Külön inézkedik azután a törvény a íanonctan- foly. amok rój, amelyek elvégzése a segéddé tétel, illetve felszabadulás feltétele. Ezzel a kérdéssel a törvény 5c—60-ik szakaszai foglalkoznak. Nincs említés az ipartörvényben arról, hogy a tanonciskolák óráit kötelesek-e a tanoncok a maguk külön vallási ünnepein látogatni. Köteles-e a róm. ka:olikus, református, vagy zsidó vállású itanonc tanonciskoláb menni, hogyha vodamelyik fontos vallási ünnepién az rendes előadást tort. A kérdés megoldásánál a tanondtanfolyam jóváhagyó szervének intézkedéseit kell figyelembe venni Ez a szerv a tanonciskolákat illetőleg a munkaügyi minisztérium, amely az egyes tanfolyamok alapításával kapcsolatban tett intézkedései 'kapicsán köteles volna ezt a kérdésit a tanonctartó iparosokkal karöltve rendezni addig rí, amig a törvény végrehajtási utasítása meg nem jelenik, amelynek a fontos probléma ügyében feltétlenül kell tartalmazni megfeelő intézkedéseket. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy igen sok tanonciskolában igazolatlan mulasztásnak veszik, hogyha a maga külön vallási ünnepein a tanonciskolái előadásokat; nem látogatja a tanonc. Ez -az eljárás törvénytelen. Az 1923-ban kihirdetett alkotmánytörvény ugyanis a teljes vallásszabadságát garantálja és enunciálja. hogy az állam és a különböző vallásié ékezetek jogviszonyát külön törvényekkel fogja szabályozni. A .kultusztörvény meg is jelent 1928-ban és ez módot -is ad az egyes felekezetek szabad vallásgyakorlására, de többek közt arról nem intézkedik, hogy a más felekezetű tanulók vallási ünnepeiken jogosuhak-e az általuk látogatott állami iskolákból való távolmaradásra. Nem in:ézikedik igy arról sem, hogy az egyes vallásfelekezetek, mely vallási ünnepei tekinthetők olyan fontosságú ünnepeknek, amelyeken a tanuló vaigy tanonc minden törvényes következmény nelkic távol maradhat az iskola, vagy tanfolyam látogatásától. A fel ékezeti iskolák szervezéséről szóló törvény értelmében a felekezel1 iskoak növendékei a maguk vallási ünnepein nem kötelezhetők iskolába menésre, illetve a tan- személyzet nem köteles taniitas; végezni. Emellett a Vatikánnal letrejöt; konikorda* tumtörvény értelmében .az állam garantálja a róm. és gör ka:, egyházak belső szervezeti szabályainak figyelem bevét elet. Ez az intézkedés maga után vonja., hogy az említett két felekezet hivei az ősi vallási szokások szerint naigy ünnepeiken minden közéleti tevékenységgel kapcsolatos megjelenés alól mentesülnek. A fentiek után konklúzióként ide.k’.athai- juk tehát, hogy az alkotmánytörvény intézkedése alapján a nem gör. ke éti vallásu a- noncok a maguk külön vallási ünnepein, amelyek felekezetűk belső szervezeti szabállyá’- szerint fontos ünnepieknek tekintetne-;. nem kötelezhetők a tanonciskolái eőadások látogatására. Az* uj ipartörvény előkészület alatt álló végrehajtási utas-kásának feladata, hogy az ügyben 'tételes intézkedés történjék.
