Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-06 / 30. szám

ÁRM 3 LEI? TAXA POŞTALĂ PLATTTÄ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. F i ó k k i a d ó h i va t a 1 és könyvosztály: Puca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS El őfizet éri árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözettd :öbb. 3LV1IL ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. SZOMBAT 1937 FEBRUÁR 6. Idee 8Bü®i SflSiíB ninisztcr liznapi szabadságra megy Várakozási álláspontra helyezkedik-e Anglia, vagy Eden visszatérése után indulnak csak meg a tárgyalások? — Szlojadinovics miniszterelnök nagy beszedet mondott Jugoszlávia külpolitikájáról. « „Ha fel is készülünk háborús lehetőségekre, külpolitikánk békés“ Francia katolikusok fölhívást intéztek a spanyolcnzági béke helyreállítására Az európai külpolitikában, ha valami­lyen, a mai viszonyok között mindig le­hetséges meglepetés közbe nem jön, rö­vid időre alighanem a szélcsend napjai következnek. Edén angol külügyminisz­ter. amint Londonból jelentik, tiz napi szabadságot vett és pihenésre Dél-Fran­ciaországba utazik. Ezt nem tenné, ha a külpolitikai téren fontos esemény''1: lehetne a most következő napokban vár­ni. Távolléte alatt lord Halifax államtit­kár vezeti az angol külpolitikát. Eden, amint angol lapok jelentik, ezt a szabad­ságot már a népszövetségi tanács ülése után kivette volna, ha Hitler mult szom­bati beszédéért nem tartotta volna szük­ségesnek, hogy Londonba visszatérjen. Most természetesen szabad útja nyílik a kombinációknak, hogy Hitler beszédé­nek elhangzása után mit jelent az, hogy Eden szabadságra megy. Legtöbben arra következtetnek, hogy az európai feszült­ség enyhült, mert enéikül Anglia kül­ügyminisztere nem távozna ilyen pilla­natokban Londonból. Mások viszont azt hiszik, hogy Hitler beszédét nem követik a várt tárgyalások és Anglia egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedik. Legvalószínűbb azonban, hogy a tárgya­lásokra angol részről is készülnek s az előkészítő munka Eden távolléte alatt is tovább folyik. Viszont lehetséges, hogy az Eden szabadságával éreztetett vára­kozási álláspont hozzátartozik az angol diplomácia pillanatnyilag alkalmazott külpolitikai játékához. Ruzsdy Arras török külügyminiszter bevégezte olaszországi tárgyalásait és újabb megbeszélésekre közelebbről Bel- grádba várják. A milánói megbeszélések pozitív eredménye kétségtelenül az, hogy a Ráma és Ankara közötti kissé hűvös viszonyt barátságos együttműködés fogja ezután felváltani. Hogy ez a barátságos együttműködés meddig terjed és hogy a hozzáfűzött távoli kombinációk, többek között Anka.ra elfordulása a Moszkvával szemben mutatott eddigi barátságos po- litüíától, megfelelnek-e a valóságnak, azt n tárgyalásokról kiadott hivatalos jelen­tésből megállapítani nem lehet. A kül­politikai események menete azonban rö­videsen támaszpontokat fog nyújtani, hogy megbízható véleményt lehessen formálni errevonatkozólag is. Az olasz sajtó mindenesetre sokat jelentő megelé­gedéssel kommentálja a török külügymi­niszter olaszországi látogatását. Ugyan­így nagy érdeklődéssel várják Ruzsdy Arras látogatását Belgrádban. ahol teg­nap Sztojadinovics miniszterelnök, aki n jugoszláv külügyeket is vezeti, nagy expozét tartott országa külpolitikájáról. Sztojadinovics beszéde megfelel a bel­grádi külpolitika mai külső képének, anélkül, hogy érdeklődő szemek ré­szére betekintést engedne a belső irányí­tó okokra. A jugoszláv miniszterelnök erősen hangoztatta Belgrád szoros ra­gaszkodását úgy a kisantanhoz, mint a Balkán-szövetséghez és a régi nagyhatal­mi barátokhoz, ugyanakkor azonban igen barátságos frontot húzott Olaszor­szág és Németország felé is. Különös megelégedéssel beszélt az olasz—angol földközitengeri egyezményről, melyről azt mondta, hogy amint Belgrádban mindkét érdekelt fél közölte, Jugoszlá­viával kapcsolatos vonatkozásai is van­nak. Jugoszlávia szomszédairól szólva, egyebek között a következőket jelentette ki: ,,Északi szomszédunktól azt várjuk, hogy tartsa tiszteletben határainkat.“ A kisantant céljául Sztojadinovics a béke megóvását jelölte meg és Jugoszlávia szintén fokozott fegyverkezésével kap­csolatban kijelentette: „Ha fel is készü­lünk háborús lehetőségekre, külpoliti­kánk békés marad.“ Külpolitikai körökben komoly érdeklődést vernem A háború óla megszilárdulni nem képes Európa országában egymást köv tik a kü­lönböző válságok. Politikai válság, gazda­ság] válság, szociális válság, pénzügyi vál­ság, világnézeti válság és sok más kisebb- rendű válság süni egymásutánban követik egymást. E válságok között, melyek mind­egyike mélyreható és lényegében megoldat­lanul maradt nehézségekkel járt edd1 g is, legsúlyosabbak közé tartoznak az elmarad - hatatlanul vissza-visszatérő pénzügyi válsá­gok. Többé-kevésbé ügyes pénzügyminisz­terek mesterkedése hol javít valamit a pénx- ' ügyi nehézségeken, hol eltakarja, hol elha­lasztja azokat. Igazi megoldásra azonban mindegyikük képtelen, meri megoldást csak Európa nemzetközi kapcsolatainak és az egyes országok belpolitikai koncepcióinak gyökeres változása tenne lehetségessé. Amíg azonban rnegszánilálatla®ni költik a pénzt az egymás elleni katonai felkészülés kiadá­saira, amig mindegyik ország pénzügyi ereje szélső megfeszítéséig, sói azon túl Is fegy­verkezik. addig a kincstárok egyensúlyának maradandó rendbshozásáról szó sem lehet. Amint Ne viliié Chamberlain angol pénzügy- miniszter, a leggazdagabb európai kincstár kancellárja pár nap előtti beszédében mon­dotta, ezek a kiadások, ha gyorsan nem vál­toztatnak rajtuk, egész nemzedékek meg­élhetési lehetőségének színvonalát fogják mélyen alányomni. Ilyen pénzügyi nehézségekkel küzd most Európa egy k legnagy obb országának, Fran­ciaországnak kormánya is. Az óriási arany­tartalék fölött rendelkező Francia Bank két százalékról négy százalékra emelte föl a kamatlábét, hogy a lehetőségig akadályozza az arany kiáramlását Franciországból. És a francia kormány ugyanakkor újabb nagy kölcsönt vesz föl nem a tőkegazdag francia pénzpiacon, hanem Angliában. A kölcsönnel részben a hadikiadások által példátlan ma­gasságúra emeik dett francia költségvetés 30—35 mt;l árd frankos deficitjét akarja fedezni, részben az újra ingadozó frank megtámasztására akarja azt felhasználni. S a különös az, hogy a gazdag Franciaország nehézségeit elsősorban nem is a hadik adá­sok okozzák, melyeket fantasztikus magas­ságuk ellenére egyelőre még elbírna, mint inkább bx, hogy a francia tőke urai nyíltan be nem vallott, de a valóságban nagy szí­vóssággal folytatott harcban állanak a jelen­legi kormánnyal. Ez a harc az oka, hogy a Blum-kormány- nak a frank értékcsökkentésekor kitűzött pénzügy! tervei máig sem valósulhattak meg. Angliában, az Egyesült-Államokban, Hollan­diában és Svájcban az értékcsökkentéssel kapcsolatosan visszatértek a külföldre men­tett tőkék és előbujtak rejtekeikből az ott­hon elrejtett pénzek is, valóságos pénzbő­séget idézve elő. Franciaországban, ahol még nagyobb külföldre menekült és belföldön el­rejtett tőkékről van szó, a helyzetnek ez a kedvező változása nem következett be. Nem következik be pedig azért, mert a francia lóke mozgásának irányítói szemben állanak a népfront! kormánnyal, amely viszont poli­tikai okokból egyelőre továbbra is erősen üli a helyén. íme az oka, hogy a még min­dig nagyon gazdag Franciaországban hirte­len kamatlábemelésre ás külföldi kölcsönre került a sor. Ennek a helyzetnek természetesen meg­vannak a következményed Európa nesmzet- közi politikájában is. Egyik következmény az, hogy a pénzügyileg az angolszász pénz­piacokkal szemben mind erősebb kötöttség­be jutó franc'« kormány külpolitikai együtt­működés terén is fokozottan keresi a kap­csolatokat az angolszász hatalmak kormá­nyaival Másik következménye, hogy a párisi politika vezetőinek már pénzügyi szempont­ból Is szükségük van az európai kiilpo’itka békés fejlődésére. Mert csak ez teheti lehe­tővé a francia gazdasági élet tartós fellen­dülését is, amelynek különben az utolsó hónapok folyamán már határozott jelei mu­tatkoznak. A francia ipar és kereskedelem kezdi lerázni letargiáját és láthatóan erő­sebb tevékenységgel dolgozik. Az év első hónapjaiban feltűnően csökkent a munka­nélküliség is, mely Franciaországban soha­sem volt olyan arányú, mint Európa többi nagy országaiban. A gazdasági fellendülés további menetének azonban elengedhetetlen feltétele a franciáknál is az, hegy az euró­pai helyzet békés irányban fejlődjék. Ha ez megtörtén k, akkor talán csökkenteni fog­ják a hadikiadásokat, amit azután követ­het az államkincstárak nehezen megvalósít­ható., de feltétlenül szüksége rendbehozása is. kelt Gusztáv svéd király és Sandler svéd külügyminiszter látogatása Belgiumban és Hollandiában. A svéd kormány tudvalevő­leg egyik vezetője a skandináv államai; együttműködésének, melyhez az utóbbi idő­ben sikerűit hozzákapcsolni Finnországot is. A brüsszeli és hágai látogatás arra mu­ted, hogy a mindenekelőtt békéis politikát kővető skandináv államok most szorosabb kapcsolatokat keresnek Hollandiával és Bel­giummal is. Mint a nagyhatalmak összeütközé- si területére eső kisebb államoknak bizonyos fokig közös érdekei vannak a két flammend állammal is. Emellett bizonyos párhuzamos­ság álj fönn a skandináv államok politikája és Anglia politikája között arra vonatkozó­lag hogy a békés európai megoldásokat az adott viszonyok között először gazdasági lé­pésekkel kell megközelíteni s ezt a politikát helyesnek tartja Brüsszel és Hága is. Sand­ler svéd külügyminiszter, akinek főrésze volt a genfi tanácsülésen létrejött török—francia kiegyezés megteremtésében is, Európa nagy külpolitikai kérdései terén az utolsó időben szintén meglehetős tevékenységet mutat. Egyes hírek szerint, ha a brüsszeli és hágai utazás sikerrel jár, a skandináv államok együttes kezdeményezéssel fordulnak a föld­rész gazdasági talpraállitása kérdésében Eu­rópa nagyhatalmi fővárosaihoz. A nap külpolitikai híreihez tartozik a Bu- curestiből érkező jelentés is, hogy Beck len­gyel külügyminiszter romániai látogatására március folyamán kerül a sor, nem febru­árban, ahogy előzőleg tervezték. RÓMA, február 5. A Ştefani jc’entí: Az olasz sajtó méltatja az öltem—'török együtt­működés helyreállttásált, amit Ruzsdy-Anras és Cicuno gróf megbeszélései eredményeztek. PÄBIS, február 5. A Jour szerint Ruzsdg- Arras és Ciano gróf találkozása arra mutat, hogy Olaszország erőfeszítéseket tesz olyan irányban, hogy Törökországot megnyerje szwjetellenes politikájának. PARIS, február 5. Az egyetemes békefromt nemzeti szövetségei kiáltványt adtak ki, amit a francia tka/toliükiusok csoportja irt alá. A spanyol polgárháború rémségei ellen, bárhol is követik el azokat, — mondja a kiáltvány — keresztény fisz t ességünk re te­kintettel, legerélyesebben tiltakoznunk kél!. Nemcsak a Népszövetséghez fordulunk, ha­nem a kormányokhoz és minden ember szi­véhez szólunk, kérve, segítsék elő 0 békél­tetési kezdeményezést. KOPPENHÁGA, február 5. A német-dán határ békés revíziójáról szóló hírekkel kap­csolatban Stauning dán miniszterelnök eze­ket mondotta: Határunk Németországgal örökre van megvonva. RÓMA, február 5. A légügyi minisztérium elrendelte az összes szabadságolt katonai pi­lótáknak két hónapra való behívását. LONDON, február 5. Az ausztráliai kor­mány 350.000 font sterling értékben 40 repü­lőgépet rendelt az Egyesült-Államokban, mi­vel az angol gyárak az angol hadsereg ren­deléseivel vannak elfoglalva. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) BUCUREŞTI. Derült ég, enyhe, határozatlan irányú szél, Banatban és Olteniában erősebb éjjeli lehűlés, az ország többi részeiben tovább tart az erősebb nappali felmelegedés. Reggel és este köd, mely különösen az or­szág délnyugati részeiben lesz erős. Bucurestiben ma délelőtt a hömérsék= let -M fok. JT- - 9 1937 február 4-én. (Rador) Berlin 175.90. Amszterdam 239.3750, Newyork 437.12, Lon­don 214.050, Pájés 200.725, Milano 23. Prága 15.2ö. Budapest 35.75. Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó S2.60, Béé* 73.70

Next

/
Oldalképek
Tartalom