Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-05 / 29. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ » y Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám, — Tel efon szám: 109, — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A több! külföldi államokba csak a portókülönbözettel röbb. LVIÍÍ. ÉVFOLYAM, 2 9. SZÁM. PÉNTEK 19 37 FEBRUÁR 5. i 'aex. Ciano gróf és Kusdy-Arras ibsí!ss$®í megbeszéléséi! Olaszország és FiSrükország baráti egyutinaökódéséi isatiiroztfák el Hivatalos közlemény a milánói megbeszélésekről. — Nincs elöhaladás London és Paris viszonyában Berlinhez. - Cáfolják a német gyarmati memorandum hírét Eden hafározolfan visszauîasiioîia a németeknek leendő gyarmati engedményeket Az európai külpolitika megint újabb eseményekre való előkészülés stádiumában áll. De ebben a tevékenységében, amennyire külső jelekből következtetni lehet, meglehetősen bizonytalanul mozog. Anglia a fontosabb pontokon követeit változtatja és miután berlini nagyköveiét Párisba helyezte át, most hír szerint római nagykövetét helyezi át Berlinbe. A római angol nagykövet, Sir Eric Drummond hosszú időn ói a Népszövetség főtitkára volt, amiből némelyek arra következtetnek, hogy az angolok által tervbevett tárgyalások során rá vár a feladat, hogy Németországot a Népszövetségbe való visszalépésre rábírja. Egyelőre azonban a terv bevett megegyezéssel kabpcsolatban inkább negatívumok történnek, mint a közeledést elősegítő lépések. Ilyen negatívum Anglia mindinkább nyilvánvalóbbá váló, határozott elzárkózása a német gyarmati követelések előtt. Hitler beszéde után, mely a német külpolitika követeléseinek szinte a központjába helyezte ezt a kérdést, a londoni şajtokommentârokban azonnal a legnagyobb tartózkodás nyilatkozott meg. Ez a tartózkodás azóta folyton nő és tegnap az angol kormány határozott visszautasító nyilatkozatában nyert kifejezést. Az alsóházban ugyanis egyik képviselő megkérdezte Eden külügyminisztert: megigérheti-e a képviselők színe előtt, hogy az alsóházi tárgyaláson éppen szóban forgó nyersanyag-szétosztási kérdéssel kapcsolatban nem kerülhet sor angol gyarmati területeknek más országra való átruházására. Eden erre a kérdésre, melyet az interpelláló képviselő nyilvánvalóan a kormány beleegyezésével tett fel, röviden, de kategorikusan válaszolt: ,.Feltétlenül megígérhetem.“ Ugyanakkor Berlinből is hrrtározottan cáfolják a hirt, hogy a tegnap Londonba visz- szaérkezetl Ribbentrop német nagykövet a gyarmati kérdésre vonatkozólag a német kormánynak egy memorandumért vitte magával. Ez a hir — mondja a Berlinben is közölt jelentéssel szemben kissé későn közzétett cáfolat — nem felet meg a valóságnak, mért Q német kormány semmiféle terveidet a gyarmati kérdés megoldására eddig nem dolgozott ki. Akik a külügyminisztériumoknak ilyen hírek közrebocsátásával gyakran folytatott játékát ismerik, nem tartják kizártnak, -hogy n Ribbenfroppal küldött memorandumról szóló hir kísérleti léggömb lehetett, melyet azonnal visszavontak amint az indítvánnyal szembeni elzárkózás nyilvánvalóvá lett. A helyzet mozdulat lanságára vall Delbos franc;a külggminiszternek a párisi kamara külügyi bizottságában lelt tegnapi kijelentése is, mely szerint Hitler beszédével a helyzet nem változott, mert a német államfő nem tett az Eden és Blum beszédében foglaltakon túlmenő kezdeményezést. Ez a nyilatkozat szinte visszavonulást irlent Delbos vasárnapi beszédével szemben ■ . Másrészt viszont Edén módját ejtette tegnap annak hogy az Európa rendezése ügyében várt tárgy diósokról be szél jen. Egyik inI terpellációra adott válaszában kijelentette, hogy az angol kormány szeretné, ha a később létrejövő nemzetközi tárgyalásokon a locarnói szerződés tárgyain túl kiterjedő és az európai békére nézve döntő más kérdésekben is megállapodás jöhetne létre. - Ruzsdy-Arras török külügyminiszter Ciano olasz külügyminiszterrel folytatott milánói megbeszéléseinek eredményéről tegnap este hivatalos jelentést adtak ki. Milánóban — mondja a hivatalos jelentés — megbeszélték a két országot közvetlenül érdeklő és az ái I talánosabb jellegű külpolitikai kérdéseket is. j Szó került ezek között a Dardanellák kérdé- i sere és a két ország Földközi-tengeri elhe- { lyezkedésének kérdésére. A megbeszélések folyamán beigazolódott, hogy Olaszországot és Törökországot egyetlen vitás kérdés sem választja el egymástól és beigazolódott az is, hogy az együttműködés mindkét ország előnyére van. Ez a hivatalos jelentés nem lép túl az általánosságokon, viszont érezteti, hogy a- Olaszország és Törökország közötti eddigi távolság helyett határozott és az olasz / A kisebbségi kérdést nem lehet eltüntetni Európa nagy kérdései közül, bármennyire is akarnák. Egész kis népek sorsa is fontos problémává válik manapság Európa fejlődésére, mert elhelyezkedésük, el égő tétlenségük, vagy nyugodtságuk döntő módon járulhat hozzá a földrész nagy ellentéteinek fokozásához, vagy mérsékléséhez. Hogyne volna fontos tehát negyvenmillió, jórészt magas kultúrájú európai ember elhelyezkedése, elégül ellensége, vagy nyugodtsága ennek a földrésznek sorsára. Hiszen minden kisebbségi néptöredék jajkiáltása szükségképen visszhangra talál a nemzetiségileg rokon többségi áTamban is. A negyvenmilliós európai kisebbség serskérdéseinek visszaszorítása ezért csak időleges lehet. Ez a kérdés mindig utat fog törni magának Euré>pa legnagyobb sorskérdéseinek vitáiban is. És sok jel a>n*a mutat, hogy a magútóiértetődő újabb kisebbségi uttörés szinte automatikusan újra munkában van. Ott szerepel elmarad hatatlanul az európai helyzet újabb rendezésének vitáibain is. Az angol küipo'iíika megoldási terveiben, miután az egymást követő nemzetközi válságok során évekig alig volt szó róla, szintén újra szőnyegre került. Hitler koncé'!ár pár nap előtti nagy beszédében ugyancsak jelentős szerepet juttatott a kisebbségi kérdésnek, A francia külpolitika vezető egyéniségei gyakori célzásokkal szintén éreztetik, hogy tisztában vannak ennek a kérdésnek fontosságával. Negyvenmillió európai ember sorsa nem lehet elhanyagolható mennyiség abban a pillanatban, amikor Európa békés rendezése érdekében minden jefientős erőtényezőt számija kell venni. Ezt a külpolitikai időjárást érezték meg aligha nem a kockázatos földrajzi elhelyezkedése miatt finom diplomáciai idegzetű Csehszlovákiában is, ahol illetékesek és kevésbé illetékes ik újra meg uira nekiszaladnak a köztársaság területén különösen nehéz kisebbségi kérdések megoldásának. Hodzsa miniszterelnök nemrég ismerte el egyik beszédében ennek a kérdésnek komoly nemzetközi vonatkozásait. Egyik kormánypárt! napilap, a „Narodni Llsty“ pedig sajnálatának ad kifejezést afölött, hogy a kisebbségi kérdés kezelése számára eddig nem teremtettek közös nemzetközi kritériumokat. Csehszlovákia. a lap szerint, ezt a követelést már többször hangoztatta, mert azt hiszi, hogy legkomolyabb szükség van minden kisebbségi állam és minden kisebbség érdekében arra, bőgj egységes alapelveket dolgozzanak ki ebben a kérdésben. A lap természetesen hozzáteszi, hogy ebben az esetben kiderülne, mennyivel többet biztosít Csehszlovákia alkotmánya a kisebbségeknek, mint amennyit nemzetközi szerződések tőle kívánnak. De elfelejti ugyanekkor megírni, hogy az alkotmány biztositolta jogok hogyan érvényesülhetnek a nacionalista türelmetlenség valóságában. Mindamellett a mi szempontunkból is feltétlenül értékelésre méltó mozgás tapasztalható ebben az államban a kisebbségi kérdés körül. A német kisebbségi pártok, melyek között azonban nem szerepel a szudéta németség nagyrészét magában foglaló 1 lenlein pártja, nemrég memorandumot nyújtott át Hodzsa miniszterelnöknek, a csehszlovákiai németség sérelmeinek orvoslását kívánva. Hodzsa miniszterelnök a memorandum alapján tárgyalásokba kezdett és bizonyos ígéreteket is hangoztatott. A tárgyalások folynak s az eredményről még nem alkothatunk képet. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy a német aktivisták, akiket a Honiéin által vezetett ei'ős nemzeti érzésű kisebbségi csoportosulás túlságos alkalmazkodással vádol, szintén nem tartózkodtak a kisebbségi sérelmek teljes nyerseséggel való felsorolásától. Viszont ugyanakkor megmozdult a cseh nacionalizmus is, mely a kise bbségi jogok meg- vai’ósitásában mindig veszedelmet szimatol. Hod zsa miniszterid nők, úgy látszik, kissé visszarettent ettől a támadástól, mert rádióbeszédben szegezte le, hogy nincs szó olyan- értelmű cseh német kiegyezésről, amilyen a régi Ausztriában kerülhetett volna sorra. Tisztán olyan kisebbségi kívánságok teljesítéséről folyik a vita, melyek az alkotmány keretében, a közigazgatási intézkedések területén is elintézbetők. Arról nem lehet szó — állapítják meg prágai hivatalos helyen — hogy a csehszlovák többség áliamvezető szerepét megosztani akarná az ország valamelyik kisebbségével. Ilyesmire memorandumuk beterjesztésével természetesen a német kisebbségi pártok sem gondoltak és nem gondol mai viszonyok között a vegyes lakosságú államok egyetlen kisebbsége sem. Az alkotmányokban adott lehetőségek valóban módot ad mik a legégetőbb kisebbségi sérelmek megoldására. De alkalmazni is kell ezeket az alkotmányadta lehetőségeket teljes lojalitással és nem úgy, hogy a kisebbségi intézkedéseknek csak a megszorító lehetőségeit érvényesítsék. politika mindig pozitív céljait tekintve, tevékeny közeledés jött létre. Egyes hírek szerint szóba kerültek a megbeszélésen olyan területek is, melyek jelenleg szovjetorosz fennhatóság alatt állanak, melyeknek függetlensége azonban a törököket is érdekelheti. Ezek a hírek természetesen beigazoiha- tatlanok, mert ha külügyminiszterek egymás között ilyesmiről esetleg beszélnek is, óvatosan vigyáznak arra, hogy megbeszélésül: tárgya nyilvánosságra ne kerüljön. Jóval érdekesebb és mindenesetre megbízhatóbb is a belgrádi hir, mely szerint Ruzsdy-Arras külügyminiszter Milánóból jövet a jugoszláv fővárosban félbeszakít ja írtját és megbeszélést készül folytatni Sztojadinovics miniszterelnök-külügyminiszterrel. Ennek a megbeszélésnek előre is nagy jelentőséget tulajdonit a belgrádi sajtó, mely megállapítja, hogy Ruzsdy-Arras belgrádi látogatása hozzá fog járulni Jugoszlávia Olaszország és Ausztriához való jóviszonyának megerősödéséhez és egyben elő fogja segíteni a Dusmmedence kérdéseinek megoldását is. MILANO, február 4. Ciano gróf és Rusdy- Arras külügyminiszterek tegnap esti megbeszélései után hivatalos jelentést tettek közzé, amely szerint a külügyminiszterek tanulmányozták a két országot érdeklő különböző kérdéseket, valamint általánosabb jellegű kérdéseket is, köztük íegelsőstorban a tengerszorosok és a két ország Földközi- tengeri elhelyezkedésének ügyét. Megbeszéléseik folyamán beigazolódott, hogy Olaszországot és Törökországot egyetlen probléma sem választja el egymástól, valamint azt is, hogy az együttműködés mindkét országnak hasznára van. RÓMA, február 4. Rusdy-Arras török kül- ügyminiiszter, aki Milanóban tartózkodik, ma délelőtt a kormányzói palotában megbeszélést folytatott Giano gróffal, majd közös ebéden vettek részt. Délután a két külügyminiszter folytatja tanácskozásait. Este a város kormányzója ad fogadást Rusdy- Arras tiszteletére, majd a Scala-szinház díszelőadásán vesz részt a két külügyminiszter. Cano és Rusdy-Arras tanácskozása igen szívélyes keretek között folyt le. Szóba kerültek a Földközi-tengeri statusquo keretében a török—olasz viszonyt érintő összes kérdések. LONDON, február 4. Henderson képviselő kérdésére Edén külügyminiszter kijelentette, hogy az 19,36 március 31-i német jegyzék nem fog'alt magában javaslatokat egy u.j locarnói szerződés érdekében folytatott tárgyalások azonnali megkezdésére. Az angol kormány szeretné, ha a később létrejövő megegyezés az előző locarnói egyezmény kérdésein túl kiterjedne az európai békére nézve döntő, más kérdésekre is. 'LONDON, február 4. A kormány ma rendes heti értekezletét tartotta, amelynek napirendjén a külpolitikai kérdések, a be- nemavatkozási bizottság munkálatai, Hitler kancellár beszéde és a németek által szóba hozott gyarmati kérdések szerepeltek. BUCUREŞTI, február 4. Suphi Tonroier. Törökország Bueuresti-i követe ma Ankarába utazott Antoncscu külügyminiszter látogatásának előkészítésére. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) időjét Bucurestihöl jelentik: Kismértékben emelkedő légnyomás, többnyire borús idő, enyhe délkeleti szél, reggel és este köd, általános felmelegedés és különb sen nappal erősebb olvadás várható. — Ma délelőtt a fővárosban a hőmérséklet 0 fok, Predealon a hóréteg vastagsága 35 cm. ZÍ u 'ncJÍ2 . 1937 február 3-án. (Radar) Berlin 1 7.!> Amszterdam 239.25. Newyork 137. LuntL: 214.175, Paris 203.775, Mí'ano 23, Piár 15.26, Budapest 85.75, Btlgrád 10. BueurvA. 32bt yarsó 82.50, Becs 73,70.
