Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-28 / 49. szám

1931 februar 28. ELLENZÉK 7 Ópiumot csempésztek a diplomata-postában Szenzációs leleplezés a belgrádi repülőtéren Beigrád. (.Az Ellenzék jetenbl.) A belgrádi re ndörség na gyárán}' u óp i limesem pés ze le t ■leplezett le. Egy csempész-banda, melynek kitűnő összeköttetéséi voltak, Bulgáriából nagymennyiségű ópiumot csempészett Belg- rádba, amelyet innen továbbítottak a nyugat nagy városaiban. A csempészek a kábitó- szert diplomáciai kurirposla utján szállítot­ták. Tegnap este a rendőrség a belgrádi repülő­téren rajtaütött a csempészeket: és 12 em­bert tartóztatott le közölök. Az elfogott embereknél, akik valamennyien előkelő állású urak, nagymennyiségű ópiumot találtak. A letartóztatottak neveit a belgrádi rendőrség a nyomozás érdekében még l i tok - I ban tartja, de tudnivélik, hogy a tetartózta- i tollak között egy diplomata is .szerepel. PÁSZTOR BERTALAN RIPORTJA: Ady Endre „va Gyulája Hogy ismerte és kedvelte meg Ady Oradean Gyula cigányt. A székrekedés legyőzésére szedjünk Cisbey teái I Egy jóizli tea mezei növényekből, mely magába foglalja ennek az aromáját és gyógy tő erejét. A CISBEY TEÁT Franciaország an preparálták legelőször kü­lönböző növényekből az ottani Trappisti szerzetesek és olt a Trappista szerzetesek egészség-teája név alatt ismer tes. Összetételének titka az ottani na.y Cisbey laboratóriumra lett bízva, melynek egyedül van joga ezt a teát készíteni. Az emésztő készülékre (gyomorra, májra, bein, a vesékre, az idegekre, a vérre) gyakorolt jótékony hatásánál fogva a Cisbey tea visszaadja az egészséget, az erőt, és az életkedvet. A széklet könnyű lesz es szabályos, a vér megtisztul, a szer­vezet m gszabadul a mérgektől, az elme megtisztul, az étvágy és a pihentető álom vis zntér, és a munkakedv újjászületik. Tehát ártalmatlan és mégis e^y hatalmas felfrissítő. A CISBEY TEA tökéletes sikerrel alk lmazha ó a székrekedés, nehéz emésités, kritikus kór, migrén, bőrkiütések, viszketések, kevülések, szuróclások, reum k stb. ellen. A Cisbey tea fisz Híja a véti. Kérjünk egy ingyenes mintát kipróbálás végett. Kitűnő ital cukor nélkül is. Egy 100 gr.-os doboz ára 60-— lej az ország mindm gyógyszertárában és drogériá­jában. Követeljünk Cisbey teát és utasítsuk vissza az utánzatokat. Lerakat a C;sbey tea részére Bucureşti III., Str. Toamnei 103. mcííessskmm ORADEA, februar hó. Nagyon divatba jöttünk mi, az Ady „Vér és arany“ városa, egyszerre .két budapesti napilapban is jelenik meg rólunk történelmi regényes korrajz, az egyiket Nagy Endre Ír­ja ,,Egy város regénye“ — a másikai Nagy Andor ,,Tav.aisz Oradean“ cim alatt. Azt a közei negyven év előtti korszakot igyekez­nek meg örökíteni, amikor Ady Endre az Ér­től az Óceánig való útjában a Kőrös-partján is kikötői!... Nagy Endre, az irásmüvészetnek igazi mes­tere, Nagy Andor is kiforrott stiliszta, amit Írnak, kedves, vonzó olvasmány, csak a történeti hűséggel maradnak adások. Ana- chronizmusokat halmoznak, személyeket, jellemeket, eseményeket hamisítanak és ke­vernek össze. Nem akarok én ilt helyreigazitásokba bo­csátkozni, hiszen akkor az övéknél hosszabb ellenregényt kellene írnom, legfeljebb az iro­dalomtörténeti időket szerelném figyelmez­tetni, nehogy e tfpukusan felületes regényes korrajzok nyomán induljanak, ha Ady End­re költői és újságáról életének Oradea-i korsza­kával alkarnak foglalkozni. Ady Énévé megérkezik Ady Endre Oradea-i életébe beletartozik az ő kedveit cigánya a ,,vak Gyula“. A vele- valo megismerkedésről különösen vad fan­táziával számol íbe a „Tavasz Oradean“ egyik fejezete. Az igazság az, hogy Ady Endrének én mutattam be ezt a zenei exoüikumot. s ennek érdekes körülményeiről akarok itt be­számolni. Vak Gyula ma is él, a Feketesas-épület ka- vernájában muzsikál, már bizony megrokkant, hiszen -túlhaladt a hatvanon, de azért, ha el is mult a jó világ, a mindennapit csak megkeresi. Ady Endrét, amint köztudomású, én emeltem ki a deb­receni áporodottságból és hoztam át az 1899. évben, a szabadabb szellemű Oradeara a Szabadság redakciójába, amely lapnak ak­koriban a segédszerkeszitője voltam. Az év vége felé egy vasárnap délután ér­kezett meg boldog örömmel, hogy odahagy- >la a cívisek városát, melynek konzervativiz­musát, tespedtségét már nem állhatta. Az első vacsora A vasútról egyenesen a „Magyar király“ kávéházba jött. ott vök az újságírói asztal, vasárnap délutáni munkaszünetiben ültünk együtt. Szerényen, bizonyos elfogódottsággal jött közénk s láthatólag jó; esett neki a ked­ves, elismerő fogadtatás. Ez évben már meg­jelent Debrecenben az első verses kötette, amely országos figyelmet keltett, én viszont már előre sokat beszéltem ügyes és sokol­dalú újságírói munkásságáról a kollegáknak, ezt az értékes priuszt megfelelően méltá­nyolta az újságírói asztal, mikor szívesen üd­vözölte őt. Hegedűn csellózik vak Gyula Ugyancsak ebben az időtájban került Ora­deara Derecskéről egy Borsos Gyula nevű, teljesen vak, fiatal cigánymuzsikus az öz­vegy édesanyjával. Érdekes tudásával hamar feltűnt. A hegedűt ugyanis nem vette az átUa alá, hanem, miként a kisbőgőt szokás, a térdei közé szorította. így játszott a hangszerén, de olyan virtuo­zitással, hogy .bennünket, zeneértőket és he- gedüjátékosokat egyenesen fraippirozatt. Fu­tamai, dupla hangjai, flazsolettjei hibátlanok, tiszták és csillogók vatták. És e technikai ragyogás mellett va'ami egészen különös han­gulat fiütötte át a hanghordozását. A világ­tól elzár! szegény vak fiú magába mélyedt- ségéből sajátos mélabu ídegződött át a hu­rok és vonó zenei játékába. Vak Gyula ha­mar népszerű lesz, édesanyja kiséri ej a jobb lokálokba, ahol jól megfizetik. Kell is a „.lóvé“, hiszen ő a családfenntartó, otthon még három kisebb fiúnak is kenyér kall. Minit muzsikus ember különösebben ér­deklődöm a vak Gyula művészete iránt. Éj­jelenként, redakció után, ha nincs munkája, ott vár rám a Magyar Király szegletén, be­viszem magammal az egyik üres játékszo- báha és tanitgatom a divatos slágerekre: a Gésa-keringőre, Szuiamith dalaira, a Kék asszony „szentelt miÜigyertyá“-irta, Audran hires „Baba“ melódiáira, stb. Bámulatos zenei ösztöne és felfogó képes­sége volt. Egyszeri eljátszásomra már szin­te tökéletesen utánam hegedülte a taktuso­kat. Az .apja is muzsikus-cigány volt, a berety- 'tyóujfalusi, valaha hires Kürti-féle bandával járt, a Gyula gyerek jpedig már zsenge ko­rában hegedülni kezdett. Gyengén fejlett rajkó volt. Kurta kezeivel nem tudta a he­gedűt úgy az álla alá szoritani, hogy ujjai­val a búrokat elérje, úgy segítőt! hát ma­gán, hogy térdei közé fogta a száraz fát s mintha cselló volna, kezdetit rajta játszani. A hegedülés módszerére, az ujjak mikénti felrakására, az úgynevezett fekvésekre, kot­tára soha senki sem tanította, de az őstehet­ség hamar ráhiibáztatta mindenre, ami a he­lyes játékhoz szükséges. Ady megismeri vak Gyulát Mint gyermek himlőbe esik s elveszti a szeme világát. Most egészen a hegedűé lesz és virtuózzá fejlődik. Mikor apja elhal, már híre van a Debrecen-vfdéki falvakban, öz­vegy anyja jó szimattal1 Oradeara jön be ve­le és többi gyermekeivel, vak Gyula kere­sete fedezi a család egzisztenciáját. Menyaszonyom, ma szeretett életpárom, művésziesen hegedült, a budapesti Nemzeti Zenedé-iben Blooh és Gobbi tanároktól nyer­te kiképzését. Sokat beszélek neki vak Gyu­láról s mint szakmabeli, természetesen igen szeretné a csellózó hegedűst egyszer meg­hallgatni. Hogy kívánságát teljesítsem, ma­gammal vittem hozzájuk vaJk Gyulát. Far­sangi este volt, nem sokkal az Ady Oradea­ra érkezte után. Jó vacsora készült, Adyt is meghívtam rá, hadd élvezze anyósom pom­pás főztjeit Itt, ezen a vacsorán, amelyen vak Gyula Erkel „Bánk bán“-jának nyitányát játszot­ta ed, a különös művészeten mindinkább ámuló menyasszonyom előtt ismerkedett meg vele Ady Endre is, itt hallotta először s költői lelkét nyomban megkapta a szegény világtalan cigány hege- düszavának mélysége s a húrjaiból áradó őserő. Ady mulatozásai Ezentúl sürü italozásainál mindig őt kí­vánta hallani Ady, aki ha egyáltalán nem, volt dalos kedvű, fakó, rekedt hangja nem is lett volna erre alkalmas, de azért szerel­mese volt a magyar nótának. Volna talán egy-lcét nótám is, Egg-két buja} uj nagy dalom. Majd a „Lázár a palota előtt“ című versé­ben ezt mondja: ő is szeretne táncra kelni S rőt erdőkben, rőt szertárokkal Tréfás dudánál énekelni. De Ady sohasem énekel, mulatása se vi- gadás, inkább valami kesernyés önmarcan- golás soik-sok és erős alkoholfogyasztással. Bármint akarjuk, nem tudjuk elszoktatni a szesztől, amelynek oly fiatalon már rabja lett. Áldomás oiirnü hatalmas poémájában igy ir: Áldomást tartok. Künn vaksötétben zivatar harsog. Olgán, milyenben kőtáblát kapott Népösszetartó, nagyszerű Mózes . . Az asztalomon gyilkoló szesz . . t Ennek a gyilkos, butitó lének Nagy szerepet szánt a balga élet, Öntudatrabló egyedül itt lenn, Ami felséges, uralja minden Az alkohol a romboló isten I . . . A földön mindig éltek emberek, Tudásra vágyók, tehetetlenek, Nagy agyvelők, ferdült koponyacsontok, Világmegváltó, balga gondok. De volt a világon megváltó mámor, Volt butitó szesz, parányi sátor, Hol mámoros fej kőpárnát kapott, Hol elbutultak felséges agyok , . A nagy tudóktól nem maradtak teltek, ök a nagyságnak mártírjai lettek. Csodás fejük oly lázban égett. Mihez jeget nem adhatott az élet. Szemük olyan kegyetlen tisztán látott, Hogy pokolnak látták meg a világot S kik rátermettek messiási sorsra: Belefuttok mámorba, alkoholba. Hatalmas erő van e költői védekezésbe, és igazság, ő -tényleg messiás volt és az al­kohol .pusztította el... * Hosszú-hosszú idő óta tegnap este ismét beszélgettem vak Gyulával, aki küzdelmes életét nem eredménytelenül topogta végig, öccseit iskoláztatta, kettőből soffőrt ne­velt, a harmadikból csellistát, aki most egyik Bucuresti-i bandában játszik. Mikor özvegy anyjuk elhalt, ő tó megnő­süli, jó asszonyt kapo'Jt, oki gondot viselt rá, két gyermekük született, az idősebbik fiú, aki szintén a soffőr-mesterséget tanulta :ki két nagybátyja mellett, a kisebbik leány, még otthon van. A halk, akadozó szavú, fekete pápaszemes öreg cigány késő éjszakáig elbeszélgetett vöt na velem ott a kavemában az Ady ,,ur“ mel­lett töltött jó világbeli, régi időkről, ha ott, az egyik asztaltársaság nem sürgette volna hogy játssza el már nekik ama nevezetes slágert, hogy peches ember ne menjen a jégre ----­HANEM HIRDESSEM AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT 1 rövid idő alat; EREDMÉNYT ER . Apróhirdetések árait mélyen leszáll, tűk. Már 20 lejért hirdethet (Id t Lllenzékbeu. Állást-keresők stavan . mk 1 Ujt fizetnek. (Dij cljfj íizitj.i! Gantacuzino uj bravúrja BUCUREŞTI. (Az Ellenzék jeleni;:) A Tem­po szerint a Flntrasigeant ciimii párisi lap olyan Ifirt közöl, hogy tavasszal mielőtt vi­lágkörüli útjára indulna, Bazu Cantacnzino kísérletet tesz a London-Fokváros útvonal- rekord megdöntésére, amit jelenleg Amy Mollsionisson t a ry

Next

/
Oldalképek
Tartalom