Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-02 / 26. szám

19TJ fVVfWär 9. B tzmrrwTt s Somos aal 6szcrcncsftlcn$€g tut De Planziel PARIS, február t De Monzie volt miniszter autója ösz- szeütközött egy másik autóval. Az össze­ütközés erős volt és nemcsak a gépek «ÄÄ-ÄSSftSK» törtek össze, hanem az automobilok utasai is súlyosan megsebesültek. De Monzicnak eltört a lába, számos zúzott seb van a testén és a-feje rs betört. Ünnepélyes keretek között, bensőséges módon Felszentelték Vásárhelyi Jánost Transsylvánia reh püspökét Tegnap, vasárnap délelőtt a belvárosi református templomban fényes külsősé­gek között Románia egyetemes magyar­ságának, a kormánynak, az ország vala­mennyi egyházának, a vármegye és vá­ros testületéinek és intézménye? jelenlé­tében történt meg Vásárhelyi János ref. püspök felszentelése. A püspök ünnepélyes felszentelését megelőzőleg, szombaton délután a rend­kívüli egyházkerületi közgyűlés kereté­ben ejtették meg dr. Tavaszy Sándor, teológiai tanár egyházkerületi főjegyző­vé való választását. A főjegyzői tisztség két jelöltje: dr. Tavnszy Sándor és Ká­dár Géza közül a közgyűlés 118 szava­zattal, 65 ellenében dr. Tavaszy Sándort választotta meg püspökhelyettes-főjegy- zővé. Vásárhelyi János üdvözlete után Máthé Sándor lelkész felolvasta az eskümintát, melyet Tavaszy Sándor szilárd hangon ismételt, majd elmondta rövid székfog­laló beszédét. A transsylvániai magyar­ság szellemi életének irányítására döntő befolyást gyakorló tudós, a következő­ket mondta: Ä z aj Sőjegyző beszéde — Mindenekelőtt hálós színűéi mondok köszönetét a bizalomért, mellyel a Főtiszte- tetü és M élt óság os Egyházkerületi közgyű­lés engem kitüntetni mél tűzted olt. A bizal­mat köszönöm meg, mert ebben a választás­ban ezt tartom magamra nézve a legna­gyobb értéknek. A bizalom ugyanis nemcsak elismerés és kitüntetés, hanem annak a ki­fejezése is, hogy ez a díszes testület méltó­nak talá} arra. hogy odaállítson a Főtiszte- letü és Méltóságos püspök ur mellé, hogy vele együtt őrködjem ezért Q szent bárkáért, az anyaszenfegyházért, mely ma legdrágább értékeinket hordozza és őrzi. „őrhelyre állíttattam“ lie kell vallanom, azonban, hogy életem­nek ebben az ünnepélyes pillanatában nem a kitüntetés öröme tölti be a telkemet, hó- nem a felelősség súlya nehezedik a ielkem- re. Úgy érzem magam ebben a díszes, nagy tekintélyű testületben, mikor az atyák te­kintete rajtam csüng, mintha minden tag most mellém állana s a saját gondjaiból ás terheiből valamit az én váltamra és az én lelkiismeretemre helyezne át. Teljes tudatá­ban vagyok annak, hogy magas őrhelyre ál­líttattam, ahonnan messze kell nézni s ahon­nan még a messziről hangzó segélykiáltást is meg kell hallani. Őrhelyre állíttattam, hogyha látom jönni a veszedelmet, fújjam a trombitát, ha látom a hitetlenség növekedé­sét, hogy zengjem az Isten igéjét s ha lá­tom a romlást a gátakon, úgy az elsők kö­zött álljak, az árvíz útjában, még akkor is, ha magával ragad, ügy érzem magamat eb­ben G díszes nagy testületben, melynek tag­jai között a református intelligencia kiváló­ságai mellett és kívül még annyi nagy törté­neti név csillog, de amelynek sorai között, mint kemény láncszemek feszülnek az ige palástos szolgái, taláros doktorai és tanítói, mintha a transsylván papság ősi címeres le­veléből kilépne az angyal és most az uj ne­héz, kétélű Icardot adna az én gyönge kezem­be s kemény szóval szólna ma ismét hoz­zám: Arte et marté dimicandum! Tudomány­nyal és hatalommal küzdj! — Hallom a szót, de azt is vallom, hogy sem a tudo­mány, sem a hatalom nem az enyém. ha­nem az Úristené, aki ma parancsolt nekem és én ennek a parancsnak kénytelen vagyuk engedelmeskedni. Engedelmeskedem, de nem a: önbizalom és az önérzet indítására, ha­nem azért, mert tudom, hogy ö ad hatalmat és 6 ad tudományt. Tudom és hiszem hogy Krisztus én érettem is meghalt, hogy én étettem és az én számomra is erővé, hata­lommá, szeretetté, szentséggé és tudomány­ágé lesz. Énnekem az ő erejéből, a- ő ha­talmából és az ö igazságából kell élnem. És tudom, hogy minden emberi történeti erőfor­rás előbb utóbb kimerül, de az ő erőforrá­sa kimeríthetetlen. „Én Krisztus szolgája akarok lenni“ Programot nem adok, nem is adhatok. Hiszen az én programom Istennek igéje, az Ő öröktől fogva való evangéliuma; az én programom az én legfőbb hatóságomnak, az egyházkerületi közgyűlésnek a programja és a Főtiszteletü püspök ur programja. Én szol­ga akarok lenni: a Krisztus szolgája, az Igazság szolgájd, a: Anyaszentegyház szol­gája. Mindezekben Krisztus, az Igazság és az Anyaszentegyház által szolgálni akarom népemet melyhez magám is tartozom. Ha az Ige testté lett Krisztusban, úgy Krisztus­nak testté, történetté kell lennie az egyház­tem azért, hogy a teológia visszatérjen egye­düli forrásához, úgy küzdeni fogok azért, hogy az egyház is minden tevékenységének gyakorlásában visszatérjen ugyanazon for­ráshoz: az Igéhez. Kekem jövőben nemcsak a Teológiát hanem az Egyházat is közvet­lenül szolgálnom kell. Az egyházkormány­zat és közigazgatási munkakört össze kell kapcsolnom a professzori munkával. Áldom az Istent, hogy erre nekem alkalmat ad Vallom, hogy nincs egyház teológia nélkül, de nincs teológia egyház nélkül. A keltő pe­dig egy csak akkor lehel, ha mindkettő ugyanabból a forrásból, az Isten igéjéből él. A második, amit meg kell vallanom, hogy én a gyakorlati munkát a szeretet gyakor­lásában látom. Az egyházi gyakorlati mun­kának az a legfőbb hivatása, hogy eliávo- litson és legyőzzön minden akadályt, amely az Isten igéjének útjában áll. Rendkívül nagy örömömre szolgál, hogy most miután már meghallgattam a püspök ur progrombeszédét, most szólhatok és kile- jezért adhatok annak, hogy egész szívvel vállalom ugyanazt a programot és boldog vagyok, hogy teljes együttérzésben érethe­tem magamat. Most már nincs is más mondanivaló hát­ra, minthogy kérem a közgyűlés bizalmát a jövőre is. A püspök helyettes-fő jegyző programbeszé­dével a közgyűlés szombati ülésszaka be­zárult. A vasárnapi program Tegnap, vasárnap délelőtt, amint azt elöl­járóban is mondottuk, került sor yz ősfi bel­városi református templomban a püspök ünnepélyes felszentelősére. Lapunk megelőző számában közöltük azo­kat a bel. és külföldi fényes küldöttsége­ket, amelyek e történeti nevezetességű ünne­pélyre egymásután vonultak fel a belvárosi református templom évszázados faliaii közé. Mikor az orgona felharsant, lépett be Vá­sárhelyi János püspök a főgondnokok, az esperesek és az egyházkerület vezetősége kí­séretében. Dr. Gönczy Lajos teológiai igazgató a gyülekezet éneke után biblia olvasással és imával nyitja meg az ünnepélyes istentisz- tefetet. Utána dr. Tavaszy Sándor egyház- kerültli főyegyző-püspökhelyettes az egyház­kerületi közgyűlés határozatait olvassa fel, mely Vásárhely Jánost püspökké válasz­totta és felszentelését a mai napra elren­delte. Ekkor íenciu államtitkár, a vallásügyi minisztérium képviselője, közölte a királyi dekrétumot, mely a megválasztott püspök államira tósági megerősítését tartalmazta. Most került a sor Vásárhelyi János ün­nepélyes eskütételére. Dr. Tavaszy Sándor felolvasta az esküformát, melyet a püspök ércesen csengő hangon, minden szót külön hangsúlyozva, utána mondott. Az eskütétel befejezésével Bajkó György, a legidősebb esperes imádkozik a püspökért. Az esperes] kar elénekli a Jövel Szentlélek Úristen kez­detű ősi egyházi éneket és a térd rehii'. ló püspök előtt elvonul és kezüket fejére téve áldást mond a busz egyházmegye esperese és az egyházkorületi főjegyző. Egy-egy bibliai mondásban adják áldásu­kat a püspökre és testvéri csókkal illetik annak homlokát. A gyülekezeti ének alatt a felszentelt püs­pök a szószékre lépett és elmondta bekö­szöntő prédikációját az I. Korinthíjsi levél 1—14. alapján, melyből az alábbiakat ra­gadtuk ki: SELECT-MOZGO Általános közkívánatra: Főszerepekben: FREDERIC MARCH STUART MARIA KATHERINE HEPBURN J fr.. CLARK GABIE, Him* u î.im, jean barlow kiváló trió legújabb fii.r je MOKROI Vásárhelyi János püspök beszéde Intelek titeket, hogy ne kísértsétek a Krisztust. Ne adjátok oda sziveteket se a könnyelműségnek, se a reménytelenség­nek, Emlékezzetek arra, hegy a történe­lem nagy tanulságai minket is arra figyel­meztetnek, hogy se hűtlenség, .se anyagias­ság, se bálványimádás, se könnyelműség, se tétlen csüggedés nem tarthatnak meg semmiféle népet. De minden időben meg­tart az Isten kegy elme. Ezt a hitet őriz­zétek meg. Legyetek hitben erős, hűség­ben kitartó, szerctetbem áldozatos bizony­ságtevői a Krisztusnak és ezáltal legyetek munkás, megbízható polgárai a hazának- Éljetek békességben egymás közöli, szere- tetben másfelckezctü és másnyelvü pol­gártársaitokkal és akkor bizonyára tapasz­talni fogjátok Isten megtartó kegy elmének áldását. Tudom, hogy sohasem volt könnyű do­log, de ma éppen nehéz hűséggel kitartani a Krisztus útja mellett. Sokszor megfá­radtok, elepedtek a szomjúságtól, uieg­faukadtok az éhezéstől. Nekem azonban emlékeztetnem kell titeket arra a lelki ele­delre és lelki italra, a Jézus Krisztusra, akinek előképe volt Izrael népe számára a pusztai vándorlás gyötrelmei között a szikla, amely kisérte és az életnek vízé­vel üdítette, gyámolította a népet, ő hozzá, az élő kősziklához kell, hogy' én és az én szolgatársaim elvezessünk titeket, hogy meg ne lankadjatok és el ne aléijatok az élet nehéz vándorutján. Testvéreim, am kor az idők a legnehe- ebbek, amikor minden elveszettnek lát­szik, akkor ütött az igazi nagy lelkek órá­ja. A régi egyház nem sirt, hanem imád­kozott, reménykedett és dolgozott. Ennek a léleknek legyünk mi is a gyermekei. En­nek a léleknek erejébin keressük az utat a megtérésre, a közös munkára, hogy szent egyetértésben Krisztus többi egyházaival vállvctctt erővel tudjunk munkálkodni azért, hogy itt a mi hazánk gyönyörű föld­jén is kibontakozzék a Krisztusban meg­váltott, szeretetben együttimmkálkodé írt khk között Isten országának dicsősége. Valóságba öltözzék az a gyönyörű világ, amelyről a zso’táros énekel, amelyben igazság tekint alá az égből, hűség sarjad a földből, irgalmasság és jóság csókolgat­ják egymást. Felajánlom a szivemet és életemet e szent szolgálatra. Alázattal kér­tek titeket, segítsetek nekem, kérem a kü­lönböző egyházak képviselőit, országunk legmagasabb intéző köreit, hogy láinogas- sunak és segítsenek az én szent felad« tómnak Isten dicsőségére való hűséges be­töltésére. Jöjjetek, imádkozzunk együtte­sen egymással és egymásért, hogy méltók legyünk a szent szolgálatra. A püspök prédikációja után imádkozott, Isiben áldását kérte az Anyaszentegyházra, münden felekezet re, a királyi; családra, kü­lönösen az Alha-Iulia-i nagyvajdának, Mihai trónörökösnek és Miklós királyi herceg be­tegségéből való felgyógyulásáért imádkozott. Befejezésül megáldotta gyülekezetét. Fogadás a püspöki palotában Istewtisztelet után d. u. 2-ig fogadás volta püspöki palotában. A Nószövetség nevében gr. Belülien Mária üdvözölték a püspököt. Az egyházkerület összes egyházmegyéinek, isko­láinak, különféle fokú intézményeinek ha­talmas küldöttségét dr. Tavaszy Sándor egy­házkerületi főjegyző-püspökhelyettes vezet­te a püspök elé s szolgálatukat ajánlották fel annak az épftőprogramnak megvalósítá­sában, melyet a püspök munkálkodásának céljául kitűzött. Ezek után az egyházikerületi közgyűlés nevében Kádár Géza generális direktor kö­szöntötte az uj főjegyzőt egyházkormányzói hivatásának kezdetén. A kettőjük között lefolyt választási küzdelem ennek az ősi gyakorlatnak végrehajtását különös jelentő­ségűvé tette, úgy hogy mindkét részről el­hangzott előbb szubjektív, azután közéleti programpontok kifejtése rendkívül magas színvonalúvá emelte az ünnepi üdvözülések ezen utolsó aktusát. , ünnepi ebéd Fél három órakor indult az ünneplők niagy serege az Iparos Egylet emeleti nagy­termébe, ahol kétszázat meghaladó részt­vevővel ünnepi ebéd következett. Az ebéden többek között resztvettek a kultuszminiszter megbízottja íenciu ákamtil- ţ kár, dr Golan görögkeleti püspök. Ivascu tábornok, a görög katolikus püspökség ki­küldöttet, dr. Boros György unitárus püs­pök, dr. Hans Otto Both, a szász konzisz- tórium papi kiküldötte, dr. Belázs András, dr. Boga Alajos, Márton Áron, dr. Jelen Gyula, dr. Óváry Elemér, a vármegye és város; hatóságok kiküldöttei, dr. Draghiciu rend önigazgató, az egyházkerület összes fő- gondnokaá, vezető tagjái és a református előkelőségek. A banketten, amely a késő délutáni órákig nyulott, egyetlen felszólalás történt, a Vá­sárhelyi János püspöké. A püspök köszön­tötte Őfelségét, a királyi családot és az egy" házak testvéri együttműködését hangoztatta. Az egyházkerület rendkívüli közgyűlése ma délelőtt folytatja tovább munkáját, mely­nek során a belvárosi templomban dél­előtt 10 órakor kezdődő ünnepélyes isten­tisztelet keretében ejtik meg a 32 fiatal re­formátus papnak a felszentelését. A felszen­tel ési ünnepségen Vásárhelyi János püspök imádkozik s a felszentelő beszédet dr. Ta­vaszy Sándor főjegyző mondja. OPERA KALAUZ. 100 opera meséje, is­mertetése operalátogatók és rádiósok szá­mára. összeállította: Lányi Viktor. Ara fűz­ve 1ÖG. kötve 144 lej az Ellenzék könyv­osztályában. Cluj,, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. CONTINENTAL SZÁLLODA (Budapest, VII., Dohány - utca 42.) A főváros középpontjá­ban, mindenhez közel. 160 szoba Hideg-meleg viz, köz­ponti fűtés, garázs a házban. Kitűnő étterem! Szolid árak, figyelmes kiszolgálás' Finom családi szálló ! ‘ bari. a népközösségben, a sajátos kulturá- í ban. Szolga akarok lenni, de egyszersmind [ hűséges, komoly, megbízható szolgatársa akarok lenni a férfiúnak, aki az Anyaszent- ■ egyház, a Krisztus /őségé alatt első szolgá- r jóvá lett: a püspök urnák. Kérem őt, hogy ' fogadja el az én szolgálatomat s ebben a I mai mérgezett társadalmi életben ne enned- je, hogy valaki a mi munkatársi közössé­günket és testvéri kapcsolatunkat megzavar­ja. Én nem fogom engedni! Ha nem adok programot, mégis van né­hány vezérlő elvem, amelyekről bizonysá­got kel/ lennem. Az első az, hogy amint éveken át küzdőt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom