Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-23 / 44. szám
V Btr..TW 7 fix 1937 tehra'Âr 23. ■ii im— I ni—■mminMiiniiiiiiir nrr— KRH>K I KOZ! KM1 NV Ar első iivcg „Gastro D,“ ttían teífesen gyógyultnak érzem magam nagvon J\0.uju>m őnőknek, hog-y nu-R»'iner- hettom c/t a Rvógvs/ert, amellyel a .szenvedők visszakaphatják egos/végüket és életkedvüket. Teljes t '/tr'i. n>-!: Tóth 1 -twin. Sl’.-l'aul, judeţul Arad, p. u, Solton-i, A kos: ónő ev elek sz.í/.vit klipjük 7 ország miauén részéből, amelyben lelkesedéssé'- beszélnek n Castro D. csodá («tas és gyors gyogyi é> Itatásáról a gyomor és bél bajok összes eseteiben. A Gla.'itro D, kapható rvógysz c rí a ra-kb'J-n és drogériákban. vagy 130 lej utánvét inéiért megrendelhető Császár I gyógy;/ert árá ban, Bucureşti, Calea V-ctor.ei 124 szánt. M ember, sKi mcőSKe Posfäinf ‘ Emlékezés híres párbajokra PĂK1S, február 22 Most, hogy a: orosz poéta, Puskin tragikus hal áfának évforduló fára emlékszik a világ, sokat b< szélirek Parisban arról a romantikus párbajról, amely kioltotta a fiatal költő életét és felelevenítik Puskin ellenfelének emlékét is, akii ez a púrlxrj tett híressé. Heckeren DAnthes, francia gárda kapitány volt Puskin ellenfele. egy miylehetősen ohszkurus széplétek, oki az irodalomban is próbálkozott. .4 halálos párbaj után sebtében ej kellett hagynia Szentpétervárt és visz- s zá7 tér ve Parisba, az itteni szalonok egyszeriben hőst csináltak belőle. .4 maga érdemeiért talán soh/i észre se vették volna. De most egyszeriben ö volt az, aki megölte Puskint. Attól kezdve nem voh párbaj Parisban, hogy segéd vagy egyenesen párbajvezetö ne lett volna Heckeren D'Anihes gárdakap Hány. Ez a népszerűség ugylátszik a fejébe szállt, a politikára adta ma<fát. 185'2-ben III. Napoleon szenátorrá nejsezte ki és ami a legkülönösebb, később egy rendkívüli diplomáciai misszióval küldötte vissza Szentpétervárra. Arról már nem szól a krónika, hogyan oldotta meg misszióját Heckeren báró és hogy milyen fogadtatásban részesítette Miklós cár azt a francia inat, cdci az orosz Victor Hugo életét J:ioltóttá .. . A legutóbbi években ismét népszerű lett o párbajozás Franciaországban és írók, ügyvédek elég gyakran párbajoznak ind amelyik főúri kastély kertjében vagy a hajnali Iröd- ben a Parc des Princes sportpályáján. Néhány hét előtt sokat beszéltek arról a párbajról, amit a ismert francia jtlmiró, Serge Veber vívott egy írót ár sóval tfis aminek külön érdekessége voh. hogy a francia párbajok történetében először volt párbajsegéd egy vak ember, Scapcni képviselő. A" újabbikon párbajok -ritkám voltak halálos kimenetelűek, de a francia párbajkróni- kák megemlékeznek néhány halálosvégű párbajról. Az egyik, két párisi festő, Dupuis és Hoben között folyt le, akik egészen a párbaj előestjéig elv ál áxzth ck<rtí an jó barátok voltak. Dupuis az első golyóváttás után holtan rogyott a Izüzdőténre. Ikmát ja-és ellen,fele élete végéig gyászolta. Egy másik -hires párbaj 1900 október 4-én történt Bar-le-Ducben Markier városi tanácsos és Henri Ferrette képviselő között. A segédek iörpárbeejban állapodtak meg. Mar- liér hevesen támadt mindjárt az ekső összecsapáskor és Ferrette, oki magasabb volt ellenfelénél és nyugodtabb is, csak a védekezésre szorítkozott. Mariiér beszaladt Ferrette kinyújtott tőrjébe, amely egyenesen febnyársalta. A legkülönösebb, hogy a huszonnyolc centiméter mélységű szúrást a párbaj hevében MarUér észre sem vette és noha a sebből erősen bugyborékolt a vér, folytatni akarta a kuddehuet. Az orvosaknak erőszaJc- kal kefíeft eToiy élniük, — Mit akartok, hiszen alig hogy megkarcolt a tőréoelf — kiabálta. ... És egy <negyedóra rrmhta kiszenvedett. A múlt század egyik legérdekesebb párbaja Boulanger generális diktátor jelölt és Cherries Floqueţ akkori miniszterelnök közölt történt. Boulanger generális Dordogne újdonsült képviselője vott és 1888 julius 12-én jelent meg először a parlament ülésén, hogy elfoglalja helyiét a Kamara ,padsoraiban. Azzal kezdte szereplését, hogy egy javaslatot tett a Ház asztalára a parlament rögtöni feloszlatására. A politikai harc javában tombolt a bou- langeristák és a kormány között és a miniszterelnök keményen nekitámadt az újdonsült képviselőnek: — ön, akit sohasem ismertünk sorainkban és aki életét azzal töltötte, hogy nagy- urak ajtónállója volt . . . — Hazudik! — vágott közbe Boulanger. — Tudja, mit fogok föloszlatni? Az ön pártját, amely sohasem létezett igazán! — folytatta Floquet. — A miniszterelnök ur szellemes formába próbálja burkolni keserűségét, amely úgy hangzik, mint egy rosszul nevelt paraszt elszólása ... — riposztozott a generális. \ Kamara megrovásra ítélte Boulangert, aki azonnal lemondással válaszolt, de a miniszterelnök nem hagyta annyiban a dolgot, FeleskíiJíek a régi nemei gyarmatok némeiei is »isitor vezérkancelíárnak I, ON DON, február 22. A 1 )élnyugal-AIrikúl)ól visszatart an r;o| képviselők beszámolója szerint a régi német gyarmatokon lakó németek hüségeskül tett lek Miller vezérkancellár nak. A kérdéses gyarmatokban a német befolyás ma már jobban érvényesül az angol befolyásnál. Kinek érdekében állt a rendelés felemelése Súlyos vádat emeli Pobrcscu Képviseld az állami pénzverde nifthei&eszerztse Körüli ügyeKKel Kapcsolatosan BUCUREŞTI, február 22. Aurel Dobrescu nemzetiparasztpáiii képviselő parlamenti1 interpellációja folytán vizsgálat indult az állami pénzverde nikkelbeszerzése körül emelt panasszal kapcsolatban. Dobrescu szerint a pénzverdének <)7 tonna nikkelre volt szüksége és árlejtést hirdetett a szállításra, melyet a bécsi Berndorf-cég nyert el. [ Később rájöttek, bogy nagyobb mennyiségű nikkelre van szükség és a számviteli törvénnyel ellentétben 40 százalékkal emelték a rendelést anélkül, hogy uj árlejtést tartottak volna. Politikai körükben kíváncsian várják annak megállapítását, kinek érdekében állt a rendelés törvényellenes felemelése. ZSENIÁLIS JUCI /into: STELLA ADORJÁN. BUDAPEST, február hó. Van szerencsém önöknek beimita'.ni Jucit. Barátnői, azt tártjaik róla, hogy zseniális. AiaxmennyKre 'bírálják moha, nem mulasztják ol hozzátokkuii: — Azonban meg keil adni, Juci zseniális teremtés... ! Hosszú óvekig tur-ió ismeretség után rá' jöttem, hogy J«uci zsenialitása abból áll, hogy... no de tartsunk sort, még nem vagyunk készen a betrau tatással. Juci középmagas, hol I szőke, hol még szőkébb, majdnem ifjú hölgy. Kis kutyát és fogyókúra; tart. bogai épek. magassága egy méter 70, ebbői cipődének sarka tíz centi. Alapjában véve kedves, áldott lélek, ritkán, szokta szapulni a barátnőd ,de akkor is így kezdi a mondatot: — És aztán igazán szeretem ezt az asz- szonyt, de... Szóval különös ferner tető jede nincsen, azaz, hogy mégis van: zseniiáMs. Sokáig faggattam ikebelbarátnők, árulják e , miben nyilvánul meg ez a lángész. Kitérő választ adtak. — Férfiak ez* nem értik. Az ilyesmit csak má, hölgyek tudjuk méhányolai. Miután elsaizben hangzotl el az a kijei-e noás, hogy a zseié értékelésére csak nők képesek, nem kérdeztem többé Juci barátnőjét. Egy szép napon azonban rájöttem Juci zsenialitásának nagy titkára. Pompás uj tea-ruhában jelent meg <a társaságban. M:n~ deniki megcsodálta a ‘toalettet. Egy vidékről felkerült, tapasztalatlan hölgy nai-v ártatéain- sággaü megszólta: — Honnan van Jucinak pénze párizsi modesLre? És ekkor Vtlmiai. Juci kebel barátnője, elárulta a rejtélyt: — Juci zseniális! Ezt a ruhát Worth bé- listás főszabásza csinálta aegyedáron. Worth leépíteti főszabásza, aki eddig hercegnőknek és miiHiomosoknak dolgozom, most a Wesselényi utcában üzemet tatet és pont olyan munkával remekei, mint egykori főnöke a Szajna városában. — Ez igazán nagyszerű-, — mondtam bárgyú lelkesedéssel, miután & trükík nagyszerűségét férfiésszel fel nem foghattam. Villanja- -.leültetett egy sarokba és megmagyarázta : — Figyeljen ráírni, néhány példával bemutatom Juci zsenialitását. Neki vám a leg- szebb szőrméje, mert a hires szűcs-cég egyik volt segédjét felfedezte Kispesten és annál csináltatja a bundáját. Ne vágjon közbe, hogy ®z nem ugyanaz, mer; a Váci utteábam sem a kormányfőtan ácsos-tulajdonos csi- ná!ja személyesen a mókus-keppeket. Juci különben a iküktsmre is vigyáz, meri például Worth elbocsátott szabásza magával hozott párszáz vignettát, mint egyedüli tőkét és imádén íkaAa kivasalt ruhába beletesz egy címkét: ,,Worth Paris.“ — És a nagy párisi szabó ezt -tűn? *— Ö nem szokta látni Juci toalettjeik pláne belülről! Apropo Paris, Juci figyelje meg, kitünően tud franciául. Mit gondol, kitől tanult meg? A nagy professzor egyk tanítványáulA tanár 80 pengőt kér egy órára, a kis tanítvány 70 f iiért, de megjegyzem, jobban tanít, mint a mestere, aki mindig sie; és ideges. Juci zsurján vannak a legjobb sütemények és micsoda parfé! De nem Zserbótól veszi! Z.erbó egyik volt masa péküzletet nyitott Szentendrén és rendelésre süteményt is szálli;. Negyedáron... — Természetesen címkével? — Hogyne. Látja így zseniális Juci! Mindig a legjobbat kapja a 'legkevesebb pénzért. Ö nem megy Buarri+zba ősszel, mert tud Saint Jean de Luz mellet; egy kis helyet, aminek a IdbraTja éppen olyan, mént az előkelő fürdő he. yé és majdnem ingyen adnak szobát. Ö aztán átmegy anziíkszkártyákat írni B.arrkzba. Hódoló piiÜamtást vetett Jucira, aki pont azt magyarázta, hogy nem szabad francia parfőmre pénzt adni, mert1 Chanel elbocsátott kifutója jelenleg egy Klauzál utcai pincében remek Gueriain-parfőmöt kreál 1 pengő 60 fülé rent és 20 fillér üvegbetét. Éis a zsenialitáshoz mennyi báj párosul Juciiban, — jegyeztem meg rajongással. Barátnője ezt már sokaim. — No azt nem lehet mondani-, hogy jó színben van. Különben is nemrég operálták a vakbelét. — Ne is mondjai, hogy kicsoda! Bizonyára Hüitil voh komornyikja! — Ne tréfáljon! Ha éppen ‘tudni alkarja, Juci felfedezett egy sebészt, afk-i jelenleg egy tiszántúli kis faluban trachoma-orvos, de azelőtt Ver ebéi ynél dolgozott és éppen úgy operál, minit a tanár. Nem mertem megkérdezni, hogy vájjon a híres sebész címkéjét ‘is rávarrta Juci hőfehér bőrére. A zisur különben is a végét járta, a társaság buosuzkodott. Juci nem engedett takszikaf hozatni. Tudott egy zug- bénautóst, aki fél áron fuvarozta haza az embereket. Az ilMető gyorsan hajtott, valamikor Gampbellnél voh montőr. Hosszú ideig nem Jártam Jucit. Két esztendő múlva szikrázó jókedvben fogadott. — Tudja, hogy újból férjhezmentem? — Igazán? Bocsásson meg, utólag gratuiápr ov okáltatta a gorombáskodó diktátor jelöltet. Julius 13 án fél tízkor találkoztak a felek, Boulanger generális egyik segédjének, Dillon gróf neuillyi villájának kertjében. Charles Floquet segédei CJemenceau és Perin voltak. Különösképen a generális igen halvány és j igen izgatott volt. Charles Floquet pedig — j igy írják az egykori krónikások — igen nyu- 1 godtan készült az összecsapásra. Mindjárt az első fordulónál Boulanger támadt. de olyan vehemensen, hogy megcsúszott a nedves pázsiton és elbukott. A második összecsapásnál Floquet lábszárát karcolta meg a generális tőre, de Boulanger ugyanakkor sebet kapott a hüvelykujján. A párbajt azonban folytatták. A harmadik összecsapásnál Floquet lóvédi Boulanger döfését. riposztoz és a szúrás a generális nyakát éri. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az alig Nátháiáz, reuma, idegzsába ellen használja csak a „HORIA bedőrzsölőszert — Halló! Gyógyszerész ur! Halálra ] kínoznak a nyilal'ások és a köhögés, úgy érzem, megfulladok! Segítsen rajtam! — Az Ün állapotán csak a „H0RIA“ bedürzsölés segíthet! Fölerakat: EMKE drogéria Cluj, Strada 1 Regina Maria 1. lók! Nem olvastam a lapokban! — Nem Pesten volt az esküvő. Fejérme- I gyében tudok egy anyakönyvvezető:, aki fél- 1 áron esket és még eddig minden házassága bevált... A helybeli hetilapban tettük csak | közzé, igen rendes (kis újság, a szerkesztője valamikor Rákosi Jenő mellett dolgozott... ] Elmondta, hogy az uj férj vállalati vezér- 1 igazgató, háromszáz tisztviselővel dolgozik. I Gazdag ember! No ezután bizonyára a zse- • niális Juci sem fog ok:ó sza jkókat keresni. I Tavaszig ujbófl nem hallottam hirt Juci* . ról. Ekkor találkoztam Vilmával. Ismerte * gyengémet és rögtön újságolta: — Persze maga Jucira kiváncsi! A Riviérán üdül és boödog! Kettesben turbékolnalk a p>ompázíitos azúrkék menny-bolt alatt! Úgy beszélt, mint egy utazási iroda prospektusa. — Persze a férjével! — mondtam köny* nyedén. Vilma csaknem megsértődött: — Hova gondol? Még mindig nem ismeri Jucit? Dolgozik az uránál egy fiatal cégvezető, remek fáu, ő vezeti az egész vállalatot... Máris jobban ért mindenhez, mint a főnöke... Zseniális Juci vele utazott Nizzába... Prim aria Mu&icipiuluî, Chij. Serviciu] Fin aed ar No. 39.869—1936. PUBLICA TTUNE. Primăria Mun'-cipiukii Cluj. închiriază pe oale de licitaţie publ’că cu oferte scrise, închise în plic şi sişTate, chioşcurile de ziare dri Cri. Reg. Ferdinand colţ cu Str. Gheorghe Baritiu şi din Str. Regina Mari» în faţa care cu No. 48 actualmente deţinute în chirie de ziarul „Universul", pe tâmp 3 (trei) ani, în condgiunile prevăzute în caetul de sarcini. Ofertele se pot face pentru ambele chioşcuri sau penrtu fiecare chioşc separa"1. Licitaţi-j. se va ţine la 30 Martie 1937, ora n a. m. în sala de şedinţe a Primăria. în edificiul situat în Str. Regina Maria No. 2 etaj, conform -art. 88—no inclusiv din Legea CtmtaiVkăţii Publice R. O. C. L. şi normelor generale de lichaţii, aprobate prin Jurnalul Consiliului de Miniştrii şi publicate în Mont/torul Oficial No. 127 din 4 Iunie 1931. Odată cum predare, concurenţii vor depune in plic separat în numerar sau efecte garantate de stat, garanţia provizorie de 5% din suma u/ria a chiriei oferită pe întreaga durată a închirierii chioşcurilor. Condi ţi unde generale de licitaţie se pot vedea în biroul Serviciului Financier, în edificiul situat în Str. Mihail Cogălriceanu No. 4, earner^ 3, evtj, stăngă în fiecare zi de lucru între oree 9—12 a. m. Cluj, 1» 10 Februarie 1937. Primăria Municipitdoi, Cluj. négy centiméter mélységű szúrás pontosan a véna és az ütőér között érte a nyakát, de csak egy ideget szúrt át. Ha néhány milimé- lerrel jobbra vagy bahrt az eret éri, halálos Iélt volna. 'Palán szebb vég lett volna, hősiesebb a szomorú végű diktátorjelölt számára, mint az, amellyel három évvel később véget ért élete: Brüsszelben, száműzve, egg „in contumaciam“ halálos ítélettel a feje fölött, szeretőjének sírján öngyilkos lett.. „ A. L.
