Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-19 / 41. szám
rI ; Blrn N z £ K 1937 lVhtalr 17. BEGIRKSTI, február 18 Jelentettük. hogy u munka nélküli in- It'Ui'kluelek összeírását a belügyminiszter rendeletért' március 7-én ejtik meg :i/ országban A falukban és f>()()() lakosnál kisebb városokban az összeírást a közigazgatási hatóságok fogják eszközölni, nagyobb városokban a munkanélküli intellektuelek sorából népszámlálóbiztosokat neveznt'k ki A belügyminiszter rendelete felhívja a figyelmet arra, hogy az összeírás és a közmunkák közöli nincs kapcsolat, mert az utóbbi csak a katonai előkészítés alatt álló ifjakat érdekli. A KOMINTERN: „HAJ^Á Kínában gyilkolnak »ít Európa érzi Mi az oka a távol keleti mozgolódásoknak és mi a háltere a spanyolországi harcnak. - Moszkva keze mindenhova ehr: — Hamis hírek gyártásának magas iskolája Az az erős küzdelem, amely a japán katonai párt és a békés politikai vezérek közt u legutóbbi időkben szinte végsőkig kiélesedett, ismét rá tereli a figyelmet a távolkeleti eseményekre* * Ezek a távolkeleti események ma nyár nincsenek is t<> üivk olyan igen távol, mert a legszorosabb összefüggésben vannak azzal a véres válsággal, amely ezidöszerin-t Európa legmyugatLbíi részén tombol. A spoolyol belső háború, amely ma már csöppet sem ki zárókig Spanyo’orsz. g belügye s amely Európát csaknem egyik püka-natról a másikra lángl« boríthatja, nem egy ÖTinuigában megmagyarázhatatlan ke’elJ esemény talányához adja meg i kulcsol. A kártyákat olt épp úgy, mini itt. Oroszország keveri s attól függ ink yen kártyát játszik ki ott, hogy milyen aduval szándékozik ülni emitt. •Lipanlrm látják. milyen veszedelmes, mindenre elszánt és láthatatlan utakon lappangó ellenséggel van do'guk. Tudják., hogy hogy paraszthajszál választja el Nippnynit egy kínai háború kitörésétől, de azzal is tisztában vannak, hogy Kina a Szovjetet is jelenti. Titokzatos *ryí::kossé$ok a Mewnwei Birodalomban A Szovjet végső célja, akárhogyan is ta gadja ezt: világforradalom kirobbantása. Ezt a célt szolgálja a Komintern s ezt a szándékot tárja fel leplezetlenül a spanyol eseményekbe való beavatkozás. Mikor a spanyol polgárháború kirobbant. Oroszországnak hirtelen döntenie kelleti állandó dilemmájában kelet és nyugat közölt. Döntött is. Nyugatot választotta, mert úgy látta és látja a helyzetet, hogy Spanyolországból könnyebb les: iángbabo- ritania Európát, amely sokkal lobbanékonyabb mint a nehézkes kelet. De, hogy nyugodtan és kellő erővel avatkozhassak be a spanyol eseményekbe, biztosítania kellett magát .Tajpánna! szemben. Európában pedig azzal biztosított magának j szabadkezet, hogy akcióba lépett Ázsiában és i kijátszotta Kinát Japán ellen. Mi kellett ahhoz, hogy Japánt a végsőikig ] felbőszítse Kina ellen s erélyes rendszabá- j lyokra késztesse, amelyek nagyon könnyen r.yllt háborúvá fajulhattak? Sorozatos gyilkosságok. japánok lemészárlása, még pedig nem egy helyre elszigetelten, hanem szervezetten az egész birodalom területén. Augusztus havában csakugyan megkezdődött az idegeneknek mészárlása Kínában és valamennyi áldozat kizárólag japán volt. De voltak még más nyugtalanító körülményei is a dolognak. Meglátszott, hogy céltudatoson utaznak nemzetközi bonyodalomra. Az áldozatokat úgy válogatták ki, hogy a japán társadalom minden osztályának és rétegének elkeseredését kihívják. így Cseng- tubán két japán újságírót mészároltak le: Kelji Fukugavát, a Sanghaj Molncsi munkatársát és Kozaburo V alama lét az egyik osza- koi újságtól. Érthető, hogy ez a kettős gyilkosság harcra tüzelte az egész japán sajtót. De éppen ez volt a cél, a japán sajtó egyöntetű kíméletlen hadjárata Kína e’len Igen jekegzetes a pák hol j gyilkosság is. Itt egy békés gyógyszerészt ölitek meg, aki a légynek se vétett, sőt közismert volt Riols i’nai érzelmeiről. Maga is kínai nőt veit felségül és már több mint húsz éve élt há- borilatiamul Pakhoiban. A hu jtoga toknak ez- zéli, hogy miég ezt a feliig már kínaivá nalu- ralizálódott békés kereskedőt legyilkolta ttok. alighanem a Kínában élő összes japán kereskedők megfe’em! 1 lése s ezáltal a hatalmas japán kereskedő osztály kihívása volt a cél ja. Haníkowbam Nivajiro Josnokal. e japán konzuli rendőrség egyik ügynlökét ütötték le egyik éjjeli szemléjén. Ez egyenesen a diplomásai területenkívüliség megsértése volt s pé’dás megtorlást követelt, ami • érthető okokból nem következhetett be. Legfontosabb volt végül magéinak a hadseregnek pro vök ál ásó, amely, mint az ese- m' nyék mulatják, ma Japánban hatalmon van. Ez is megtörtént Sanghajban megölték 'fámmáto elsőosztályii matrózt, <az Izumo cirkáló legénységéből és két társát súlyosain megsebesítették. A gyilkosságoknak ez a tervszerüs'ige s az a ravasz kiválasztásos fokozás, amellyel a büntettek provokáló erejét növelték, természetesen felkeltette a japán kormány figyelmét. De Japán ezúttal mérsékelte magát s amire a szovjet számitolt, a japán—kínai háború egyelőre nem robbant ki. Más gyű jtóbombá t kellett tehát keresni. A sianfui kaland Következett a sianfui katonai lázadás és CsangaKai-Sek tábornok elfogatása. Az események annyira a közelmúltban játszódtak le s még mindenkinek annyira élénk em"ékezetében vannak, hogy fölösleges őket bővebben ismertetni. A fontos az egészben az. hogy Csöng Uszu-Liang tábornok még a generalisszimusz el fogat ásémak estéjén kiált- oényt bocsátott ki, amelyben azonnal hadüzenetet követelt Japán ellen. s ez volt egyik föltétele Csöng-Kai-Sek sza Éulonbocsá t ású-na k is. Jaipánbuii nagy megdöbbenéssei fogadták az eseményeket s a japán távirati ügynök súgok habozás lilikül azt jelentették, hog\ a válság Japán és Kina között olyan súlyos amitnő 1912 óta nem volt. A dologban természetesen most is Moszk va keze játszott közre. Moszkvában jól tud tik. hogy Csang-Uszu-Liang csapatai igei rosszul vannak élelmezve és fizetve s csak immeáámmal harcolnak a kommuniMa bin dák ellen. \ kommunista agitátorok felbasz nálták ezt a hangulatot s Csa.ng-Hszu-Lianif csapatain keresztül akarták elindítani azt ; liata’mas japánellenes mozgalmat amelynél végső fejleménye a háború kitörése lett volna. Elsősorban Csang-Ka i-Sek hatalmát akarták megbénítani, hiszen tisztában voltak vele. hogy Kínáiban ö a kommunizmus legnagyobb ellensége. A sianfui kaland azonban végeredmény ben nevetségességbe full. Japánban azonban mégis aggódó szemmé; nézik mindazt, ami Kínában történik Marokkó némát masszái!',ásának álhirét is Moszkva koholta Nyugaton ugyanazt a játékot üz*j Orosz- ' OTszág, amit Keleten. Itt is minden erejével dolgozik, hogy háborúba keverje ellenfeleit i s szabaddá tegye kezét, ha esetleg Keleten váratlanul ülnie kellene. A közelmúltban Európában pattanásig fokozódott a feszültség és már odáig fajult a helyzet, hogy elodázhatatlannak látszott a háború kitörése Franciaország és Németország közt. A hivatalos francia ügynökség a leghitelesebbnek látszó formában röpítette világgá a hirt. hogy Németország csapatokat tett partra Spanyol-Marokkóban. A hírt a népfront lapjai harsogták tovább, a Leon Blum közvetlen szolgálatában álló La Popu- laire, a Stalin Zsoltijában álló 1‘Humanité és a kommunista Peuple. Ma már tisztán áll a dolog, hogy az ál- hirt Moszkva röpítette viliággá s fújta fel nagyra uszító sajtójával, abból a célból, hogy preventív európa; háborút idézzen fel. Oroszország úgy számított, hogy Németország 1937 második felére eléggé felkészült már, hogy lecsaphasson Oroszországra. Ezt kellett vo na megelőzni és lehetetlenné tenni a Franciaország és Németország közt felidézett bonyodalommal. Ez a fé-lelem és ez. a remény vitte rá Oroszországot a végeredményben csődbe jutott manőver irányítására. Ez év január 3-án Moszkvában tanácskozást tartottak, amelyen a nemzetközi helyzeti-! és Oroszország biztonságát beszélték meg. A tárgyaláson a Pol Ibürót Molotov Koganovics M kojan és Ordzonkidze képviselték. A Komintern Kolarovot, Kuvissi- j nent, Dinvitniovot és Thalt delegálta. A kül- ' ügyi népbiztosság részéről Krest.nsky és Berezov volt jelen. Megjelent maga Voro- ; silov is és a GPU részéről Argairov. A katonai szakértők bejelentették, hogy • Oroszország helyzete szeptemberben sulvos- ' ra fordul, ha addig valami képen Németország. Olaszország és Japán kezét le nem j kötik, elhatározták tehát, hogy minden erőfeszítési ineg koll tenni, hogy a spanyol háború európa; konf ktussá dagadjon s első- I sorban Berlin és Paris közt kell bonyodal- j inat teremteni. A külügyi népbiztosság, a Komintern és j a Prof intern nyomban közös bizottságot ! hoztak létre ebből a célból. Ez a bizottság i elhatározta. hogy sajtóhadjáratot indít, amelynek fő ;ránvvonalait Thai. a kommunista párt központi bizottságának sajtófő- : nőké, Knorring. a Komintern propaganda- osztályának két főnöke, Kerjentsev, Maltzev és Arossef, Stalin külföldi propaganda tanácsosai dolgozták ki. Ezek főzték ki azt a tervet, hogy Spanyol-Marokkó szolgálhat lega. kai masabb ürügyül a hamis hírek tér- , i jesztélével dolgozó sajtókampánynak. \ kampány Irányítását két kipróbált szov- I jetágensre a Londonban tanyázó Eruirta- novra s a Púmban működő Majorskyra bízták. Teljes egyetértésben a valenciai kormány moszkvai képviselőjével, Marceli- no Pascnaval, 25 mili ő frankot irányoztak elő a manőver finanszírozására. Ebből Majorskv 15 m iliőt, Erumanov pedig 10 milliót vett kézhez. A Komintern ■ezenkívül úgy Franciaországban, mint Észak- Aftokában ügynökeinek egész hadát bocsátotta rendelkezésükre. Az egész hadjárat orchesterének karmesterévé a 1‘Humanftét tették meg. Maga az orosz sajtó kezdte meg azután francia forrásra hivatkozva a marokkó; hírek laoszi rozását. Általában mindazok a hamis hirek, amelyeket erre vonatkozóan január 8. és 11-ike közt a francia lapok közöltek, kivétel nélkül mind előbb megjelentek a Pravdában és az Izves- t iában. Azt hiszem, ez mindenné] többet mond. Kállav Miklós. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Falvakban 18‘3,városokban pedig <7*7voíí a gyermekhalálozási arányszám ekkor rájöttek arra, hogy a megdöbbentő gyermekhalálozás ellen nem lehet csak orvosokkal és egészségügyi berendezkedésekkel harcolni, hanem a megelőzés módszereiveil fel kell világosítani a népet és lehetőleg anyagi helyzetét meg kell javítani. * Városunk a gyermekhalálozás tekintetében igen kedvező helyen áll. Mig Aradon 18.6, Ghisinauban 21.6, Iasiban 21.5 és Lugojon 23 7 a gyermekhalálozási arányszám és amig az egész országban 19.1 az országos arányszám, addig városunkban csak 11.8. A város népjóléti hivatalától érdekes felvilágosításokat kaptunk, amelyek igazolják azt, hogy megelőzéssel tökéletesebben lehet a gyerGLUJ, február 18. Gsak a napokban irtunk arról, hogy a vármegye orvosi hivatala harcot indított a gyermekhalálozás ellen, amely jelenleg olyan erős, hogy valóságos nemzeti veszedelem országunkban. 1934-ben Romániában a falvakban még 18.3 százalék volt a gyermekhalálozási arányszám. a városokban pedig 17.7, tehát alig valamivel kevesebb, mint a falvakban. Ez a kis különbség gondolkodóba ejtette az orvosokat, nem tudták megérteni. hogy mi a magyarázata annak, hogy a kultura nélküli falvakban és a modern egészségügyi berendezkedésekkel rendelkező városokban miért majdnem egyforma a halálozási arányszám. S mekhalálozás ellen harcolni. 1919-ben kezdték meg működésűket városunkban az úgynevezett védőnővérek. Ebben az évben csak két védőnővér volt, akik otthonukban felkeresték a szülőanyákat, tanácsokkal látták el és figyelemmel ki sérték a csecsemő életének első hónapjait. Ekkor még 19 százalék volt a halálozási arányszám, 1926-ban. mikor négy védőnővér működött. 100 gyermek közül csak 15 halt meg csecsemőkorban. 1930-ban, ahogy a védőnővérek száma szaporodott, a halálozási arányszám 13-ra és a mult évben pedig 11-re szállott le. A csecsemőhalandóság korlátozása legjobban dicséri a védőnővérek eredményes munkáját. Kik végzik a munkanéihüíi inteUehiueiek összeírását Szomorú sáaliszáiláa
