Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-14 / 10. szám

TWTJ Jam v i r TU ffttVVTUK 3 ‘ VÉGRE Megegyeastels; az autőbusztulajáonosok CLUJ, január 13. A Rapid atitóbusztulajdonosok szindi­kátusa hivatalosan értesíti a nagyközön­séget, hogy az összes autóbusztulajdono­sok megegyeztek abban, hogy a szindi­kátus által kibocsátott bérletjegyek az összes autóbuszokon érvényesek. Ezzel végre megszűnt az az áldatlan állapot, amelynek hátrányos következményeit az utazóközönség érezte. títw?!"?1' .77! A belügyminiszter március 25-ére tűzte ki a választásokat A községi választások GS 3 belpolitikai válság A kormány megnyugtató kijelentéseket tett a választások szabad­ságának biztosításáról. — Vaida lapja a belpolitikai helyzetről — ■■inna, mi—■ — iiistoicsci nciiScií azaiapoKmáiiy niOdosSfliatafiansögárö! össze! Politiken körökben kormányválság esetén a mai nemzetközi helyzetre való tekintettel békés kibontakozást várnak s megnyugtató kijelentéseket tesznek arra vonatkozóan, hogy nem lehet szó veszélyt jelentő megoldásról. A mandátumok lejártának és a képviselőház feloszlatásának ideje azonban máig sincs pontosan megállapítva. A kormány március 25. napjára irta ki a még le nem folytatott megyei és községi tanácsválasztásokat, ez valószínűvé teszi, hogy a parlamenti ülésszak után is uralmon marad. Vaida megelégszik azzal, hogy a liberálisok „még ez év folyamán távoznak“ s válság esetén nem sok jövőt jósol a pártok­nak. Szerinte a „kocka el van vetve“ s a felelősség és hódolat kellő mértékével rendelkező tekintélyek kerülnek kormányra. Mikor iár I© a képviseltük ms^dái BUCUREŞTI, január 13, iNamzetip'araszt- páTti körök álláspontja szerint 1937 már­cius 15. napján jár le az 1934 január hó­ban megnyílt parlament mandátuma. Az alkotmány értelmében ugyanis a törvény- hozásnak. négy ülésszakra van joga, ezek pedig a következők voltak: 1934 január 20 —-1934 március 15. Aztán: 1934 október 15 —4935 március 15. Harmadizben: 1935 ok­tóber 15—1936 március 15. Végül: 1936 október 15—1937 március lő. Ezen a ha­táridőn túl — irja a Dreptatea — csak akkor dolgozhatna a parlament, ha az 1934 január 20—1934 március 15-i csonka ülés­szak „rendkívüli“ jelleggel birt volna, ilyes­mi azonban nem volt a legfelsőbb kézirat­ban s a Hivatalos Lapban közzétett meg­hívóban. A liberális párt nem fogadja él ezt a számítást. A „Viitorul“ jelentése szerint a belügyminiszter már szétküld te rendeletét a prefektúráknak, melyben többek között március 25. napjára irta ki Alba, Bihor, Făgăraş, Hunedoara, Maramureş, Năsăud, Odorhei, Salaj, Satu-iMare, Tarnava-Mica, Timis-Torontal, Trei-Scaune és Turda-me- gyei közigazgatási választásokat. Ugyan­akkor tanácsváTasztás lesz Baia-Sprie, Baia- Mare, Zălău, Sft.-Gheorghe, Făgăraş, Deva, Blaj, Bistrita, Timisoara, Tg.-«Mures, Satu- iMare, Oradea, Cluj, Brasov, Arad, San- Giorj-Bai és Sibiu városokban Transsylvá- niában. Valószínű, hogy a liberálisok ve­zetik le ezeket a választásoleat. Törvénye­sen alkotott tanácsokat akarnak — irja a Lupta — melyeket nem lehet majd oly könnyen feloszlatni. A kormány részéről megnyugtatást adtak a választások szabadságának biztosítására. Eszerint a belügyminiszter nem fog párt­érdekből titkos utasítást adni a megyei pre­fektusoknak. A liberális párt meg van győ­ződve népszerűségéről s nem titkolja, hogy a választás eredménye az utódlás kérdé­sére is döntő hatást fog gyakorolni. Ellen­zéki körökben ez ellen már eleve tiltakoz­nak. Kijelentik, hogy néhány megyei vá­lasztásnak nem lehet hatása az országos politikára. H<rgyan látják Vsidáék a válságot? Az „Ofenziva Romana“ — Vaida Ghij-i hivatalosa — hosszabb cikkben foglalko­zik a belpolitikái válsággal s megállapítja, hogy az utódlás kérdésével való foglalko­zást nem lehet „abszurdumnak“ tekinteni. Vaida híveinek értesülése szerint a liberá­lisok uralma nem lesz meghosszabbítva. S itt szokatlanul éles támadás következik: a Tă tă rése u kormányt üzleti szellemmel vá­dolja Vaida hivatalosa s megállapítja, hogy a változás „még ez év folyamán“ bekövet­kezik. — „A kocka már el van vetve“... — irja az Ofenziva Romana. — A likvidálás módja azonban — folytatja — épp úgy, mint a változás pillanatának megválasztá­sa, nagy felelősséget és magas felkészült­séget igényel napjainkban. Egyik kérdést sem lehet tehát a klubok és politikusok ét­vágya szerint megoldani. Az eljövendő párt nem veheti az országot árendába. Európa megtisztul és átalakul s készül arra, ami nem kerülhető el, mikor majd a gyöngébb könyörtelenül elbukik, ha nem lesz kellően felkészülve. A politikai pártok egymásután bizonyították be, hogy nem alkalmasak az átalakulás megvalósitására, minek az a bi­zonyítéka, hogy az uralkodó maga kellett programot adjon. Defenzív védelemre kell felkészülni a hadfelszereléstől kezdve s az ut és egészségügyi reformokon át folytatva. Ezt csak nagyvonalú romanizai ássa! lehet elérni. — A pártok — irja Vaida hivatalosa •— egymással vannak elfoglalva. A nemzeti-pa­rasztpárt arra hivatkozik, hogy a legnagyobb párt az országban. Hiányzik azonban belőle az egység. Mónin hívei nem tudják vezető­jüket hatalomra vinni. így Popovichi-kor­mányt kávámnak. Gostachescu a kormány el­nökségét magáinak akarja, Miihaloohe Lapu­val versenyez az elsőségért. Madgea.ru, Gali- nescu, Potarca szintén hadakoznak. — A többi pártok — végzi Vaida lapja — nem rendelkeznek kormányképes program­mal. A megoldást tehát egyedül a néppel és trónnal szemben érzett felelősség és hódolat mértéke adhatja. Külügyi problémák Bucureştii-i lapok szerint a külpolitikai események sohasem voltak annyira befolyás­sal belpolitikai válságra, minit most, mikor a mandátumok lejárta előtt állunk. An tones- cu külügyminiszter, az Ade ve nil jelentése szerint, január 15-én Genf be utazik, hogy rCpz tvegyen a Népszövetség ülésén. A. nem­zetközi helyzet — irja a lap —- olyan, hogy bonyodalomra számíthatunk minden pilla­natban s ez a tanácsülés elhalasztását jelen­tené. Az Adeverul nagy jelentőséget tulajdonit Antonescu utazásának, A genfi tárgysoroza­ton szerepel ugyanis a népszövetségi alapok­mány reformja, mely a területi kérdésekre vonatkozó 19. szakaszt is érinti. Antonescu külügyminiszternek tehát alkalma nyílik, lvogy Románia álláspontját ebben a kérdés­ben elmondja s kifejtse, hogy nem jött él az ideje az alapokmány módosa taxáinak. Az ,,Adeveriri“ értesülése szerint ez Ro­mánia szövetségeseinek és a kérdés népszö­vetségi előadójának: Uruguay képviselőjének is az álláspontja. Amisről írni keli A „Gazda" jogi tanácsadói3 A sokévi tespedés utón újjáéledt Gaz­dasági Egylet uj lüktetést vitt a transsyl- vániai magyar gazdatársadalom kiszá­radt ereibe. Meggyorsult a vérkeringés, megdobbant a szív, magára talált a völ­gyek, bércek minden kisgazdája, akikről súlyos bajaik közepette eddig mindenki megfeledkezett. Most már tudják, hogy ahoz a nagy családhoz tartoznak, mely­nek nemcsak a történelmi nevek viselői a tagjai, hanem azok az uj honfoglalók is, ('kik verejtékük árával szerezték meg azt a pár hold földet, amelyen megve­tették lábukat és amelytől semmi sem tudja elválasztani őket. Még féléve sincs annak, hogy dr. Szász Pál, a GE egyhangúlag megvá­lasztott, érdemekben gazdag elnöke a határkövet jelentő és történelmi jelentő­ségű közgyűlésen lefektette az egyesület működésének uj irányvonalait s azóta ez az uj munkaterv már majdnem teljesen megvalósult: egy táborban van országré­szünk egész magyar gazdatársadalma. Ennek a nagyvonalú munkaprogramnak legfontosabb részét képezi a kisgazdatár­sadalomnak jogi iskoláztatása. Ezt az eléggé fel nem becsülhető, nagy fontossá­gú célt szolgálja A GAZDA most először megjelent jogi melléklete, amely ponto­san kioktatja a gazdákat arra, amit min- denikünknek feltétlenül tudnia kell. A jogi melléklet beköszöntő cikkét a fárad­hatatlan dr. Szász Pál elnök irta. „Falun lakó gazdatestvéreink — irja a beköszön­tőben — az őket érdeklő törvényeket és rendeleteket csak kivonatosan, hallomás­ból, hiányosan, vagy elferdítve hallják. Ezért a GE vezetősége elhatározta, hogy gazdasági törvénytárt ad ki, mely a gazdatestvéreinket érdeklő töményeket és rendeteteket fogja tartalmazni. Ma­gyar fordításban közli és magyarázatok­kal kiséri.“ Tökéletesen be is váltja ezt az ígéretet, a jogi mellékletnek már az első száma is, mert az adótörvényeknek a gazdákra vonatkozó rendelkezését a vonatkozó felső bírói döntvényekkel együtt olyan tökéletes interpretálásban közli, amelyre eddig nem volt példa. Első számában a minden gazdát egy­formán érdeklő földadótörvény lényegét ismerteti általánosságban, majd az adó kivetésének módozatait közli. Részletesen és tökéletes magyar fordításban közli az adótörvénynek mindazon szakaszait, a melyeket minden gazdának egyaránt tudni kell. Körülírja a jövedelmek meg­állapításának módozatait, a mezőgazda- sági ingatlanok jövedelmének kiszámítá­sát s megjegyzi, hogy az adóközegek e tekintetben 12 kategóriát állítanak fel. Kioktatja a gazdákat arra, hogy túlzott adómegállapitás esetében mit kell tenni­ük, hogy érdekeiket megvédhessék. A jogi melléklet 28 oldalra terjedő száma befejező részében a szőlő és ggümölcs- oltványtermelésre vonatkozó törvényes rendelkezéseket közli. Transsylvania gazdatársadalma csak hálás lehet azért az értékes felvilágosító munkáért, amit a GE a jogi melléklet kiadásával a gazdák érdekében végzett. Elsősorban Teleki Ádám grófot, a Gazda főszerkesztőjét illeti ezért elismerés, de épen oly cm része van ebben a szerkesz­tőknek, dr. Asztalos Sándor és Täufer Ferenc ügyvédeknek, akik könnyen át­tekinthető formában, egyszerűen és vilá­gosan olyan magyarázatát adták a tör­vénynek, amelyet minden jogi tudás nél­kül, minden írni, olvasni tudó magyar gazda könnyen megérthet, Hála és elis­merés illeti a GE vezetőségét ezért a szép és érdemes munkáért. * 1 Uj Napoleon-könyv! Bnlnville: NAPO­LEON. 432 oldal, fűzve 152, kötve 199 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata 1 Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. A Se ecí­■ John IJencfeib. CUKOR <sHör94 ol Boncoor: , Németország fegyver ke zése tény és vaizs ;g s többé nem jövőbeli dolog“ PARTS, január 13. Jean Paul Boncour volt francia miniszterelnök újabb nyilatkozatot adott a párisi lapoknak, melyben „kemény évnek“ nevezi 1937 esztendejét. Német­ország fegyverkezése — mondotta — tény' és valóság, többé nem jövőbeli dolog. A fegyverkezés azonban Boncour szerint nem jelent feltétlenül hábo­rút. Német felfogás szerint ugyanis Hitler vezérkancellár maga sem kívánja ezt, csupán azt akarja: ne utasítsák el, ha valami kérni'alója van. A spanyol események és a Rajnavidék militarizálása valóban igen erős helyet biztosí­tott Németországnak, mely az angol és francia igen türelmes megjegyzések­re a kommunizmus elleni harc szükségességére hivatkozik. Ez a helyzet jö­vő tavaszig tarthat. Jean Paul Boncour szerint tehát jövő tavaszig kell a békét megszervezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom