Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-12 / 8. szám
1937 fátrair T2. BLLBN Z ÉK 5 ■BMtfl „Ne csináljunk uj Danzigot“ — írják az angol lapok Mi a háttere a francia-török feszültségnek A török sajtó kemény hang®! uí meg és semmiesetre sem akmja átengedni Franciaországnak a szandzsák feleiig jogot Francia lapok a spanyolországi eseményekkel párhuzamosan az alexandrei- tai-szandzsák ügyének is nagy figyelmet szentelnek. Hosszabb cikkben méltatják Vienat külügyi államtitkár és Suad párisi nagykövet megbeszélésének eredményét. Megállapítják, hogy jelentékeny mértékben enyhült a helyzet s a török részről tervezett erőszakos fellépés hírét nem erősitik meg. Ugyanakkor Parisból és Londonból érkező táviratok állást foglalnak az egyoldalii fellépés ellen, amit Franciaország és Anglia nem tűrnének meg. Ez a körülmény igazolja, mennyire veszélyes problémával állunk ismét szemben. Alexandretta gazdasági és stratégiai szempontból egyformán igen fontos kikötőt jelent Törökországra nézve. Nem Franciaországhoz, de Szíriához tartozik s a békeszerződés alapján Franciaország csak felügyeletet gyakorol a Népszövetség nevében felette. Lakos- sága török és sziriai. Ezen a tényen alapszik az a török kérelem, mely autonómiát kér részére Szíriával szemben. Franciaország nem fordít hátat a török igényeknek, a Népszövetség nélkül a azonban semmit nem óhajt tenni az ügyben. Időre van tehát szükség. Nehezen lehet hiruiii hogy Törökország elvesztené türelmét. Tudnia kell, hogy csupán Franciaországgal és Angliával karöltve intézheti d az ügyet. H&gy Iái iák a hamm tanok a ko PARIS, január 11. A „L'Oeuv-re“ jelentése szél-iát Vienot francia külügyminiszter és Suad párisi török nagykövet találkozása jobb eredménnyel járt, mint remélni lehetett. A Quai d'Orsay figyelmeztet, nem szabad túlozná az eseményeket. Az „Excelsior“ lárte- sülése szerint Törökország nem gondol1 a francia—-török egyezmény egyoldalú felmondására ® nem óhajt ki Lépni a Népszó vétségből. Ellenkezőleg, török részről fájdalommal látják, hogy a Népszövetség nem mindig szerzett érvényt az alapokmány tiszteletének, aminek nyugijaCaníltó hatása volt a kisállamok körében. A ,,L‘Human i>té“ c. kommunista lap tiltakozik Szíria megesőnkotáísa elten. Lehetetlennek tartja!, hogy területcson- kitás legyen a sziriai njápnek adott önállóság első következménye. Genifből érkező hírek szerint akkor sem halasztják él a Népszövetség január 18. napjaira összehívott tanácsülést, ha nem sikerül addig elintézni a tőrök—francia ellentéteket. Valószínűnek tartják, hogy Törökország képviselője is ott tesz a tanácsülésen. Porosét francia nagykövet »hosszas tanácskozást folytatott Ankarában Rüsdi Arra« török külügyminiszterrel. Ankarai diplomáciai körökben aüaptalannak tartják a hirt, mely •török asapaimozdulatokra vonatkozik A,Ie- xandLretta-szándzsák közelében. Nem titok, hogy Törökország magas létszámú gyalogos és lovas csapatokat tartott eddig is a szandzsák közvetlen szomszédságában. Ankarai jelentés szerint Vienot francia külügyi államtitkár arra kiérte Suad török nagykövetet, terjessze elő Törökország pontosan körvonalazott ajánlatát az Atexandr retta-szandzsák ügyében. Francia politikai körökben úgy tudják, hogy a kért terv Ankarából Páriáiba már megérkezett. Csak a Népszövetség dönthet LONDON, január 11. Angol lapok feltűnő komolysággal! tárgyalják a hirt, hogy g törö>k hadsereg fontos mozdulatokat to« Ale- xandrebta-szandztsák közelében. A „Daily Telegraph“ «véleménye szerint egyedül a Népszövetség hivatott dönteni a szandzsák, jövő sorsára nézve. A nacionalista célkitűzéseik azonban — inja. a lap — gyógyíthatatlanná tehetik a betegséget. A francia uralom mindig tekintetbe vette a török érdekeket. Praktikus megoldásra és türelemre van szükség az erőszak politikája helyett. A , .Manchester Guardian“ nem ismeri el Törökország jogát Alexa ndnetta-szandzsákra CLUJ, január ti. j Újév alkalmából Vaida, a román- j front nevében francianyelvü táviratot in- 1 tézett La Roque ezredeshez, a francia ■ jobboldali „szociálpárt“ volt „tüzkereszt“ | elnökéhez. A távirat következőként hang- ! zik: „A civilizáció védelmében ugyanazt j a célt követve, melyért annyi francia és román ontotta vérét, VaidOrVoevod, a „román front“ főnöke arra kéri La Roque ezredest, fogadja 1937 évre szóló jókívánságait. Pártjaink győzelemre vigyék harcukat a becsületért és szabadságért s a munka és család tiszteletéért.“ La Roque ezredes következő távirati választ küldte Parisból: „La Roque ezredes, a jraneia ,,szociálpárt“ elnöke köszönetét fejezi ki Vaida-Yoevodnak, a l vonatkozóan. Úgy látszik — írja a lap — Franciaország túlságosam engedékeny volt ' Törökországgal szemben. Az angol szem- I pont nem kíván uj Danzigot, mert a danzigi megoldást nem tekinti szerencsésnek. „Ez nem nemzetközi kérdés“ STAMBUL, január 11. A francia—sziriai egyezmények a sziriai parlamentben történt ratifikálását kihívásnak tekintik török körökben, bár az egyezmény nem jelent lényeges módosítást az eddigi helyzettel szemben. Az Alexand'retto-szandzsákból származó törökök stambuM gyűlésén az egyik szónok nagyhangon Törökország katonai bevonulását követelte, hogy véglegesen intézzék e® a régóta húzódó ügyet. A szónok végül rámutatott arra, hogy a késedelem csak gyöngíti a töi*ök igényeket. A török lapok nagy része fenyegető hangot használ s energikus eljárást kér a kormánytól, ugyanakkor helyesli Rüsti Arras külügyminiszter föllépését. Az „Ulus“ c. ankarai lap szerint a szandzsák- ügy a török köztársaság és a török nép szent ügye. Lehet — Írja a lap — hogy az elintézés nem sürgős Franciaországnak, Törökország részéről azonban másként áll a helyzet. Nem akarunk kalandot, de tudni szeretnénk: betartják-e az adott szót és a szerződéses kötetezettségeket. A szandzsákban lakó törökök maguk kell igazgassák magukat. Ez nem nemzetközi kérdés. .Akik ilyesmit állítanak, azok nem szolgálják a török—francia jó viszonyt és a békét. román front főnökének a jókívánságokért s erősödést, békét és fejlődést kíván szép országának. Forró óhaját fejezi ki, hogy a jóemberek, a munka, a család és haza szolgálatában s a becsület kultuszában találjanak közeledést mindazokkal a bátor népekkel együtt, melyek büszkék hagyományaikra, különösen Romániára és Franciaországra, a két testvérnemzetre gondolva/* Az Ofenzrva Romana c. lapnak. Vaida hivatalosának, megállapítása szerint a táviratváltás első kapocs a nacionalista Franciaország és nacionalista Románia között. A két testvérnép — irj a lap — egymásra talál ezúttal is a hit, család és haza védelmében. PISI lit Ä RONAN SAJTÓ CURENTUL: Az angol—olasz megegyezés közelről érdekel bennünket is, mert ennek alapján Itália nagyhatalmi politikát folytathat Keleten. Megérdemelten szükség van erre ma, amikor Ketet-fEurépában Németország oly ajánlatokat tesz Angliának és Franciaországnak, hogy adjanak szabadkezet részére. Megállapíthatjuk, hogy Románia hathatósan készül a defenzívára. A Franciaországgal, ki sántán tál! amokka!, Balkán-szövetséggel, Lengyél országgal való kapcsolatok ápolása, látogatások, kulturális és gazdasági cserék arra mutatnak, hogy illetékes helyen megértik az idők szavát. Az ország egy testet képez királyával. PORUNCA VREMII: A mezőgazdaság, szőlőtermelés, állattenyésztés, háziipar minden jövedelme 10 mi Ili ár dot tett ki ölben. Amennyiben ezt kb. 13 millió földműves között elosztjuk, alig jut 1200 lej bevétel egy főre. Lehet ebhői élni egy évben? Lehet-e gyereket nevelni iskolában s ügyelni a család egészségére? Kizárt dolog. A I faluk legnagyobb nyomorral küzdenek. Vér- baj, tüdővész és alkoholizmuson kívül egyedül állunk Európában a kiütéses tífusz betegséggel. Szomorú, drámai, fájdalmas igazság. A nyolcvanas években a paraszt — bár jobbágy volt — harminc százalékkal több búzát fogyasztott. Az volt a jelszó, hogy politikával csak az foglalkozhat, kinek legalább 5000 aranylej — azaz 300 ezer mai lej — az évi jövedelme. Volt latifundium, de a választási demagógia hiányzott. Nem kerülhetett mindenki hatalomra, hogy ennek végén milliomos legyen. Halállal küzd a parasztság? Ki felelős ezért? ADEVERUL: Néhány nappal előbb kezdődtek meg a vizsgák a tanítók előléptetésére vonatkozóan. Nagy fontossággal bir ez a tanítóság életében, mert bizonyos idő óta szakítottak a régi trendszerrel s nem lehel beszélni szabályszerű előléptetésről, el- mozdithatat!anságról, nyugalomról. Ma állami költségvetés szabja meg az előléptetéseket s a vizsga halvány reménysugárt képez a nehéz helyzetben következő javulásra. A bukás tehát nem ismétlést, de bizonytalan időre valló elutasítást jelent. A megalázáson kívül anyagi veszteség is éri a tanítót, kinek szégyenteljes fizetéséből kell élni bizonytalanul, mig a költségvetés és miniszter jóvoltából előléptetésre nyílik alkalom. A vizsgának csak a neve maradt meg, a cél: egészen más volt. lalomndta- megyében például egy képviselő s a helyi Liberálispárti tagozat elnökének felesége voltak a bizottság tagjai s -160 jelölt közül csak 111 tanítót bocsátottak át az Írásbelin. Kiváló tanítók buktak ei, ami feleslegessé tesz minden bírálatot. A vi-zsgák eredményét meg kell semmisíteni. VUTORUL: Miután a kisebbségek helyzete nagy mértékben foglalkoztatja szomszédainkat, rá akarunk mutatni arra. miként kezeljük mi ezt a kérdést s mily sorsban élnek a kisebbségek más országokban. Románia nagylelkű politikát tanúsított az összes etnikai kisebbségekkel szemben. Nem a békeszerződésekből, de meggyőződésünkI hőI és lelki készségünkből folyt ez a politika. Nem panaszkodunk az eredmény miatt Néhány agitátort leszámítva, a kisebbségi tömegek lojálisán viselkednek s magatartásuk nem ellenkezik az ország érdekeivel. Egyes kisebbségi politikai csoportok és külföldről anyagilag támogatott lapok agitáeió- ja nem talált visszhangra a kisebbségi népek soraiban. Az ország határain beiül és ezeken túl bizalmatlanul nézik az agitációt. Gyanút éreznek ezzel szemben azok, kik eddig nem ismert szabadságot és földet kaptak Romániában. ROMANLA NOUA: Egész állami berendezkedésünk, teljes közigazgatásunk bizalmatlanságon alapszik. A tisztviselő munkája ezer formasághoz van kötve, mely az eredményt tönkreteszi. Az állam nem a becsületes embert látja tisztviselőjében, kit állandó ellenőrzés alatt tart, nehogy megszegje kötelességét. Ily körülmények közölt a hivatalnok csak a formaságokra s az ellenőr megelégedésére ügyel s mint gépal- katiész, a többivel nem törődik. A lélek- néiküli gép sohasem szolgálhatja a nacionalizmust. Havi 4# lejéri olvî Sosaíjcs az összes kö^yvujdonságokai az Ellenzék köFcsönkönyvtfárában, CSuj, Piád« Unirii. Városunk le]- modernebb és ÜegJusabban Seí- szcsefá 590$ Scöleles magva? Tői- csönUöaiyWára. Havi 40 lejért mindennap cseréliieii------ - - —— -* »J Egy-két város kivételével Angol dominium lesz Palesztina LONDON január 11. rA Haaretz nevű transJordániái lap azt a szenzációs hirt közli, hogy angol hivatalos körökben Palesztina területi módosítását tervezik. Eszerint Sihem és Djenim arab városokat Transjordániához csatolnák s ugyanakkor arab királynak kiáltanák ki Abdala emirt. Palesztina többi része angol domíniummá változna, Jeruzsálem városa pedig szabad-város jelleget kapna a jövőben. — —■—mmBMIMHBBBWBMB——,tn"1 11 Francia hí0*rfciíos körök jelentése szerint l^em vont össze haalhafókat Franciaország a Marokkó környéki vizeken PÁRIS, január 11. Francia hivatalos körökben cáfolják, hogy a vezérkar hadihajókat vont össze j Marokkó körül. A karácsonyi ünnepel I után szokásos tengeri gyakorlatokra I volt szó a valóságban. VaiJa és La Roque ezredes íáviradváilása
