Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-12 / 8. szám
r rr.r:fíN?f>K 193 7 Január 12. Hogyan készülnek a magyar filmek? Hegedűs Heretic a városunkból elszármazott filmproducer nyilatkozik a titkairól-Látogatása budapesti Hunnia-filmgyá Mennyit keresnek a filmszínészek? BUDAPEST, január 11. 'Egyenruhás portás őrzi n magyar filmgyártás Mokkájának, a Hunnia filmgyárnak bejáratát. Nohéz bejutni abba a birodalomba, ahol most készítik az első német-magyar változatú filmet, a Mária nővért. Néhány percig várakoznom kell, amíg a portás megkapja az utasítást, hogy Hegedűs Ferenc filmproducer már vár az irodájában. A filmvilág egyenruhás Cerberusa ekkor bocs á n a t k é r ő e n magyarázza: — Annyian ostromolják a filmgyárat, hogy mindenkire gyanakszunk. Naponta százával akarnak bejutni a filmhez a művész- és statisztajelöltek ... A portás még hozzáteszi: — De én résen vagyok ... Az óriási udvaron tömegesen állanak az autók. Szorgalmas munkások jönnek mennek körülöttem, ainig a filmgyár irodájába eljutok. Egy érdekes karrier A Hunnia gyár filmproducere, Hegedűs Ferenc régi ismerősöm. Néhány évvel ezelőtt Cluj-on élt, ahol clear ing-irod át vezetett. Nemcsak, bankkörökben ismerték azonban, hanem a művészvilágban is. Rokonszenves, népszerű ember volt városunk társaságaiban Hegedűs «Ferenc, aki számtalan nagyszabású devizaüzletet bonyolított le az ország legnagyobb bankjaival. Mikar a gazdasági viszonyok leromlása megnehezítette a külfölddel való nagy üzletek kötését. Hegedűs Ferenc, aki mindig a szédületes lehetőségeket hajszolta, egyik napról a másikra búcsút mondott országunknak. Hogy azután mi történt vele, maga mondja most el a filmgyár irodájában. A beszélgetést nem lehet zavartalannak mondani. Állandóan szól a telefon, de ez nem az egyetlen akadálya a barátságos eszmecserének. Süni egymásutánban keresik Hegedűs Ferencet a filmgyár rendezői, műszaki vezetői és színészei. Úgy látszik, hogy nincs egy nyugodt pillanata sem. Megtalálta azt, amire vágyott: a korlátlan lehetőségek világát. Egyéni szabadságát azonban elvesztette. Rövid mondatokban vázolja fantasztikus karrierjének történetét: — Amikor szakítottam a bankszakmával, Berlinbe mentem. Figyelőre az volt a szándékom, hogy ott is bekapcsolódom az üzleti életbe. A sors azonban másként határozott. Nagyon régen vonzott a filmgyártás. A német fővárosban akkor érte el tetőfokát a film konjunktúrája. Elhatároztam, hogy belepillantok a filmvilág titkaiba és megpróbálom tapasz fala takínai a magyar filmgyártás terén értékesíteni. Megtanultam ennek a bonyolult mesterségnek minden csínját hiúját. Tökéletes filmszak ember lettem, amikor a német Nekem kell tehát kigondolni, hogy milyen legyen az a film, amelyet csinálni akarok. Választok az ötletek között és amikor ez megvan, megiratom a forgató könyvet. Ki kell választani az erre legmegfelelőbb irót. Rendszerint 4—f> irót is foglalkoztatunk egy filmnél, akik elkészítik az alapvonalakat, a dialógokat és a film többi irodalmi részét. Mennyit keresnek Beszédes bizonyítéka annak, hogy a film a korlátlan lehetőségek hazája: a filmszínészek fizetése is. Dacára annak, hogy nem vagyunk Amerikában, mégis szédülés fog el azoknak a hatalmas összegeknek ha Habira, amelyeket egyetlen filmért fizetnek ki a iőszeíreplőknek. Íme néhány jellemző adat. Camilla Horn 40.000 pengőt (1,200.000 lejt kap a „Mária nővér*-ért. Helene Steels (Stolz Hilda) l,r> ezer pengőt (4f>U ezer lej), Eggerth Martba a Pacsirtáért 160.000 pengőt kapott (ötmillió lejen felül) és így tovább a többi sztárok Ls. Pénz, pénz és pénz! — Úgy vagyunk a filmgyártással is, mint a háborúval — fejezi be a beszélgetést Hegedűs Ferenc. — Három dolog kell hozzá: pénz, pénz és pénz. Itt a filmgyárban minden pillanat fantasztikus összegekbe kerül. Égnek a reflektorok, forognak a gépek, müA JÖVŐBEN I lla ez elkészült, ugy a szereposztás következik. Mikor mindezeket megoldottam már és a film készen áll a forgatásra, ugy a finanszírozás kérdését kell keresztül vinni. Ez a legnehezebb része a film megszületésének, mert a fennálló valuta rendelkezések korlátok közé szorítják a lehetőségeket. De ezt is meg lehet oldani és akkor végre hozzáfoghatunk a film forgatásához. Magyar filmek Hegedűs Ferenc ezután felsorol néhány filmet, amelyeknek ö voll a producere. Számos világhírű film van ezek között. Ilyenek a „Négy és fél muskétás“, „Szerelemmel vádollak“ (Bulla-film), ,,Leány intézel'*, „Aratás“ (Wcsely Paula-film), Nála játszott először Misa, a nagy tehetségű román gyermek-színész. Most fejezik be magyar és német verzióban a „«Mária nővér“ felvételeit. Ennek a filmnek főszerepeit Camilla Horn, Helene Steels (a városunkból elszármazott Stolz Hilda), Svéd Sándor és Jávor Pál elevenítik meg. Svéd Sándor és Jávor Pál most szerepelnek először német verziójú filmben. a filmszínészek? vészi és a technikai személyzet tömegei állanak állandóan munkára készen. Vagyonokat dobunk a filmekbe, hogy a pénz hatalma újabb vagyonokat varázsoljon elő! Ezzel vége is a többször félbeszakított beszélgetésnek. Hegedűs Ferencet felvételhez hívják. Néhány pillanatra elkísérem a műtermekbe. Egyik hatalmas teremben a RHa- füiredi Palota-szálló papirmaséból készült élethü mását fedezem fel. Meglepetve állottam meg. Hegedűs Ferenc észrevette csodálkozásomat. Nevetve jegyezte meg: — Hiába a, filmvilág rejtelmeinek nagy része csalfa illúzió! Amikor a bucsuzás után a kapuban az egyenruhás portás katonásan elköszönt, újra eszembe jutott ez a megállapítás. Sokak számára csakugyan örök illúzió marad a film birodalma, ah óva sehogyan sem tudnak behatolni. Hogy a bátorságuk derékba törjön, arról már eleve gondoskodik a mindig résen álló egyenruhás Cerberus . .. Végh József. A magyar dihúkság kérése Transsylvania magyar közönségéhez Immár kilencedik éve, hogy az úján kéz (Írtén őszinte szóval fordulunk mindazok hoz. kik színükön msrlilc országrészünk ma gyár föiokolásainak agyét, kilencedik éue hogy ebhriii az időben a magyar kózönség- nek tudomására hozzuk a szokásos Cluj i DXigyor diákból idejét, a diáksegélyezés leg fontosabb alkalmát. Kilencedik íme - majdnem hagyomány a keres''* és segítés Itagyománya — nem is keét különösképen szaporítani szavainkat. Köztudomású ugyanis, hagy ez a magyar diákból nejTi a mulul sügért magáért jön létre, hanem abból a kényszerű szükségesség- ből, hogy rászoruló diáktársaink majd a tiszta jövedelemből segélyekhez juthassanak. A transsylván magyarság tehetősebb része nem Ls zárkózott el soha, a védnöki tisztség elfogadásával mindig segítségére sietett a mirul rosszabb helyzetbe kerülő és mind nagyobb nehézségekkel viaskodó) magyar főis- kolótsságnak. Jól tudjuk: uj teher ez az anyuig más teher mellett, de a nragijnr közönség mindig megnyilatkozó) szeretete most is felbátorít, hogy — bizakodással forduljunk a megértőkhöz. S talán nem fog megütközést kiváltani az sem, hogy fakarákoskodási szempontbaíl e kérést nem személyes megkérés, hanem sajtó utján juttatjuk el a segít ükhöz. Szándékunk tiszta lelkiismeretes elgondolása, reméljük, a mull hoz hasonlóan támogató jóakaratot fog jelenteni s ebben a hitben közöljük az 1037. évi dióikból fő rendezőségének f el hj vásóií: A Cluj-i rrragyrrr főiskolai hallgatóság a Székelyek Cluj-i Társasága keretében, n megnehezedett grrzdasági viszonyok ellenére is, megrendezi szokásos dióikból jót 1937 január 31-én. Köztiufo-nPósu, hogy évek óta a diákból a legfőbb anyagi forrása a diáksegélyakcióknak s igy a diákbállól függ, hagy városunk ezer főiskolai hallgatója, kiknek túlnyomó része ma képtelen anyagi nyomorúságban küzködik, milyen mértékben élvezhet anyagi és természetbeni segélyt és ezáltal hogyan biztosíthat ja tanulmányainak folytatását. A védnöki adományok teljes egészében. valamint a bál tiszta jövedelme a diáksegélyezés javára fordittatik. Minden levél és pénzadomány ,,Magyar DiákbaI 1937. — Major Pál urnák: Cluj, Calea Victoriei 72., Unit. Kollégium“ címezve küldendő, ahol a pénzadományok átvétele a főiskolás förendezöség teljes ellenőrzése mellett történik. Minden pénzadományt hirlapilag is nyugtázunk. Mély tisztelettel: A rendezőbizottság. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előhareosa. A közegészségügyi hivatal támogatást ad a mentőknek CLUJ, január 11. fővárosból Budapestre költöztem. Itt akkor még gyermekcipőben járt a magyar filmgyártás. Azonnal hozzáláttam a tevékenységhez. Filmproducer lettem és az én vállalkozásomban már számtalan magyar film készült és aratott maradandó sikert M3 az, hogy filmproducer? Itt egy pillanatra megszakító ti am a beszélgetést. Azzal a szóval, hogy filmproducer, nagyon gyakran találkozunk a filmvilág történetében. Jelentőségével azonban nagyon kevesen vagyunk tisztában. Én például csak halványan sejtettem, hogy mit jelent a szónak betüszerinti értelme. Kérdésemre azután Hegedűs Ferenc részletesen elmagyarázza: — Az, hogy valamelyik filmnek én vagyok a producere, azt jelenti, hogy' a film ideájának megszületésétől kezdve a megcsinál ás minden egyes mozzanata ugy művészi, mint kereskedelmi szempontból az én vezetésem alatt áll. Lapunk egyik múltbeli számában a mentők évi statisztikájával kapcsolatban közöltük azokat az elviselhetetlen nehézségeket, amelyek derék mentőinket megakadályozzák abban, hogy' a népjóiét érdekében szélesebb körű munkásságot fejthessenek ki. Közöltük a mentők fel- jajdulását, akik panaszkodnak amiatt, hogy ugy a városi tanács, mint a társadalom meglehetős mostohán kezeli közérdekű munkájukat. Főkép amiatt panaszkodnak a mentők, hogy a városi tanács nem utalja ki rendesen a költségvetésben a mentők segélyezésére felvett összegeket s emiatt állandóan anyagi zavarokkal küzdenek. Híradásunk széleskörben nagy érdeklődést váltott ki. Cikkünk nyomán mozgalom indult meg abban az irányban, hogy városunk tehetősebb polgárai a mentők felsegélyezése érdekében állandó hozzájárulásra kötelezik magukat. Felfigyelt cikkünkre a városi tanács is, a mely mindig legnagyobb patrónusa volt a mentőegyesületnek. Dr. Draganu Nieolae polgármester magához kérette munkatársunkat s hogy a helyzetet tisztázza, kijelentette, hogy a mentők anyagi zavaraiért a városi tanácsot semmilyen felelősség sem terheli. — A városi tanács, — mondotta, — minden évben hiánytalanul kiutalta a mentők segélyezésére előirányzott költ- i ségeket. Ez a segély évente <30.000 lejt tesz ki, de volt olyan év is, amikor 100 ezer lejt kaptak. A régi gyakorlat az volt, hogy ezt a segélyt készpénzben utaltuk ki. hogy ebből aztán a városi ellenszolgáltatásokat, viz és villanyfogyasztást fizessék ki. Megtörtént egy alkalommal, hogy a kiutalt összeget más célra fordították s mi a viz és vrllanyfo- gasztást is meg kellett fizessük. Amióta ez megtörtént, változtattunk ezen a rendszeren és azóta nem pénzben segélyezzük a mentőket, hanem fedezzük a mentőegyesület viz és villany fogyasztását. — Egyébként a mentőegyesület fenntartása most már nem is tartozik a városi tanács feladatai közé. A városi orvosi hivatal hatáskörébe tartozik, minlBUCURESTT, január 11. A Bucovina-i liberáüspárti tagozat meleg ünneplésben részcsitette elnökét, Nis- tor minisztert névnapja alkalmából. A miniszter meghatottan mondott köszönetét s kijelentette, hogy a kormány nem hogy az orvosr szolgálatot városunkban is az állam vette át s igy az államnak a kötelessége, hogy a mentőszolgálat zavartalanságát biztositsa. És ennek meg van a módja is, mert a város területén beszedett közegészségügyi illetékek igen tekintélyes összeget tesznek ki, úgyhogy ebből a mentők segélyezésére is bőven telik. Egyébként ebben az ügyben már beszélgetést folytattam dr. Vlad városi főorvos úrral, aki megígérte, bogy a közegészségügyi illetékekből a mentőknek is fog valamit juttatni. Még egyszer hangsúlyozom — fejezte be nyilatkozatát a polgármester, — hogy a várost semmilyen mulasztás nem terheli s a várost a mentők anyagi nehézségeiért nem lehet felelősségre vonni. I tekinti befejezettnek munkálkodását, mig a mezőgazdasági és kisipari hitelre, valamint a katonai előkészítés keretében történő közmunka teljesítményre vonatkozó javaslatokat meg nem szavaztatja. P®rt még nem ...” ízjezig be mrnűen munkáját“
