Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-10 / 7. szám
G ELLENZIK I 19 37 I a n ti ir 10. A „Fekete éveim“ szerzőjénél: Szántó György beszél darabjáról, nagy sikereiről és kudarcáról Másfélórás meghitt beszélgetés a „Slradivári“ vak írójával ARAD, január. Szántó György, a mai magyar írógárda egyik legilehetségisebb ragya, akinek számtalan jobbnál-jobb regénye, drámája és színmüve értékes darabokkal gazdagította irodalmunkat, Arad egy.k csendes utcájában lakik. A csengetésre lassan kinyitlik az előszoba ajtója s bizonytalan, tapogatódzó lépesekkel egy jól megtermett, magas, derék férfi közeledik felém. Barátságosan, kedvesen tessékel be a szobába. Asztalán kéziratok hevernek szanaszét. — Egy kicsit bizony rendet'enség van, mondja bocsánat kérő hangon, — de a feleségem elment, éppen dolgoztunk. Ugyanis én diktálok s 6 ir. — Ez a háború emléke, — mondja sóhajtva — jobb szememre egy srapnelilgolyó vakitoni meg a gorlicci áttörésnél Sebesülésem után hadnagyi ranggal nyugdíjaztak és a nagyezüsttel tüntettek iki. Bevonulásom előtt a budapesti Műegyetem építészeti szakosztályán hallgattam hat félévet, nyugdíjaztatásom után azonban kiléptem az egyetemről s régi óhajomnak engedve, a festői pályára léptem. Bécsbe kötöztem s kiállításra készülten^ amikor sebesülésem következtében a balszememre is megvakultam. Hamburgban egy neves professzornál kezeltettem magam, de látásomat nem nyertem vissza, ,,Ekkor kezdtem irogatni.“ A ,,Stradivari“-ra terelődik a szó, amely egyik legkiválóbb allkotása s amely nemcsak mint regény, hanem mint film és hangjáték is óriási sikereket ént el ,a közönség legszélesebb rétege.ben. — Érdekes körülmények között született meg a Stradivari, — kezdi Szántó. — Mint regénytémát három évig tartottam az agyamban, de a megirásához nem mertem hozzáfogni. Abban az időben kaptam levelet az egyik barátomtól, hogy az egyik amerikai filmgyár részére írjak vatlomit. Mindjárt a Stnadivarira gondoltam, fel is do goztam a témát s elküldtem Amerikába, ugyanezt a témár regényformában is kezdtem feldolgozni. Meg is jelent -a regény s egy könyv Bolváry Géza beriini magyar filmrendező kezébe került. A téma nagyon megtetszett neki s felszólító!:, hogy dolgozzam át filmre. így lett ismét film, a filmből született regényből. Később aztán a Stradivari egy részét hangjátéknak. dolgoztam fel s az>t a rádióban adták elő. — Miért nem látjuk mi itt Transsylvaniában a bizonyára remek filmet? — kérdezem. — A cenzúra nem engedélyezte, de fogalmam snes, miért nem?! Egyetlen egy részéit kifogásolhatták, amikor magyar huszártisztek muaitnaik, ilyesmi viszont más filmen is Iá.haltól Máskülönben maga a film nem a legjobban sikerült, legalább is nem olyan, ahorgy én szeretném. Most ősszel egy másik amerikai filmválla'attal is tárgyaiftam, azzal, amelyiknek Vajda Ernő a dramaturgja s ezek is megakarták vásárolni a témát angol és spanyol hangosfilm részére. Nem sikerük, mer-, Bolváryék lekötötték a témái az angol nyelvterületeket kivéve az egész világra. A spanyol verzió jogát tékái szintén eladtam, ez pedig, Délamerika részére feltétlen kellet; volna Vajda válLaLaitának. — Ezért aztán elmaradt a második Stradivari- film elkészítése, pedig ez valószínűleg jobl lett volna az elsőnél. A Széprriives Céh legutóbbi pá'yázatán terelődik a szó, amelyen Szánló „A hegyek balladája“ című drámájával vett részt. Errő nem igen akar nyilatkozni, de később mégú ezeket mondja: — Ebben a műben Avram Jancuval foglalkozom. Le rtam Avram Jancu szerelmét aki mint ismereies, magyar leányba, Brád Katinkába volt szerelmes. M.ajd Jancu Mer cairól irok, aki a magyarsággal együtt akar harcolni az osztrák abszolút.zmus. ellen, d< Hatvani őrnagy megtámadta a fegyvertele nül Kossuthoz igyekvő románokat s ezzé mindent elrontott. Ha nem csinája ezt a szamárságot — amelyről sokak tévesen azt hi szik, hogy Kossuth tudtával és beleegyezé sével történi, de. ez nem igaz — sikerül < megállapodás Kossuth és. Jancu között é minden máskép történt volna. Elmaradt vol a ipiskii és a sighisoarai csata. Ez az égés: téma annyira tragikus, hogy nem regényt hanem drámá; kellett írni belőle. Beb zonyi torn müvemben, hogy Avram Jancu emberei nek megtámadása, Hatvannak, enneik azaiu di borbélynak önálló akciója volt s a sajná latos esemény nem Kossuth tudtával történt. A román—magyar úgynevezett szellemi közeledésről beszélgetünk. — Szerintem először politikailag kell a két nemzetnek közeledni s irodalmi téren csak ezután köthető meg a barátság. Az úgynevezett szellemi közeledés csak mellébeszélése a dolgoknak. Politikai jogoka; kell először kölcsönösen elismerni. A régebben dLkövetett hibákat kell előszedni s akit valamikor sérelem ért, azt orvosolni kell. Azután jöhet az irodalmi együttműködés. — Tud ómmal a cluji színház nem régen elfogadta egy darabját? — kérdezem Szántót. — Lgen! — sőt Kádár igazgató táviratiJövőre másként lesz t késő. A jövő évben azonban minden másként lesz. Uj eletet kezdek! Ennélfogva Szilveszterkor sem maradok ki sokáig, hanem korán lefekszem. Mondjuk, korán reggel, már hat órakor. És mivel azt mondják, hogy az ember egész esztendőben azt csinálja, amit újév napján, komoly elhatározással a dolgot folytatni fogom. így rengeteg kapupénzt fogok megspórolni. Azután minden héten, vagy minden két hétben írok majd valami ügyes dolgot, elvégre ezért kapok fizetést január elsején — a júniusi gázsim terhére. Sőt előre fogok dolgozni! A karácsonyi jutalmat husvétkor felveszem, az októberi fizetésem már áprilisban elköltőm. A nyaralást megkezdem február végén, ezért ne haragudjék majd senki sem, ha augusztusig nem irok. Az embernek pihenni is kell. Jövőre minden másként lesz! Leszokom a cigarettázásról és szivarozni fogok. Nem iszom sört, csak bort. Senkinek sem adok kölcsönt, legfeljebb én kérek, így jobban kifizetődik a dolog. Elkerülöm a vendéglőket és a kiskocsmákat. Nem akarok több főpincért látni! Ellenben nagy sétákat teszek hajnalban — a kávéházból hazajövet, ez erősíteni fogja gyenge tüdőmet. Mindenkinek előre fogok köszönni és utólag fizetni. Fizetésemelést kérek. Kedves leszek a végrehajtóhoz, a villanyszámláshoz, a gázemberhez a szabómhoz és ha már nem is fizettem ki neki a három öltözet hátralékot, egy uj ruhát okvetlenül csináltatok vele. Ezzel csökkentem a munkanélküliséget is, hadd dolgozzon a derék iparos. A munka nemesit. Én nemes embert szeretnék faragni minden hitelezőmből! Igen, jövőre másként lesz. Felemelt fejjel, büszke öntudattal indulok tehát az újév elébe és még egyszer, utoljára kimutatom magam. Aztán slussz! 1937ben uj életet kezdek... * (De nem nálunk! A szerk.) , Kinizsi Andor. mükec ünnepük, amikor, útban Egyiptom felé, Napoleon flottája körülveszi a szigetet. Napoleon megismeri Mel-tit, akit úgy mulat nak be neki, mint « forradalom hi vét. A leányt magával viszi Egyiptomba. Amikor Nelson Abukir elől; megsemmisíti a francia flottát, Napo.con a szárazföldre menekül <» Melitát, a gyönyörű halászleányt is magává! viszi. Nelson beveszi Máltát is, de akikor Melita, Napoleon üzenetével, amit a sziget Napoleon által hátrahagyott he ytartójának kell átadjon, Máltával együt-. Nelson birtokába kerül. A leány szerelmes lesz Nelsonba, ez azonban hidegen fogadja a köze edést, sőt elfogatja Melitát s mint kémnő; deportáJ- tatja. — Az előjáték tartalmát hátúira hagytam, — folytatja Szántó —, hogy igy könnyebben megérthesse. — Az előjáték 1936 júniusában játszódik le, amikor az olas2—abcsszin háború miatt a Földközi tengerre vezényelt angol flotta, visszatérőben Angliába, Málta szigetéhez ér. A „Nelson“ nevű zászlós hajó fedélzetén garden-party van. Ugyanajkkor a máltai lovagrend nyolc utolsó nagykeresztesének leszármazottjai bankettet tartanak a szigeten. Ugyancsak Má ta szigetén, ugyanabban az időben egy filmtársaság készít felvételeket. Fritz von Hompes, az egyik nagykeresztes leszármazottja szerelmes lesz az egyik f lm- sztárba, akinek szerelmet vall, de az nem hallgatja meg. Ekkor elmesél a leánynak, az ő ősapjának és Melitának a szerelmi históriáját. Érdekes — feleli a filmszinésznő —, mi most éppen ez; a történetet forgatjuk itt a szigeten — s ekkor befejeződik az előjáték 5 következnek a felvonások. Miikorára a tényleg érdekes darab tartalmát befejezi Szántó, már több mint egy órája tartózkodom nála, de amikor búcsúzni akarok, még marasztal és máris beszél tovább: — Az előbb kérdezte, hogy mi lett a sorsa „Sátoros király“ omü drámámnak, amit a budapesti Nemzeti Színházban szeptemberben adtak elő. Az ititeni irók sikereire érthetetlenül féltékeny pesti sajtó ellenségesen és igazságtalanul támadott. A „Sátoros király“-: támadta a magyar, főváros sajtója s mint egyik ikarácsonyi cikkemben már megírtam, ugyanilyen sors fogja érni Kós Ká1 ro y „Budai Nagy Antal“ cimü történelmi sz nmüvét is, amely ebben a hónapban kerül színre a Vígszínházban. — Mindezek a pesti sajtótámadások azonban nem számítanak s azért csak ezek a drámák reprezentálják az igazi transsvlvániai sz nmüirást. Persze az elsoroltakon kívül még sok ardeali dráma és színmű sorolható ide. Így: Bárd Oszkár „Silvio lovagja" és ,,Taposó malom“ cimü színmüve. Szintén Bárd Oszkárnak a "tragikus véget ért Teleki József grófról és Liszt Ferencről irt színdarabjai, ide sorolhatom Hunyadyt és Indig Ottót is, ak k, amíg itt éltek, igazán értékes, komoly dolgokat alkottak, ma azonban már, mint pesti irók tuldolgozzák magukat. Tudjuk, hogy a pesti irók legtöbbje szenkesztő- ségekben is dolgozik, már pedig egy komoly mü megirásához egész agy szükséges. Magyarországon szállóigévé vált, hogy aki jó könyve; akar olvasni, Transsylvániáha jöjjön! Miért? — mert a pet'ti irók üzletszerűen, megrendelésre, a kiadók és színházigazgatók egyéni -Ízlése szerint s azok utasításai alapján dolgoznak. Az elvitathatatlan, hogy irt vidéken jobban lehet dolgozni, nyugodtab- ban és önállóan, nem úgy, mint Pesten. Igaz, hogy a mi igényeink nem olyan nagyok. Ér- annyit megkeresek, amennyiből nyugodtan megélhetek 3 nekem ez elég. Az irói függetlenséget csak ilyen szerény igények között lehet megőrizni. Minőségileg ezért tudott az itteni líra bensőséges, igazi lira maradni. — Min dolgozik most? — Egy regényem és egy hangjátékom van készülőben. „Tűzvarázs“ cimü hangjátékomat a budapesti rádióban fogják előadni. Rövid tartalma: egy zenekedvelő, vidéki kis francia tanító, hogyan ismeri meg Wagner halhatatlan, csodás muzsikáját. Egyben páráiéit akarok vonni a régi francia és az akkori porosz zene között. Ha a „Tűzvarázzsal“ készen leszek, ismét egy hangjátékot fogok írni. Hiszen én régen hirdetem az uj műfajok szükségességét. A hangjáték lehetőségei nagyon tagiak s ez a műfaj szerintem még nagyon sokat fejlődhetik. Igaza volt annak a barátomnak, aki évekkel ezelőtt gyengéden és 'tapintatoson tud.ómra adta, hogy ezt a műfajt lényegében éppen nekem kellene meg- éreznem, hiszen a rádióhallgatók ma még csak hallanak a hangszóró előtt ülve, de nem látnak semmit, a történések hangi részére varrnak utalva. Babuczay György. I log gratulált. ,,A darab kitűnő, örömmel ad- j juk elő" — távira'.ózta, de még mindég nem tudom, miikor lesz a bemutató. Ped g a próbákon és a premieren én is ott akarok lcn- i ni. Érdekes témájú, uj clgondoásu színmű. I Minden színésznek kettős szerepe van. A I darab címe: „Poseidon leánya“. Egy része a francia forradalom idejében, Málta szigetén játszód k le, a másik része pedig 1936-ban történik. — Ha meg akarja hallgatni a darab rövid tartalmát, nagyon szívesen elmesélem — mondja Szántó s már kezdi is: — A francia forradalom idejében kezdődik a cselekmény. Má ta szigetén — mint a történelemből is tudjak — a máltai lovagrend működött, azzal a rendeltetéssel, hogy a török-terjeszkedés ellen védje Európát, amelynek a sziget kulcsa volt. A török biro- da'om hanyatlása után a lovagrend tespedés- bc sülyedt s tagjai züllött életet kezdtek élni. Rohan herceg, a rend nagymestere, amikor látta ezt a lelki katasztrófát, a francia enci- klopédisták müveit meghozatta Pari ból, hogy a lovagrend tagjait legalább lelkileg foglalkoztassa. Az én darabomban Rohan herceg módja, Férd nand von Hompes szerepel, aki elhatározta, hogy a forradalmi eszmék ellen felveszi a harcol. A rendnek francia, angol, olasz és német tagjai voltak. A német Hompes egy francia márkival szembe került, akit <a jakobinus ügynökök teljesen megnyertek a forradalom eszméjének. A márki és Hompes ugyanabba a leányba, Me- litába voltak szerelmesek. A két férfi között tehát hármas az összeütközés: a keresztény és a forradalmár eszme, francia és német és hogy közö< szerelmük volt. A jakobinusok fe ülkerekednek a szigeten és éppen győzel1937-ben uj életet kezdek. Ezt ugyan mar tiz esztendeje minden Szilveszterkor elhatározom, de mit tehetek róla, ha közbejött technikai akadályok miatt idáig állandóan az elmúlt évet folytattam. Most azonban máskénf lesz, mert igy nem mehet tovább! Ahogy az 1936-os esztendő rám vonatkozó zárszámadását megcsináltam, az lett a szomorú végeredmény, hogy rosz- szul gazdálkodtam a tovatűnt évben. No, nem pénzügyileg, hiszen ez elég kedvezően ütött be: kerestem mintegy ötezer pengőt és elköltöttem hétezrei, ilyesmit csak úgy érhet el az ember, ha bölcsen beoszt minden fillért, nem pocsékolja a pénzt. hanem hasznosan forgatja a tökét. Én igy csináltam és számos gyakorlati holmit vásároltam. Többek közt vettem négy gallért, két nyakkendőt, nyolcszázhusz üveg bort, egy kis tucat zsebkendőt, tiz nagy tucat sós mandulát, csináltattam egy mellényt és eladtam négy öltözet ruhát. Ételt, italt sem vontam meg a számtól, hisz a há- romszázhatvanJmt napon ebédeltem cirka százötször, vacsoráztam kétszázszor és vacsora után elsöröztem ötszázhar- mincszor. A hétezer pengő tehát nem veszett kárba, minden krajcárnak meg volt a helye. Nem is itt van a baj, hanem az írói működésemmel. Sajnálattal rájöttem ugyanis, hogy 1936-ban mindössze kétszázhét cikket irtam, viszont nem irtom meg hatszázötvenet. Miként jóbarátaim mondják: ez utóbbiak lettek volna a jobban sikerült müveim. Ez pedig hiba, mert az iró ne filozofáljon, ne lazsáljon, hanem dolgozzék szerényen, ernyedetlenül. Kapjon Nobel-dijat és ne sajtó port. Nem elég csupán az előleget kérő utalványok alá odafirkantani a nevet, tessék rendes cikkekkel megörvendeztetni az olvasót. Inkább hatszázötven humoreszket Imi, mint ugyanennyi akontó-cédulát! Bizony. Erre csak most jöttem rá, amikor már
