Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-09 / 6. szám
TAXA POŞTALA PLÄTITA IN NUMERAR No. 141.163/1929 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cita j, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyv osztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVIÍI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS E'ófizetéfi arak: havonta 70, negyedévre 210, fé'évre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 4c* pengő. A többi külföldi államokba csak a. portókülönbözettel öbb. ~~~* iTi------TT---—a— 1 93 7 JANUÁR 9. a szíriai ÁlexaiulreMe - szandzsákra vonatkozó fiancia-förök elleniéiben Kémül Ataíürk készen áll katonai tény teremtésére is. Francia részről szeretnék elkerülni a helyzet végleges elmérgesedését. Nemzetközi jog és valóság ......... 11 nur-* am———— ——■ MémmíorBséw és © laszorssáaa s&anwol po faár- háborúval kapcsolatos benőmsvatkozásl kötelezettségek megszigorítására A külpolitika napi szenzációi közül tegnap a francia—török ellentét elmérgesedése emelkedett ki a sziriai Alexan- drette-szandzsák ügyében, amihez RóÁ manók és Berlinnek a francia—angol benemavatkozási jegyzékre adott válaszai csatlakoztak, amelyek békülékeny hangjulikal viszont kedvezően befolyásolják a nemzetközi helyzetet. Alexandrette-szandzsák ügye már hónapok óta élénk vita tárgyát képezi a francia és török kormányok között. A kérdés azzal merült fel, hogy Francia- ország a neki mandátumképen juttatott Szíriának, bizonyos kötöttségekkel ugyan úgy visszaadta függetlenségét, mint ahogy azt Anglia tette Irák esetében. Az anlcarai kormány a változással kapcsolatban azonnal fölvetette Törökország igényét a többségben törökök által lakott Álexandrette-szandzsákra, melynek Szíriához tartozását a mandátumos idő alatt, török felfogás szerint, ideiglenesnek lehetett tekinteni. Szíria önálló állammá alakulása esetén azonban ez a helyzet véglegesítődik, amibe Törökország semmi körülmények között sem akar belenyugodni. Szíria arab lakossága, különösen a sziriai keresztény lakosság viszont legerélyesebben tiltakozik a szandzsáknak az uj ország testéről való leválasztása ellen, amiben állami integritásának erőszakos megsértését látná. A franciák, akiknek a mandátum fenntartása óriási összegekbe került s akik keleti befolyásuk érdekében igyekeznek megőrizni a sziriai lakosság tradicionális franciabarátságát, viszont a törökökkel sem szeretnének elsimithatatlan ellentétbe kerülni, igy meglehetős kellemetlen helyzetbe jutottak. Kibúvónak tehát a nemzetközi jog szempontjából megtá- madhatatlan érvet használták fel, hogy a mandátumos terület megosztására nekik nincs joguk, ez a kérdés a Népszövetség elé tartozik, amig azonban a Nép- szövetség dönt, Alcxandrette szandzsákot továbbra is Szíriához tartozónak tekintik. A törökök ezt a választ nem fogadták el, mert a tisztán nemzetközi jogi szempontból hozandó formális döntéstől szintén nem sokat várhatnak. RüsdDArász török külügyminiszter legutóbbi párisi tartózkodása alatt igyekezett más álláspontra bírni a francia kormányt, de eredménytelenül. Most aztán ugylátszik, hogy Kemál Átátürk, török államfő befejezett tényt akar teremteni ás szükség esetén Alexandrette-szandzsák katonai megszállására is készen áll. A helyzet igy rendkívül veszélyessé és kényessé változott, mert francia részről mindenképen el akarják kerül ni a katonai összeütközést, de katonai bevégzett tény teremtését sem akarják, semmi körülmények között, elfogadni. Viszont úgy Párosban, mint Londonban félnek attól, hogy török részről nem akarják elmulasztani a kedvező helyzetet, mikor a spanyol üggyel kapcsolatban, a franciák és angolok más területen vanncűz elfoglalva és nem akarnak összeütközést kockáztatni a Földközi-tenger keleti részén is. Párisban újra fölajánlották a törökölmek, hogy amennyiben a kérdés diplomáciai megoldására kilátás van, hajlandók az ügy tárgyalását a Népszövetség közeledő üléséről elhalasztani. Az angol diplomácia szintén munkába lépett és londoni hirek szerint Eden külügyminiszter közvetíteni készül Paris és Ankara között. Eddigi jelek szerint azonban török részről el vannak szánva arra, hogy a helyzetet minden körülmények között felhasználják a szandzsák békés vagy katonai eszközökkel való megszerzésére. A francia—angol benemavatkozási jegyzékre Olaszország és Németország tegnap este közölték válaszaikat Londonnal és Páris nagy európai válság, mely pillanatnyilag Európa nyugatán összpontosítja a huta Íjnak érdekeinek egyensúlyozására, vagy még inkább háttérbe szorítására irányuló játékát, eltakar előlünk egy másik külpolitikai eseményt, amely Európa délkelletén játszott le s amelynek jelentőségét különösen miránk nézve nem szabad lekicsinyelni. Ez az esemény a jugoszláv—bulgár megegyezés, mely önmagában is jelentős a balkáni erőviszonyok kialakulásában, amelynek jelentőségét azonban különösen erőteljessé teszi Jugoszlávia külpolitikájának az utóbbi időben tanúsított erős aktivitása. A nagyhatalmi erőesoporteknísk sikerült a háború után egyidőre a kisebb államok külpolitikáját majdnem teljességében a nagyok külpolitikájának függvényévé tenni. Minden arra mutat, hogy az utóbbi időben végbemenő gyökeres eurój>ai változások között ezen a téren is lényeges változás történik. A kisebb államok kezdenek láthatóan erősebb önállóságot tanúsítani külpolitikájukban, mely minden vonalon igyekszik arra, hogy első sorban saját érdekeiket érvényesítse a többé kevésbé erőszakos motion egységbe vont nagy európai frontok úgynevezett érdekei előtt. És minthogy a kisebb államok érdekeik erélyes megvédésére egyenként nem mindig elég erősek, újabb csoportosulások alakulnak ki, amelyeknek iránya szántén nem feltétlenül mozog párhuzamban a régi nagyhatalmi frontok irányával. A békekötés utáni első években a háborulwn részt nem vevő kisebb államok közül csak a skandináv államok kockáztattak meg ilyen csoportosulást. A három skandináv állam, Svédország, Norvégia és Dánia, melyek bizonyos kérdésekben a maguk körébe vonták Finnországot is, cl tudták érni, hogy ezekben a viharos időkben Is valóban semleges politikái folytassanak, belső konszolidációjuk és gazdasági érdekeik legnagyobb hasznára. Most azután, különösen a háború által teremtett nagy európai keretek látható megvalósulása következtében Délkelet-Euró- pában is igyekeznek a kisebb államaik hol önálló külpolitikával, hol újabb csoportosulásokkal közvetlen érdekeiket külön utakon is megvédeni. Ilyen újabb csoportosulás volt a Balkán-szövetség és ilyen újabb alakulat, mely azonban az előbbinél váratlanabbal jött létre, a jugoszláv—bulgár ujahh baráti kapcsolat. Bulgáriát már a Balkán-szövetség megalakulásánál igyekeztek ennek az alakulatnak keretébe bevonni, de a fennálló és el- t i iuteth et ellennek látszó érdekellentétek miatt sikertelenül. A jugoszláv politikának, melynek kivételes ügyességével úgy látszik sikerült az utóbbi időben az Olaszország és Magyarország felé irányuló ellentéteit is áthidalom', most sikerült megtalálnia a módot arra, hogy Bulgária felé építse ki a baráti kapcsolatokat. Ez igen jelentős esemény délkeleti Európa helyzetében, melynek tá- völabbmenő következményei lehetnek a középeurópai helyzet kialakulására is. Túlságosan távolbamenő következtetés volna azonban, ha azt is feltételeznénk, hogy a jugoszláv külpolitika a bulgár megegyezéssel lényegesen eltért eddigi irányától. Ezt megcáfolják azok a tanácskozások is, melyekéit Sztojadinovies miniszterelnök a megegyezés aláírása előtt éppen Kománia vezető államférfiaival folytatott. A jugoszláv külpolitika újabb tevékenysége azonban teljes erővel érvényesíti azt a Sztojadino- vics által megfornvuIázott újabb külpolitikai elvet, hogy: „semmit többé nálunk nélkül m Íróiunk“. Ez a jdltmondot első sorban 3 külpolitikai öncéluságot emeli ki, bár erősen hasonlít a Bratianuk „prin noi in sine“ jelmondatához Ls. sal. A válaszok állal keltett első benyomás, amint az éjjeli táviratok jelentik, az angol és francia fővárosokban kedvező volt. LéJ 11 gegeben úgy Németország mint Olaszország hajlandónak mutatkoznak arra, hogy a külföldi önkéntesek Spanyolországba özönlésé- nek megakadályozására vonatkozó francia— angol indítványhoz csatlakozzanak, de azzal a föltétellel, hogy valamennyi állam hasonló szigorú kötelezettséget váltat és a vállalt kötelezettség teljesítését szigorúan ellenőrzik. A német jegyzék idegenkedését fejezi ki azzal szemben, hogy a benemavatkozási bizottság működése mellett ebben a kérdésben Anglia és Franciaország külön jegyzékkel fordultak a német kormányhoz, ami azt a látszatot keltheti, hogy Németországot valamilyen hiba terheli. Német részről ezzel szemben megállapítják, hogy éppen Olaszország és Németország voltak azok, amelyek már előzőleg követelték az önkéntesek kiutazásának megakadályozását és a francia és angol kormányok nem voHak hajlandók ehhez a tilalomhoz Iwzzájárulni. Legjobb megoldás — mondja a német jegyzék — az volna, ha Spanyolországból el lehetne távolítani a polgárháború minden nemspanyol résztvevőjét, a politikai agitátorokkal és propagandistákkal együtt, amivel elérhetnék, hogy a múlt- évi. auguszutsi állapot következzék be. Minthogy a német kormány kezdettől fogva síkra szállt anífltett, hogy az önkéntesek be- ö zönl és ét megakadályozza, most is kész e cél érdekébey minden rendszabályt támogatni. Ezek a rendszabályok azonban minden közvetett, vagy közvetlen beavatkozási ki kelt hogy zárjanak a spanyol harcokból. Ha viszont ezek a föltételek nem valósíthatok meg, akkor a német kormány fenntartja jogait, hogy állásfoglalását újra felülvizsgálhassa. A külpolitika eseményeihez tartozik, hogy Antonescu külügyminiszter február elején Ankaráim irtózik. ahonnan utazását Athénbe folytatja. Beck lengyel külügyminiszter viszont. akinek közelebbről kellett volna Ru- curestibe érkeznie, utazását kénytelen elha. I lasztani, mert a jövő héten népszövetségi tanácsülésre, Gertfbe kell utaznia. A spanyol partok körül újra elfogtak egy külföldi hajót. Ezúttal a nemzeti fölkelők hajói fogták el az „Ibis“ nevű norvég kereskedelmi gőzöst, melyet Algecirasba vittek rakományának megvizsgálása végett. PARIS, január 8. Az egész francia sajtót a törökök Alcxandrette ellen irányuló fenyegető fellépése foglalkoztatja. Az összes lapok panaszkodnak, hogy a török—francia viszonyban rosszabbodás állt be és leszögezik. hogy csupán a Népszövetség képes változtatást eszközölni nemzetközi mandátum alatt lévő területeken. Egyébként a párisi és ankarai kormányok hangoztatják, hogy megegyezésre akarnak jutni. LONDON, január 8. Altle és Greenwood munkáspárti vezetők tegnap a Foreign Ojfi ceban felkeresték Edent. PoRtikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak ennek a látogatásnak és azt hiszik, hogy a munkáspárt vezérei felhívták a külügyminiszter figyelmét baloldali körök növekvő aggodalmára G spanyolországi külföldi beavatkozással kapcsolatban. iPÁRLS, január 8. Vienmot francia külügyi államtitkár két órás megbeszélést folytatott Suad török követtel. Viennot államtitkár kijelentette, hogy amennyiben kilátás vau az a^exandrelte-i ügy barátságos megoldására diplomáciai utón, a francia kormány kész erre való tekintettel a január 18-ára összehívott népszövetségi tanácsülésről a kérdés tárgyalását elhalasztani. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Jelijévé.** 3UCURESTIBŐL jelentik. Nyugati, északnyugati szél mellett sok helyen záporesö, havssesö, a hegyekben ho* esés és olvadáspont feletti hőmérséklet várható. Eden Icözvetii
