Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-06 / 4. szám
Fontos tájékoztató az iparosok és munkások számára Előbb a mesterkönyvet adják ki és csak azután az iparengedélyt. — Vidéki nagyobb helyekre is ki fognak szállni a vizsgabizottságok. — Kiknek kell vizsgázni. — A vitás állampolgárságuak iigye A munkaügyi műn '/.tóműn tudvalevő.«; | január 31-ig meghosszabbította a manka- I könyveik becserélésének halár dejét. Ez a ter- j minus azonban kétségtelenül utolsó é;, aki eddig az időpontig nem adta be kérvényét, könyörtelenül alveszti jogát, hogy munkáit villa iharson és koncárként fogják kezelni. Az iparos és munkatársadra lom körében még mindig sokan vannak, akik nincsenek tisztában az uj ipartörvény utasitásaivaJ, valamint a legújabb miniszteri rendelkezésekkel s ezért 'közöljük a munkaügyi minisztérium részletes tájékoztatását az ipartörvény értelmezéséről és a mun ka könyvek becseréléséről. Kik kaphatnak mesterkönyvd? A minisztérium magyarázó körrendeleté a apján a régi munkakönyvek közül mester- könyvre cserélhetők át azok, amelyeket 10 cv előtt állították, ki és amelyek tuJajdo- nosai bizonyítják, hogy a fiz év alatt 5 évig egy műhely főnökei voltok, vagy öt évig vezették egy gyúrnak az osztályát. Ezek szerint tehát az önálló iparosoknak is először mesterkön yvet kell kémiök Az állam polgárság ügye A legi an topább ó a ileg többet vitatott kérdés az állampolgársági bzonviitvány ügye. A minLszténJum körrendeleté megállapítja, hogy a költségek kímélése céljából nem lon- tos kizáróUgoun csak az állampolgársági bizonyítványt bemutatni, hanem ehelyett be- iehet mutatni bármilyen más bizonyi.vényt, amelyből kitűnik az illető állampolgársága, mint születési, iskolai, katonai bizonyítvány, vagy választási cédula. Ha valamely iratból kitűnik, hogy a kérvényező katonai szolgálatot teljesített a román hadseregben, nem szükséges, hogy az illető román állampolgársága is világosan fej legyen lünte'jve. (Ezért nz állampolgársági bizonyítvány helyett a livrelei ás elfogadják). Ha valaki sem állampolgársági, sem katonai ibázonyitválnyt nem tud felmutatni — ez főként a nőkre vonatkozik — igazolhatják azst, hogy felvételüket utólagosan kértek az áKampolgánagi listába és hogy sohasem szerepeltek az idegenek listájában. A/ idegen állampolgároknak artózkodási engedélyüket is be kell mututniok. A munka- és mcsterkönyv becserélésére vonal kozó kérvényekéi kizárólag a minisztérium által k bocsátott űrlapon leltet beadni, melynek második lapja visszaadandó s ez szolgál igazolásul az uj képesítési igazolvány •kibocsátásiig. A vizsgafo'zottságok ki fognak szállni a nagyobb vidéki centrumokba is Van a miniszteri rendeletnek egy része, amelyre edd g nem fordítottak kellő figyelmet, pedig régi sérelme, különösen .1 vidéki iparosoknak, akkntfk Clujra kallolt bejön- niök a munkakönyv becserélése céljából. A miniszteri rendelet alapján ugyanis a betegségéiyzői kirendeltségeknél is be lehet nyújtani a munkakönyvek becserélésedé vonatkozó iratokat, olyan helyeken, ahol sem Munkakamara, — sem kamarai fiók nem működik. Ez a rendelkezés kissé későn jött. Értesüléseink szerint a vizsgáztató bizottságok ki fognak szállni a nagyobb vidéki centrumokig és a jelöltek vizsgáztatásán kivül a helyszínen fogjak megvizsgálni az ötezerét évre vonatkozó kérvényeket. Kinek kel] viz-sgázni? Válaszolunk végül arra a kérdésre, hogy kiknek kell vizsgázni? Azoknak, akiknek munkaikönyvük van é> annak becserélését kérik, természetesen nem kell vizsgá'z.niok. Ezdk minden további nélkül megkapják az uj könyvet, miután a vizsgáztató b zotrság bevizsgálta iratait és megadta véleményezését. Vizsgázni kel. azonban azoknak a tanon- coknak, akik most állanak felszabadulás előtt es nem tudják az iparosunonc skola elvégzéséről szóló b zonyitványt felmutatni. — Vizsgára kötelesek azok is, akik tanoncszer- zödóst nem kötöttek (például ;i fiú, aki apjánál tanulta a mesterséget), de igazain: tudják a canoncidőt. Az oradeai Munkakamara iparos szekciója felterjesztést intézett a m misztériumhoz, hogy bocsássák vizsgára, illetőleg adják meg a munkakönyvét az ugynevezetl gyakornokok számára is. Sok iparágban, elsősorban a varrónők között, továbbá a fodrász, manikür, stb. szakmákban vannak olyanok, akik nem szo'gá'l- ták le a tanoncidőt, hanem ők maguk fizettek. hogy 'kitanulják a mesterséget. Ezeknak valószínűleg engedélyezni fogják, hogy vizsgára álljanak. A vzsga egy gyakorlati részből (egy munka elvégzése) és egy románnveivü szóbeli részből áll — az illető szakma nyersanyagai és szerszámai köréből. Akik mesterkönyvre tartanak igényt, — ezenk vül kötelesek még egy' munka-irásos költségelőirányzatát (deviz) is elkészíteni. és C£ak ennek birtokában (kenhetik acz, iparengedélyt. Az iparengedély elnyeréséhez a mesterkönyvön kívül be keld nyújtani a műhely működési engedélyét és a 200 lej lefizetéséről szoló nyugtát. Az özvegyeknek, akik férjük iparát alkarjak folytatni, bizonyítani kell azt, hogy nem mentek újra férjhez. Ismételjük tehát, hogy a Munkakamara a minőshő (Vizsga)-bizottságok véleményezése alapján előbb a mesterkönyvet állítják ki, az Iparengedélyeket pedig csak Ikesőbb — valószínűleg újabb kérvény' alapján és a fentebb ismertette iratok becsatolása után. Lehetséges azonban, hogy az együttesen beadott kérvények alapján egyszerre adják ki a mesterikönyvet és az iparigazolványt. Mi a helyzet a taxák körül? Ismeretes, hogy az iparosoktól áltadában 200 lejes taxát (kértek. A mesterkönyvre való becserélésért 50 íejt kell befizetni, az iparengedélyért pedig külön 20c lejt, összesen tehát 250 lejt. Aki tehát csak 200 lejt fizetett és egyelőre csak mesterkönyvet kap, kérheti, Hogy a fennmaradó 150 lejt írják javára, illetve a kibocsátandó iparengedély taxájára, amit további 50 'lejjel kelj kiegészíteni. A minisztérium körrendeleté intézkedik arról, hogy mi történik abban az esetben, ha vailaki tévedésből nagy'obb összeget fizetett be. A különbözet visszatérését ez esetben a Betegsegályzőtől kell kérni, tamely igazolja, Hogy az "illető valóban többet fizetett be és [ erről jelentfcést tesz a minisztériumnak. A visszatérítést csakis a minisztérium rendelheti el. Kiknek nem kell iparengedélyt j kérniük? A minisztérium körrendeleté határozottan leszögezi, hogy azoknak, akik 10 munkásnál többel, vagy 20 lóerőnél magasabb hajtó- erejü gépekkel dolgoznak, nem keld iparengedélyt kérniük. A fenti két féltétől közül az egyik is elegendő. Ha tehát valakinek csak 5 munkása, de 20 lóerőnél erősebb, gépe van vagy megfordítva, nincs gépe, de 11 munkással dolgoztat, már nem köteles iparengedélyt kérni. Az ilyen mühe vek üzemnek számi- lanak és az egyetlen feltétel az, hogy olyan munkás is dolgozzék benne, akinek munkakönyvé van. A mérnökök kérhetnek mesterköny vet, de nem: (kötelesek erre. ■ ■■■■ I 1 u.™«—■■——'HIMUCTIBI a muiihatönena súlyos helyid állította a Claj-s hfcmsaigarosoMl Veszélyben forog az Ipartestület székháza és a vo/f Timáripdrtársulat vagyona is i. Az uj m unkát örvény a kisipar gyakorlásában a. 'lehető legzavarosubb helyzetet idézte elő. A munkaügyi miniszternek a törvény óLetbeléptetőse után első teendője az volt, bog}' az Ipar testű let vagyonát elkobozta és a kisiparosok őszinte meglepetésére a Muc- kakaannra faJájdonába adta át. Hangsúlyozom ^ hogy elkobozta, mert a Törvényelőkészítő Bizottság is ezt állapította meg. véleményét azonban nem vették figyelembe. Ha figyelembe vesszük, hogy az Ipartesbü tete j körülbelül 2 millió; a volt Timáripartársulat j ■vagyona — amely joggal az IpartestüLet tu- j lajdonát kelleti: volna, hogy képezze —■ | mert a tulajdonjogért folyó pert meg is nyer- j te s csupán a primăria hibájából nem jutott birtokába — 1 millió 400 ezer lejt ér, meg- állapitbatjük, hogy' a Munkakamara 3 és félmillió lejt kapott a duji kisiparosoktól. E hó 23-án a Munkokaanara igazgató tanácsa foglalkozott az ipart szakosztály költségvetésével a munkaügyi miniszternek erre vonatkozó rendelkezése alapján, őszinte sajnálatomra ebben a költs ég vetési tervezetben ■nem szerepei a volt Timáripairtársulaf vagyona azért, mert információm szerint ez a vagyon nem kizárólag az ipari szakosztály, hanem az egész Munkakamara tulajdona. Ezt különben a munkás-szekció egyik tagja határozottan meg is erősítette az említett ülésen., amikor is kijelentette, hogy ez.t a vagyont ők szerezték meg és a fölött ők rendelkeznek. A helyzet most az, hogy az ingatlan fölparcellázására és eladására vonatkozólag már tervet is készítettek s jóváhagyás végett felterjesztették a munkaügyi miniszter elé. Mondják, hogy & Munikakamajra ezen az ingatlanon az elaggott és elszegényedett munkások, magántisztviselők és iparosok részére aggmemházat akar építeni. Kérdem, miért csinálják ezt csak az iparosok vagyonából, mikor a munkása krtak van otthona, amelyhez senki hozzá nem nyúlt? Más oldaliról pedig a volt Ipartestüket "vagyonát képező székházat 920.000 Lej adósság terheld s miután ezt az adósságot még nem rendezték, a kölcsönt a bank felmondotta, j sőt perrel fenyegetőd zik. Mindennek eidenére a munkaügyi miniszter nem talált alapot a köztulajdonba átment vagyon megméretésére. Kiáltó bűn lenne ennek a vagyonnak pusztulása, amely pedig a Kézműipari Kamara megalakítása után ennek tulajdonába kell átmenjen. Ez a volt I [xirtesbüiet vagyonának jelenlegi helyzete. A következőkben az uj törvénynek a vagyon kezelésére vonatkozó rendelkezéseit ismertetem. A munkatörvény 189. szakasza úgy intézkedik, hogy az ipartestületek vagyonának igazgatása és felhasználása az iparos szekció hatáskörébe tartozik. A szakkama- rák létesítéséről szóló törvény 165-ik szakasza pedig kimondja, hogy' az egyes szekciók vagyona felett az egész igazgatótanács plénuma rendelkezik. E két ellentétes rendelkezés kőzüJ melyik az irányadó? Az eddigi gyakorlat szerint — különösen az interimar bizottság működése alatt — a 165- ik szakaszt alkalmazták s az ipari szekciónak csupán indítványozó joga volt. Ezen a helyzeten nem változtatott a munkaügyi miniszter november 6-iki rendelete sem, amely a volt IpartestüJetek vagyona feletti rendelkezési jogot a kamara igazgatótanácsára ruházta át Azt is hangoztatják ezenfelül az érdekeltek, hogy az ipari szekciónak nincs jogi személyisége, nem pendelkezheltik vagyonnal s igy ez a vagyon az egész Mnn- kakannara tulajdonát képezi. A munka törvén yt a szenátus a műit év április elsején szavazta meg, április 29-én szentesítették és a hivatalos lap április 30- iki számában jeleai meg, A sízakJcaanarák létesítéséről szóló törvényt a szenátus április másod.kán szavazta meg, 28-án szentesítették és április 29-én jelent meg a hivatalos lapban. Nem lehet megállapítani, hogy e két törvény közül melyiknek van elsőbbsége. Lássuk most már, kikből áll a Munkakamarák igazgatótanácsa és milyen az össze- : állítása. A duji Munkakamarának 45 mun- : k'ás és magánalkalmazott tanácsosa van, j ezzel szemben csak lő kisiparos tanácsos I van. Nyilvánvaló, hogy a kisiparosokat ál- i landóan leszavazhatják, még a kisipari szakosztályt kizárólag érdeklő vagyoni kérdésekben is. Az interimár bizottság működése alatt ez a helyzet még kritikusabb volt, minthogy a bizottság tagjai mind politikai exponensek voltak, a helyi politikai nagyságok állandó ellenőrzése alatt állottak, nem voltak iparosok és igy nem is képviselhették az iparosok érdekeit. Valér Seredan KI A KISIPAROS? Az adótörvény 30-ik 01 tik idusának 6-ik bekezdése szerint kisiparosnak csak az tekintendő, aki megfelel az 1932 december 31-iki forgalmi adótörvény 12-ik ar tik utasában megjelölt feltételeknek, tehát az, akinek az ipartörvény értelmében iparirgazolványa van, legfeljebb ötióerőt használ és legfeljebb hét munkást alkalmaz. Ennek következtében, ‘ha e feltételek közül bármelyik hiányzanék, az iparost nem lehet a patenta fixába sorozná és ha jövedelme meghaladja a 180 ezer lejt, jövedelme után kell az adót lövetni. Ennek folytán az év folyamán. valamelyik cikk gyártásának ideiglenes beszüntetése nem szolgálhat alapul arra, * hogy a régi adóalap leszállítását kérhessék és 1 ezen az alapon nem lehet patenta fixába való sorozást scan kémá. (Adótörvény 30. V. U. 85. art.) Meséskönyv Hiúsági irat niagyai és német nyelven legnagyobb válaszfék az „Ellenzék“ könyvtáljában, P. Unirii 9. Kérjen ingyen jegyzéket. Utánvétéits .zá. ....
