Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

4 DLLfíN ZfíK 1931 /mau ár I. r.-i v>•()/(),S' /öTF/í/V RIPORTJA Halló ! íteh. Kaíendar .Így iátoen az elmúlj esztendői! /átok száma mv-g csak harminchét, a kővet­kező napok 1 >:iii azonlKiii m szám ugrásszerű- tál cinclkcdk s ha így halad még néhány hónapig, Franco tálKtrook vezénylőiével a mórok ifimét visszafoglalják elvesztett ha­zájukat. \ugusztus vége felt a Népszövetség< n >kii- j lönös tünetek inirlaitkozinnk. A hun ács, lelbo- I nitva minden eddigi gyakorlatot, még arról 1 vem határoz., hogy mikor ül majd össze meg­állapítani a ha'tározal hozatal időpontját. Önök talán mosolyognak eziui kedves Hall­gatóim, pedig az ügy nyomásztóa.n komoly. Ez a vég. Ez a végelgyengülés. WoronofT professzor I^eon Blum és Lord I'sle'ii min­den kajHieilálá.sát visszautasítja. A London Slarban megjelent M oronotf nyilatkozat sze. rint egyszerűen 'képtelenség megtalálni azt a pávián-fajtát. melynek mirigyei ha'.éko- nyahíbé lehelnék a szervezet működését. Oroszországlxin Staün -versenyre kél Zi- novjovvel és a külföldre menők irit Trotzk'ij- jal, hogy ki a nagyobb kommunista. Pon­tozással győz Stalin, amennyiben apró pon­tokat lövet gépfegyverrel az ellen pártiak fe­jébe', hasalta. Nyomban utána megjelenik az általános népszóba dolgot biztosi tó uj szovjetorosz al­kotmány. mely a hatalmas b’rodalonilmi óriási örömei kelt. Eddig mintegy t izénkét - eze rotnber halt meg örömében, nem beszól­ve a hűvösebb éghajlatokra küldött pártta­gok ezreiről. OktólhtIhmi vetődik fel olös/ör a kérdés a nemzetközi politika színpadán: hogyan le­helne lanternavatkozva la-avatkozni a spn- nyofll polgárháborúba? \ égül is a londoni ér­tekezlet úgy határoz, hogy nemzetközi bi­zottság felügyelete alá helyezi az övs/cs spa­nyol Is portugál kikötőket és fegyvert csem­pészni csak igazolt bizottsági tagoknak le­hetséges Hogy rohan az i<lő... a haldokló évnek már csak percei vannak hátra ... most ütött !m* Gsik Ferenc... most a szalvesztri harang p* most.., a niennydörgös mennykő... Amikor Boldog Újévet akarok kívánni u hallgatónak, de érzem, hogy csalás az egész. XI. P la8 páp j állapota váltó ottan VATIKASVÁROS, decrmbrr .TI. .tr n hír, hogy a juípa igen nyugtalanul töltötte a: éjszakát, általános aggodalmat iníltott ki, azonban hamarosan elült, amikor kiderült, hogy a hir onnan eredt, hogy a pápa hálószobájában éjfél felé Lágyultak n lámpák. A való, hogy a szentatya állapota változatlan. 120 eier lejt Uáa gäioicttczes&ci! snigosan meghetcgeűeit dr. ivácshovics Cin) város tanácsától CLUJ, december 31. Két hónappal ezelőtt Avram láncú utcai lakásán rejtélyes körülmények közt megbetegedett dr. Ivácskovics Mátyás is­mert Cluj-i ügyvéd és családja. Először az ügyvéden mutatkoztak a betegség je­lei, pár nap múlva hasonló tünetek kö­zött betegedett meg felesége, fia és só­gornője rs. Az orvosok tehetetlenül állot­tak a betegség előtt. Minthogy legelőször a dolgozószobában levő papagály pusz­tult el, arra gondoltak, hogy a család megbetegedése és a papagály elhullása között valami rejtélyes kapcsolat áll fenn. Csakhamar kiderült, hogy ez téve­dés, mert mikor a családot a Charité- szanatóriumba beszállították, a vérelem­zés megállapította, hogy mindannyiuk- nak betegségét és a papagály pusztulását rs gázméngiezés idézte elő. E tény megállapítása után orvosok és műszaki emberek szállottak ki a hely­színére és megállapították, hogy egy 40—50 évvel ezelőtt leszerelt utcai gáz­lámpának elzárt csövéből szivárgott be a gáz a földszinti lakásba. A gáz szivár­gása olyan lassan és észrevétlenül tör­tént, hogy csak akkor vették észre, mi­kor már a belehelt gáz mindannyiuk szervezetében romboló hatást fejtett ki. Hetekig feküdt az Ivácskovics család a legnagyobb életveszedelemben a szanató­riumban, amíg az orvosok nagy nehéz­ségek árán lábra állították őket, anélkül azonban, hogy az egészségüket vissza tudták volna adni. Az ügyvéd családja kikerült a kórházból, de otthon továbbra is gyógykezelés alatt állanak s ez a gyógykezelés természetesen rengeteg pénzbe kerül s ezért dr. Ivácskovics ügy­véd a napokban kérést adott be a városi tanácshoz, amelyben felhívja, hogy a gyógykezeltetéssel felmerült 120.000 lej költséget a városi tanács fizesse meg. Kérésében előadja, hogy a bekövetke­zett balesetért egyedül a városi tanács felelős, amely elmulasztotta a gázcsövet elzárni, úgyhogy abból lakásába semmi sem szivároghasson be. A mérgezés su- j lyosan megrongálta egészségét és raun- I kaképességét hosszú időre lecsökkentette. a gáz a vörös vérsejteket elpusztította. Hét évvel ezelőtt — folytatja kérésében — a Florilor utcában már történt ha­sonló szerencsétlenség, akkor a Vikol- család betegedett meg gáz mérgezésben, akik perrel támadták meg a várost s a semmitőszék jogerősen arra kötelezte a városi tanácsot, hogy’ 480 ezer lej kárté­rítési összeget fizessen meg. Ivácskovics hangsúlyozza végül, hogy nem akarja követelését bírói útra terelni, csak abban az esetben, ha a városi tanács kérésének teljesítését megtagadná. Kéréséhez mel­lékeli Ormai Kálmán és dx. Kürtös Já­nos mérnök-szakértők véleményét, akik igazolják, hogy a család megbetegedését az utcáról beszivárgott gáz okozta és Steiner professzor orvosi bizonyrtvány- nyal igazolja, hogy a mérgezés olyan súlyos egészségi rongálást idézett elő, amelynek következményei még hosszú ideig fognak tartani. Az időközi bizottság tegnap foglalko­zott Ivácskovics Mátyás dr. kérésével s miután úgy találta, hogy a kártérítés összege kissé magas, dr. Anca helyettes polgármester vezetése aJatt az orvosi hi­vatal. a számvevőség és a gázgyár meg- bizottaiból bizottságot küldött ki, hogy a kérést tanulmányozzák és véleményt mondjanak az összeg felett. IDEGES EMBEREK GYOMOR ÉS BÉLBAJÁ­NÁL naponta reggefczis élőt/ egy fé-pehár ter~ mérzetes FERENC JÓZSEF keserüvez kissé fel- melegitve régesrégóta bevált háziszer, amely a székletéoec és az anyagcserét még megrögzöA ese­tekben is igen kellemesen szabályozza. Orvosok ajánlják. HIT I# A ROHAN SAJTÓ CURENTUL: A pitfov/l/iv kormány <■ hói vüt kórdéfvrj van Hfotfttti:!’vm. Ti/«-miyol« óv után BHiíÜtjóJk mm jefaart ww^ddá-st a/ iLgyunk figyolfimm kívül liíitfyáxsi, ama,: im«h sok jakniU’ks/■£!<• van .uuiíik, Ui kjviibol h-vljük ki ;i házitl bedül puJiztainu hug> juk. Ha az on-j/ág Itárcnn róv/ito! úil, az -JI- kötő rós/x-k ór<l«-k<-n <‘l ikidatf k iiű/ji kell f<<g lallkoiorw. Itolgiá<] <i/ atfyvég áWáxjxvníjéra li»4yc/.ke<l<-t|, súrlódások köss-lko/.tek s Sáli dór király ki'myUiüm volt diktatúrát bev«*- zrtnt. EMmihntt«- a liárjiraa felinilot, etnikai közősss' gr<- hivatkozott «, timidvn imto tény< '<A figydnnm kmfl hagyott. Mit akarnak a horvátok? N<icioiuali.vtö j<-M**gük efcismeT/Wfl kövHolik s ily órtclcmU-.n uj alkotirriuiyt kí­vánnak. A Stojadinovics-koirmény elvi szóm ixmthól nem utasitj<í el az elvi követelési a másodikat ugv tuníeli lét, hogy az elöbb't nem txifotyátolhatja. Ha o j<'k megtörik, régvárt megegyezést lehet remélni. A horvá­lóik történelmű jogokra hivalkozmak, ami nem jelent regionalizmust. A Nova Ried c. belgrádi lap szerint lizerrnyolc év után for­mát keresnék az együttólésre — ,,Vagy meg­egyezünk s megjön az eszünk, vagy nagy s7eren<sélienség <fr t>emrünket“ — fejezi Ix* egy politikus szavaival. A szomszédos or­szág — mini <'htx'íl a kijelentéiből irx-gálla- pittiató)—nehézséget kelţ ieküzdjőn. A kül­politika nmv| hítboritattam t>eWj helyzetet követel ReméfljiHt, Stojadinovics Zágrábbal megegyezik OFENSIVA ROMANA (Vaida lapja): Be kell lássa mindenki, milyen óriási munkát jelen a nemzetgazdaság meg­szervezése háború szempontjából, mily nehéz felelősség nehezedik azok vállá­ra, akik a tervet legkisebb részletei­ben is kidolgozzák, ügy kell minden működjön, mint a pontos óra, mint tö­kéletes gép, nem lehet helye hibának, hanyagságnak. Nem lehet szó munkát felörlö harcokról. Sehol sincs szükség annyira egységes vezetésre, mint ezen a téren, hol minden erkölcsi és anyagi erőt igénybe kell venni. Lelki mozgó­sítás kell tehát megelőzze a nemzet- gazdaság mozgósítását. Nem lehet pár- nás ajtók mögött terveket kovácsolni s nem szabad a közélet, gazdaság és kereskedelem vezető egyéniségeit ki­zárni. U.XIVERSljL: Virgil Solomon nemzeti-pa- raszfpárti képviselő megdöbbentő ügyet vitt a parlament elé. Míg n Banca Naţionala 749 millió lejt adott az összes transsylvániai bankoknak1, addig 224 milliós kölcsönt fo­lyósított egyik adósának, kinek váltója az ugynei>ezett rőt hadi-vált ótárcába került. Mi­dőn másnap közelebbi adatokat követeltünk, Virgil Solomon ismét megjelent a parlamenti szószéken és azt az ügycsomót kérte a kor­mánytól, mely a jegybank által a Vasde B. Mattezeami és Emanuel Tcrtarescu számára a Craiova-i Kereskedelmi Bank utján folyósí­tott kölcsönre vonatkozik. Több nap múlt el azóta s a miniszterelnök, a pénz ügy mi rasz­ter, a jegybank mégsem nyilatkoztak. Senkit sem hat meg Virgil Solomon képviselő in­terpellációja, mintha nem 224 millióról, de 224 lejről volna szó. Az ilyen pazarlás nem­csak Transsylvaniát, de az összes adózókat érinti. ADEVERU.L: Aki végigjárta az országot, megái lap ith at ja, hogy a buza kérdése máig sincs elintézve s ez a körülmény a paraszt­ság életnívója javulásának további kerékkö­tője marad. Ez természetesen nemcsak a bú­zára, de az összes mezőgazdasági termékre vonatkozik. A kormány által bevezetett bu- zaértékesités rendszere nem hozta meg a kí­vánt, állandó javulást. Nem tagadjuk, azon voltak, hogy a spekulációt letörjék, az üzé­rek azonban tudjál:, miként kell a törvényt kijátszani. A tengerentúlról áremelkedést je­lentenek, Németországnak, Itáliának ter- ttíünryre van szüksége. Lehet, hogy a hábo­rús várakozás magyarázza az óriási keres­letet. A mezőgazdasági érdek védelmében uj buzaipolitékára van szükség. Amatole France írásai ideiglenes árleszál­lításban. Szent Klára kútja 32 lej, Barátom könyve 32 lej, Crainquebille 32 lej, A sovány kandúr 32 lej, Egy színésznő története 32 lej, Fehér kövön 10 lej. Kaphatók rövid ideig az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, 1 Pinta Unirii. Vidékr*» postafordultával szál­Budapesten c István Sirály Szállodában kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRUSZOBÁT w YL PoJmaniczkyo- 8­Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-4% 294-34 Un .1 mikrofinl ideleszoni. a/ éjjclíszek- I iiyiv, a zörej, »mül gondolom mind- , nyáján babani méltóztalnak, az 1936 esz­tendő utóbb sóhajt..fsa Már nagyon gyenge az öreg. l>r. Ka! cimUit éppen must készíti oki az oxigónes tömlőket, nehogy az aggas- j Iván a kitűzött idő előtt vegyen hiúsul tő­lünk. Kz részben tönk rőten n.' egész kö/voti- j lesünket, de legföképen a Szélvésztől pozs- I gris és m a Pacsi v ilá-sos hangulatát. A Imi ... e szívműködés erősödik . . . Hat [ akkor térjünk a tárgyra . . Térjünk 193a Szilveszter éjszakájára, anukor a béke jegye- j Ikmi Összeesendő i t poharak, inkább többé, | mint kevésbé dadogó |K>hárkos/.ön1ok ease- telük 1936. év várható ajálndéküii. ......és reméljük . . . blikk .. . remél jük ... öthömm ... hogy ez az év... ami jön...“ Ugyebár minden szilveszteri beszédnek ez az alaprajza. Szóval ez az év, ami jött . . . Mindjárt tvz első hónapokban együtt örültünk a derék olasz néppel, amely a történelmi fejlődés jeligéjével és igen eredni nyes repüüöpark­kal aratta győzelmei1 Adnának Adigratnáll meg az egész Tigrc tartományban. Hailé Szelásszié négus egy darabig tűrte a gorom­ba támadásokat, mag egy- szép napon negy­venhét bőröndbe gyűrte az a bessz in állam­kasszái és egyet’en irammal futott Addis- Abebábőt Londonig. Ebben a tekintetben igazat kell adnunk a párisi Motor et Sport cianii hetilapnak, mely már ekkor bejósolta, hogy futószámokban a színesek verhetetlenek. Hasié Szelásszié csucstet jesi tmén vöt csupán Owens (USA) szárnyalta túl később, u berlini okmpiászon, amikor a 4C0 yatrdos futásban ötven yard­dal még saját árnyékát is megelőzte. Sport- szempont bó' 'örök kár marad, hogy e ver­senyen a négus nem indult, bennem a genfi Nemzetközi Sófeldolgozó Üzem igazgatósá­gánál panaszt telt az olasz haderők mod or - talan abessziniai viselkedése ellen. A Haclé Szelásszié áltat benyújtott bizonyítékok sze­rint Badoglio marsáéi odáig ment az illet- lenségben, hogy az egyszerűen közveszélyes volt. Hasonló beadvány érkezett Gonfbe az Afrikai Oroszlánok Betegsegélyző Egyesiile- tötőí. is, mely közölte, hogy az abesszin ál­latvilág nyugalmát végképen elrabolta a folytonos ágyúzás és a csatatereken érezhe­tő emberszag. Mialatt Géniben intézkedés történik a fenti panaszok ügyében, a mikrofont átteszem ide a berűnmi olonpiászra. Éppen csak annyi időre, amíg a 100 méteres gyorsuszás döntő futamát ltebonyoliit ják. Három japán és há­rom európai állnak a medence szélén. Most pedig átadom a szót a kitűnő Plnliár Ist­vánnak ... ... Itt vagyok a berlini uszóstadionban éh amikor eldördüli az indító l-cVás a Sporipa- •fcrthan, most vívja döntő csatáját Harangos, a mi fiunk, a bantamsulyu boxoló, a ni:ka- raguai Krcpzcsg-kal. Úgy Jóska úgy... ken j oda egyet a feketének... (Mellé.) Na de most... most... húzd be azt az egyenest Jóska... Javatok: ez G'sik Ferenc, az úszó- bajnok. Amit az előbb mondtam, azt vélet­lenül ragasztották be a zselatiniemezbe, még a mulUheti fetivéte:ékből. Most fordult be Na- sávasi, most Hamarumi és . .. most ütött be Feri, akii nagy lendülettel motorként szeli a vizet. Úgy’ járnak ennek g fiúnak a kar­jai, amint a motolla, amit, ha nem csalódom, a szövőszéknél használnak. Ússzál Ferke az istenért... most szorítsd meg, egy egész or­szág drukkol helyetted ... Ajhahh ... Győz­tünk. így, ahogy mondom kérem. Innen leg­alább ős Ferkó volít az első . . Más. Egy pillanatra 'bekukkanthatnánk Avenol úrhoz, aki Népfczövetségben a főtitkári teen­dőket végzi. Pszt... a főtitkár ur most ép­pen az olasz—abesszin ügyiratokat tanulmá­nyozza különös tekintettél' az ügy psycho- biólógiiai vonatkozásaira. Nem volna ildomos munkájában megzavarni. Különben is vala­mivel délebbre, Spanyolországban érdekesebb események várnék ránk. Ebben a pillanat­ban szúrták le Gailivo SoteÜiot, a hires nem­zetipárti vezért. A dolog úgy történt, hogy’ Sotelot letartóztatták s a kihallgatására 'ki­rendelt rendőri agaima zó ur váratlan al le­döfte a deFkvenset. Mint a hlvataHos vizsgá­ét megállapította, a gyilkos rendőrtiszt ter­helt család sarja, édesapja in torreádor volt. Ettől a perctől kezdve indul meg a spa­nyol viadal. Sotelo Calvo temetésén az áldó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom