Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-29 / 23. szám

2 ELLENZÉK 1931 I muu ir 2 9. A HALÁLRAÍTÉLT MAG YAR HADITUDÓSÍTÓ NAPLÓJA SPANYOLORSZÁG RÉMSÉGEIRŐL XI. ff A gyanú nem alaptalan, öní Ki fogják végezni Iria: Kalász József Copyright by Publicitás Press Service and ELLENZÉK Valencia, december ... A katonai 'örvcnyszék Kdász József hírlapírót kémkedés matt halálraítélté. A kihallgatás vezetőjének véleménye sze­rint tehát igaz a vád: titkos utakon jelenté­seket juLnttam el az olaszokhoz, jobboldali pnopagaindát fejhettem ki az európai sajtó­ban, kémkedtem Madridban. Erősen kétel­kedik abhan its, hogy újságíró vagyok. Mind­erre semmi bizony itt (ka nincs, a vád két pillére, a kifogásod cikk (melyet tegnap is­mertet teml és a levél, ugv rémlik, csak ürügy az egész kihallgatásra. Az az érzé­sem, hogy- itt egészen másról van szó. Va­laki denunciált... Csak udvariasan! A tizedik cigarettát dobom a kandallóba. Minden újabb cigarettához udvariasan tüzet ad. Már nem birok beszélni. 'Kínoz a szom­júság. úgy érzem, hogy' hangszálaim foszla­doznak. Egy pohár vizet kérek. Szolgálatkészen áll föl, kimegy. Hallom, aimbiit ci csapot megengedi vs csorgatja a vi­zet, hogy friss és hideg legyen. Tácán hozza be a poharat. Ismét vissza­ül helyére és újabb kérdést ad.- Ili van a következő fejezet, melyben azt írja, hogy hárma osztagnak csupán egy gépfegyvere volt. Véleményem szerint ez az. elilém ábor figyelmét akarta felhívni arra, hogy a milícia rosszul van felszerelve. Ter­mészetesen ez. csak az én véleményem. Ki- iváncsi volnék, mi az ön álláspontja? Mondom, hagy minden tendencia nélkül ÚTtaan mog azt, amit ha ltot lám, máskülön­ben is annak a lapnak olvasói között, mely számára a cikket küldtem, aligha vannak olyan vezérkari tisztek, akik ezt az adatot a sarngosai fronton felhasználnák. Nem va­lószínű, hogy Franco egy csehszlovákiai magyar napilapból szerezné he információit. Bizonyára vonnak jobb forrásai is. Hiába minden, nem tudom meggyőzni. A transsy Iván iái gépirónő kopogja: „... A kérdésre nem tudott kielégítő vá­laszt adni.“ Minden soráért A cikk egy másik szakaszát boncolgatjuk. A komiszá.rna'k az a vélem'Viye, hogy a postíuhiVata Ínokok tájékozatlanságáról azért tettem emldtést, hogy nevetségessé tegyem a 'oaaiyolországi állapotokat. Kár minden szóért. Nem ért meg. Más malomban őrölünk. Egy kis asztal van kö­zöttünk, amint itt szemben ülünk, de egy világ választ el. Ő valami olyasfélét gondolt, hogy nekem, minit külföldi újságírónak az lett volna a feladatom, hogy rózsás színnel ecseteljem cikkeimben a spanyolországi helyzetet, arra kellett vo'na törekednem, hogy minél többen jöjjenek a nemzetközi brigádba. Nem mond­ja, de igy gondolja. — BettÉrőkbetüre átrágjuk magunkat ezen az egy cikken, melyet ön ellenséges propa­gandának mánősit — mondom. Én azonban nemcsak ezt az egy cikket irtom. Ott ran ön előtt még tsz-tizenkét cikkem, azokban bi­zonyára elég olyan van. amely kedvezőbb színben tünteti fel az itteni helyzetet. — Azokról a cikkekről termés zeteson nem kell tárgyalni, ön azt mondta, hogy minden soráért vállai ja a felelősséget, tehát ezért a cikkéért its vállalnia kell. A kihallgatás már régóta németül folyik. Soha életemben- egyfolytában többet, m:nt két-három mondatot nem beszéltem néme­tül, most azonban ezekben a kétségbeesett órákban hirtelen megtanultom, O’yan német szaţvak jönnek a számra, melyekről néhány órával ezelőtt nem ás tudtam, hogy értem a jelentésüket. Minden idegszálammal védeke­zem, ha kellene, talán folyékonyan beszél­nék görögül' is. i Csecsemőotthon A nő szólal meg: — Miiért ir ön cikkében; a prostitúcióról? Miért nem ir (például a barcelonai csecsemő- otthonról? — Igaza, van, a csecsemőotthon tényleg megfelelőbb téma lett volna, sajnos, a bar­celonai csecsemőotthont nem láttam. — Egy had ’.tudósit ónak mégis inkább ... — Ebben á!s igaza van, viszont sem Bar­celonában, sem Valenciáiban, ahol a kérdé­ses cikket irtam, nem voltam haditudósító, mert sem Barcelonában, sem Valenciában nincs háború. Itt is és ott is újságíró vol­tam. aki azt inja meg, amit lát s amit ér­demesnek tart. Elhúzza a száját. — E: tipikus polgári mentalitás. A kom szár revolverre! az oldalán fanati­kus, makacs és csökönyös, de szimpatikus ember, ezt a fekete nőt azonban nem bí­rom. Az az érzésem, bog}' még a forradal­mat is affektáljn. Csak yzért van itt, hogy hirá’női Cujón vagy Annádon, vagy hova fe: éhe való. pukkadjanak, lám a Lily kint van Spanyolországban ... „Kédvés Gabi“ „Wer ist die Dame?“ Ugylátszik a cikkel végeztünk, a komiszár most a levelet veszi elő. — Kédvés Góbi — olvassa hangosan, rossz magvnnsággai' a levél megszólítását. — Wer ist disc Dame? — Keine Dame... ez férfi. A levelet fő­szerkesztőmnek irtani. Hitetlenül csóválja fejét. — De igen. Gabi az férfinév. Gabriel, Gá­bor, Gabi... Herczeg Gábornak hívják a főszerkesztőmet, neki szól a levél. Látom a szeméből, hogy nem hiszi. Moso­lyog. Nagyon együgyű védekezésnek, tartja. — Itt van az igazolványom, rajta van a neve. Kíváncsian várja, inig előhalászom tár­cáimból az igazolványomat. Elhül bennem a vér. Az igazolványon nincs a keresztnév kiirva. Olvashatatlan aláírás. — Kétségb esve szólok a nőhöz: — Kérem, ön magyar, bizonyíthatja, hogy a magyarban Gabi férfinév. Rázza a fejét. — Nem, én erről nem tudok. Havassy és a block tereia — Na jó — mondja a komiszár olyan hangsúllyal, am ben benne van az is, hogy no lássuk csak tovább, milyen mesét talál még kj — van itt a levélben néhány gya­nús mondat, szeretnénk ezekre vonatkozólag felvilágosítást kapni. Itt ezt írja „...vi­gyázz, hogy Havassy agyon ne üsse a block tcrciával1*. Ki az a Havassy és mi az a block tereia. Ha nem volna ily kétségbeejtő a helyze­tem, nevetni kellene. — Havassy egy nyomdász és a block ter­eia egy rossz betűtípus. A mondat azt jelen, ti, hogy vigyázzon a szerkesztőség a cikk tipograi’izálására. nehogy a nyomdász csú­nya betűből szedje ki. Még csak nem is válaszol, mosolyogva néz a szemembe. Kapálódzom. — De kérőm, mindezt könnyen lehet be­bizonyítani. Akad itt valahol egy nyomdász, aki... Legyint. Bizonykodom, ítíport vagy kémkedés — Nem, nem szükséges. Menjünk csak tovább. Itt azt írja: „...sok adatom van, melyet csak Marseil leben fogok feldolgozni1". Mik az adatai? — Ezt én nem írtam! — Itt van az ön Írása. tudhattam, hogy hol fogok lakni Valenciá­ban vagy Madridban. — Feltűnő az ön ragaszkodása a konzu­látusokhoz és követség- khez. Ez. csak meg­erősíti azt a gyanút, hogy ön diplomáciai postával küldött ki jelentéseket az országból. MVÎIA-W0Z60 MAI KEZD.TTEL ! ORSZÁGOS PREMIER ! A »ZSONGD A mi TAItZAÍH Exotikus bennszülöttek és vadállatok harca. — Izgalmas jelene­tek a malájt dzsungelben. — Helyárak : 15 és 20 lej. — Elő­adások kezdete : délután pontosan 3, 5, 7 és este 9 érakor. Káderül, hogy a mondat rosszul van le­fordítva. Az anyagot „material“ helyett „da­tálnak (adat) fordították. — No és mi az az anyag? Amit csak Franciaországban akar feldolgozná? Magyarázom, hogy hetek óta Spanyolor­szágban vagyok, megfigyelésemnek és cikk­anyagomnak egy részét nincs időm megírni, úgy terveztem, hogy néhány napra Francia- országba utazom, hogy nyűgödtabb légkör­ben dolgozhassak. — ön mindig a cenzúrán keresztül küldte tudósításait? — Mindig. — Mit keresett ön Barcelonában, a kon­zulátuson? —- Idegen valutát váltottam át pezetára. — Látja kérem, jobb volna, ha igazat mondába. Ebben a levélben azt irja, hogy minden postáját a konzulátusra küldjék. Ön ' tehát a konzulátuson hagyta a elmét is. Az imént azt mondta, hogy csak pénzt váltott, i — Most is azt mondom. Nem hagjdam 1 ott a elmem, nem is hagyhattam, hisz nem Fizető vendég Madridban — Nem küldtem. — Madridban önt a hadügyminisztérium a Grand Via-szállodában helyezte el. Igaz? — Igaz. — Miért költözött el ön két nap múlva a szállodából, miért ment a követségre lakni? — Részint azért, mert a Grand Vi a-szál ló a város legveszélyeztetettebb pontján van, szemben a telefonközpont épületével s már első éjszaka bezúzta a gránátlégnyomás szo­bám ablakait. iMáskülönben is ez a luxus­szálló tuldrága volt számomra. — Na ne mondja, ön Madridban a had­ügyminisztérium vendége volt, nem kellett fizetnie. — Igaz, hogy a hadügy minisztérium in­gyen lakást és ellátást utalt ki számomra, és azonban nyomban megérkezésemkor kö­zöltem a szálloda igazgatójával, hogy szám­lámat fizetni fogom. És fizettem is. — Mivel tudja ezt bizonyítani? ■ Egy kellemesen eltöltött hét olyan gyorsan múlik, mintha szárnyai lennének, viszont minden fájdalommal telt perc örökkévalóságnak látszik. Ezért igyek­szik a modern tudomány a fájdalom •tartalmát megrövidíteni, sőt a fájdal­mat lehetőleg egészen kiküszöbölni. Egyenesen szerencse az emberiségre nézve, hogy van egy olyan szer, mely ■a legintenzívebb fájdalmat is azonnal megszünteti; ez a szer az AIGCX RATINE Algocratine megszünteti az ischias, csúz, köszvény, neuraigiák okozta fáj­dalmakat, fejfájást, fogfájást, valamint menstruációs fájdalmakat. Algocratine megelőzi a bajt és gyógyítja, megóv a betegségtől és egészséget biztosít. Gyógyszertárákban és drogériákban kapható. — Nálam van a holelszámla. Ez az egyetlen vádpont, amit sikerült bi­zonyítanom. Még néhány kérdés, reménytelenül vergő­döm a gyanú hínárjában, már teljesen be­rekedtem. A kom szár a nagy álló órára tekint. Haj­nali négy óra. Feláll. összehajtja az iratcsomót, a nő Is kiveszi a gépből a papírlapokat. Én is felállók. A komiszár monoton, közönyös hangon, mintha csak egy holnapi találkozót beszél­nénk meg, minden különösebb hangsúlyozás nélkül mondja: — Az ön ellen felmerült gyanú alaptalan­ságáról a k hallgatás serán nem győződtem meg. önt ki fog^áh végezne Még hallom, hogy a nő kéretlenül is ismét átveszi a tolmács szerepét s magyarul is­métli a halálos ítéletemet. (Folytatjuk) A iasiszia oroszod hős öné te Cuzănâh és G:gÁnnk BUCUREŞTI, január 28. Az Apararea Naţionala — Caza lapja — hosszabb cikket irt az emigráns oro­szokról. A Charbinban megjelenő Nas Puti c. jobboldali orosz lap köszönetét mond Cuza és Goga támogatásáért s Ígé­retet tesz. hogy emlékezni fog erre az eljövendő fasiszta Oroszországban. GYOMOR, BÉL, VESE, MÁJ ÉS EPEHÓ­LYAGBETEGEK szívesen isznak reggelenként egy-egy pohár természetes FERENC JÓZSEF ke- rerüvizet, mert annak hatisa gyors és biztos, enyhe és kellemes. Orvosok ajánlják. A Kereskedelmi és Iparkamara és a Sfatul Negustoresc (Kereskedő Tanács) felhívják a kereskedők, és iparosok figyelmét az aláb­biakra: A nemzeti repülőalap 32.891/1936. szám alatt a következő leiratot intézte a repülőbélyeg ellenőrző szervekhez: „A 100 lejen aluli értékű számlák egy lej repülő- bélyeggel látandók el, mert a törvényhez mellékelt tabella VII. fej. 1. bekezdésében kifejezetten csak a progresszív bélyegibeték alá eső 100 lejen aluli értékű nyugtákat mentesítik a repülőbélyeg kötelezettségétől és nem a proporcionális repülőbélyeg köte­lezettség alá eső okmányokat is. St. Verőn sk. igazgató. R. Prassa sk. jogügyi főnök“. A fentiek alapján nyomatékosan felhívjuk a kereskedők és iparosok figyelmét, hogy sür­gősen rievtidiálják 1936. évi április 1-ig visz. szamenőleg a kibocsátott számláikat és szá­molják meg, hány 100 lejein aluli értékű számlájuk van és azok után egy deklaráció­val fizessék be égy összegben a Banca Na- tionalanál a számlánkénti 1 lej repülőbé- lyegilletéket, hogy kikerüljék a büntetést. A befizetés legkésőbb 1937 február 1-ig bezá­rólag eszközlendő. Az esetleges vizsgálat al­kalmával a múltra nézve (1936 április 1-ig visszamenőleg) a Banca Naţionala elismer- vényét kell bizonyítékul felmutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom