Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-26 / 20. szám
2 BEEB N ffi K 193 7 JanaAr 26. Wa a népszövetségi a^ookmányok szövegének megváltoztatása körül ANTONESCU GENEBEN A külügyminiszter keresi a békés megoldást az Alexandretteszandzsák ügyében Török- és Franciaországok között h ftfsantanl mm engedi ßicgiäüelatpi az aMpelifitáiií Antonescu kiiliigyminiszter siirii tanácskozásokat folytat (leniben a népszövetségi tanácsülés alkalmából ott tartózkodó kiküldöttekkel. Tevékenysége kettős célt szolgál: Egyfelől az Alexandretta-szandzsák ügyét kiféri figyelemmel s a Balkán-szövetség érdekében is mindent elkövet, hogy a kérdés barátságos elntézést nyerjen. Másfelöl nagy munkát fejt ki a kis- antant képviseletében, hogy a népszövetségi alapokmány alapclveit meg- védje. Bucuresti-i lapok jelentése szerint Románia, mint Franciaország hűséges barátja és Törökország szövetségese, közvetítő szerepre vállalkozott a szandzsák ügyében. Ezt bizonyítja] hogy Rusdu Arras török külügyminiszter látogatást tett Antonescunál, kivel hosszasan beszélgetett. Bucures- tiben megelégedéssel veszik tudomásul Antonescu genfi munkájának eredményét. A lapok hasábokat szentelnek d tanácsülésen mondott beszédének, melyben a hágai nemzetközi döntöbirójság illetékességére vonatkozóan Románia és a kisantaní álláspontját kifejtette. Hágai nemzetközi döntőbíróság és Hépizörehég politikai résziül', így tehát egyhangúság szükséges. Romániu nem fogadhatja e! azt az álláspontot, hogy nem kötelező a Népszövetségre és felekre a hágai nemzetközi dönlő- bíróság vő’emónye. Ez a felfogás ugyanis súlyosan érinti a döntőbíróság tekáriéi vét. mellyel egyszerű szakértő szerve lesz. A d ön - tőbirósúg egyébként uj szabályzatot készlett a tanácsadásra nézve s o szabályzat 1037 február 1-én lép életbe. Ebben a szabályzatban a döníőbirói és véleményadási eljárást egybe vonni igyekezett. Antonescu külügyminiszter végül (rámutat arra, hogy a szótöbbséggel kért véleménynek csökkent értéke lenne, elfogadásához Az „európai-direktórium** eilen BUCUREŞTI, január 25. Antonescu genfi tanácskozásait feszült érdeklődéssel kisérik Bucaresti-ben. A Dimineaţa kiküldött tudósítójának jelentése szerint a török kérdésen túl az olasz—német megegyezés, az európai négyhatalmi egyezmény, a spanyol henem- avatkozás ügyét s az általános európai helyzetet is megbetszélte Delibos külügymmisz- trtrrel. A lap ezek közül az „európai direktórium“ kérdését tartja legfontosabbnak, melynek célja, hogy német—olasz—francia —angol közös külügyi szerv felállításával helyettesítse a Népszövetséget. A Dimineaţa megállapítása szerint a direktórium olasz— német érdeket szolgálna azzal a feladattal, Angol hadiflotta a spanyol vizeken LONDON, január 25. rA Reuter-ügijnökség jelenti Lisszabonból: Portugál tengerészek azt a hírt hozzák, hogy éG egységből álló angol flottát láttak a spanyol vizeken dél jelé haladni. Ugyanakkor francia hajóraj vetett horgonyt Madeira szigetén. h CítPS-üű! törtínt fissietföek «jac a Tg.-florcsi föricspiclf elöli GENF, január 25. A népszövetségi tanács- ülés második napjának naipirendjén sziÍTke technikai másodrendű kérdések szerepeltek. Annál fontosabb volt a nap rend utolsó pool ja, mely a hágai nemzetközi döntőbíróság hatáskörét s a Népszövetséghez való viszonyát érintette. A népszövetségi a’apok- mâny 14. pontja ugyanis a .nemzetközi bi róság fe'ál Irtásával kapcso’atban következőként rendelkezik: „A döntőbíróság mint tanácsadó szerv, jelentést fog adni minden vitában, vagy más kérdésben a Népszövetség kérelmére.“ Olasz álláspont szerint igy szótöbbséggel is ki leliet kérni a hágai döntő- hivósóg véleményét minden esetben) . A kis- antant ezzel szemben az alapokmány 5. szakaszára hivatkozik, mely egyhangú határozatot kíván bizonyos esetekben. — A kérdés — jelenti a Rndor távirati iroda — tudhaiadja a jogi eljárás jellegét. Nagy jelentőségű politikai természetű problémáról von szó, mert a szótöbbséggel való döntés zavart idézne é'ő a békésze r ződesek tekintetében s olyan (példákkal szolgálna, melyek veszélyt jelentenének, m:dőn valamely érdekelt hozzájárulása nélkül határoznának. szuDveréni-tásál illető kérdésben. Ily módon más formában lehetne alkalmazni a népszövetségi alapokmány 19. szakaszát. România és a kisantant álláspontja változatban és határozott volt ebben a tekintetben s már 1923-ban felemelte szavát a magyar optánsok ügyének a hágai döntőbírósághoz való áttétele ellen. A kivan tant mindig kifejezési adott ennek a felfogásának, akár ákefiáraos természetű kérdés került szőnyegre, nrÉnt például most a «épszövetségi aüapokmány módosításának ügye. A tanácsirésien VelFngton Koo elnök, nép- szövetségi előadó ismertette az ügyet s lejelentette, bogv élei ellentét mutatkozik azokban az emlékirat okban, melyeket a kormányok küldtek ebben a kérdésben. Nincs mód tehát arra, hogy végleges előterjesztést legyen. Meg kell várnia, mig a tanácstagok szóval is kifejtik nézetüket. Antonescu külügyminiszter beszéde Enden svéd delegátus az ügynek a nrpszövetségi alapokmány intézkedésének alkalmazására felállított szakbizottsághoz -vailó áttételét kérte, majd Anlonescu külügyminiszter emelkedett szólásra s nagy beszédben fejtette ki a román álláspontot, mely a kisanfant álláspontját képiviseli. Antonescu a népszövetségi alapokmány 14. szakaszára hivatkozott, mely teljes egyhangúságot követel a hágai dönlőbiróság igénybe vitele tekintetében. Minden más megoldás — mondotta — ellentétben állhat a n épszövetség alapé1 vei vei s súl yosan kompromittálhatná a hágai döntőbíróság s a nemzetközi igazságszolgáltatás tekintélyét. Az érdekelt fél hozzájárulása nélkül nem lehet, szó döntőbíróságról s az érdekelt fél beleegyezése ni lilikül nem lebet döntőbiróságot i génybeven.nl. Különösen fontos ez a megállja piifeás politikai természetű ügyekben. A tagállamok csupán arra kötelezték magukat, hogy a Népszövetség elé viszik vitáikat, ezzel nem ismerték el azt is, hogy beleegyezésük nélkül döntőbíróság elé utalják ügyeiket. Románia egyébként megjelölte annakidején azokat a korlátokat, melyek mellett hozzájárult a felállított döntőbíróság illetékességéhez. Nem járulhat azonban hozzá e politikai kérdések jogi elintézéséhez. Ez j megnehezítené a Népszövetség politikai kö- j telerettségének teljesítését s a közvetítést. A J döntöhlró'dg az ügyeknek csak iog: részét j ismerheti, ezt pedig nem lehel elválasztani a TARGU-MURES, január 25. A törvényszék a napokban foglalko- I zott azoknak a visszaéléseknek ügyével, J amelyeket hat évvel ezelőtt lepleztek le a CAPS Tulghes-i és Bicas-i kerületeinél. Az ügy előzményei röviden ezek: Bernát Mihály Bicas-i erdőkerületi főnök 1931 nyarán szabadságra ment és távolléte alatt, az őt helyettesitő Gheorghies mérnök szabálytalanságokat fedezett fel. Ezek kivizsgálására Bucurestiből Mari- nescu Coman mérnököt küldötték ki, aki megállapította, hogy egyrészt Bernát Mihály Bicas-i másrészt Bejan Policarp Tulghes-i erdőkerületi főnök sorozatos szabálytalanságokat követett el, melyeknél Cretescu Grigore mérnök is segédkezett nekik. A visszaélések révén az államot több mint 30 millió kár érte. A CAPS vezérigazgatóságának feljelentése alapján a Tg. Mures-i törvényszék letartóztatta Bernát Mihályt, Bejan Poli- carpofc és Cretescu Grigoret, akiket negyven fakereskedővel együtt több hónapig tartottak vizsgálat? fogságban. A vádlottak kérésére közben uj vizsgálat indult, amelynek során kiderült, hogy az előző vizsgálat adatai tévesek és ha történtek is -visszaélések, ezek annyira jelentéktelenek, hogy fegyelmi utón is meg lehetett volna torolni őket. A megindult bűnvádi eljárás azonban most már tovább folyik, sőt a biróság az ügy vádlottainak vagyonára is zárlatot rendelt el. A tárgyalást különben egyik fontos tanú távolmaradása miatt május 27-re halasztották. Uj gyilmőlcstspmeszi» tési saakkönyv Mohácsy Mátyás magyar kertészeti tanintézeti igazgató a ..Gyümölcstermesztés kézikönyve“ c. müve, 528 lap, 277 képpel megjelent és ára 412.— Lei Lepagenál, Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes gazdasági jgyzéket L/epagetói, Két hír között Néhány soros Mr orról számol be, hogy az és za ka meri kai EgyeviiU-Alnmok rövid időn brliil megkezdi a Nicaragua államon keresztit! vetető csutorán építését Űrre a hírre l'i/lció érzékenyen reagál. Falszistzen. mint akit vipera esi fteli meg. • lí/SO novemberében CJüte fővárosában, Santiuyobuj, nagy csoportosulás támadt egy kirakat előtt. A kirakat hatalmas üvege mögött kis eszterga éj néhány szerszám segít. regével hihetetlen gyorsasággal elképesztőm olcsó töltőtoHakrrt gyártott egy apró japán. A vevő megvárhatta, míg a nyersanyagból kész töltőtollat varázsolt elő Nippon sárga fia. Akkor már fantasztikus hírek jártok a japán áruk olcsóságáról. Csak ujságközleirté- nyekböl értesültünk arról, hogy Nippon feltárnia] t évezredes tündéri álmából és u technika fehér embertől dieselt legújabb módszereivel ontja magából a közhasználati cikkek egész sorozatát. Az apró kis japán a kirakatban, szemünk előtt mutatta be, hogy a kósza híreknek mi a inogna. A kis jofxrnit Nippon állította (xla az egyik délamerikai ország fővárosában a kirakatba — reklámnak. Amit Amerika dollárért és Európa pesoért adott, azt Japán centekért ontotta. Ez a hihetetlen gyorsaság és elképesztő olcsóság az, ami az Union Jack-et annyira idegesíti. m 1981 január 15-én Valparaiso kikötőjében megpih'antcrttam az első japán kereskedelmi hajót, mely chilei vizeken kikötött. Hogy milyen árut hozott, nem tudtam meg, mert már az Orazio fedélzetén útban voltam hazafelé. De távcsövemmel jól szemügyre vehettem a hajót. A ragyogó fehérre fedett hajó fedélzetén talpig fehérbe öltözött remek formájú legénység mozgott. Ilyen hajót és legénységet csak a legfejlettebb technikájú és anyagi kultúrájú nemzetek küldhetnek parádéba. Az egyetlen hajó igy varázsoló a képzelet elé a hatalmas gyárakat, az ország egész iparát, kereskedelmét és a szellemet, mely egy egész nemzetet áthat. Kicsiben. de nagyon jellemzően maga dőlt láda az ember az egész országot, mely azt küldte. * Este érkeztünk a Panama-csatornába. Egy óriás személyszállító repülőgép tiszt el etünl:- re csaknem a tengert érintve suhant el mellettünk s az utasok zsebkendőkkel integettek egymásnak. Balboánál a tengeralattjárók, kisebb cirka'ók. csakúgy nyüzsögtek a vízben és egy egy zugban meghúzódva, elképesztően nagy hadihajók lomha, fenyegető tömegeit pillantottuk meg. Union-Jack jól védi kereskedelmi útját — és a Csendes-óceán kulcsát. Szó kerüli a világkereskedelem útjairól, a Panama-csatorna jelentőségéről; milyen sziv- béli fájdalom az angoloknak, hogy Gibraltár és Suez után Panama nem az övék. Hogy a Panama zsilipjei már túl keskenyek, csak közepes hajók kelhetnek át 18—20 ezer tonnás hajó már nem juthat át rajta. Union Jack hadiflottájánál: nagyobb egységeit igy nem tudj" a Csendes-óceánba dobni. Japán egyre szemtelenebb s nagy hadiflottájának védelme ctlatt kereskedelmének egyre nagyobb hálózatát építi ki. Megszerzi a nyersanyag-terű1 eteket. A gyapot! A gyapot! Anglia és az Unió legnagyobb iparát veszélyezteti. Japán a Csendes-óceánon szinte ur már... stb., stb. — Igen, igen — vetem közbe. Emlékszem, hogy az Islas de Pasecua, a Husvét-szigetek birtokáért az Unió és Anglia mellett Japán volf a leghevesebb versengő. CM e minden államadósságát kifizethette volna abból a pénzből, amit neki a három versengő nagyhatalom kínált a csaknem háromezer^ kilométer messzeségben a Csendes-óceán közepén fekvő apró szigetekért. Kommunistákat és fegyenceket deportál oda Chile. Most irtózatos versengés középpontja. Egyik legfontosabb pont a tengeren. Egy flotta erről a bázisról uralma alatt tarthatja a Csendesóceánt. * Mielőtt a csatornát megépítették, két Mja volt a kereskedelemnek: a Magallanes-szoros és Nicaraguán keresztül. Nicaraguán át a nagy tó és aránylag rövid szárazföldi úttal 19 ezer kilométer utat lehetett megtakarítani és mire a Panama-csatorna elkészült, óriási áru- és személyforgalmat bonyolított le a Nicaragua szállítási vállalat. Ennek a vállalatnak óriási összeget fizet évenként a Panama Bt. azért, hogy ne szállítson. Most ott építi meg az Unió a második csatornát. Anglia ugylátszik lemaradt a versenyben. Vogy lehet, hogy közös terveik vannak Nippon ellen és az uj csatornán angol hadihajók is átkelhetnek?! Ezért a nagy idegesség az uj csatorna építésiének hírére Tokióban. Sándor Pál, pedig tél'jes egyhangúság volna szükséges. A l>iróság és Népszövetség között surlódáuotk keletkeznének, megyek nein használ némák egyiknek seun. Románia ruern fogadhat el olyan rendszert, mely kifejezett hozzájárulása nélkül valamely nemzetközi szerv illetékességét venné igényibe. Ily értelemíben tarb- ja fenn azokat a jogokat, melyek a nép- szövetségi alapokmányból folynak részért;. Vélemények Vaj isit tart angol delegátus szólalt fel Anto- neseu után és kédséglx; vonta, hogy az indítvány praktikus eredményt jelentene. Un- den svéd delegátus újból megismételte előterjesztését és a kérdésnek a 28-as szakbizottsághoz való utalását kérte. Románia, Lengyelország, Spanyolország és Sz.ovjet- Oroszország megbízottai hozzájárultak Un- den előterjesztéséhez. A vita végén Wellington Koo elnök közölte, hogy uj indítványt szövegez a következő ülésre az elhangzóit felszólalások ér tel méhen. Tanácskozások Az ülés után Antonescu a jugoszláv delegáció tagjait fogadta, majd Küntzel Jizersky csehszlovák állandó genfi delegátus kereste fel. A tanácskozások során ujbói leszögezték a kisantant egységes álláspontját. Antones- eu a Dimineaţa jelentébe szerint Litvinowal is megbeszélést folytatott s a tanácskozás kielégítő eredménnyé1,! végződött. hogy változásokat idézzen elő a Duna-me- dencében. Bucuresti-ben kedvezően Ítélik meg a helyzet t s úgy látják, hogy’ Antonescura könnyebb szerep várt Titulescu volt kiil- ügymánisztértről szemben, ki annak idején Lovallal mérte össze erejét e kérdésben. — A jelenlegi francia kormány — irja a Dimineaţa — Laval politikájától eltérő illőn jár s Anglia sem viseltetik rokonszenvved Németországgal szemben. Franciaország és Anglia elég erősnek magukat egyedül is az európai béke oltalmazására s megvédik a szövetségeseket. A szovje.torosz szövetség csak. megierősiti ezt a helyzetet.