Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-24 / 19. szám

PZLWNZfíK nuni ÍVJ 7 y m ft a är 74. A hét világpolitíkáía mi ma «uimi I mi wmBmmmmmmmmmmMKWkvmwmmmnmnmwamMBmmmmmmmmmmmmäwmmwmmmmmmmmmMmmmmmammmmmmmmm Uj csoportosulás a csoportosulások elkerülésének jelszavával Az európai külpolitika a paradoxonok Jegyében mozog. A jelszó, melyet 1 .den legutóbbi beszédében olyan erélyesen ban* gőz ta tolt, Európára nézve: a világnézeti front ok kialakulásának elkerülése. Spa- nyolországgal kapcsolatban: a benomavat- kozás. Nyíltan senki sem mer az. Kdén ál­tal adott programmal szembeszállni, a va- lóságlmn, nem is túlságos titkolózással, legtöbb kormány éppen az ellenkezőjét csinálja. Az Kdén által körvonalazott pro­gramot ugyanis olyan hatalmaknak kelle- iie közös munkával végrehajtani, melyek nagy részben felelősek azért, bogy Spanyol- országban nta már nem is spanyol.ok álla­nak elsősorban egymássail szemben s ame­lyek kizárólagos világnézeti elveiket minden alkalommal érvényesíteni igyekez­nek külpolitikájukban is. Eden világnézet­nélküli külpolitikát kíván, melynek ide­álja a világnézeti elvektől független együtt­működés, az angol! középút. í)e ez a kül­politika Európa mai viszonyai közölt le­het séges-e még? Edén koncepciójának alapját igazában a demokratikus hatalmak képezik. Európa öt nagyhatalma közül azonban ma csak Anglia és Franciaország demokratikus hatalom. — Németország, Olaszország és Szovfletoroszország parancs- uralmi rendszereknek hódol. És egész sor kisebb európai országban bevallottan, vagy töblni1-kevésbé rejtetten, nia már szintén paranc.su ráírni rendszer van hatalmon. Hogy fönn lehel-e tartaná ilyen körülmé­nyiek között az angol] külpolitika által kí­vánt aranyközéputat, ez ma kétségtelenül Európa sorskérdése s egyúttal a legnehe­zebben megválaszolható kérdés is. Az angolok minden­esetre teljes erővel igyekeznek ezt a po­litikát Európával el­fogadtatni. Anglia teil- jes ereje pedig, a brit szigetek újabb fegy­verkezési iramát tekintve, hónapról-hónap­ra, sőt napról-napra mind töblret jelent. A londoni külpolitika azonban nem elégszik meg saját erejével, hanem — újabb para­doxon — maga is minden lehető módon dolgozik egy olyan csoportosulás létreho­zásán, melyet elég erősnek gondol arra, hogy hatalmi szavával döntő módon szól­hasson bele nemcsak a világpolitikába, ha­nem Európa sorsának alakulásába is. Ez a csoportosulás pedig angol felfogás szerint, csak az Egyesült-Államokbó!, Angliából és Franciaországból állhat. London azt hiszi, hogy a diktatórikus államok katonailag rendkívül erősek, gazdasági alapjuk azon­ban nem ehég erős aifrhoz, hogy ezt az óriási katonai föl építményt tartósan hordani tudja. Viszont egy angol—amerikai—fran­cia csoportosulás gazdasági szempontból is katségtóksnüil uralkodnék a világon. A fran­cos—sezgol együttműködésnek, melyet csak külpolitikai oportunitásból nem akarnak szö­vetségnek nevezni, teljes jelentőségét akkor láthatjuk, ha nem marad előttünk elrejtve az a szerep sem, mefyet London és Páris a háttérben az Egyesült-Állam oknak szántak. Az angol kormány ma már fontosabb kül­politikái lépésében először is Washing­tonra figyel. A határozott fordulat is. me­lyet az utóbbi időben a Franciaországhoz való szoros közeledéssel pofi tik újának adott, elképzelhetetlen anélkül, hogy lépé­seinek Amerikára tett hatásával előbb ne lett volna tisztában. ■Ugyanezt a célt szoH- gáljia a francia irány lis, mely, Moszkva el- ■ hidiegülését is koc­káztatva, mindenek­előtt Washington kegyeit igyekszik meg­nyerni. A francia külpolitika ez az uj irá­nya különösképpen a népfronti Blum-kor- mány k o rmán yrak erű lésével kezdődött, melynek támogató páriámén ti pártjai között pedig olt szerepelnék a kommunisták. Páris azonban számíthat arra, hogy az európai hatalmi játékban találkozik Moszkvával akkor is, ha külpolitikája nem mindenben nyeri meg a szovjetorosz vezető körök tet­szését, ugyanúgy, ahogy Moszkva is számit, hat azzal, hogy bármi is történjék, egy eu­rópai összseütközés esetén Párással egy ol­dalra kerülnék mindenképpen. Miint ahogy Gőring római látogatása eredményének a kapcsolataiban Tokióig érő olasz—német front újabb megerősödését kell látná, ugyanúgy az európai külpolitika egyik leg­fontosabb eseményének tekinthetjük, hogy a szoros kötöttségektől rendesen idegenke­dő Anglia mind határozottabb kapcsolatok­kal köti magát Franciaországhoz s ennek a kapcsolatnak hátterében a nyíltan semJe­A francia-német tár ynlisoh gazda­sági alapúi tv Ame rt lúb.m eresik I gességet hangoztató, de a valóságban A’n- I gilával és Franciaországgal mind szorosabb I gazdasági együttműködési terem lő Egyesüll- ■ Államok áll. Az együttműködés a francia frank értékcsökkentése idejében kezdődött, amikor Amerikában is föltűnöm hangoz­tatták a nagy demokráciák közös védelmi frontját az autokrátikns és autárchiás ha­talmakkal szemben. Azóta a diplomáciai és gazdasági tárgyalások eseiidjctem tovább folyt a kapcsolatok kiépítése. A Buenos- Ayresben tartolt pánamerikai kongresszu­son llul; külügyi államtitkár Amerika kö­zösen vállalt semlegességét ajánlotta ugyan egy ein' ' ’Obinál szemben. De Roo- smvlt elnök megnyitó beszédében ugyan­akkor élesen szembéáillitolta a békés ame­rikai demokráciát a „háborút kereső au­tokratikus" ál 1 amok ka1!. Amerikában most Runcimon angol ke­reskedőiéi nü gy i mi ­niszter és Niemeyer, az Angol-Bank igaz­gatója tárgyal. Rövi desen odaérkezik, mint uj francia nagykö­vet, Georges Bonnet volt francia kereske­delmi miniszter és előreláthatólag jövő kor- mányelnök is. Tárgyalásaik, melyekről hi­vatalosan alig történik említés, szoros kap­csolatban állanak azzal a gazdasági meg­oldási tervvel, mellyé! Páris és London ala­pot akarnak tekinteni az európai éáilság politikai megoldása számára. Mindkét fővá­rosban hangoztatják ugyanis, hogy a terv- bovett francia—német tárgyalások szántén csak akkor sikerűül tnek, ha gazdasági ala­pot adnak nekik s ez a gazdasági alap el­képzelhetetlen Angija és Amerika belekap- csolása nélkül. Az Egyesült-Államokban ugyan nincs nagy hajlandóság arra, hogy az európai zavarokba belekapcsolódjék. A ve­zető egyéniségek azonlian tudják. hogy olyan hatalom, mint az Egyesült-Államok a jelentős világhatalmi változásokba akarva- okaratónul kénytelen belekapcsolódni. — Emellett bizonyos tekintetben hizeleg is az amerikai önérzetnek a valóságtól most sem távolálló megállapítás, hogy az Egyesült- Allamokna a világválságban továbbra is is az döntöbirói szerep vár. Akár karddal legyen kénytelen a megoldatlan gordiusi j csomót szétvágni, akár békés módon jusson abba a helyzetbe, hogy mérhetetlen gazda­sági erejét a világhatalmi ellentétek mérle­gébe dobhassa. Párásban és Londonban természetesen örömmel fogadnák, ha az európai béke an goi-francia módszer szerin­ti megszervez ősének az Egyesült-Államok szolgáltatna szilárd hátteret. Ezzé! a hát­térrel a párisi kormány sokkal, magabizto­ll ordon telte eíí a francia—an?oi egy tímü ödás vizeié szereoíí sablra.ii próbálhatná meg Franciaország leg­nagyobb problémájának, a német-—francia viszonynak megoldását. Természetesen föl­merül a kérdés ebben az esettem is, hogy a folyton erősödő Németország nem teremt viszont a maga számára Ls megfelelő hátte­ret a Párissal efiŐbh-utóhb az ö részére is elkeni!hcMeMenné váló tárgyalások számára. A világpolitikai sakkjáték megfigyelőinek mindenesetre számon kell vennie, hogy a nagy hatalmi játéktem mini uj tényező, mind határozottabban rajzolódik ki a hát­térből Washington által diszkréten támo­gatott szoros angol—írandia együttműkö­dés. Ez az együttműködés azonban az utolsó év folyamán sok tekin­tetben arculatot vál­toztatott. Amiig ré­gebben, a Páris és London közötti lazább együttműködés ide­jén. többnyire Páris irányított és London követte az irányítást, most a vezető szere­pet London vette át. Napról-napra inkább érzik, hogy Angiig tudatában van annak, hogy nemcsak mint tengeri hatalmat, ha­nem mint szárazföldi és légi •hatalmat is mind fontosabb szerep illeti meg Európá­ban és az. egész világon. Ezzel a fordulattal jár viszont az is, hogy az európai csoporto­sulások közötti ellentétek előterébe francia —angol részről Páris helyett ezúttal Lon­don került így látszik ma néha szinte erő­sítelek az ellentét Berlin és London, mint Páris és Berlin között. Az angol külpoliti­ka, mely az abesszínia» háború kezdete óla egész sor sikertelenséget volt kénytelen zsebrotenni, most zsebében hordja a fran­cia-angol szoros együttműködési okmányt, az olasz—angol Földközi-tengeri megegye­zést, az Egyesült-Államok pontokija nem foglalt, de a valóságban erősen működő baráti támogatását és többé-kevésbé a mosz­kvai kormány külpolitikai támogatását is. A legfontosabb kérdés most Anglia számá­ra is. ugyanúgy, mint a franciák számára, sőt egész Európa számára, hogy Németor­szággal való viszonyát rendezze. Eden, mi­kor utolsó beszédében az 1937-ik évre vár­ható nagy eseményeket hangoztatta, kétség, telenül a Németországgal való viszony ren­dezésére gondolt elsősorban. Németország elhelyezkedése az uj Európa kereteiben kétségtelenül alapkérdése ma a viliágpoli­tika további fejlődésének. Választ azon- ban erre a kérdésre London é>s Páris egye­dül nem adhatnak, még Washingtonnal való szoros gyüttmüködésük esetén sem. —s. zó sincs a ltunk újabb leértékeléséről — mondta a francia pénzügyminiszter PÁRIS, január 23. Vincent Auriol francia pénzügyminiszter személyesen cáfolta meg azokat a híreket, melyek a francia frank ujabbi leértékeléséről a világsajtóban elterjedtek. Ugyanakkor bejelentette. hogy a francia—angol pénzügyi egyezményt uj gazdasági és politikai jellegű megállapodással kell kiegészíteni, mert a pénzrögzitést csak igy lehet végleges formában elérni. A gazdasági és pénzügyi béke — mondotta — a gyűlölet helyébe annyira áhított nemzetközi békéhez fog vezetni. LONDON, január 23. A Daily Telegraph párisi távirata sze­rint francia politikai körökben valószí­nűnek tartják a három-hatalmi konfe­rencia összehívását, melyen a német— Fiatal katoaiaorvosoli vigyázzák a falvak egészségét Amif Amerika himuí-ji... A ncwyorki iír*tealomtudr/m4nyki»t*ré inxkrtx mrp.il lapnál »zennt * 70 éve» árbpember életé­ből 2] évet alvLsal, izórakozÁsval. üdüléssel, ugyanannyit munkával és gondokkal, 6 éve évéi sei és 2 évet mosakodással tölt el* hol vari még az uv. idő, im T bajok, bánatok, betegségek ra- gadija'k cl iőlünk> Bizony kevés marad és ezt a kévéiét sem töltjük el óvatosan, pedig milyen drága kincs •/ egészség! Szervezetünket megőr z- hetnér.k, ha arra nagyobb gondoj ford.tanánkí Nem nyelnénk le darabosan és rohímosa-n a gyomrunkba vitt ételeket. Ügyelnénk arra. hogy kellő időben — h-1 már gyomrunkat és belein­ket meg am-dta a betegség — szakemberek :í tál ° yan gyógyszerhez, folyamodnánk, min-t a világ­hírű Ga-tro L)., *ţpdv gyomor, bél; epe. vese, és májba jók eseteiben rendkívüli hatással bir. A Gastro U, kapható az ország minden gyógy­szertárában éy drţ>g-ná jában, vagy postán meg­rendelhető í te tj utánvé m.-iett Császár E. gyógyszertől baţi Bucureşti. Calea Victoriei 124. AzEUenzék diák aszîala1 számára beérkezett adományok bizonyítják, ! h'Mjy Trrtnssyivá.láa m'yiyarságálxtn m g nem hunyt ki az á dozat nemes szelleme. Hízunk abban, hogy transsylvániai magyar diákja­ink szerény asztala megtérül az iskolaév minden napján. Az ifjúság a mi jövőnk zá­loga, minden darab kenyér, amit ifjúságunk asztalára teszünk le, egy tégla a jövő épü­letéhez. Zalau-i nöeqybet 3Q0 Özv. Fperjtssy Dénesné II. 1000 Dalnoki Gaál Jenő Mociu 500 Református Nőegylet Ilida 500 D. M. Ardlisat 500 Asztaltársaság Amerika-vendéglő 500 Nagy Jánosáé II. 150 D. Szent Imrey Sighet 100 Balás né szül. Weller Olga 100 T. M. *0 Édes apja emlékére Szenfimrei Kornélia 5 0 Grünwald Ármin és neje, Hosszú Sándor né clhalálozvlsa alkalmával koszorúmé yoád ás 200 Kisebb adományok 100 Eddigi gyűjtésünk: 9040 ALKOHOLISTÁK. AKIK GYOMORHURUT­BAN SZENVEDNEK, elvesztett é vágyukat napi kb. 150 gramm természetes FERENC JÓZSEF keserüviz harzná'ata fo ytán gyakran meg’epő rö­vid idő alatt vsszanyerik. Orvosok ajánlják. Csak igazolt termelőknek őrölhetnek a vámmalmok GLUJ, január 23. A Cluj 'vármegyei buzaértékesilő hivatal a napokban ülést tartott, amelyen többek kö­zött a parasate illetőleg a vámőrlésre beren­dezett malmok ügyével foglalkoztak. Az ülés határozata arról intézkedik, hogy váro­sunk területéin csak azok a váram almok mű­ködhetnek, akik eleget tesznek az idevonat­kozó törvény 5. cikkelyének, vagyis csak azoknak a falusiaknak, illetőleg termelők­nek őrölhetnek búzát vámért, akik kellőké­pen igazolják termelő voltukat. A szükséges igazolványokat az illetékes közigazgatási ke­rületi kapitányságok állítják ki. Összeül? Nem ül össze? a négyhatalmi helyett a háromhatalmi konferencia angol—francia megbízottak az összes nemzetközi kérdéseket tárgyalás alá ve­szik. Francois Poncet nagykövet rövid időn belül Berlinbe érkezik s tovább tár­gyal a bárom nagyhatalom közeledéséről. IASI, január 23. Costineseu dr. egészségügyi miniszter köz­benjárására 131 fiatal orvost küldtek Basa- raibia-ba és 25 fiatal orvost Moldovába, kik katonai szolgálatuk hátralevő 8 hónapját falvakban töltik, A fiatal orvosokat a köror­vosok és megyei főorvosok rendelkezése alatt szegényebb falukba küldik- hogy 0 nép lie tegs égek, járványok, kiütéses tífusz el­len küzd jenek. Az orvosok fizetést és kiszál­lási dijait kapnak munkájukért. HOSSZÚ SÁNDOR, agy a maga, min; fia MÁRTON és unokája ILDI-j KÓ, valamint a testvére és az összes rokonság nevében mélységes fájdalom- j mai1 jelenti, hogy hűséges élettársa, a forrón szeretett feleség, szerető anyai, nagyanya, testvér és rokon Hosszú SsndKé életének 61-ik évében folyó hó 21 cn reggel fél 1 órakor a betegek szent-, sége- felvétele után szívszélbüdésben hirtelen elhunyt. Drága halottunk hült tetemei; fo­lyó hó 24-én, vasárnap d. u. 3 óra-! kor fogjuk a Reg. Ferdinand 16. sz. alatti otthonunkból a róm. kath. egy- ház szertartása szerint örök nyuga- j lomra helyezni. LeLkiüdvéér; az engesztelő áldozat folyó hó 25-én d. e. 9 órakor fog aj Szt. Mihá'y plébánia templomban az! Egek Urának bemutartatni. Uram, legyen meg a Te akaratod ! Cluj, 1937 január 21. Lor.don ÍV;shing!on 01 keres hátteret Pírls szintén Amerika felé néz

Next

/
Oldalképek
Tartalom