Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-23 / 18. szám

ARA 3 LEJ Szerkesztőiig éí kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvoíztály: Piaţa Unirii 9. «vim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cloij, postafiók 8o. ~'«TTaaH.iMiaMiiw Mitanfl n MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS LVIIÍ. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. SZOMBAT Eiőfizetéri árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókulönbözett:! !öbb. Hr.ra^:ea»®Br^3»rr»MKB«e$BíaB«eraai 1937 JANUÁR 2 3. Eden és Delbos genfi tárgyalásai után jBKjPSSI nan Clo szoros együttműködésről van szó Külügyminiszterek megbeszélései a népszövetségi fővárosban. — Anglia erélyesebb nemzetközi poliiikára készül. ~ Nincs megegyezés az Alexandrette-i ügyben japánban a !iadfse?cg asfra forrong a láoreraány elless A népszövetségi tanácsülés tegnap megkezdődött, de a tárgyaláson különö­sen említésre méltó esemény nem tör­tént. Ellenben megindultak Géniben a népszövetségi fővárosba sereglett külügy­miniszterek megbeszélései. Ezek a meg­beszélések annál érdekesebbek lehetnek, mert Eden Genfbe jövet Párisban Blum miniszterelnökkel tanácskozott, akivel megbeszélte, hogy a francia miniszter­elnök vasárnapra várt beszédének kül­politikai kijelentései miben fognak álla- ni és Beck lengyel külügyminiszter Ber­linben tárgyalt Neurath báró, német birodalmi külügyminiszterrel, akivel ugyancsak illetékes körből érkező kije­lentés szerint kölcsönösen megállapítot­ták, hogy a három év előtt kötött né­met—lengyel szerződés sikeresen állotta ki a közbejött idők megpróbáltatásait. Genfben van Delbos francia külügymi­niszter, Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos, Rusdy-Arras török külügymi­niszter, Antonescu külügyminiszter és Sanders svéd külügyminiszter is, aki a nehéz Alexandrettc-i ügyben kiküldött szakértői bizottság elnökének szerepét tölti be. Az érdeklődés különösen a francia és angol vezető politikusok tárgyalásaira irányul. Delbos francia külügyminiszter tegnap vacsorát adott Eden tiszteletére, akivel hosszasan tárgyalt. Az angol kül­ügyminiszter Parisból érkezett jelentés szerint kijelentette, hogy a brit külpoli­tika újra az erélyes lépések vágányára kerül és feltétlenül el akarja érni a spa­nyol kérdés mielőbbi megoldását, mert | londoni felfogás szerint ettől függ az európai béke ügye is. Anglia nem akarja tovább tűrni az önkéntes beözönlést Spanyolországba. El van szánva, hogy az ennek megakadályozására kidolgozott tervet minden lehető módon keresztül­vigye. A Delbos külügyminiszter által adott vacsorán, amint a Havas-ügynök­ség jelenti, a francia és angol külpoliti­ka vezetői között szóba kerültek a kül­politika összes napirenden levő kérdései. Megbeszélték a spanyol kérdés jövő le­hetőségeit az angol jegyzékre még min­dig késedelmeskcdő német és olasz vála­szokkal kapcsolatban, tárgyaltak az uj Locarno és a Németországgal megindí­tandó tárgyalások kérdéseiről. „A két külügyminiszter — mondj a beavatott forrásból értesülő Havas-jelentés — nem csupán az angol és francia kormány á{f láspontjának teljes azonosságát állapí­totta meg, hanem elismerte Anglia és Franciaország közös kötelesességét is arra, hogy a két ország az emberiség javára továbbfolytassa együttműködé­sét.“ Ez a félhivatalosnak tekinthető je­lentés újabb bizonyítéka Páris és Lon­don együttműködésének és úgy látszik, válaszképen akar szolgálni Göring római látogatásával megerősített német—olasz együttműködésre. Ugyanennek demon­strálására fog alighanem szolgálni Blum miniszterelnök vasárnapi beszéde és bi­zonyos tekintetben ezt egészíti ki Vincent Auriol francia pénzügyminiszternek a párisi amerikaiak klubjában tartott tegnapi beszéde, melyben a három nyu­gati nagy demokráciának, Angliának, az Egyesült Államoknak és Franciaország- j nak barátságát hangoztatta. A külpolitika másik napi eseménye Szélső-Keletről jön. Sok jel arra mutat, hogy Japánban a mult évi katonai l<\ zadáshoz hasonló események készülnek. A hadsereg tisztikara forrong és a kép­viselőház tegnapi példátlanul izgalmas ülése folyamán sem Hirola miniszterel­nök, sem Arit a külügyminiszter nem tudták elmondani beszédeiket. A képvi­VEZEMCm Mennyi nyomorúság a földi rögökön! A kegyetlen fél az utcára sodorja mindig töme­gesebben a szegénységet és minduntalan bele­botlunk rongyokba burkolt koldulókba. Na­ponként olvasunk megfagyott emberekről. Sajnálkozással halljuk, hogy a jótékony és állami segélymüveletek csak íöredékigényt (»Írnak ugyahogv kielégíteni. Óriási viharok dúlnak a tengereken: izgalmas jelentéseket olvasunk nagy kínnal megmentett jármüvek­ről, de még többször a hajótöréseit tragédiái­ról. Az élet egyre jobban megőrli az Idegeket s végül maga esik játékszerül fegyelmezetlen kapkodásuk zűrzavarának. Különben is a háború óta leszállóit az élet értéke s az élet külső, talár» még inkább belső biztonsága megingott. Járványszetrüen szaporodnak a rémesnél rémesebb gyilkolások: a családi kötelékek meglazulásával a csafádi kapcsok nem védik meg a szülőket és gyermekeket egymás ölési elmeháborodottságától. De az iöcg’n farkasok rablóvérszomja se csökken. Hiába minden erkölcsi és fenyltő rendszer. „Divatoznak“. A csal ód irt ás ok és az öngyil­kosságok megdöbbentő száma már nem za­varja fásultságunkat és nemtörődömségün­ket. Ha sötétség borul az agyra és ez csak egy gond0latot enged t'sztán égni: az ön­pusztítóit, akkor a külső beavatkozás lehe­tősége megszűnt. Beszéljünk a háborús ka­land uj népszerűségéről? Az élet értékének magvetése és a hősi halál uj hitregéje, főleg a világháború borzalmait nem ismerő ifjú nemzedék körében, egyre tágahb televénybe bocsátja gyökereit. A spanyol polgárháború romantikája mind ennél többet mond. Látjuk az, önkéntesek odaöwmlését, bár nagyobb részük parancsra, világnézleti szervezetek buzdítására, vagy éppen a zísohlért síel a vér mezejére. A középkor végének condot- tieri szelleme és az újkori kezdet Lands­knecht je föltámadt a feledésből. Zsoldos idők virradnak ránk. Se szeri, sp száma a szellemi és anyagi nyomorúság más egyéb válfajainak. Sok szót lehetne vesztegetni a munkanélküliség szen­vedőiről, a fogyasztó és vásárióképesség ál­dozatairól, a pénznem Ingadozás és az üzlet! kockázat veszteseiről ,a rosszul fizetett tiszt­viselőről, a nagy gondokkal küzdő nyug­díjasról, az egyenlőtlenül kezelt agg harcoi- sokró! és rokkantakról, stb. Igen. stb., stb, Társadalmunk ez az árnyékos oldafa még inkább világossá válik a téli hómezők fehér sugárzásában és a hideg napsütésben. A tél a jómódnak barátja és az Ínségesek esküdt ellensége. De nem akarunk hevenyészett jaj­gatást végezni a világon szerteszét garázdál­kodó bajokról, amelyek csak azért szoron­gatóbbak most, mert az idők végzetesek és nagy efhatározások küszöbén állunk, melyek­nek célja jobban megközelíteni az emberi boldogságot, békés politikai és társadalmi eszközökkel. Joggal mondhatjuk, hogy ez az idő egyre jobban forr a boldogító eszmék­től. Bár világnézleti harcok dúlnak a szélső nyugaton. Afrika kapujában és ilyenek lap- panganak a szélsőkeleten Japán torka előtt, bár a világ diplomáciáját hatalmi és közjogi kérdések dobálják ide-oda, Mr a szellemi és lelki élet ügyei rendkívül sok figyelmet és munkát emésztenek föl, mindamellett a köz­gondolkozás és a közérzés egyre jobban és mind nagyobb valószínűséggel sürgeti, hogy a gazdasági síkon keressük a jobb lehetősé­gek megszervezését. Amikor majd nem kell tengerire dobni kávét és elégetni a gyapotot, amikor nem kell levágni ártartás okából a nyájakat, amikor a gabona, vaj, tojás, bor­fölösleg szétterülhet a rosszul táplálkozó tö­megek között. Újra halljuk a vámfai’ak lé­döntésének a követelését. Fs egy-egy tejtest- vérszomszédság már hozzá is fog ebhez a maga részéről. Emlegetik, hogy a három de­mokrata nagyhatalom, mely a frank leérté­kelés egyezményét megkötötte, gazdasági megállapodásokat keres és az árucserében máris kitűnő intézkedés'eket alkalmazott. Is­mét halljuk, hogy a bátor újító, az újra mrg újra kezdő, a fáradhatatlanságban tündöklő Roosevelt megint gazdasági világértekezletet akar összehívni. Halljuk, hogy a washingtoni szenátus Németország gazdasági és pénzügyi követelményeinek a kielégítésével akarja megfojtani a gazdasági válság enyhülésekor a bizalmi válságot. A pénz, a kölcsön már áromlani kezd. Jó jel mindez. Bízzunk üze­neteik szerint az idő megjavuló szándékában. selőház ülését egyelőre hétfőig elhalasz­tották, Hirota miniszterelnök éjfélig ki­hallgatáson volt a mikádónál, ami után kijelentette, hogy tárgyalni fog a pártok vezéreivel és ha nem tud megegyezni, alighanem feloszlatja a képviselőházat. A helyzet azonban sokkal súlyosabb semhogy ilyen, időt kívánó alkotmányos eszközökkel tehetne megoldani. Angol lapok tokiói jelentése szerint min­den pillanatban újabb katonai forradalom kitörésétől lehet tartani. Teraucsi tábornok, hadügyminiszter, aki a hadsereg bizalmi embere a kormányban, kijelentette, hogy az utolsó parlamenti ülés nrrgy hatást gyako­rolt rá, már eljutott visszavonhatatlan elha­tározásához, de még nem hozhatja ezt nyil­vánosságra. Ez a titokzatos fenyegetéssel telt kijelentés még nehezebbé teszi a Hirota- kormány helyzetét. Hozzájárul az izgalmaik­hoz, hogy tegnap holtan találtak két ma- gasrangú tisztet, akik mindketten harakirit követtek el. Hátrahagyott ievelükben tilta­koznak a kormány hazafiatlan viselkedése ellen. Különös izgalmat kelt, hogy a japán legfelsőbb bíróság helybenhagyta az utolsó katonai forradalom vezetőire mért sulgos Ítéletet. Az elítéltek között van Ito vezérez­redes is, aki a japán—orosz háború katonai főparancsnokának, a nemzeti hős Ito mar­sallnak a fia. Ito ezredes kijelentette, hogy élve nem kerül fogságba. Ez annyit jelent, hogy sizntén karakirit akar elkövetni. .4 hadsereg körében egy pamfletíet terjeszte­nek, mely a kormányt árulássá] vádolja Amerika, Anglia és Szovjetoroszország Ja­pánellenes politikájának a javára. GENF, január 22. A Népszövetség tegnapi ülésének tárgysorozatát a különböző mad­ridi követségekre menekült spanyol alattva­lók kérdése képezte. Ez ügyben Chile kép viselője arra kérte » tanácsot, hogy a sze­rencsétlenek sorsát vegye kezébe és intézked­jék elmenekitésíikrőb Del Vajo, a valenciai kormány külügyminisztere a vita elhalasz­tását indítványozta a Spanyolországba kül­dött nemzetközi orvosbizottság jelentésének megérkezéséig. Chile képviselője erélyesen tiltakozott a halasztás ellen, hangsúlyozva, hogy többszáz gyermek és asszony sorsáról van szó, Litvinov .szovjetorosz külügyi nép­biztos Del Vajo halasztó indítványát támo­gatta, ugyanez tette felszólalásában Delbos francia külügyminiszter is, mire a tanács a halasztás meglett döntött. Ma délelőtt kezdi meg a tanács az alevan- d rét ti szandzsák ügyének vitáját. A párisi sajtó a kérdés körül viharokat jósol. Az Új­ságok megállapítják, hogy a török és francia álláspontokban közeledés nem jött létre. Tö­rökország ragaszkodik a szandzsák vissza - csatolásához, mig Franciaország ebben Szí­riái mandátumának veszélyeztetését látja. Általában azt hiszik, hogy a szandzsák kér­dését a Népszövetség a hágai döntőbíróság elé utalja. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Bucuresiihöl jelentik: Váltakozó, de­rülő irányzatú felhőzet, enyhe szél északkeleti iránybólt erősebb szél dé­len, Basarabia déli részeiben és a ten­gerpartvidéken továbbra Is csökkenő hőmérséklet, hely] jellegű havazás ugyanott. Reggel és este kisebb köd. Bucurestihen ma délelőtt —l fokot mértek. Preúealon 46 cm. vastag hóré­teg van. j ■**»“­1037 január 21-én, (Rador) Berlin 175.20. Amszterdam 238.025. Newyork 436.87. Lon­don 213.812, Páris 203.325. Milano 22.94. Prága 15.21, Budapest 85.75. Belgrád 10. Bucureşti 325, Varsó S2.25, Bécs 734 250.

Next

/
Oldalképek
Tartalom