Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-21 / 16. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ÁRA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ouj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat st 1 éj könyvosztály: Puca Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cmj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a. portókü'önbözettel öbb. LVIII, ÉVFOLYAM, 16. SZÁM. CSÜTÖRTÖK ,1937 JANUÁR 21. EDEN NAGY BESZÉDE AZ „Európa lesi §oűródhotih a mind HzantfaKnabb £©nd@n békés külső ostromzárat akar megvalósítani a spanyol hadviselő felekkel szemben Európa nemzetközi élete január utolsó felében a fontos külpolitikai megnyilatkozások időszakába lépett. Holnap kezdődik a kilencoenhatodik népszövetségi tanácsülés, amelyet megelőzőleg az ülésen szintén résztvevő Eden angol külügyminiszter tegnap a londoni alsóházban nagy külpolitikai beszédet tartott. Vasárnapra várják Bhim francia miniszterelnöknek ugyancsak a köt politika minden fontosabb kérdésére kiterjedő beszédét. És a hónap végén, január 30 án a Berlinbe összehívott Reichstag ülésén Hitler bi- rodaérni vezér és kancellár fog minden bizonnyal válaszolni a fenti beszédekre és fejti ki Németország külpolitikájának főbb irányvonalait. Eden tegnapi beszéde az angol ahóház úgynevezett <nagy beszédei közül való volt. Nem volt támadó éle senki ellen, de bátor őszinteséggel igyekezett hozzányúlni a dolgokhoz és az európai nagy kétrdéselc fölött mind izgalmasabbá váló vitában teljes nyíltsággal hangoztatta Anglia álláspontját. Beszédét azzal kezdte, hogy úgy az angol nép, mint Bitfópa többi népei, béke után vágynak. Sőt meg lehet állapítani, hogy a népek vágya a béke után általános nö‘vekedés- ben van, de a teljes nemzetközi véleménynyilvánítási szabadság hiányában ez a vágy nem érvényesítheti teljes erővel hatását. Az 1937-ik év — folytatta Eden — jelentős események éve lesz, melyekben Anglia továbbra is >nagy szerepre leSz hivatva. Európa nehéz kérdések előtt ált, bár komoly remény van arra, hogy a megoldások felé haladjunk. A nehéz kérdések között továbbra is vezető helyet foglal el a spanyolországi veszedelem, melynek veszedelmes voltát a ónban már több tekintetben sikerült korlátozni. Ez a korlátozás főleg a beíiemovaikozási politika érvényesülésének köszönhető Bele ® kell nyugodni abba, hogiy Spanyolország maga intézze a maga sorsát. Mert keserűen csalódnék az a hatalom. amely azt hiszi, hogy a polgárháború nyomán berendezked- hetik Spanyolországban az ország belső vagy külső politikájának irányítására. A spanyol nemzet minden ilyen beavatkozással szemben csak gyűlöletet fog érezni és azt a nemzetet gyűlöli majd leginkább, amely legerősebben igyekezett a spanyol belső ügyekbe beavatkozni. Anglia nem változtat Spanyolországgal szemben sem eddigi politikáján. A brit birodalom érdekei nem kívánják, hogy Spanyolországban egy bizonyos jobboldali vagy baloldali kormány kerüljön uralomra, Lordon továbbra is a be- nemavatkozási politikát tartja az egyetlen helyes irányzatnak. , Azt hiszem — tette hozzá kijelentéseihez Eden — hogy ha minden kormány úgy járt volna el ebben « kérdésben, mint a benemavatkozást azonnal törvényhozásilag is elintéző francia kormány, akkor a spanyol kérdéssel kapcsolatban is sokkal jobb volna ma már a helyzet. Az angol külpolitikát a spanyol kérdésben két fontos á'láspont irányítja. Egyik az, hogy hogy a polgárháború hullámai ne csapjanak át Spanyolország határain, másik, hogy Spanyolország területi épségét és függetlenségét sérelem ne érje.“ Beszéde további résgében Eden az általános európai kérdésekre terjeszkedett ki, hangoztatva, hogy az angol politika főtörekvése állandóan az európai béke és nyugalom megvalósítására irányul. ,Jvészek vagyunk közreműködni a politikai és gazdasági meg- békülés érdekében, ennek föltétele azonban, hogy a többi nemzetek is hasonló jószándékkal adják hozzájárulásukat ennek a célnak eléréséhez. Nem fogadhatjuk el azt az álláspontot — folgtatia a német és olasz kijelentésekre célozva Eiden hogy Európa csak a határozott jobb és baloldali politikák között választhat és nem fogadhatjuk el a-t sem, hogy a demokrácia a kommunizmus melegágya volna. Ellenkezőleg, mi Angliában meg vagyunk győződve, hogy a demokrácia az, amely feltartóztatni képes a kommunizmus terjeszkedéséiA béke érdekeit szolgálta az angol—olasz Földközi-tengeri megállapodás is, melynek nincs szerződés jellege. Ez a megállapodás, amely jól szolgálja mindkét megállapodó fél érdekeit, egg feszültséggel telített korszak végét jelenf au' II m n11! iDI'l 'i' IFi/l1 liWI1 111 Még szombaton történt, hogy egy horvát kisebbségi személyiség kastélyában Sziojudi- novics jugoszláv miniszterelnök találkozott Macek horvát parasztpárti vezérrel, a meggyilkol Radios István utódjával, aki csak nemrég szabadult több éves belebbezéshől. A királyi paranesuralom létesítése s a Vidov1* dán alkotmány eltörlése óla Horv átország a , .kisebbségi“ elnyomatás keserű kenyerét ette, holott épp oly államalkotó elem, mint Szerbia és Szlovénia. Az utódállam cimc is: S. H. S. Az elnyomatás szigorú volt, visszahatása |>edig véres. De ne idézzünk részleteket. Két „ikertestvér“ vad viszálya épp oly fájdalmas és igazságtalan, mint a közös földön egymásra szőrű ó „l. jtestvérek“ emésztő' szomszédsága. A miniszterelnök is fályolt borított a múltra és készül rá ellenzéke is. Annál inkább, mert Pál régens herceg, ez az angol növendék és angol rokon, nyilván angol tanácsokat követve a horvát és a sok ágú kisebbségi kérdőiben a könyörtelen valóságok »'apján áll. Ezért van most a délszláv politika alapos meggondolása és gyors elhatározása. Sztojadinovics előbb német gazdasági szálakat szőtt és érthetően enyhített a német kisebbség helyzetén, majd talá'kozott a vajdasági magyarok vezetőivel — hivatalosokkal és nem hivatalosokkal — hegy sok órás fesztelen eszmecsere után gőzerővel nekifogjon a kisebbségi sérelmek — nrirn csupán sikanériák, hanem eleven husim vágó jogfosztások és elbánások — fölszámolásához. Most már valószínű és lehetséges, hogy baráti szerződést fonnak majd Délszlá- via és Magyarország közt, ami többé nem boszorkányság, ha történelmi pörkérdések — szószerint is ,,határ‘‘-kérdések — felfüggesztésével, az ősi kutya-macska viszonyt folytató Bulgária és Szerbia egyezményre tudott lépni. Mentői mélyebb a szakadék, annál nehezebb műszaki áthidalása, de annál természetesebb a leíegyverzett iéiek átszállása fö'ötte. A gyűlölködés sötét bozótjából visszatérni a testvériség napfényes gyümölcsösébe egy üdvös fölcszmélés módján, ez látható most u szerb-horvát békéiéiben. Mily messze kerültek egymástól lassan s mily gyorsan közelednek egymáshoz. Úgy látszik mentői nagyobb a gyűlölet, annál közelebb a szerttet, mint ahogy Isten is akkor van közel, mikor a legnagyobb a veszély, öt óra leforgása után a horvátországi kastélyban két okos és következetes, érdeket és jogot mérlegelő államférfin minden nagyképűség nélkül, de láthatóan minden fondorlat kizárásával, gyorsan becsületes alapot vetett egy súlyos megbékélés számára. Azóta ái’andóan halljuk, hogy a dolog befejezése sürgős, mert a horvátországi követelések el év hihetetlensége miatt nem vezet célra többé semmiféle halogató politika. Amit a sajtó szorgalmasan fejitegi t, elismerik és megerősítik a kormány oldaláról Az egyik miniszter kifejtette Lai- bachhan, hogy edd g egyetlen kormánynak sem s'került ennyire megközelitenie a horvát kérdés gordiusi csomójának a megoldását. Szóval gyorsan és alaposan akarnak eljárni. Sztojadinovics bizonnyal tiszta és nyugodt helyzetet akar teremteni, ahogyan Edén Euré>pában, mert inkább a vaj, mint az ágyuk mennyisége növekedjék. A kisebbségi kérdésben, vagy ahhoz hasonlító nemzeti viszályban a nem látható lövegek gyűlnek föl és k evesbed ik a vajaskenyér lehetősége. Gennyes kisebbségi helyzet a béke akadálya. Természetesen ezzel a horvát |»arasztpártn«k is számolni kell, fölismerni az időt és valóságot. Meg keli mentenie népét a „kisebbségi lejtő“ újabb szakaszaitól — gyorsan. Mind n két fél fölismeri, hogy a diplomaták borzasztó erőfeszítések árán mégis csak megmentik egy időre a világbékét és útját állják a világnézleti, vagy történelmi forradalmak elharapódzásának. A horvát*-iigy és a magyar kisebbségi kérdés gyors rendezése a kovácsolódó béke-láncba kívánkozó állam érdeke. Ami csak a hatalom és a nemzetiségek együttes és kölcsönös jóakarata révén létesülhet. Az idő egyformán most békét követel minden utódállamban, szóval nálunk U. ti. Anglia külpolitikájában az európai helyzet általános rendezését és a Népszövetség megerősítését igyekszik elérni. A kibontakozás érdekében politikai és gazdasági megállapodásoknak kéz a kézben kelt eíőrehalad- niuk. A kibontakozás legfőbb kérdése azonban — folytatta az angol külügyminiszter — melyet egyúttal Európa főgondjának is lehet nevezni, Németország jövő szerepe. „Földrészünk szivében egg hatvanötmilliós nsigg nemzet él, mely a faji elvet és a nacionalizmust hitvallássá emelte és ugyanolyan tevékenyen valósítja meg, amilyen hévvel hiszi ezeket az elveket. A világ most azt kérdi: merre vezetnek ezek a tanok minket és magát Németországot is? Európa nem sodródhatik toirább a mind bizonytalanabb jövő felé. Tudnunk kell, hogy mi felé megyünk, Németországnak meg kell választania az útját, amely végeredményben nemcsak a saját sorsára, de Európa sorsára nézve is döntő lesz. Ein teljes és egyenlőségen alapuló együttműködést vállal Európával, akkor az angol birodalomban nem lesz senki, aki ebben a törekvésében ne segítené.“ Beszéde végén újra hangoztatta Eden, hogy a fegyverkezéseket a védelemhez elengedhetetlenül szükséges méretekre kell lecsökkenteni és olyan nemzetközi szervet kell létesíteni, mely az összesség javára oldhatja meg a vitás kérdéseket a népszövetségi alapokmány szellemében. „A világ bajait nem lehet csillapít ószerekkel és műtétekkel gyógyítani. Minden nemzetnek tartózkodni kell attól, hogy a másik nemzet ügyeibe (ti ‘kozzák és mindegyiknek együtt kell működnie a béke érdekében.“ Eden beszédét diplomáciai körökben az angol külpolitika uj tevékenysége bevezetésének tekintik. Az olyan erélyesen hangoztatott benemavatkozási politikát menlehetősen gátolja ugyan, hogy Berlin és Róma válasza a hozzájuk intézett angol jegyzékre még mindig nem érkezett meg. Viszont beérkezett a két spanyol küzdőfél válasza, mely közül különösen a burgosi kormány elfogadhatatlannak mondja az angol semlegessé- gi indítványt. Londonban ezzel a helyzettel szemben el vannak szánva, hogy a benem- avatkozás ellenőrzését minden lehető módon megvalósítják és minthogy Spanyolország belsejében ez lehetetlenek látszik, semleges kikötőkben szervezik meg a békés ostromzárat. Ennek megvalósítása is azonban Németország és Olaszország állásfogalásától függ. LONDON, január 20. Hivatalos közlemény szerint a külügyminisztérium megkapta a két spanyol kormány válaszát az ellenőrzési és beavatkozási tervezet kre. A Havas úgy értesült. hogyT a valenciai kormány válaszában nem utasítja el elvben az ellenőrzésre vonatkozó indítványt, ami hivatva lenne kizárni a beavatkozást. A burgosi kormány jegyzéke viszont kijelenti,, hogy a javaslat elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A Reuter rámutat arra. hegy a burgos* kormány fe’hhta a figyelmet arra a tényre, hogy többezer francia önkéntes lépi át a határt, hogy a kormányerők oldalán harcoljon. A Reuter hangsúlyozza, hogy a két spanyol kormány elé ter jesztett javaslatot átdolgozzák és olyan formát adnak neki, hogy ne függjön egyik vagy másik hozzájárulásától. PÁRIS. január 20. A Hatefield amerikai torpedóhajó Lapaliceba érkezett, hogy biztosítsa az Egyesült Államok spanyolországi érdekeinek védelmét. (Cikkünk folytatása az ntolsó oldalon) ydojéré-s Bucurestiböt jelentik: Továbbra is borús ég, keleti és délkeleti szél, az ország délkeleti részeiben a hőmér- séklet kissé emelkedik. Keleten és dé* len kisebb havazások. — Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet —6 fok, a hajnali óráktól kezdve havazik. Prcdealon a hóréteg vastagsága 42 cm. — Egyébként tegnap Campn Lungban mérték a legnagyobb hideget —23 fokot. „ Földrészünk szivében egy milliós nagy nemzet mely a faj. elvet és a nacionalizmust hitvallású emelte“. — jögonája, hogy merre megy Németország“.
